Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-20 / 67. szám
«Folytatás az 1. oMáTröfj íyámán tSbfc, mSrrf 3» mjffiSra forinttal nőtt és 1970. végén befejezetlen beruházások ál- megközelítette a 70 milliárd lománya a III. ötéves terv fa- forintot A GAZDASÁGI fejlődés főbb MUTATÓINAK alakulása A III. ÖTÉVES TERVIDŐSZAKBAN Nemzeti jövedelem 3.966—1970 évek összesen —1965 évek százalékában A belföldi felhasználásból a fogyasztás aránya a felhalmozás aránya ebből: ál lóalap növekedés Beruházás »66—1970 évek 1961—1965 évek százalékában A foglalkoztatottak számának növekedése 1970-ben 1965- höz képest, 1000 fő Ipar 1970 év 1965 százalékában termelés egy foglalkoztatottra jutó termeié, Építőipari termelés 1970 év 1965 százalékában Mezőgazdasági termelés 1966— 1970 évek 1961—1965 évek százalékában A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 1970 év 1965 százalékában Kiskereskedelmi forgalom 1970 év 1965 százalékában A termelő ágazatok terv teljesítés 119—m tn 7«—78 7« 22—24 24 15—U? .u 127—132 150 360— ** ne® 132—136 13!? 324—127 120 124—128 1« 113—115 11« 114—11« 1*4 119-121 153 fejlődése Ipar A III. ötéves terv azzal számolt. hogy az ipari termelés 32—36 százalékkal emelkedik. Ténylegesen az ipar 1970-ben 35 százalékkal termelt többet, mint 1965-ben. Az 1970. évi ipari létszám 13 százalékkal volt nagyobb az 1965. évinél. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés az első kétévi növekedés után 1968-ban és 1969-ben lényegében változatlan maradt, 1970-ben ismét emelkedett. Az ötévi növekedés 20 százalék volt a tervben előirányzott 24—27 százalékkal szemben. A termelés növekedésének kisebb része (61 százaléka) származott az egy főre jutó termelés emelkedéséből, mint amekkorával a terv kidolgozásakor számoltak. — Az egy teljesített órára jutó termelés 1968-ban és 1969-ben is az előző évekhez hasonlóan emelkedett, öt év alatt a termelésnövekedés 95 százaléka származott az egy órára jutó termelés emelkedéséből. A termelés- és a termelékenységnövekedés részben abból származott, hogy a III. ötéves tervidőszakban az ipari beruházás 43 százalékkal nagyobb volt, mint az előző öt évben. AZ IPARI TERMELÉS ALAKULÄSA ÁGAZATONKÉNT Bányászat Villamosenergia-ipar Kohászat Gépipar Ebből: Híradás- és vákuumtechnikai ipa* Műszeripar Epítőanyagipar Vegyipar Könnyűipar Élelmiszeripar Szocialista ipar összesen (a) nem a tervtörvényben, hanem Szereplő előirányzat. 1966—1970. években jelentősen változott az energiatermelés és -felhasználás szerkezete. A széntermelés öt év alatt — a gazdaságtalanul működő üzemek leállítása folytán — 11 százalékkal csökkent, a szénhidrogének termelése és behozatala a tervidőszak folyamán lényegesen fokozódott. A földgáztermelés több, mint háromszorosára emelkedett. Az építőanyag-ipar termelése öt év alatt 24—26 százalékkal emelkedett. A gyorsabb fejlődést kapacitás- és munkaerőhiány, a beruházások elhúzódása, egyes ágazatokban gyakori üzemzavarok, stb. gátolták. Az építőanyag-iparon belül a kimondottan építési anyagokat termelő ágazatok termelése mérsékelten, a fogyasztási cikkeket is gyártó iparágaké — a finomkerámia- iparé és az üvegiparé — jelentősebben emelkedett. 1970-ben 2.8 millió tonna cementet termeltünk. 16 százalékkal többen, mint 1965-ben és 1,2 millió tonna cementet importáltunk, ami a felhasználás majdnem egyharmadát tette ki. Az építőanyag-ipar viszonylag mérsékelt fejlődése és szépítkezések nagyarányú növekedése folytán az építőanyagellátás a jelentős import ellenére sem volt zavartalan. A gépipar termelése 1966— 1970. években 46 százalékkal emelkedett, ,u terv 1970. év 1965. év százalékában tény (112/a) 107 (146 a) 144 (128 a) 133 140—145 146 (146/a) 175 (154 a) 174 125—130 124—126 155—160 175 120—124 126 128—132 124 132—136 135 a terv szimitási anyagában A közlekedési eszközök gyártása 1970-ben gyorsult meg nagy mértékben. Az ágazat tér. melésének szerkezeti átalakulására elsősorban a közúti járműprogram kibontakozása hatott. A program keretében az autóbusz-termelés az 1965. évi 2688 darabról 1970-ben 5979 darabra emelkedett. A termelés nagy része — 1970- ben 4745 darab — exportra került. Külföldi licenc alapján megkezdődött a nagy szé- riájú autómotor-; és futómű- gyártás is. A mezőgazdasági gépgyártás az utóbbi években csökkentette a traktorok és növelte a munkagépek gyártását. A könnyűipar termelésének 26 százlaékos növekedésén belül öt év alatt a papíripar 52 százalékkal, a nyomdaipar 51, a textilipar 8, a textilruházati ipar 28, a bőr-, szőrme- és cipőipar 34 százalékkal növeslt* termelését. 1968 január 1 -ével megváltozott a termelői árrendszer. 1969-ben a termékek egyhar- madának az ára rögzített, ill. maximált volt, kétharmada szabad-, mozgóáras kategóriába tartozott. Az 1968. január 1-i árrendezés nyomán az ipari termelőd árak majdnem fi százalékkal, ezt követően 1969- ben és 1970-ben évi 2—2 százalékkal emelkedtek, így az 1970. évi árszínvonal mintegy 10 százalékkal vadít magasabb pz IDŐS. érinél, Építőipar A harmadik ötéves tervidőszakában az építőipari termelés a 24—28 százalékos növekedési előirányzatot jóval meg_ haladó mértékben, 62 százalékkal emelkedett. A növekedés nagyobb volt, mint az előző ötéves tervidőszakok bármelyikében. Az állami építőipari vállalatok termelése 45 százalékkal, az építőipari szövetkezeteké 61 százalékkal, a nem építőipari szervezetek építőipari tevékenysége pedig több, mint kétszeresére emelkedett. Az építőipari tevékenységen belül a beruházási jellegű épít tési munkák aránya emelkedett, a fenntartási munkáké csökkent. Az építőipari termelés emelkedésének több, mint háromnegyed részét, ezen tjelöl az állami építőipari vállalatoknál valamivel több, mint feiét a létszámnövekedés fedezte. Hozzájárult a termelés növekedéséhez a gépesítés fokozódása is. Az állami építőipari vállalatok gépállománya a tervidőszak folyamán mintegy 44 százalékkal nőtt. Az építkezések korszerűsítését a technológiai fejlődés, a lakásépítkezések vonatkozásában pedig a házgyárak üzembehelyezésa segítette elő. Az építőipari termelés tervezettnél nagyobb növekedése nem szüntette meg az építőipari kapacitás és a fizetőképes építési igények közötti feszültséget. Az építőipari árak színvonala az 19Ó8. évi 13 százalékos növekedés ulán 1969-ben és 1970-ben is évi 3—4 százalékkal emelkedett. Mezőgazdaság — élelmiszeripar — erdőgazdálkodás Ä mezőgazdaság bruttó termelése 1966—1970. években körülbelül 16 százalékkal volt nagyobb, mint az előző ötéves időszakban. (A terv 13—15 százalékos emelkedést írt elő.) Az összes termelésen belül a növénytermelés 17 százalékkal, az állattenyésztés 14 százalékkal nőtt. A termelés növekedése a mezőgazdasági keresők számának a korábbi éveknél mérsékeltebb csökkenése mellett ment végbe és teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott. A termelékenység emelkedését elősegítette a gépesítés, az öntözés, a műtrágyák és a növényvédő szerek felhasználásának fokozódása. öt év alatt a mezőgazdasági üzemek 30 300 traktort. 7000 gabonakombájnt, 5700 traktoros sorvetőgépet, 14 800 traktorekét, 4300 silókombájnt vásároltak. az öntöző berendezésekkel ellátott területet 370 000 hektárról 460 000 hektárra növelték, 450 000 szarvasmarha és 810 000-.sertés számára új férőhelyeket létesítettek, a magtárak befogadóképességét 400 000 tonnával bővítették. A jelentős beruházás ellenére a traktorbeszerzés és a talajjavítás elmaradt a tervezettől. A műtrágyaíelhasználás a terv előirányzatának megfelelően emelkedett és az 1966— 1970. években kétszer annyi volt, mint az előző öt évben. Egy hektár területre (szántó, kert, szőlő, gyümölcsös) hatóanyagban 1965-ben 63 kg, 1970- ben 146 kg műtrágya jutott. A mezőgazdasági termelés szerkezete a gazdaságpolitikai intézkedések hatására a nép- gazdasági Igényeknek megfelelően változott. Bár az állatállomány időszakonként csökkent. a hústermelés évről évre emelkedett. A mezőgazdasági üzemek termelésének szerkezetét módosította az ín. kiegészítő tevékenység gyorsütemű elterjedése és növekedése is. A FONTOSABB NÖVÉNYEK TERMÉSMENNYISÉGE ÉS TERMÉSÁTLAGA Évi átlagos termésmennyiség, minié tonna Termésátlag, q/hektár 1S«1—1S6Í 1966—197« 1961—1961 1966—197# 24.3 21,2 32.3 325,2 búza 3»# 18,6 árpa 3,3 0,* 18,7 kukorica 1A 4,0 26,1 cukorrépa 3,1 3,2 246,4 burgonya M 1.7 79,1 Az állattenyésztés termelésének növekedése nagyrészt az állomány minőségi változásaiból adódott. A vágómarha-termelés az elmúlt öt év átlagában évi 300 000 tonna volt, 20 százalékkal több, mint a II. ötéves tervidőszakban. A vágósertés- termeles az előző öt évhez képest 6 százalékkal nőtt és éves átlagban 690 000 tonnát tett ki. A vágóbaromfi-termelés kl>. 28 százalékkal, a tojástermelés 34 százalékkal, a térj termelés 5 százalékkal volt több, mint az előző öt évben. A te- henenkénti tejhozam 12 százalékkal emelkedett. Az ötéves terv a hozamok emelése mellett elsősorban a szarvasmarha- és a juhállomány növelését tartotta szükségesnek. A szarvasmarha-állomány 1970 decemberében 1,9 millió darab volt, kb. akkora, mint 1965. év végén. A sertés- állomány a tervidőszak végén 7,3 millió darab volt, 11 százalékkal nagyobb az öt évvel korábbinál. A juhállomány öt év alatt kismértékben csökkent, a baromfiállomány jelentősen emelkedett. A mezőgazdasági termékek áruforgalma a termelést meghaladóan, öt év alatt 25 százalékkal nőtt. A tervidőszak alatt az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek gazdálkodása önállóbb lett. Az élelmiszeripar 1970. évi termelése 24 százalékkal meghaladta az 1965, évit. A fogyasztói igényeknek megfelelően a hagyományos ágazatok — malomipar, sütő- és tészta- ipar rr íeror^eiése ^ 104,5 mértékben emelkedett. 1970- ben a húsipar termelése 23 százalékkal, a baromfi- és tojásfeldolgozó iparé 33 százalékkal, a tartósítóiparé 68 százalékkal haladta meg az 1965. évit. A növekvő belföldi szükséglet mellett a tartósítóipari termékek iránt külföldön is nagy volt a kereslet. 1966—1970-ben az előző öt évhez képest 15 százalékkal nőtt a fakitermelés és kedvezően alakult a kitermelt fa választéka. Szállítás — hírközlés A közlekedési vállalatok áruszállítása (áru tonna kilométer alapján) 1970-ben 25 százalékkal volt nagyobb, mint 1965-ben, a nem közlekedési vállalatoké pedig több, mint kétszeresére emelkedett. Az elmúlt öt évben a szállításban tovább nőtt a gépkocsi-közlekedés szerepe. 1970-ben a vasút áruszállítási teljesítménye 15 százalékkal, a tehergépkocsi-közlekedési vállalatoké 67 százalékkal múlta felül az 1965. évit, A MÄV. kevesebb, a HÉV több utast szállított, mint 1965-ben, a városi villa mosokon utazók száma számottevően nem változott. A távolsági és a helyi közlekedést lebonyolító autóbuszokon 1970-ben 27, ill. 30 százalékkal többen utaztak, mint öt évvél ezelőtt. A villamosított vasútvonalak hossza öt év alatt 320 km-rel nőtt, a Villamos- és Diesel-vontatás aránya együttesen aa 1965, énl 35 .százar fékről 1870-ben 66 szőzalekrdl emelkedett. (A terv 75—80 százalékos arány elérését irányozta elő.) 1970. végén a pormentes úthálózat aránya 69 százalék volt, nagyobb, mint amekkorával a terv számolt, A vasút teherkocsi-állománya kis mértékben csökkeni, Külkereskedelem, idegenforgalom A külkereskedelem szerepe a népgazdaságban az elmúlt öt évben tovább nőtt. 1970-ben. 134 országgal volt kereskedelmi kapcsolatunk. Legjelentősebb külkereskedelmi partnerünk változatlanul a Szovjetunió és a többi szocialista ország. Ezekkel az országokkal az áruforgalomnak majdnem kétharmadát, a nem szocialista országokkal egyharmadát. bonyolítottuk le. A gazdaságirányítás új rendszerében több mint 60 termelő és kereskedelmi vállalat kapott felhatalmazást önálló külkereskedelmi tevékenység folytatására. Az exportképesség javulását mutatja, hogy a kivitel a nemzeti jövedelemnél jobban, öt év alatt az előző öt évhez képest 53 százalékkal emelkedett. Az állami támogatásban részesülő export aránya kisebb lett, az exportált termékek forintráfordításai csökkentek. 1970-ben 1965-höz képest az összes export 53 százalékkal nőtt. ezen belül az iparcikkek és a mezőgazdasági élelmiszeripari termékek kivitele nagyjából azonos mértékben emelkedett. Az öszes export 77 százaléka ipari termék, 23 szászé zaléka mezőgazdasági eredetű termék volt. 1970-ben 65 százalékkal importáltunk többet, mint 1965- ben. Az összes importon belül az anyagok és energiahordozók aránya az 1965. évi 62 százalékról 1970-ben 58 százalékra csökkent, az ipari fogyasztási cikkeké 6 százalék^ ról 10 százalékra emelkedett, A fogyasztási cikkek importján belül a személygépkocsi, a rádió és a háztartási villamosgépek aránya csaknem kétszeresére emelkedett. A ruházati cikkek importja bővítette a belföldi árualapot és hatással volt a hazai termelés minőségére és választó-1 kára is. Az élelmszerimporton bélül nőtt a déligyümölcs, a nyersfkávé és kakaóbab aránya. Az import jelentősen gazdagította egyes élelmiszerek és élvezeti cikkek választékát is. 1970-ben 6 300 000 külföldi látogatott Magyarországra, háromszor annyi, mint 1965-ben. A magyarországi úticéllal érkezők száma 3 600 000 volt, aa 1965. évinek 2,7-szerese. Magyarországról 1970-ben egymillió esetben utaztak külföldre, az öt év alatti növekedés mérsékelt volt. Beruházások 1966—1970 években több mint 330 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra, ösz- szehasonlítható árakon számolva kereken 50 százalékkal többet, mnit a II. ötéves terv időszakában és 14 százalékkal többet, mint amennyit a terv előirányzott. A beruházás gyorsabban nőtt, mint a nemzeti jövedelem: 1 százalék nemzeti jövedelem növekedésre 1961—1965 években 1,2 százalék, 1966—1970 években 1,5 százalék beruházásnövekedés jutott. A beruházások évenkénti alakulása nem volt egyenletes. A központilag eldöntött beruházásokra 1968—1970 években kb. 107 milliárd forintot fordítottunk, az összes beruházásoknak csaknem felét. Ezen belül a különösen fontos egyedi nagy beruházások ösz- szege kb. 40 milliárd forint volt, az összes beruházás 18 (Folytatás a 3. oldalon^
