Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-20 / 67. szám

(Folytatás a 2. oldalról.) százaléka. A vállalati és szö­vetkezeti beruházások' aránya évről évre nőtt. Az elmúlt há­rom évben vállalati beruházá­sokra 79 milliárd forintot, szö­vetkezeti beruházásokra - 31 milliárd forintot fordítottak, arányuk az összes beruházá­son belül 36, ill. 14 százalék volt. , A beruházások árszínvonala központi árintézkedések és a kapacitásokat meghaladó épí­tési igények, valamint egyéb tényezők hatására számot- tévően emelkedett. Az áremel­kedés 1968-ban az általános ipar építőipar mezőgazdaság, erdőgazdálkodás vígazdálkodás szállítás és hírközlés kereskedelem kommunális ellátás összesen Az 1970. év végén az ország népessége 10 347 000 fő volt, 187 0Ö0-rel több, mint 1965 vé­gén. Az 1000 lakosra jutó ter­mészetes szaporodás az előző öt évben 3, az utolsó öt évben 3.7 volt. 1966—1970. években csaknem 750 090 gyermek született, 12 százalékkal több, mint az elő-. ző öt évben. 1966—1970. években állandó lakóhelyüket 11 százalékkal kevesebben változtatták meg, mint az előző öt évben, 3 szá­zalékkal csökkent az ideigle­nes-jelleggel lakóhelyet változ­tatók száma is. Az aktív keresők száma a harmadik ötéves tervidőszak­ban több mint 300 000 fővel, 7 százalékkal nőtt, és 1970. vé­gén meghaladta az 5 milliót. A foglalkoztatottság növekedé­se nagyobb volt, mint az előző öt évben, és nagyobb, mint a tervezett. A. tervidőszak kez­detén a népesség 46 százaléka volt aktív kereső, a végén pe­dig csaknem 49 százaléka. árrendezéssel összefüggésben körülbelül 13 százalék volt, a továbbiakban évi 2—3 száza­lék. Az 1970. évi árszínvonal mintegy 18 százalékkal halad­ta meg az 1967. és az 1965. évit. Az építési munkák és a nem szocialista országokból importált gépek árszínvonala az átlagosnál nagyobb mérték­ben (több mint 20 százalékkal) emelkedett, 1966—1970. években az építési beruházások volumene 52 szá­zalékkal, a belföldi gépeké 46 százalékkal, az import gépeké 66 százalékkal emelkedett az előző öt évhez képest. százalékos 1961—1965 évek megoszlás százalékában 40,8 143 2,5 179 19,2 173 13,4 150 3,4 153 29,7 141 100,0 150 A harmadik ötéves tervidő­szakban az aktív keresők szá­ma a mezőgazdaságban vala­melyest csökkent, a többi nép- gazdasági ágban emelkedett. A harmadik ötéves terv idő­szakában nőtt a munkaerő-ke­reslet. Szerepe volt ebben' töb­bek között a munkaidőcsök­kentésnek, a közgazdasági sza­bályozóknak és a munkahely­változtatásoknak. Az ún. inaktív keresők (nyugdíjasok, járadékosok, gyermekgondozási segélyben részesülők stb.) aránya a né­pesség 9 százalékáról csaknem 15 százalékára emelkedett, az eltartottaké 45 százalékról 37 százalékra csökkent. A lakosság egy főre jutóösz- szes reáljövedelme öt év alatt 34 százalékkal nőtt, a harma­dik ötéves tervben előirány­zott 14—16 százalékkal szem­ben. A reáljövedelem évenkén­ti emelkedése az előző ötéves időszaktól eltérően viszonylag egyenletes volt. Í96í>-Jfjan gyérmeJöénkéní Sa­vi 50 forinttal emelkedett a munkások és alkalmazottak családi pótléka. A termelőszö­vetkezeti tagoknál bővült a családi pótlékban részesülők köre. A családi pótlékban ré­szesülő családok száma öt év alatt 690 009-ről 700 000-re, a kifizetett összes családi pót­lék az 1965. évi' 1,6 milliárd forintról 1970-ben 2,8 milliárd forintra emelkedett. 1967-ben vezették be a gyer­mekgondozási segélyt, amely lehetővé teszi a munkaviszony, ban álló anyáknak, hogy 3 éves korukig maguk gondoz­zák gyermeküket. 1970 végén 167 000 nő részesült gyermek- gondozási segélyben és az év folyamán e címen 1,2 milliárd forintot fizettek ki. Az elmúlt őrt év alatt több­ször emelték a nyugdíjakat, elsősorban az alacsony nyug­díjakat. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tagokra vo­natkozóan új nyugdíjrendszer lépett életbe, amely jelen­tősen közeledett az alkalma­zásban állókéhoz. Az egy nyug­díjasra jutó összeg havi át­laga 577 forintról 757 forintra emelkedett. 1970. végén egy-, millió 453 Ó00 személy részére fizettek nyufdíjat, vagy járu­lékot. 300 000-rel többnek, mint öt évvel ezelőtt. A nyug­díjra folyósított összeg öt év alatt 69 százalékkal nőtt és 1970-ben 13,1 milliárd forint ■ voit. hús és húskészítmény tej és tejtermék tojás zsiradék liszt, rizs gyümölcs zöldségfőzelék Gyors ütemben, évenként átlagosan 7—8 százalékkal emelkedett az élvezeti cikkek — italok, kávé. dohányáruk — fogyasztása. A növekvő igé­nyeket a kereskedelem gaz­dag választékban elégítette ki. A ruházati cikkek''vásárlása 1 A tervidós zakón belül rész^ leges fogyasztói ármódosítás először 1966-ban volt. Az élel­miszerárak átlagosan 5 száza­lékkal emelkedtek, a ruházati cikkek ária 4 százalékkal, az egyéb iparcikkeké 1 százalék­kal csökkent. 1968. januárjában olyan ár­rendszer lépett életbe, amely a fogyasztási cikkek viszonylag széles körénél lehetővé tette a szabadabb ármozgást. 1968. január 1-e után a fo­lyamatosan vásárolt, egész év­ben fogyasztott élelmiszerek és élvezeti cikkek árszínvo­nala gyakorlatilag nem vál­tozott. Az idénycikkek — első­sorban á zöldség- és gyü­mölcsfélék — bolti és piaci ára folyamatosan emelkedett. A ruházati cikkek és a többi iparcikk árszínvonala — egyes cikkek jelentős áremelkedése folytán — az autóbbi két év­ben évente 2—3 százalékkal haladta meg az előző évit. Az egy főre jutó fogyasztás 1970-ben 29 százalékkal volt nagyobb, mint 1965-ben. Az élelmiszerek fogyasztása öt év alatt az összes fogyasztásnál mérsékeltebben, mintegy 17 százalékkal nőtt és az összes fogyasztásnak az 1965. évi 38 százalékkal szemben 1970-ben kb. 34 szazálékát tette ki. Az alapvető élelmiszerek iránti keresletet a tervidőszak folya­mán — a sertéshús kivételé­vel — maradéktalanul' kielé­gítették. 1963 1970 52 58—59 97 111—112 10 13—14 23 27—28 139 128 53 70—71 77 82—84 nagyjából a jövedelmekkel azonos mértékben nőtt, ará­nyuk az összes fogyasztáson belül lényegesen nem válto­zott. A lakosság fogyasztásán be­lül leggyorsabban a vegyes- iparcikkeik fogyasztása emel­kedett. A LAKOSSÁG EGY FŐRE JUTÓ REÁLJÖVEDELMÉNEK ALAKULÁSA A BERUHÁZÁSOK ALAKULÁSA 1966—1970. ÉVEKBEN képesség, foglalkoztatottság, életszínvonal EGY LAKOSRA JUTÓ FOGYASZTÁSÉ KG NÉHÁNY TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKK ÁLLOMÁNYA IL ötéves terv időszakiban A HL ötéves terv időszakában előző év — íoo 1961 101 1966 105 1962 104 1967 106 1963 106 1968 106 Í964 106 1969 106 1965 101 1970 107 1965 év 1970 év 1960 év százalékában US 1KS százalékában 134 A reáljövedelem-emelkedés döntő mértékben a pénzjöve­delem növekedéséből adódott. A harmadik ötéves tervidő­szakban a munkások és alkal­mazottak egy főre jutó összes reáljövedelme éves átlagban majdnem 6 százalékkal, a pa­rasztságé több, mint 7 száza­lékkal emelkedett, és az 1970. évi színvonal a munkás és al­kalmazott népességnél 31 szá­zalékkal, a parasztságnál 41 százalékkal volt magasabb, mint 1965-ben. Az eltérő fej­lődés következtében a tervidő­szak végére a fizikai dolgozók két alapvető csoportjának, a munkásoknak és a parasztok­nak a jövedelmi színvonala or­szágos átlagban kiegyenlítő­dött. A MUNKÁSOK ÉS ALKALMAZOTTAK HAVI ÁTLAG' BÉRE AZ ÁLLAMI SZEKTORBAN, FT. állami szektor összesen Ezen belül: ipar építőipar mező-, erdő- és vízgazdálkodás közlekedés és hírközlés kereskedelem nem anyagi ágazatok A jövedelmeken belül az utóbbi években, különösen 1969-ben, nőtt a részesedési alapból kifizetett nyereség- részesedés szerepe. 1965 1570 1970 év 1965 év százalékában 1715 2143 125 1767 2127 120 1839 2341 127 1576 2127 135 1743 2241 129 1572 1970 125 1547 2122 137 segély, valamint a nyugdíjak növekedése tp-vrihíh volt i 1 <100 háztartásra, db) 1960 1965 1970 mosógép 15 37 52 villamos hűtőszekrény 1 8 33 televfziő 3 27 55 személygépkocsi 1 3 7 A kiskereskedelmi forgalom értéke 1970-ben folyó árakon számítva 139 milliárd forint volt, az öt évvel ezelőttinél 51 milliárd forinttal több.- öt év alatt a növekedés folyó ára­kon számítva 59 százalékot, összehasonlítható árakon 53 százalékot tett ki. A III. ötéves terv időszaká­ban összesen 327 000 lakás épült, 45 000-rel több, mint az előző ötéves időszakban és 27 000-rel több, mint amennyit a terv előirányzott. A lakosság és a termelés céljaira a közművek, 1970 ben 30 százalékkal több vizet szol­gáltattak, mint 1965-ben. 1970. végén az egészségügyi személyzet száma majdnem 100 000 fő volt, mintegy 20 000. rel több, mint öt évvel koráb­ban. Az örvösök száma 4000 fővel. 23 500-ra emelkedett, 10 00Ó lakosra 23 orvos jutott. Az egy körzeti orvosra jutó lakosok száma 7 százalékkal csökkent. Az utóbbi öt év folyamán több új kórház kezdte meg működését, valamennyi vi­déken. A bővítéseket is figye­lembe véve a kórházi ágyak száma öt év alatt csaknem 7000-rel gyarapodott és 1970 végén 84 500 db volt. Az 1970—71-es tanévben a különböző oktatási intézmé­nyekben, a szakmunkástanu­lókkal együtt 1 800 000 fő ta­nult. A középfokú oktatáson belül a szakközépiskolába já­rók aránya emelkedett. A szakmunkástanulók száma évről évre emelkedett és az 1970—71-es tanévben körülbe­lül 223 000 fő volt, mintegy 51 ezerrel több az öt évvel ko­rábbinál. Az utóbbi években gyorsan emelkedett az emelt­szintű képzésben ' részesülők száma, öt év alatt csaknem 300 000 fiatal tett szakmunkás- vizsgát. Az elmúlt öt évben a nappa­li tagozatokon 252 000-en tet­tek érettségi vizsgát, mintegy 66 000 fővel többen, mint a megelőző ötéves időszakban. A Tanáeakoatáraaaág kikiáltáaának évfordulója alkalmából másfél ezer szekszárdi KISZ-fíatal fáklyás felvonulása A mezőgazdasági munkából származó pénzbevétel öt év alatt jelentősen emelkedett. A lakosság reáljövedelmé­nek alakulását a munkából származó jövedelem mellett befolyásolják a pénzbeli és természetbeni társadalmi jut­tatások is. Az elmúlt öt év alatt a természetbeni társa­dalmi juttatások (ingyenes egészségügyi, oktatási, bölcső­dei ellátás, stb.) egy főre ju­tó reálértéke kb. 25 százalék­kal, a pénzbeli juttatásoké mintegy 67 százalékkal emel­kedett. A pénzbeli társadalmi juttatásokon belül a családi pótlék és a gyermekgondozási Szekszárdon már hagyo­mány. hogy a város KISZ-fia- taljai fáklyás felvonulással emlékeznek meg a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak évfordulójáról. Tegnap este a Béla téren gyülekezett a megyeszékhely üzemeinek, intézményeinek, hivatalainak és iskoláinak mintegy 1500 ifjú­kommunistája, majd három­negyed 7 órakor megindult a felvonulás a Garay téren és a Mártírok terén át a Fel- szabadulás térre. A fiatalok megkoszorúzták a munkás- mozgalmi emlékművet, majd a Felszabadulás téren Keresztes János, a városi KISZ-bizottság titkára emlékezett meg az öt­venkét esztendővel ezelőtti eseményekről, a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásáról. Ezzel a Forradalmi Ifjúsági Napok szekszárdi rendezvény- sorozatából a második nagyobb eseményre került sas, Ä felsőfokú okatásx íntézmőj nyék nappali tagozatán 55 ez­ren fejezték be tanulmányai­kat, 22 ezerrel többen,* mint 1961—1965. években. A színházlátogatások száma kismértékben, a mozilátogatá­soké jelentősebben csökkent, A mozielőadásokra 1966—1970. években mintegy 450 millió je­gyet adtak el, 140 millióval kevesebbet, mint az előző öt évben. A művelődési szokások vál­tozásában nagy szerepe volt a televízió gyors terjedésének. A televízióelőfizetők száma az 1965. évi 830 ezerről 1970 vé­géig 1 800 000-re, az ezer la­kosra jutó előfizetők száma 82- ről 171-re emelkedett. A tele­vízió heti átlagos adásideje 1965-ben 40 óra, 1970-ben 51 óra volt. 1970-ben kísérleti jel­leggel megkezdődött a színes televízióközvetítés is. Az öt év alatt kiadott könj'- vek száma 23 300, példányszá­ma 236 millió volt. Az előző ötéves időszakhoz képest a művek száma 4100-zal, a pél­dányszám 21 millióval emelke­dett. Budapest, 1971. március 20. Központi Statisztikai Hivatal Az egyesített fegyveres erők főparancsnoksága tervének megfelelően 1971. március 15—19 között Budapesten, a Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek vezérkari főnö­kei értekezletet tartottak. Az értekezletet Stemenko had­seregtábornok. az egyesített fegyveres érők törzsfőnöke vezette. Az értekezleten az egyesített fegyveres erők harckészültsége további növelésével kapcsola­tos kérdéseket tárgyalták meg. A résztvevők megtekintették a magyar néphadsereg csapatai­nak és törzseinek gyakorlatait, valamint foglalkozásait. Jahj ä Khan pakisztáni elnök és Mudzsubur Rahman sejk kelet-pakisztáni politikus pén­teki, sorrendben 3. megbeszé­lése négyszemközt zajlott le, és másfél óra hosszat tartott. Hivatalos forrásból közölték, hogy a pakisztáni államfő és az Avami liga vezetője legkö­zelebb szombaton, tanácsadói jelenlétében találkozik egy- ‘ mással. Az eddigi tárgyalásokról nem szivárogtak ki részletek. « Nyugati hírügynökségek Dél- Vietnamban és a laoszi had­színtéren működő tudósítói to­vábbra is drámai leírást ad­nak a saigoni hadvezetőség és\ az amerikai kormány által „taktikai átcsoportosításnak” „mozgó hadműveletnek” neve­zett pánikszerű visszavonulás­ról. A dél-vietnami kormány­csapatok eddig Dél-Laoszban legalább hat támaszpontot ürí­tettek ki a népi erők nyomása miatt. ELHUNYT ERDÉLYI KÁROLY A Magyar Szocialista. Mun­káspárt Központi Bizottsága mély megrendüléssel és fájda­lommal tudatja, hogy Erdélyi Károly elvtárs, a Központi Bi­zottság tagja, a KB külügyi osztályának vezetője hosszan tartó, súlyos betegség után,tra­gikus körülmények között el­hunyt. Erdélyi Károly elvtárs teme­tése folyó hó 24-én, szerdán délután 2 órakor lesz a Mező Imre úti (Kerepesi) temető munkásmozgalmi panteonjá­ban. * Varsóban pénteken délután befejeződtek Stefan Jedry- chowski lengyel és Ivan Basev bolgár külügyminiszter hivata­los tárgyalásai. A tárgyalásokról, — ame­lyek a teljes nézetazonosság és hagyományos barátság jegyé­ben folytak le — a bolgár kül­ügyminiszter hazautazása előtt közös közleményt hoznak majd nyilvánosságra.

Next

/
Thumbnails
Contents