Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-20 / 67. szám
1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XXI. évfolyam, 67. szám ARA: 90 FILLER Szombat, 1971. március 20. f OtNA'MEGYEI VlLÄÖ PROTETÁRJAI EGYESÜLJETEK? NÉPÚJSÁG A Központi Statisztikai Hivatal jelent ése a társadalmi és a gazdasági élet fejlődéséről, a népgazdasági terv teljesítéséről a III. ötéves terv időszakában (1966—1970) Összefoglaló megállapítások A népgazdaság fejlesztésének III. ötéves terve 1966— 1970 évekre alapvető feladatként tűzte ki, hogy a népgazdaság fejlődése alapján rendszeresen emelkedjék az életszínvonal, javuljon a termelés és a szükségleteik összhangja, mind a mennyiség, mind a választék és a minőség tekintetében és. hogy a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyban legyen. E célok elérése érdekében a terv előírta a rendelkezésre á|ló erők és eszközök hatékonyabb felhasználását, a termelékenység fokozását és a termelési költségek csökkentését, a korszerű technika meghonosításával, a műszaki színvonal általános emelését, valamint azt, hogy a termelést elsősorban ott kell növelni, ahol arra a hazai feltételek kedvezőek. A nemzetközi munkamegosztás fokozását a terv szerint eredményesebb külkereskedelmi tevékenység, a behozatalnál gyorsabb ütemű kivitelnövekedés útján kellett biztosítani. A III. ötéves terv időszakában fejlesztettük a gazdálkodás, a gazdaságirányítás rendjét, ennek nyomán a gazdasági munka hatékonyabbá, a népgazdaság egyensúlya kedvezőbbé vált. Mindezek lehetővé tették, hogy a nemzeti jövedelem és a lakosság élet- színvonala az előző öt évinél és a tervezettnél gyorsabban emelkedjék. A gazdálkodás fokozatos javulása hozzájárult ahhoz, hogy a tervidőszak folyamán mind a lakosság jövedelme és vásárlása, mind a beruházások és építkezések tekintetében az eredeti előirányzatokat meghaladó célkitűzéseket valósítsunk meg. A gazdasági növekedés 1966 •—1970-ben folyamatos és viszonylag egyenletes volt. Javult a termelés és az áruforgalom szerkezete. A fejlődés az iparilag kevésbé fejlett területeken az átlagosnál nagyobb volt. Fokozódott és sokoldalúbbá vált a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk, ami hatékonyan szol. gálta az alapvető gazdasági célkitűzések megvalósulását. A terv azt irányozta elő, hogy 1966—1970 években a nemzeti jövedelem 19—21 százalékkal haladja meg az előző öt évit. A növekedés ennél nagyobb, 31 százalék volt. A tervidőszak utolsó évében. 1970-ben a nemzeti jövedelem 39 százalékkal haladta meg az 1966. évit, ami évi átlagban 7 százalékos növekedésnek felelt meg. / Az aktív keresők száma öt év alatt körülbelül 7 százalékkal emelkedett, nagyobb mértékben, mint ahogy a terv előirányozta. Az egy foglalkoztatottra jutó nemzeti jövedelem a harmadik ötéves terv időszakában 30 százalékkal nőtt, szemben az előző öt évben elért 23 százalékos növekedéssel. A tervidőszakban a termelés gyorsabban nőtt, mint az anyagfelhasználás. A fő termelő ágazatok közül az ipari termelés az elmúlt öt évben a tervezett mértékben, 35 százalékkal emelkedett. A központi célkitűzéseknek megfelelően a vegyipar és gépipar termelése az átlagosnál gyorsabban nőtt, javult a termelés szerkezete az egyes ágazatokon belül is. Az ipgri termelés emelkedése a harmadik ötéves terv időszakában is a nemzeti jövedelem növekedésének legfontosabb tényezője volt, az ipar aránya a nemzeti jövedelemben az 1961—1965. évi 40 százalékról 1966—1970. években 42 százalékra emelkedett. Az ötéves terv az építőipari termelés 24—28 százalékos növekedését irányozta elő. 1970- ben az építőipari termelés 62 százalékkal haladta meg az 1965. évit. Az építőipari termelés gyors növekedése folytán az építőipar aránya is nőtt a nemzeti jövedelemben. A terv célkitűzése az volt, hogy a mezőgazdasági termelés öt év átlagában 13—15 százalékkal emelkedjék az előző öt évhez képest. Ezt az előirányzatot a mezőgazdaság kismértékben túlteljesítette: a bruttó termelés 1966—1970. években körülbelül 16 százalékkal több volt, mint 1961—1965-ben. A műszaki-agrotechnikai fejlődés folytán, a korábbi évekhez hasonlóan a mezőgazdaság anyagfelhasználása 1966— 1970-ben is jobban nőit, mint a termelés, a bruttó termelés viszonylag jelentős növekedése mellett a mezőgazdaság által megtermelt nemzeti jövedelem csak kis mértékben emelkedett. A mezőgazdaság aránya a nemzeti jövedelemben a második ötéves tervidőszakban 25 százalék, a harmadik ötéves terv éveiben 21 százalék volt. A népgazdaság gyors fejlődéséhez hozzájárult a külkereskedelmi forgálom növekedése. 1966—1970. években 47 százalékkal több árut Importáltunk és 53 százalékkal többet exportáltunk, mint az előző öt évben. A behozatali többlet a korábbi időszakhoz viszonyítva mérséklődött: 1961 —19S5. években a .nemzeti jövedelem 1,4. százalékát. 19,66-»1970. években, 0,5 százalékát tette ki. A nemzet! jövedelem gyors növekedése folytán az elmúlt öt év átlagában mind a fogyasztás, mind a felhalmozás emelkedése meghaladta a tervezettet. A fogyasztás aránya az összes felhasználáson belül 1966—1970. években lényegében a tervnek megfelelően 76 százalék, a felhalmozásé 24 százalék volt. A második ötéves terv időszakában a fogyasztás a felhasználás 79 százalékát, a felhalmozás 21 százalékát tette ki. Az összes anyagi fogyasztáson belül a lakosság fogyasztása 1970-ben körülijeiül 32 százalékkal haladta meg az 1965. évit. A fogyasztás növekedése mellett javult annak szerkezete is: az élelmiszerek aránya csökkent, az iparcikkeké pedig emelkedett. A szolgáltatások fogyasztása a harmadik ötéves terv időszakában kevésbé emelkedett, mint a termékeké. A fogyasztás növekedését és szerkezetének átalakulását a jövedelmeknek a korábbinál és a tervezettnél nagyobb emelkedése tette lehetővé. A harmadik ötéves terv a reáljövedelmek 14—16 százalékos emelkedését irányozta elő, ténylegesen a lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme 1970-ben körülbelül 34 százalékkal volt magasabb az 1965. évinél. (Az előző ötéves időszakban a növekedés 18 százalék volt) A jövedelmek a fogyasztásnál nagyobb mértékben emelkedtek, ennek folytán nőttek a lakosság pénztartalékai. A takarékbetét-állomány az 1965. év végi 20,4 milliárd forintról 1970 végére több, mint kétszeresére, 42 milliárd forint fölé emelkedett, és nőtt a lakosságnál lévő készpénzmennyiség js. A közösségi fogyasztás 1970- ben 48 százalékkal haladta meg az öt évvel azelőtti szintet. A közösségi fogyasztás növekedése lehetővé tette az egészségügyi viszonyok javítását, az oktatás és a népművelés fejlesztését, az ország védelmének és belső rendjének, a jog- és közbiztonságnak a szilárdítását. 1966—1970. években, 1960. évi árakon számolva több, mint 330 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra, kereken 50 százalékkal többet, mint a II. ötéves terv időszakában, és 14 százalékkal többet, mint amennyit a III. ötéves terv előirányzott. 4.?. üzembe helyezett beruházások értéke öt év alatt mintegy 300 milliárd forint volt. Az állóeszközök bruttó értéke — az üzembehelyezések és a kiselejtezések különbségeként — 26 százalékkal emelkedett. A (Folytatás a 2. oldalon) Két képviselőjelölt a 8-as választókerületben Mint tegnapi számunkban hírt adtunk róla, Dunaföldvá- ron, a művelődési otthonban csütörtökön tartották meg az országgyűlési képviselői jelölőgyűlést. A jelölés élénk vitát váltott ki, a felszólalók támogatták a Hazafias Népfront javaslatát, amely szerint Ben- cze Ferenc, (Tegnap tévesen írtuk Józsefnek!) a Paksi Vörös Csillag Halászati Tsz elnöke legyen a kerület képviselőjelöltje, többen — 3 duna- földvári választópolgárok közül — a kettős jelölés mellett foglaltak állást, legyen a választókerület jelöltje Széles István is. Pénteki lapszámunkban nem tudtuk közölni Széles István fényképét, ezt ezúttal pótoljuk. Széles István 1930-ban született Dunaföldváron, mező- gazdasági munkáscsaládból származik. Fiatalon, 17 éves korában kezdte meg mozgalmi tevékenységét az ifjúsági mozgalomban, majd hat esztendeig a néphadseregben telJdölőgyűlésekről jelentjük... lével. A hetven ajánlott új tanácstagból huszonötén még sosem élvezték a választók bizalmát, nyolcán harminc évesnél fiatalabbak, az eredeti elképzelés szerint pedig tizen, hatan nők lettek volna. Fz utóbbi arány a gyakorlatban tegnapig már módosult, az egyik tanácstagi választókörzetben az ajánlott női tanács» tagjelölt helyett férfit javasoltak. Általában a jelölőgyűléseken részt vevők tíz százaléka felszólalt, zömmel közérdekű, konstruktív javaslatokkal élt. Érdekes — és további elemzést igénylő — megfigyelés, hogy a családi házas beépítésű területeken nagyobb az aktiyitás, mint a bérházak lakói- közt. Idáig két helyen nem fogadták el a választók az ajánlott tanácstagjelöltet, közülük az egyik — fiatalember — meg sem jelent a jelölőgyűléser.. A Kadarka Utca, Táncsics utca, Táncsics köz, Vak Boty- tyán utca és a Babits általános iskola környékét íel'j'o- lő- 14-es tanácstagi választó- körzetben Módos István mellett, aki már két ciklusban képviselte választói érdekeit, spontán módon tanácstagi jelölést kapott Kovács Bajos nyugdíjas is. Ez idáig Szek- szárdon az egyetlen tanácstagi kettős jelölés, melyen azonban mindkét „ellenjelölt” egy. forma tapsvihart aratott. Megyeszerte tovább folytatódnak a jelölőgyűlések. Csütörtökön Bátaszéken, a községi művelődési házban, a választópolgárok népes tábora szavazott bizalmat Báli Zoltánnak ép Fülöp Lászlónak, a 3- as számú köi-zet két ország- gyűlési képviselőjelöltjének. A gyűlésen részt vett Tatár Lajos, a szekszárdi járási párt- bizottság első titkára. Tamásiban, a 6-os számú választókerületben, tegnapelőtt ismét . jelölőgyűlésre került sor. Szászi Gábor, a tamási gimnázium igazgatóhelyettese, ezúttal az Orion - gyáregységben lett mintegy háromszáz- főnyi; javarészt munkásokból álló, választótábor országgyűlési képviselő- jelöltje. A lelkes hangulatú gyűlést különösen bensőségessé tette, hogy a választók között nagy számban voltak olyanok, akik az elmúlt tizenhat év során már nem egyszer találkoztak képviselőjelöltökkel : — az iskolapadban, ahol mint közkedvelt tanáruk, majd igazgatóhe’lyettesűk állt velük szemben. Az Orionban tartott gyűlésen részt vett Szabó István, a tamási járási pártbizottság első titkán is. A megyeszékhelyen e hó 30- ig diet ven tanácstagi körzetben kerül sor jelölésekre. A gyűlések közül, tegnap estig g'3 zajlott le, a választópolgárok rendkívül aktív réssvétejésített szolgálatot. 1957-től a Paksi Állami Gazdaságban dolgozott magtárosként. Titkára a dunaföldvári községi pártbizottságnak, előtte alapszervezeti titkár volt. Levelező úton végezte el a gimnáziumot, jelenleg az Agrártudományi Egyetem levelező tagozatán tanul. Szorgalmas, igyekvő, a párt politikáját sikeresen megvalósító embernek ismerik a köz* ségben.
