Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-18 / 65. szám
Szabad idő falai Rendeletismertetés Módszerbeli segítség a kollektiv szerződések előkészítéséhez 'T' era 24 esztendős Szülei ■ parasztemberek, ő maga érettségizett gépkönyvelő. Városba ment dolgozni, de keveset keresett. Hazahívták a téeszbe havi háromezerért. Ment is boldogan, dolgozott látástól vakulásig éveken át, férjével házat építettek, berendezték. Tera most ismét városi munkahelyet keres. Miért? Pontosan nem tudja megmagyarázni, csak hajtogatja, hogy nem lehet örökké dolgozni, más igénye is volna az embernek... Percig nem állítom, hogy ma ez a termelőszövetkezeti mozgalom legfontosabb problémája. De itt dörömböl már az ajtónkon ez is. A végtelenségig nem megy, hogy a falusi emberek temérdek munkával tisztességes keresethez jutnak ugyan, a termelésben egyre inkább segíti őket a huszadik század kultúrája, technikája, szabad idejükben azonban gyakran még nélkülözik ezt a segítséget Előfordulhat hogy ebben az új helyzetben már nem azért vágyódnak városba, mert ott többet lehet keresni, hanem mert ott kényelmesebben, kulturáltabban lehet élni. Ezt felismerve rendezett a Hazafias Népfront országos tanácskozást a mezőgazdasági dolgozók szabad idejének gyümölcsöző és kulturált felhasználásáról. Voltaképpen faluról beszélünk»' de előbb meg kell határoznunk, mi az a falu. Nem egyszerűen mezőgazdaság, és nem egyszerűen téesz. Nagy szóródásokkal, de országos átlagban a falusi keresők fele Tegnap ‘tartották a Tolna megyei Mezőgazdasági Ter- mekértétoesítö Szövetkezeti Közös Vállalat alakuló -ilésén, melyen, részt vett Somi Benjamin, a megyei pártbizottság ti tikára, Horváth József, a megyei tanács vb-elnök- helyettese, dr. Sinka István, •a TOT titkára, Bódi István, a SZÖVOSZ főosztályvezetője, dr. Pintér György, a SZÖGÉRT igazgatója, Palóc Tamils, a Kapos—Koppány- völg;/e Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöke és Lakos József, a szekszárdi tsz-szövetség elnöke. Az alapító ülésen Horváth József, a megyei tanács vb- elnökhelyettese beszámolt az előkészítő bizottság munkájáról. A beszámoló után az ülés elnökének javaslatára az ötvenöt tagszövetkezet határozatot hozott a közös vállalat megalakítására és elfogadta a TOLNAKER — teljes nevén a Tolna megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat — alapító okiratát. Nika Károly, az előkészítő bizottság tagja ismertette az 1971. évi programot, a vállalat térNépújság 1971. március IS. ma már nem a földből él. És akik abból, azoknak is csak háromnegyede téesz-tag. A szabad idő kulturált eltöltését szolgálni nem egészen, de jelentős mértékben a népművelők feladata lenne. Számuk azonban csökken, a falusi értelmiség ebből a tevékenységből lassan visszahúzódik. ]V em kell persze a nullá1 ról indulni. A tevékenységből oroszlánrészt vállal az országos sajtó, -a rádió, a televízió. Tudnunk kell azonban, hogy ezek sem jutnak el mindenhová, azonkívül pedig a szabad idő nem jelentheti kizárólag a magános vagy családi ismeretszerzést; a szórakozásnak, kultú- rálódásnak valami módon társas, társadalmi jelenségnek kell lennie. Ehhez segít a falusi művelődési házak, könyvtárak hálózata, viszont ezeket laza kapcsolat fűzi a közös gazdaságokhoz. Rengeteget tehetnek az ügyért maguk a termelőszövetkezetek. Van szociális-kulturális bizottságuk, tavaly százmillió forintot raktak a kulturális alapba. Nem véletlen azonban, hogy az országos statisztika egyszerűen képtelen kimutatni a téeszek kulturális tevékenységét. A keitős feladatú bizottság működését egyoldalúvá billentik az égető szociális problémák. Több téesz-ben kulturális alapból kiadnak például helyi alapot, amelyben kulturális témákra sokszor nem marad hely. A termelőszövetkezetek szövetségei igen sokat tesznek az elnökök folyamatos továbbképzéséért. Ma már szinte kötelező négyévenként elvégezni egy 370 órás tanfolyaMegalaknlt a TOLNAKER veit és üzletpolitikáját. Ezt követően került sor a tisztségviselők megválasztására. A 9 tagú igazgatóság és az 55 tagú igazgatótanács elnöke, Arany István, a mözsi Üj Élet Tsz elnöke lett. Az 5 tagú felügyelőbizottság elnökéül Po- nekker Zsigmondot, a dombóvári áfész igazgató elnök- helyettesét, a közös vállalat igazgatójául pedig Nika Károlyt választották. mot. Ebben a hatalmas anyagban azonban a vezetés, a termelés, a közgazdaság mellett egyetlen órai időt sem szánnak kulturális kérdéseknek. T de lehetne most írni, hogy rajta tehát téeszek, javítsátok ki a fogyatékosságokat, oldjátok meg a falusi emberek szabad idejének gyümölcsöző felhasználását. Ez — különösen a pillanatnyilag nehéz közgazdasági helyzetben — élénk és nem alaptalan tiltakozásokat váltana ki. A közös gazdaságoknak ehhez se erejük, se pénzük nincs elég. Voltaképpen nem is teljesen ők az illetékesek, hiszen tagságuk a falusi dolgozók alig több, mint harmadát teszi. Tera azonban ismét városba akar menni. Lassan kiöregszenek azok, akik még földtulajdonosi szemlélettel léptek a közös útra, tehát többé-kevésbé magától értetődőnek veszik a falusi élet mostoha oldalait. Reméljük, hogy a helyükre lépő fiatalok életeszménye más. Nemcsak a melegvizes zuhanyt igényelik ugyancsak magától értetődően munka után. hanem a szabad idő kulturált eltöltésének lehetőségét is. A vezetésben nekik még nem sok szó jut, tehát nekünk kell igényeik kielégítéséért szólni, cselekedni. Minden indokon túl pedig a dolgozó emberek kulturális felemelésén fáradozni egyszerűen rendszerünk egyik alapvető követelménye és sajátossága. Ha a közös célt ismerjük, meg kell találnunk a - közös munka útját, hangvételét a tanácsok művelődési és mezőgazdasági osztályai, a téeszek és a művelődési házak, a népművelők és a mezőgazda- sági vezetők között is. ß iztató kezdet, hogy he- lyenként már önálló kulturális bizottságokat alakítanak a szövetkezetek, másutt közösen tartja fenn a kultur- házat a téesz és a helyi tanács, ismét másutt kulturális irányelveket ad ki a területi termelőszövetkezeti szövetség. Országos gondoskodásra van szükség azonban ahhoz, hogy megtaláljuk a fellendülés szervezeti kereteit, elvi alapjait, külső iiányítóit és belső végrehajtóit. Nem ez ma a legfontosabb feladatunk, de súlya az idők múltával egyre növekszik. Ügyeljünk, nehogy a negatívumok figyelmeztessenek majd: elkéstünk. Az 1971—75. évi kollektív szerződések előkészitéséhez, megkötéséhez módszerbeli segítségként tájékoztatót adott ki a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT. A tájékoztató felhívja a figyelmet arra, hogy a kollektív szerződések vitára bocsátása előtt elegendő időt kell hagyni a dolgozóknak a tervezet megismerésére. Annak előkészítésébe kezdettől be kell vonni a nagyobb tapasztalattal rendelkező vállalati szakembereket, a szakszervezetek és egyéb tömegszervezetek képviselőit. Helyes és megszívlelendő módszer, ha a vállalati KISZ-szervezet és a nőbizottság bevonásával különbizottságot hoznak létre a fiatalokkal és a nőkkel kapcsolatos kérdések kidolgozására. A szerződéstervezetet a vállalat és a szakszervezet ver zetői együttesen vitassák meg, majd a dolgozókkal széles körben tárgyalják meg. A minisztérium és a SZOT ajánlása szerint a tervezet ugyanarról a kérdésről többféle javaslatot is tartalmazhat, és a dolgozókat arról is tájékoztatni kell, mi szól az egyes változatok mellett, illetve ellenük. Figyelembe kell venni, hogy a vállalat évi beszámolója a kollektív szerződés teljesítéséről nem azonos az új kollektív szerződés megvitatásával. Szabálytalan az, ha a dolgozók elé nem a kollektív szerződés szóvegtervezetet, hanem, annak csupán tartalmi részének ismertetését terjesztik. Részletes tanácsot ad a tájékoztató, • mely leérd és eket kell, melyeket lehet és melyeket nem szabad a Kollektív szerződésben szabályozni, felhívja a figyelmet — a korábbi tapasztalatok alapján — különböző szabálytalanságok elkerülésére. Törvénysértő például, ha a kollektív szerződés korlátozza a felvehető fiatalok alsó korhatárát, vagy ha a 16 évnél fiatalabbaknál minden esetben, nem csupán az első munkaviszony létesítésekor teszik kötelezővé a törvényes képviselő hozzájárulását. Arra is ügyelni kell, hogy ne korlátozzák, ne szűkítsék a nők által, betölthető munkaköröket, viszont a nők számára tiltott munkaköröket jegyzékbe foglalva, a kollektív szerződés mellékleteként célszerű elhelyezni. Célszerűtlen, ha a kollektív szerződés kötelezővé teszi a munkaszerződés írásba foglalását. Ez ugyanis a dolgozó számára hátrányos lehet, mivel a munkavállaló ki van téve annak, hogy az írásos- megállapodás akár véletlen- szerű elveszése esetén is esetleg érvénytelenné válik a munkaszerződés. A jutalomszabadság elveit is szabályozni lehet a kollektív szerződésben. A tájékoztató kifejezésre juttatja, hogy a jutalomszabadság a kiváló dolgozók elismerésének egyik formája. Helyes, ha a jutalomszabadságot a kiváló munka és a példamutató magatartás alapján egyszeri jutalmazásként állapítják meg, és helytelen, ha történetesen a törzsgárdatagnak nemcsak a törzsgárdajelvény elnyerésének évére, hanem minden évre jutalomszabadságot adnak, függetlenül további munkájától. A jutalomszabadság céljára rendelkezésre álló lehetőségeknek csak egy részét célszerű a kollektív szerződésben lekötni; másik részét helyes fenntartani egyéb kimagasló teljesítmények esetenkénti, szabadsággal való jutalmazására. A tájékoztató foglalkozik a munka díjazásával, a teljesit- ménykövetelmények kérdéseivel. Felhívja a figyelmet arra, hogy a kolleKtív szerződésben szabályozni kell a munkanormák jóváhagyásának, bevezetésének és megváltoztatásának rendjét, a normák megváltoztatásának feltételeit, gyakoriságát, az ideiglenes norma leghosszabb időtartamát, a normák közlésének rendjét, a pótidők utalványozásánál: eseteit, egyéb feltételeket. A kollektív szerződésben meg kell határozni az év végi részesedés felosztásának szabályait, úgy, hogy e szabályok segítsék elő a munkahelyhez való hűséget és csökkentsék az indokolatlan munkaerő- vándorlást. A kollektív szerződés előírhatja, hogy csak az kaphat év végi részesedést, aki a kifizetés időpontjában is a vállalatnál dolgozik. Az ilyen intézkedést azonban visszamenőlegesen nem lehet alkalmazni. Az 1971. január 1-i hatállyal életbe lépő kollektív szerződések megkötését úgy kell előkészíteni, hogy a szerződést 1971. június 1-ig mindenütt kihirdethessék. A Munkaügyi Minisztérium és a SZOT tájékoztatója a Munkaügyi Közlöny 5 számában jelent meg. Előadás a vadkárról Tegnap, a szekszárdi tsz- szövetség székhazában dr. Pongrác Aladár, a TOT munkatársa a tsz-jogtanácsosoknak és a vadásztársaságok képviselőinek tartott előadást a vadgazdálkodásról. Dr. Pongrác Aladár elmondotta. évről évre nagyobb ösz- szeget fizetnek ki vadkárra. Ennek megelőzésére javasolta a mezőgazdaságban és az erdő- és vadgazdaságban dolgozók jobb együttműködését. Miután a jogszabályok hiányosak, ezért megfelelőnek tartja a két fél szerződéses megállapodását, amelyben részletesen taglalják a szerződött felek kötelezettségét és felelősségét. Dr. Pongrác Aladár beszélt a vadállomány kíméléséről, óvásáról és gyarapításáról, majd pedig válaszolt a feltett kérdésekre. A ül. ötéves tervben épült Szekszárdon a városi tanács új épületszárnya. Foto; Gottvald i J>
