Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-18 / 65. szám
A TMDB gyakorlatából Körünké J Vasút és országút Mennyit kereshet a bedolgozó? Közlekedésünk fejlődése az új ötéves tervben A IV. ötéves terv jelentős Összeget irányoz elő a közlekedés fejlesztésére. Ez a fejlesztés a vasúti és a közúti közlekedés, szállítás viszonyát is módosítja. Ezekről a kérdésekről kértünk részletesebb felvilágosítást dr. Kovács Páltól, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium tervezési osztályának helyettes vezetőjétől. Első kérdésünk: miben összegezhető a vasúti és a közúti közlekedés, illetve szállításainak jelenlegi helyzete? — Az elmúlt évben vasúton kereken 15 milliárd utas- kilométert bonyolítottunk le. amelyben a megtett kilométereket és az utasok számát egyaránt figyelembe véve, hű képet kapunk az emberek utazásának növekedéséről. Közúton pedig mintegy 9,2 milliárd utaskilométert teljesítettünk. Egyéni teljesítményként (személygépkocsival, motorkerékpárral) 14 milliárdot számolunk. Ezekhez az adatokhoz tegyük hozzá, hogy vasúton tavaly 18,3 milliárd árutonna- kilométert, közúton pedig 5,2 milliard árutonna-kilométert teljesítettünk. Ez tehát röviden az a kép, amellyel, mint a IV. ötéves •terv kiinduló viszonyaival számolnunk kell, amit még csupán azzal kell kiegészítenünk, hogy sok tennivalónk van a vasúti pályahálózat és a vontatás korszerűsítésében, aránytalanul nagy szerepet tölt be még a gőzvontatás. Közúti viszonylatban pedig az utak korszerűsítésére és ezen belül is az ún. pormentes utak hosz- szának növelésében van sok tennivalónk. — Milyen beruházások várhatók az elkövetkező 5 évben? — A IV. ötéves terv előirányzata szerint az ágazat csaknem 60 miiliárd Ft-tal gazdálkodik. Ebben természetesen nemcsak a vasúti és a közúti közlekedés beruházásai vannak, hanem a hírközlés is, valamint az egyéb szállítási utak (légi, vízi) fejesztései is. — A vasúti közlekedés, szál. lítás fejlesztésére 29,6 milliárd Ft-ot irányoztunk elő. Ezt az összeget elsősorban a vasúthálózat rekonstrukciójára fordítjuk. Magát a hálózatot nem kívánjuk növelni, sőt néhány, indokolt esetben, inkább csökkentjük. Az összeg másik részéből a járműállományt modernizáljuk. E téren nem számolunk kapacitáscsökkentéssel. A vasúthálózat hosszának a csökkenése azonbaji mégsem eredményezi a teljesítmény ki- sebbedését, mert a korszerűbb járművek a nagyobb sebességet megengedő pályán, a jobb biztosító berendezésekkel felszerelt hálózaton a maival egyenértékű teljesítményt tesznek lehetővé. — A KPM a közúti közieké, dés fejlesztésére 20,9 milliárd forintot kíván fordítani. Ehhez azonban további 30 milliárd járul, amelyet állami költség- vetésből kapunk a közutak korszerűsítésére és fenntartására. — Az 1970-es adatokból azt látjuk, hogy a teljesítmények mérlege a vasút javára billen, a beruházási adatokból az ellenkezője tűnik ki. Vajon emögött a hazai útviszonyok lényeges javítása áll? — Nemcsak arról van szó, hogy nálunk még elmaradt a közúti közlekedés, ahhoz képest, ami a nemzetközi összehasonlítások alapján indokolt volna, a beruházások természetesen ennek az állapotnak a megszüntetését is célozzák. A számok mögött azonban több húzódik meg, amelynek teljes kibontakozását nem is várhatjuk az elkövetkező 5 évben. Ez időszak alatt csupán megkezdjük a közlekedéspolitikai koncepció 10—15 évre tervezett végrehajtását. Ennek lényege, hogy a világ más országainak tapasztalataival egyeztetve fejlesztési célkitűzéseinek a közúti közlekedést nemcsak lényegesen, hanem a mai arányokat többszörösen is meghaladó módon megnöveljük. Ennek legfőbb oka. hogy a közúti közlekedést korszerűbbnek tartjuk. Az áruszállításban rugalmasabb, gondoljunk pl. a háztól házig szolgáltatásra. amely melett kevesebb rakodással jut célba a küldemény, a szállítások bonyolítása jobban illeszkedik a termelési technológiákhoz. A szabad • idő növekedése Fiú lesz-e vagy lány? Az orvostudomány máig sem tud biztos választ adni a leendő mamák naponta visszatérő kérdésére — arról viszont biztos ,,előrejelzéssel” szolgál, hogy magányosan érkezik-e a kis jövevény, vagy többed- magával. A demográfusok az ikerszülések adatainak elemzésével legutóbb speciális távlati diagnózist is adtak arról, milyenek hazánkban a „duplázás” vagy éppen a „triplázás” esélyei. Több évtizedre visszanyúló statisztikák alapján megállapították, hogy csaknem pontosan minden századik szülésre jut egy-egy ikerszülés. növeli a mozgásigényt, illetőleg teret enged kielégítésének; az életszínvonal növekedése világviszonylatban a személy- gépkocsik elterjedését vonja magával, ami viszont újabb, további igényt támaszt az utazásra, — elsősorban közúton. — Az új ötéves terv hogyan befolyásolja majd közlekedési közérzetünket? — Várhatóan 1975-ben vasúton 14,6 milliárd utaskilométert teljesítünk; ez a jelenleginek 96 százaléka. Közúton viszont 11,2 milliárdot, ami 22 százalékos növekedést jelent. Egyénileg 23 milliárd utaskilométerrel számolunk; ez 64 százalékos növekedésnek felel meg. Együttvéve mintegy 24 százalékkal emelkedik a személyszállítási teljesítmény. Áruszállítás vonatkozásában vasúton az 1970-es állapottal azonosat tervezünk, közúton viszont 44 százalékos növekedéssel számolunk. Az utazók közérzetét mégsem ezek az adatok fogják kialakítani, hanem a nagyobb vasúti utazósebesség, a mintegy 90—95 százalékos villamos- és Diesel-vontatás1 arány, a korszerű járművek fokozottabb elterjedése. Ügy tervezzük, hogy öt év múlva nem lesz forgalomban favázas személyvagon. * A közúton a pormentes burkolat arányát 75 százalékra tervezzük emelni, szélesíteni, „kiegyenesíteni” kívánjuk a meglévő utakat. Tovább folytatódik az M—1-es és az M—7- es út építése, bár komoly autópálya és gyorsforgalmi út építésére csak a következő ötéves tervekben kerül sor. Mindenesetre az útviszonyok további javulásával számolunk, ami bizonyára kedvezően befolyásolja a közlekedési közérzet alakulását. H. ö. Hármas ikrekre már csak tízezer ifjú pár közül egy számíthat, négyes iker pedig csupán minden egymilliomo- dik szülőanyának adatik. Újszülött-kvintettre egyelőre kevés a remény: az utolsó fél évszázadban mindössze egyet- let ötösiker-szülést jegyeztek föl (1933-ban), ilyenformán 2000-ig legfeljebb egy hasonló családi eseményre van kilátás. Az anyagkönyvek tanúsága szerint az újszülöttek között általános a fiútöbblet, ezer lánygyermekre átlagosan 1064 fiú jut. Az ikrek között már korántsem ennyire meggyőző a hímnemű trónörökösök fölénye — a kettős szülésnél 1000:1016 az arány a fiúk javára; sőt az orvosi krónikák számontartanak olyan esztendőt is — 1959-et — amikor az ikrek között a lányok megszerezték a többséget. Vizsgálták a demográfusok azt is, milyen összefüggés mutatható ki a szülőanya és az ikerszülések gyakorisága között. A számsorok arra utalnak, hogy a „kettőzés” valószínűsége az életkorral szinte egyenes arányban emelkedik, s ez a törvény- szerűség egészen a harmincas évek második feléig érvényesül. Ez lényegében egybevág a nemzetközi tapasztalatokkal — az viszont magyar specialitásnak tekinthető, hogy a 18 éves vagy még fiatalabb kismamák esetében az ikeresély ugyanolyan magas, mint a harmadik X-en túllévő asz- szonyoknáL Az Óceán9 mint szemétláda Korunkban a hulladékok, a felhasználhatatlan göngyölegek, műanyag tartályok lassan elborítják a Földet. Felvetődik a kérdés, mi történne akkor, ha az egész emberiségnek lehetősége nyílna arra, hogy részesüljön a fogyasztási javakból, és így tetemesen növekednék a hulladékmeny- nyiség. Elégetésükből csak újabb füstfelhők képződnének, amellyel már úgy is telítve van a légkör. Két amerikai tudós jorradalmi és meglepő javaslattal állt elő. Azt ajánlják, hogy a hulladékokból sajtoljanak óriási bálákat, és bocsássák le az óceán árkaiba. De nem az árkok feltöltéséről van szó: a két tudós geológiai szempontból nézi a problémát. Ha az óceán árkai tovább mélyülnek, lassan megemésztik, a szó szoros értelmében a Föld kérge alá „nyelik” a le bocsátott szemétbálákat, amelyek a különböző geológiai folyamatok hatására átalakulnak és felbomlanak. A nem távoli perspektíva: a számítások szerint 2000. után, tehát néhány évtized múlva hétmilliárd lesz a Föld lakóinak a száma, az emberi szaporulattal párhuzamosan növekszik az elemésztendő hulladék mennyisége is. Minden századik újszülött iker Czobor István ostorosi lakos, mint labdavarró bedolgozója volt a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalatnak. A múlt év novemberének második felében táppénzes állományban volt. Ezt követően — november 29-től december 29-ig — nem kapott anyagot. Czobor a vállalati munkaügyi döntőbizottság útján kérte, fizessék ki erre az egy hónapra átlag- keresetét, mivel önhibáján kívül nem dolgozott. A döntő- bizottság elutasította a panaszt. Kiszámította, hogy Czo- bor negyedév alatt 8700 forintot keresett; nem kevesebbet, mint azok, akik állandó munkásként dolgoznak, mint labdavarrók. Jogszabály írja elő, hogy a bedolgozónak negyedéves átlagban kiadható munka mennyisége nem haladhatja meg az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók által hasonló idő alatt elvégzendő munka értékét. A vállalati MDB rámutatott, hogy Czobor két hónap alatt elvégezte a részére kiadható munkát. A Tolna megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság végérvényes határozatában — Czobor fellebbezését elutasítva — a vállalati MDB határozatát tartotta meg hatályában. Itallal felidézett, elbocsátották A Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat 33. számú üzemében az ellenőrzés számos szabálytalanságot fedezett fel. Közöttük azt, hogy Száraz János üzletvezető a központi raktárostól 50 liter rizlingszilvánit vett át — be- terhelés helyett ezer forint készpénzért. Átvett továbbá, — csakúgy: ígéretre, „meg- adom”-ra 20 liter konyakot és 10 liter Hubertust. Száraz a raktárosnál korábban jelentékeny mennyiségű sört cserélt borért. A vállalat igazgatója mind- kettejüket fegyelmileg elbocsátotta; kisebb súlyban vétők csekélyebb fegyelmi büntetésben részesültek. Nehéz volna másként fogalmazni, mint akként, hogy Száraz János szerecsenmosda- tó intézménynek vélte a munkaügyi döntőbizottságot, amikor azt kérte: mérsékelje büntetését. Kérését a Tolna megyei Területi Munkaügyi Döntő- bizottság elutasította. A fegyelmi elbocsátás megmásíthatatlan lett A szállító felelősségének határa A Szekszőrd-Körzeti Sütőipari Vállalat igazgatója Veszély József gépkocsivezetőt 4072 fórint kártérítés megfizetésére kötelezte. Ez fillérre annak a ponyvának értéke, amelyet Veszély a központi raktárból átvett, a kenyérgyárba szállított, — s amely ott szőrén-szálán eltűnt. Á vállalati munkaügyi döntőbizottság megváltoztatta az igazgatói határozatot. A vállalati MDB Veszély javára értékelte a ponyva kiszállításának a menetlevélen történt igazolását, továbbá Petries József gyárvezető vallomását. Petries határozottan állította, hogy Veszély távozása után a gyár területén látta a ponyvát. A vállalat igazgatója fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a gépkocsivezető nem tudta megmondani, személy szerint kinek adta át a szállításra kapott ponyvát. A Tolna megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság végérvényes határozatával elutasította a fellebbezést. Az indokolásban rámutatott: a gépkocsivezetőt csak a szállítmány átvételétől átadásáig terheli az anyagi felelősség. (Más kérdés, hogy a gépkocsi- vezető is megtakaríthatta volna az eljárással kapcsolatos izgalmakat, ha átvételi elismervényt kér a ponyváról.) Gombatermelés a régi borospincékben Újra éledtek a Tenkes hegy öreg pincéi. A siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz szőlőtermésének feldolgozására új üzemet létesített és így a régi borospincéket gombatermelésre alakította át. Képünkön: Hordók helyett gomba, a. Tenkes hegy alatti pincékben. (MTI foto: — Bajkor József felv. — KS).
