Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-16 / 63. szám

Jubileumi kulturális szemle Szekszárdim Vasárnap délelőtt zsúfolásig megtelt Szekszárdon a Babits Mihály megyei művelődési központ színházterme. Pedagó­gusok, szülők, diákok, és ér­deklődők, izgalommal várták, hogy megkezdődjön a Tolna megyei úttörők jubileumi prog­ramja során rendezett kulturá­lis szemle első eseménye, me­lyen Szekszárd négy általános iskolájának úttörői mérték ösz- sze tudásukat. A négy, iskola úttörőcsapata 50—50 perces esztrádműsorral lépett fel, melyben szerepeltek hangszerszólók, versek, ének­számok, jelenetek és néptánc. Az öttagú zsűrinek, — mely­nek elnöke Fertőszögi Béláné, a megyei művelődési osztály népművelési csoportjának mű­vészeti főelőadója volt, — ko­moly feladatot jelentett a jól felkészült csapatok rangos mű­sorának értékelése. Ugyanis a sokirányú szempontok között szerepelt: hogy használták ki a rendelkezésre álló 50 percet az együttesek, műsorukat milyen szempontok szerint építették fel stb. A zsűri és a közönség egyaránt örömmel vette, hosv a csapatok színvonalas népi játékokat is bemutattak, mely emelte a reggel 9 órától ket­tőig tartó műsor színvonalát, növelte annak dinamikáját. Ki kell emelni az I. számú általá­nos iskola VI.-os leány tánc­csoportját, és az V. b. osztály kamarakórusát, akik az úttörő- mozgalom egyik fontos célját valósították meg műsorszá­mukkal: egy-egy raj közösen mutatott be színvonalas szá­mot, melyet szintén úttörő , ta­nított be. Nagyón szép volt a hármas számú iskola műsora: amit keret játékkal fogtak egy­be. A zsűri külön értékelte . az egyéni és a kollektív számokat, mely szerint a kollektív „ka­tegóriában” öt számot díjazott arany oklevéllel, ugyancsak ötöt ezüsttel, hetet pedig bronzzal. Kilencen kaptak eevéni produkciójukért arany­jelvényt, tizenegyen ezüstöt, nyolcán, pedig bronzot. A. díj­kiosztásnak egyetlen szépség­hibája az volt, hogv a zsűri a helyszínen nem adhatta át az okleveleket, ugyanis a Maeyar Úttörők Országon. Szövetsége az ígért dátumra nem küldte el azokat. — hm — Megyeszerte emlék ünnepségeket tartottak március 15-e alkalmából. Tamásiban a For­radalmi Ifjúsági Napok Tolna megyei megnyitó ünnepségén megkoszorúzták az 1848-as emléktáblát. Koszorúzási ünnepséget tartottak hétfőn délután Szekszárdon is. A Béla- téren álló IS48-as emlékművön a Hazafias Népfront Bizottság, a szekszárdi „Rózsa Fe­renc” Műszaki Szakközépiskola, továbbá a város többi középiskolájának, valamint az út­törőcsapatok képviselői helyezték el a kegyelet koszorúit. A kisderogi „Március 15” Tsz hétfői, tervtárgyaló közgyűlésének ünnepélyes bevezetőjéül, szintén megemlékeztek a név­adó történelmi nap jelentőségéről. Képünkön a szekszárdi koszorúzást örökítettük meg. Gottvald Károly felvétele . Tegnap délelőtt tartották Tamásiban a »Forradalmi Ifjú­sági Napok Tolna megyei megnyitó ünnepségét,. amelyen Petőházi Szilveszter, a KISZ KB intéző bizottságának tag­ja, a Baranya megyei KISZ Bizottság első titkára adta át a KISZ KB által adományo­zott emlékzászlót. A zászló- felvonás után megkoszorúzták a 48-as emléktáblát, s Hor­váth László, a KISZ tamási járási bizottságának titkára mondott köszöntőt A műve­lődési házban Jankó János, a járási pártbizottság titkára nyitotta meg á rmmkásmoz- gairnl emlékkiállítást. Délután- rendezték meg a Fáklyává vők Köre. politikai ve­télkedőjét, amelyen (3 csapat: a gyönki, a -.simontornyai és a tamási gimnázium 2—2 csa­pata vett részt. A vetélkedőn a gyönkiek' A csapata győ­zött a 2. helyet holtverseny­ben a tamásiak B csapata, a 3. helyet a Simon tor nyaiak 3 csapata szerezte meg. Délután, az ifjúsági nagy­gyűlésen Szabó Géza, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára mondott beszé­det a művelődési házban, majd a budapesti Egyetemi Színpad Universitas Együttese adott történelmi emlékműsort. A megnyitó ünnepség, ifjúsági bállal'zárult. Osztják a pénzt Március második felében fi­zetik a vállalatok az előző esztendő gazdálkodási ered­ményedről is valló nyereség­részesedést. Indokolt a magas hőfokú kíváncsiság: többet, vagy kevesebbet fizetnek, mint egy évvel ezelőtt? A dolgozók a nagyobb összeget örömmel, a kisebbet csalódot­tan veszik tudomásul. Az ese­ménnyel járó érzelmi hatások átmenetileg kedvezően, vagy kedvezőtlenül befolyásolják a munkák edvet, a munkahelyi közérzetet. A kedélyállapot- hu'ilámzás természetes, hiszen senki számára sem közömbös, hogy mennyi pénzt kap még a szokásos 12 havi fizetésén fe­lül. A spontán érzelmi hatáso­kat célszerű azonban tudatos, gazdasági elemzéssel párosíta­ni, választ keresve a miértek­re és a hogyan továbbra. A tavalyi eredmények alapján összesen 5,4 milliárd forintot fizetnek ki ezekben a napok­ban országszerte. Több ágazat­nál — így -például a vegy­iparban, a könnyűiparban, a hírközlésben, a kereskedelem­ben — a tavalyihoz képest növekedett a most kifizetésre kerülő összegek nagysága. Másutt viszont esetleg kényte­lenek kevesebbel beérni. Ahány iparág és vállalat, annyiféle tényező befolyá­solta az eredményeket. A jó, vagy rossz gazdálkodás mel­lett a leglényegesebb: az 1970. év során végrehajtott bérfej­lesztés. A vállalatok saját ha­táskörükben döntötték el. hogy helyileg a személyi jövedelem növelésének melyik formáját tartják hatékonyabbnak: a nagyobb béremelést, illetve az év végi nyereségrészesedést. Mindkettőnek közös forrása a vállalati nyereségből kihasított részesedési alap. Ahol tavaly „nagyobb arányú béremeléseket hajtottak végre, illetve a lét­számhiányt túlórázással pótol­ták, ott eleve csökkentették a részesedési alap egyéb célokra fordítható részét. Nyíltan szükséges elmondani, ha ilyen­kor kellemetlen is, hogy a tel­jesítmények növelésére ösz­tönző béremelés, a konkrét feladatok elvégzésére ser­kentő, évközi nyereségjuta­lom. általában a részesedési alap jobb kamatoztatását te­szi lehetővé, mint a minden áron márciusi kifizetésre való tartalékolás. A személyi jövedelem növe­lésének az a formája igazán hatékony, amely leginkább elősegíti a vállalati feladatok teljesítését, a nyereség növe­lését így a feladatok ösztönző teljesítéséhez kapcsolódó, év­közi kifizetéseknél is kívánatos követelmény, hogy azok vég­eredményben ne csökkentsék, sőt, kihatásukban növeljék a vállalati kollektíva egészének részesedési alapját. A bér- korrekciók, a túlórák gyakran nagyobb összeggel csökkentik a részesedési alapot, mint amennyivel növelik azt. Mégis néha elkerülhetetlenek a munkaerő megtartásáért, illet­ve a kialakult létszámhiány pótlásáért folyó, kiélezett ver­senyben. Ezek a kényszerű in-: tézkedések azonban nem kor­látozhatják a nyereség növe­lésére, a belső tartaléko-k fel­tárására ösztönző évközi ki­fizetéseket. Az év végi nyereségrészese­dés az egész kollektíva éves munkájának jutalma. Tükrö­ződik benne az év közben kel­lően nem látható és honorál­ható tevékenység: az anyag­takarékosság, a gondos minő­ség, a többi dolgozó és más részlegek munkájáért, az egész vállalatért érzett tulajdonosi felelősség. Szükséges erre is gondolni, a mostani szám­vetésnél, Ha dolgozók felelős­ségét külön-külön és kollek­tíván mérlegeljük, nyilván­valóvá válik, hogy csak diffe­renciált mércét alkalmazha­tunk. Vannak például kulcs­helyzetben lévő munkások és részlegek, tőlük több függ, mint másoktól. A vezetők sze­repe általában kiemelkedő. A különböző szinten és ered­ménnyel végzett munka év­végi anyagi elismerése is kü­lönböző mértéket kell, hogy öltsön. A vezetés lényege az előre­látás, amely legtöbbször nem egyetlen évben érleli be gyü­mölcsét, A ■ nyereségrészese­dés pillanatnyi összegszerűsé­gében sem kizárólag csak a tavalyi eredményeik tükröződ­nék, hanem az azt megelőző évek erőfeszítései, vagy mu­lasztásai. sőt a jövő kedvező, vagy kedvezőtlen lehetőségei is. A vállalati gazdálkodás minden határköve egyben a múlt. a jelen, a jövő sűrűsö­dési pontja. Az elemzés fel­adata feltárni ezeket a sok­rétű belső összefüggéseket. Az esetleges mostani elégedettség nem feledtetheti a múltbeli erőfeszítéseket, botlásokat és a jövő nagy feladatait. S egyál­talán nem biztos, hogy az a kollektíva dolgozott rosszul, amely jelenleg az alacsony nyereségrészesedés miatt' ke­Az előretekintés mindenütt a legfontosabb. A vállalatok új ötéves tervük kialakításán-; dolgoznak, s közben megkezd­ték annak végrehajtását is. Közismert, hogy a gazdálkodás feltételéi, a személyi- jövedel-. mek növelésének lehetőségei 1971-től módosultait:. Tovább fokozódtak a hatékonyság kö­vetelményei. Mind az évközi bél-fejlesztésekre, mind áz év vég;' nyereségrészesedés növe­lésére ott nyílik nagyobb le­hetőség a jövőben, ahol job­ban hasznosítják a meglévő munkaerőt, emelik a munka­termelékenységet.- mozgósítják a belső tartalékokat, s egyben változatlanul nagy figyelmet szentelnek a korszerű, jó mi­nőségű termékek gyártására, álló- és forgóeszközök célszerű kihasználására, a- társadalmilag hasznos nyereség növelésére. Olyan középtávú' vállalati ter­vek, tervszerű bér- és jöve­delempolitikai elképzelések ki­alakítására' van tehát szükség, amelyek kockázatot, erőfeszí­tést. népszerűtlen feladatokat is Vállalva, hosszabb időszak­ra biztosítják a hatékonyság és a személyi jövedelem növelé­sének feltételeit. Ha a -lelke­sítő célok, ■ a közérhető és mozgósító feladatok hatékony ösztönzésével párosulnak, ak­kor a dolgozók jövedelme év közben és év végén egyaránt tartósan növekedhet, népgaz­daságunk negyedik Ötéves terv-ének megfelelően. KOVÁCS JÓZSEF Magas fóliaházak lisongrádbaii A Csőngrad megyei tsz-ekben mind gyakrabban tűnnek fel a magas fóliaházak, ahol kényelmesen dolgozhatnak a kertészek. A forráskúti Haladás Tsz 250 cm magas, termál- vízfűtéses növényházaiban sokféle tavaszi primőrt nevelnek. Képünkön: Ebben a fóliaházban párádicsompalániákat ültetnek, nevelnek. (MTI-foto: Tóth Béla felv.) 1848 március 15-re emlékeztek \ Forradalmi Ifjúsági Napok megnyitója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents