Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-14 / 62. szám
$ A válasziá# joga — a választás lehetősége A jelölések, a jelölőgyű lések 3. A választások előkészületeinek legfontosabb mozzanata az országgyűlési képviselők és a tanácstagok demokratikus Jelölése. A mostani választások alkalmával a jelölQgyűlé- seket március 15-e és 31-e között tartják. A jelölőgyűléseket a Hazafias Népfront területileg illetékes bizottságai a tanácsokkal, a választási szervekkel és a tömegszervezet ékkel, üzemekkel, termelőszövetkezetekkel együttműködve hívják össze. A jelölőgyűlések tulajdonképpen nyilvános népgyűlések, fontos politikai fórumok, amelyeken a népfront programjáról, és a helyi lakosságot érintő , társadalmi, gazdasági problémákról folytatott közvetlen eszmecserékben, valamint a jelöltek személyéről történő döntésekben egyenlő jogokat élvez minden választásra jogosult magyar állampolgár. A jelöllek személyéről is a választók döntenek Módosított választási törvényünk úgy intézkedik, hogy a szocialista demokrácia fejlődésével összhangban a jelölés jogát egyedül és kizárólag a választók jelölőgyűlései gyakorolják. Ilyen gyűlések szervezhetők a lakóterületeken, továbbá üzemekben, vállalatoknál, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, hivatalokban és intézményekben, valamint a fegyveres testületekben. Korábban a jelölőgyűlések javasoltak, s a népfront szervei döntöttek arról, hotjy kik legyenek a jelöltek. Most ez fordítva történik. A jelölőgyű- léseken a jelöltek személyére javaslatot tehetnek a Hazafias Népfront szervei, a társadalmi szervezetek, üzemi és termelőszövetkezeti közösségek és bármely választópolgár, de azt, hogy ki lehet jelölt, ki kerülhet a szavazólapra nyílt vita, kellő megfontolás után a jelölőgyűlések döntik el.' Országgyűlési képviselők jelölése esetében egy-egy választókerületen rendszerint két vagy esetleg több jelölőgyűlést szerveznek, hogy a többezer választópolgár közül minél többen részti vehessenek és módjuk legyen kifejteni véleményüket, ténylegesen gyakorolni a jelölés jogát. A helyi tanácstagok jelölésére tanácstagi választókerületenként egy jelölőgyűlést szerveznek. Ki tekinthető jelöltnek ? A választójogi törvény úgy intézkedik, hogy jelöltnek tekintendő az a választójoggal rendelkező magyar állampolgár, akinek jelölésére szavazott a jelölőgyűlés, illetve jelölőgyűlések résztvevőinek legalább egyharmada, vagy ennél nagyobb hányada, és • jelölt nyilatkozott arról, hogy a jelölést elfogadta. Egy-egy jelölőgyűlés két vagy több jelöltet is állíthat. A választó- polgáron elvitathatatlan joga, hogy a jelölőgyűlésen, amelyen nyilvános szavazással döntenek a jelöltről, vagy jelöltekről; mérlegeljenek és — társadalmi igény esetén — két vagy több jelöltet is megszavazzanak, mondván: majd a szavazás napján titkos szavazással eldöntik, hogy végül is ki képviselje őket az ország- gyűlésben, vagy a helyi tanácsban. Megfontolt mérlegeléssel A most sorra kerülő választások előkészületei során tehát megnövekedet politikai, közéleti szerepet töltenek be a képviselői és tanácstagi jelölőgyűlések. Hiszen a szocialista demokráciát helyesen értelmezve nemcsak több jog hanem nagyobb felelősség is hárul a választópolgárok jeló- lőgyűléseire. Minden javaslatot tevő szervnek és állampolgárnak megfontoltan mérlegelnie kell javaslatát és a jelölőgyűlések résztvevőinek Is a közösség iránti lelkiismereti kérdés, hogy demokraükus jogokkal élve valóban olyan jelöltet, vagy jelölteket állítsanak, akik emberi magatartásuknál, képességüknél, tenni- akarásuknál fogva a közösség, a választóik érdekében Képesek dolgozni az országayűlés- ben vagy a heiyi tanácsokban. Szívesen látott jelöltek • A jelöltek kiválasztásánál minden bizonnyal nő majd a választópolgárok igényessége, erősödik kritikai érzékük. A jelöltek között szívesen látják azokat. akik rendelkeznek megfelelő közéleti tapasztalatokkal, eddig is aktívan kivették a réezüket a képviseleti szervek — a parlament, a megyei, a járási és a helyi tanácsok munkájából, s ezzel gyakorlatban bizonyítottak választóik előtt. Ám a bizalmat előlegezni is érdemes. Kálón csen a nőknek és a fiataloknak, akiknek eddig — többnyire rajtuk kívül álló okok miatt — esetleg nem volt alkalmuk bizonyítani, nem volt lehetőségük kellő tapasztalatokat gyűjteni. Viszonc azt. temérdek tapasztalat bizonyítja, hogy szívükre és lelkesedésükre épp úgy lehet építeni, mint emberi felelősségérzetükre’ és a szocialista haladás iránti elkötelezettségükre. H. L. I Kedves eivlársak! Ifjűkommunislák! Diákfiatalok! A Magyar Szocialista Munkáspárt 1970. novemberében tartotta nagyjelentőségű X. kongresszusát, amely a szocializmus építésének magasabb szinten való folytatását állította feladatul népünk elé. A kongresszus határozatainak megismertetése és a végrehajtásán való aktív munkálkodás valamennyiünk megtisztelő kötelessége és egyben személyes érdeke. A pártkongresszus szellemében kell felkészülnünk az ifjúkommunisták, az egész magyar ifjúság számára jelentős politikai eseményre, a KISZ 1971. végén ösaszen lő VIII. kongresszusára. A felkészülés jelszava: „A pártkongresszus szellemében a KISZ-kongresszus sikeréért”. Elhatároztuk, hogy munkánkban messzemenően törekszünk e jelszó tartalmának megvalósítására, emel is kifejezve egyetértésünket pártunk politikájával. Felhívunk benneteket, hogy a kongresszusi felkéssü- lés során a KISZ-szervezetek politikai tevékenységének fokozásával, a szervezeti élet még tartalmasabbá tételével, egyéni aktivitásotokkal magas fokú felelősséggel, Sokoldalúan segítsétek az iskolátok előtt álló feladatok minél eredményesebb végrehajtását. Elvtársak! A KISZ-vezetőség és küldöttválasztó taggyűléseket használjatok fel eddig végzett munkátok kritikus értékelésére. Válasszatok olyan KISZ-vczctőket. akik eredményesen tudják iskolátok tanulóit mozgósítani a párt pol'tikáiának gyakorlati végrehajtására, és akik élvezik az ifjúkommunisták megbecsülését és szere- tetét. Törekedjetek arra, hogy a KISZ-alapszervezetekben magas színvonalú, hatékony legyen a mozgalmi munka, amelynek egyik döntő feltétele, hogy a vállalt és a kapott KISZ-megbízatásokat legjobb tudásotok szerint teljesítsétek. Érjetek el kimagasló eredményeket a tanulásban, ennek érdekében hirdessetek iskolátokban tanulmányi versenyeket az alapszervezetek között. Alakítsatok ' ki jó kancsolatot az állami és társadalmi szervekkel, vállalatokkal, úttörőcsapatokkal. Vállaljatok társadalmi munkát városotok, községetek érdekében, mozgósítsatok fokozottan a nyári építőtáborokba, s ott érjetek el övnél jobb eredményeket. Járul iátok hozzá az úttörőmozgalom 25. évfordulójának méltó megünnepléséhez, nyújtsatok testvéri segítséget az úttörőknek. Ir i j kommunisták! Fogjatok össze, és az előttünk álló feladatok végre- , hajtásában személves példátokkal biztosítsátok, hogy felhívásunkhoz csatlakozzon minden tettre kész tanulófiatal. Legyen a Kl=Z-vezetőségválasztás. a VIII. kongresz- szusra való felkészülés minden KISZ-tag személyes ügye! A Gőgös Ignác Gímnázinjn ifjúkommnnlstái Dombóvár A KTSZ Tolna megvei Végrehajtó Bizottsága egyetért a Gőgös Ignác Gimnázium ifjúkommunistáinak felhívásával. Kérőik, hogy megyénk közéniskolai, szakmunkástanuló KISZ -szervezetei, csúcs vezetőségei, KlSZ-bizott- ságai csatlakozzanak a felhíváshoz. KISZ Tolna megvei Végrehajtó Bizottsága Az utóbbi néhány év irodalmi alkotásait figyelemmel kísérve szembetűnő: egyre kevesebb ai olyan írásmű. amely munkásokról, parasztokról szói, a munkás, a paraszt munkaszeretetéről, élet- szeretetéről. Ugyanakkor aránytalanul többet olvashatunk az úgynevezett középréteg életmódjáról, életérzéséről, leggyakrabban kificamodott lelkű, megtorpant sorsú, egyéni konfliktusokkal teli emberekkel, embercsoportokkal találkozhatunk olvasmányainkban. Ezeknek a jó része érthetetlen: érthetőségét zavarják a levegőben lógó félmondatok. félbeszakadt mozdulatok, gondolat-absztrakciók. Zavarják az olvasót, a munkás és paraszt olvasót, keveset, mást mondanak róluk és nekik. Nemrégiben mondotta egy kiváló mezőgazdasági szakember: nálunk ijem- hogy az irodalmi műveket, de meg a szakkönyveket is valamelyik budapesti bérház hatodik emeletén írják. Szó sincs ar ról, hogy a művészi képzelőerő ne teremthetne valóságos, élő alakokat, vágy ahogy mondani szokás, „hús-vér”, vagy ..vérbő” fivurákst. De valljuk be, van benne némi gazság. Vehetjük alaoul valamely félresikerült filmet, tv-játékot, szépprózát, szobrot, vasv műalkotást. Hegedűs Zoltán a következőket írja Bacsó Péter Kitörés című filmjéről: „Miközben a szóban forgó vállalat — a film feltételezése szerint —• a mara- diság fellegvára, a zűrzavar fészke, herék búvóhelye, s a történet során többször is „ócskatelepnek.” nevezik, a képeken ragyogó tisztaságú, modern munkaműhelyek sorát látjuk, „áramvonalas”, korszerű gépek végeláthatatlan sokaságával, fényezett kompu térién net. vasalt munkaruhákat és fehér köpenyeket, előkelő kultúrtermet beat- együttessel, tehát mindazt, ami csak „Prayjal és komputerrel” jöhetne. De ebben bizonyára közrejátszott a színes technika ’csalóka máza is. S '.alán az Is, hogy az operatőr. Zsombolyai János ’ ezúttal előszeretettel fényképezett egy kvalifikált anzix-Budapestet.” A munkásábrázolás Magyarországon • az ipari munkásság megjelenésével a múlt század közenén kezdődik, nem túl merész, főleg idillikus, zamatos szerelmi történetbe ágyazva. Igazi fénykorát az ötvenes években érte él, egymás után láttak napvilágot a munkásregények. némelykor sematikus ábrázolásmóddal, máskor igen kitűnően megjelenítve, egy-egy közösség, vagy figura jellegzetességeit. S ekkor kezdődik egy mai napig is tapasztalható jelenség. az alakok nem ágyazódnak megfelelően környezetükbe, a közélet és a magánélet kettészakad és gyakran egyszerű munkahely-, vagy üzemábrázolássá redukálódik. A parasztábráz lás legkitűnőbb alkotásai a két világ háború között születtek, sokszor persze anakronisztikus külsővel, vagy környezetben mutatva be a paraszti réteget. Mindenesetre az akkori néni írók nem ritkán számazásuk miatt is megtehettek és megtették: mélyre nyújtották az ismeretszerzés gyökereit, noha ez némelykor masában rejtette a leszűkülés veszélyét. A mai irodalmi alkotásokban, ilyen „veretű'’ tévé-, rádiójátékokban, eltekintve egy-két eredeti, markáns írástól, félszegen tükröződik a munkát és paraszt életforma. A konfliktusok a hősök indulatainak, egyéni tragédiáiknak összecsapásából származnak és ritkán terjednek ennél többre, esetenként arra, hogv nagyobb körben mozogjanak. És az ábrázolt alakok sora- sikertelen vállalkozások, elvesztett egzisztenciák, részeges segédmunkások, vénülő postáskisasszonyok. Akik pedig megállják a helyüket; túlságosan differenciálatlanok, túlságosan egyszerűek, tisztaerkölcsűek, konfliktusmentesek. íme a példa a Népszabadság egyik kritikájából: „Jó örömmel olvastuk Urbán Ernő Pörben a világgal című elbeszéléskötetét. Végre egy könyv, amelynek lapjain a kétkeziek valóságos élete elevenedik meg. S a kötet néhány darabja mindenekelőtt talán A juss, alkalmasint maradandó része a felszabadulás utáni maevar novellisztikának. Amilyen jó érzékkel leli meg (irhán Ernő a valósé" jellemző, lényeges konfliktusait, olyan nehézkesen, vagy felszínesen próbálja lezárni, feldolgozni több elbeszélésben ezeket az ellentmondásokat.” A megváltozott körül mények, az űj erkölcsök lehetőségek sokaságát kínálják: újszerű módon ábrázolni a munkás- és parasztemberek világát VM. A Tolna megyei AGRO- KER VÁLLALAT azonnali belépéssel felvesz: raktári munkásokat, vasúti vagonkirakókat, kocsikísérőket, egy fő gépírni tudó nyilvántartót, egy fő gépírni tudó könyvelésben jártas dolgozót. Fizető^: kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet: a vállalat telephelyén, Szekszárd, Mátyás király utca 63. (264) Népújság 5 1971. március IC i t Olvasmányélményeinkből hová tűntetek munkások, parasztok ?
