Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

(Folytatás a 2. oldalról.)

lyamán 7 milliárd forinttal gyarapodott.

A társadalombiztosítási juttatások összege, beleértve a nyugdíjakat, is 1970-ben el- éfte a 30 milliárd forintot, a nemzeti jövedelmek kb 11 százalékát. A munkáltatók járulékbefizetései és a dolgozók nyugdíjjáruléka a társadalombiztosítási juttatásoknak 71 százalékát fedezte.

1970. végén a nyugdíjasok és járadékosok száma 1 453 000 Volt, az év folyamán kifizetett nyugdíj összege kb 13 milliárd forintot tett ki. Az

egy főre jutó átlagos sajátjogú havi nyugdíjösszeg 1024 forintra emelkedett. 1970. július 1-től a dolgozók kórházi ápolást igénylő családtagjai, valamint a nyugdíjasok és családtagjaik is időbeni korlátozás nélkül jogosultak díjtalan kórházi ápolásra. Családi pótlékot 1970-ben több, mint 70C 000 család kapott, részükre e címen az év folyamán összesen 2,8 milliárd forintot folyósítottak. — 1970. végén a gyermekgondozási segélyt 167 000 anya vette igénybe, e segély éves összege 1,2 milliárd forint volt.

Beruházás

1970-ben — előzetes számítások szerint — a szocialista szektor beruházásainak össze- • ge kb 87 milliárd forint volt, összehasonlítható árakon 14 —15 százalékkal nagyobb az

1969. évinél.

A tervezettnél is nagyobb fejlődés lényegében a vállalati és szövetkezeti pénzforrások gyors bővüléséből adódott. Ennek tudható be, hogy a. vállalati beruházások 1970- ben 28 százalékkal meghaladták az előző évi szintet és jelentősen, mintegy 20 százalékai nőtt a szövetkezetek fejlesztési tevékenysége is. Egyes nagyberuházások megvalósítási üteme azonban a tervezettnél lassúbb volt, néhány 1970-re tervezett üzembehelyezés a következő években valósul meg. A befejezetlen beruházások állománya 1970- bén tovább nőtt, és december végén kb. 68—70 milliárd forintot tett ki.

1970-ben az előző évi mérséklődés után, az átlagot meghaladóan 42%-kal nőtt az importgép-beruházások volumene. (Az elmúlt három év átlagában a növekedés 7 százalékot tett ki.) Az importgép-beruházásokon belül a szocialista viszonylatból származó import nőtt nagyobb mértékben. A belföldi gyártású gépekből az év folyamán kb. 10 százalékkal ruháztak be többet az 1.969. évinél, és az építési beruházások növekedése is kb. 10 százalék volt.

1970-ben emelkedett a mezőgazdasági beruházásokra és a lakásépítkezésekre fordított összegek aránya. A lakásépítkezések növekedésében szerepe volt annak is, hogy 1970 folyamán a budapesti 3. számú házgyár megkezdte a termelést. Az állami kivitelezésben készült lakások kb. 40 százaléka házgyári lakás volt.

1970-ben kb. 77 milliárd forint értékű beruházást helyeztek üzembe.

Többek között befejeződött a Borsodi Vegyikombinátban a pvc-üzem beruházásainak 2. üteme, amely évi 31 500 tonna pvc termelését teszi lehetővé, továbbá a Dunai Kőolajipari Vállalat kőolaj-extraháló és kenőolajhidrogénező üzemének építése.. A Tiszai Vegyikombinát új polimerüzeme évi 24 000 tonna polietilén-granulátum termelését biztosítja.

Ugyancsak elkészült a Magyar Viscosagyár polimerizáló részlege. Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár Budapesten új szerszámüzemi, székesfehérvári telepén új járműgyártó csarnokkal bővült. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Gyár egri üzemében 7,3 millió darab tranzisztorgyártó kapacitás épült ki. Üzembe helyezték Vácott a Dunai Cement- és Mészművek 4. sz. kemencéjét, amely évi 30Ö 000 tonna cement előállítását teszi lehetővé. A Győri Pamutszövő és Műbőrgyárban új műbőrgyártó csarnok létesült. Jelentősen bővült a Kner Nyomda doboz- és nyomtatványgyártó kapacitása is.

Az év folyamán a mezőgazdaság és az élelmiszeripar is új létesítményekkel gyarapodott: Szegeden nagy kapacitású tejüzem, Kecskeméten bortároló, Szekszárdon sertéshizlalda épült. Jelentősen bővült az ország gyümölcstároló kapacitása is.

1970-ben a Karcag—Nyíregyháza közötti szakasszal befejeződött a Budapest—Debrecen—Nyíregyháza vasútvonal villamosítása. Az úthálózat az M—7-es autóút Székes- fehérvár—Balatonaliga közötti szakaszának megépítéséve' tovább korszerűsödött. A főváros közlekedésének fejlesztésében nagy jelentőségű volt a Metro kelet-nyugati 1. szakaszának megnyitása, a Keleti pályaudvari csomópont, a Hungária körúti felüljáró üzembe helyezése.

Uj kórház épült Kazincbarcikán, Cegléden, Vácott. Bővült az üdülőhálózat: Siófokon és Balatonszéplakon 600— 600, Gyulán 40 férőhelyes üdülőt adtak át. 1970-ben két új szállodát vettek használatba, a budapesti Aero-hotelt és a békéscsabai szállodát, ezek a szállodai férőhelyeket 212-vel bővítették.

Népesség, népmozgalom, egészségügyi és kulturális ellátás

Az ország népessége 1970. év végén 10 347 000 fő volt, 32 000 fővel több, mint egy évvel korábban.

1970-ben 152 000 gyermek

született, ezer lakosra számítva 14,7. A születési arány magasabb volt, mint 1961—1967, években, de kismértékben alatta maradt az előző két évinek. A művi vetélések száma, amely 1969-ig állandóan emelkedett — feltehetően a korszerű születésszabályozási módszerek elterjedése következtében — 7 százalékkal kisebb volt, mint az előző évben.

1970-ben 120 000 ember halt meg. az 1000 lakosra jutó halálesetek száma 11,6 volt. A viszonylag magas és növekvő halálozási arány azzal függ össze, hogy a népesség egyre nagyobb része tartozik az idősebb korcsoportokba. Az

év folyamán is emelkedett a rosszindulatú daganatokban meghaltak száma, és a tél végi influenzajárvány következtében többen haltak meg, mint egy évvel korábban. Az 1989. évihez képest 17 százalékkal nőtt a közúti baleset folytán meghaltak száma.

A születési arány mérséklődése és a halálozási arány emelkedése együttesen azt eredményezte, hogy 1970-ben az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás (a születések és a halálozások különbözeié) 3,1 ezrelék volt, alacsonyabb az előző évinél.

1970-ben 96 500 házasságot

kötöttek, 1 százalékkal többet, mint 1969-ben. A válások száma (23 009) 5 százalékkal emelkedett.

Az orvosok számának növekedése az év folyamán folytatódott. 1970 végén 23 500 orvos volt az országban, 10 000 lakosra számítva 23. Emelkedett a körzeti orvosok száma is.

A kórházi ágyak száma 1970-ben 1000-rel emelkedett, és az év végén 84 500-at tett ki. 10 000 lakosra 82 kórházi ágy jutott.

A megelőző intézkedések hatására évről évre csökkent az új tbc-s megbetegedések száma. 1970-ben számuk alig tízezret tett ki. Gyakorlatilag megszűnt a diftéria, és a járványos gyermekbénulás előfordulása, a védőoltások hatására jelentősen csökkent a hastífusz, a szamárköhögés és a tetanuszmegbetegedések száma is.

Az 1970/71-es oktatási évben kb. 1 800 000-ren vesznek részt az általános, a szakmunkás- képző, a középiskolai és a felsőfokú oktatásban. Az oktatásban részt vevők száma az előző tanévihez képest 52 000 fővel csökkent. A mérséklődés azért következett be, mert az előző évinél kisebb az általános iskolás korú gyermekek száma. A középiskolákban és felsőfokú tanintézetekben többen tanulnak, mint az 196970- es tanévben.

1970/71. tanévben a szakr munkástanulók száma 223 000 volt, ugyanannyi mint az előző tanévben. A leánytanulók aránya sem változott az előző évihez képest, a szakmunkás- tanulók közül minden negyedik leány. 1970-ben 66 000 fiatal tett szakmunkásvizsgát. 9 százalékkal több, mint 1969* ben. Különösen a vasipari és az építőipari szakmákban vizs- gázottak száma emelkedett.

1970-ben a nappali, esti és levelező tagozatokon 66 OOO-ren fejezték be középiskolai tanulmányaikat, 7000-rel kevesebben, mint egy évvel korábban. A gimnáziumokban 4000- rel, a technikumokban 3000-rel csökkeht az érettségizők száma,- a szakközépiskolákban ugyanannyian érettségiztek, minit' 1969-ben. Az élmúlt évben kb. 18 200-an szereztek felsőfokú oklevelet, 400 fővel többen, mint az előző évben. Az egyetemek esti és levelező tagozatain végzettek száma csökkent.

1970/71-ben az általános iskolák felső tagozatán a tanulók 90 százaléka, a gimnáziumokban 97 százaléka részesjül gyakorlati képzésben. A középfokú oktatáson belül a szak- középiskolába járók arányának növelése elősegíti a korszerűen képzett gyakorlati szakemberek számának emelését. 1970— 71-ben a középiskolák nappali tagozatának 1. évfolyamára felvett fiatalok 49 százaléka került szakközépiskolába. A felsőfokú intézmények nappali tagozatára iratkozott 1. évesek 30 százaléka felsőfokú technikumokban, szakiskolákban, főiskolákon tanul. .

A színház- és mozilátogatások száma az előző év'hez képest lényegében nem változott. az év folyamán színházi előadásokra 5 600 000, mozielőadásokra 80 millió jegyet adtak el. A televízió-előfizetők száma 1970. december 31-én 1 770 000 volt, 173 000-rel több, mint egy évvel azelőtt. A műsoridő heti 4 órával emelkedett és kísérleti jelleggel megkezdődött a színes adás.

1970-ben 4800 könyv jelent meg, 47 millió példányban. A könyvek száma az előző évhez képest 6 százalékkal emelkedett.

Budapest. 1971. február 6. Központ Statisztikai Hivatal

(MTI)

Népújság

1971. február 7.

Összehívták az országgyűlést

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az Alkotmány 12. paragrafusa (2.) bekezdése alapján az országgyűlést 1971. február 10. napján (szerda) délelőtt 11 órára összehívta. (MTI)

Közgazdasági fórum

Vályi Péter és Vass lstvánné Szekszárdon

A Hazafias Népfront és az OTP kőzgazdaságifőrum-soro. zatának utolsó előtti Tolna megyei rendezvényét tegnap tartották Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési házban. Ezúttal Vályi Péter, az MSZMP Központi Bizottság . tagja, pénzügyminiszter tartott előadást és válaszolt a íwaztvevők által feltett kérdésekre.

A házigazda tisztét Vass lstvánné, a szekszárdi választó- kerület képviselője, az országgyűlés alelnöke töltötte be, részt vett a fórumon Szabópál Antal, a megyei tanács vb- einöke és Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkára is. A fórumon elhangzottak részletesebb ismertetésére visszatérünk.

Az Apolló—14 utasai a Holdon

A vártnál nagyobb nehézséggel járt a szombati holdséta

Az Apollo—14 utasait She- pard-et és Mitchell-t szombaton magyar idő szerint .6.27. órákor ébresztették az Antares nevű holdkompban. A? eredeti program szerint majdnem egy órával később- kellett volna ébredniük, a két „felfedezőt” ' azonban annyira izgalomba hozta első holdsétája, hogy maguk kérték az irányító központot, keltsék őket hamarabb és engedélyezzenek fél órával hosszabb kinttartózkodást. Számításba vették azt az eshetőséget is, hogy a pénteki naphoz hasonlóan esetleg megint kisebb zavar támad a holdjáró ruha felöltésekor a rádiókapcsolatban és a hibák kiküszöbölése szintén időt igényel.

Az Antares legénysége miután elvégezte a holdkomp nyomáskiegyenlítését 9.18 óra-, kor kinyitotta az ajtót. Elsőnek Shepard, a kapitány ereszkedett !e a létrán, hogy társával együtt megkezdje az eddigi leghosszabb holdsétát. Mitchell néhány perc múlva csatlakozott a kapitányhoz.

Nem sikerült maradéktalanul az eddigi holdutazások legnagyobb vállalkozása, egy több mint 190 méter magas holdkráter megmászása.

Shepard és Mitchell jó erőben, vidám hangulatban vágott neki a több mint egy kilométeres útnak, de az több nehézséget tartogatott számunkra, mint gondolták.

.Az űrutasok ismét magukkal vitték a • holdriksát, amit felváltva húztak. Útközben fényképeztek és felvettek egy- egy érdekesebb követ is. Közben állandóan kommentálták a houstoni űrközpontban ülő geológusok számára a talajt és egyenetlenségeit.

Eleinte finoman szemcsézett porban haladtak. Később a ta-' laj. egyre kavicsosabb lett és arra emlékeztetett, mint amikor a Földön egy zápor csomókban összekapja a port

Útjuk végcéljához közeledve egyre nagyobb kövek, majd 50, 100, 120 céntiméteres átmérőjű sziklák kerültek útjukba. Ezeket* és a kisebb-na- gyobb krátereket folytonosán kerülgetni kellett a holdriksával.

A kráter dombjára haladva összesen három pihenőt tartottak. Ilyenkor Mitchell felállított egy magukkal hőzott magnetométert, amely- lyel a Hold mágnesességét, mérte. Az űrhajósok ezenkívül • . :ges- fúrószerkezettel kőzetmintát vettek a poros felszín alatti rétegből. Mitchell egy ízben felemelt egy nagy követ, amit előzőleg lefényképezett, de a kő a kezében darabokra tört. ösz- szeszedte őket és feltette a holdriksára.

A houstoni központ menetközben harminc perccel. meghosszabbította holdsétájuk időtartamát, mert a rendkívül egyenetlen, kövekkel tarkított talajon lassan haladtak. A kráter közelébe érve egyre meredekebben emelkedett a lejtő és az űrhajósok is egyre hallhatóbban ziháltak. Shepard szívverése percenként elérte a 150-et, Mitchell-é pedig a 128-at. A külső hőmérséklet 52 Celsius fokra emelkedett, az erőfeszítések következtében a holdutasok űrruhájukon belül is nagyon kimelegedtek, ezért bekapcsolták a hűtőrendszert.

Végül nagy erőfeszítések közepette feljutottak a kráter nyugati peremére, de a csúcsig eljutni már nem maradt erejük. Az űrközpont parancsot adott, hogy forduljanak meg és további kőzetmintákat gyűjtve térjenek vissza a holdkomphoz.

Shepard és Mitchell, magyar idő szerint 13.35 órakor befejezte második holdsétáját és Visszatért a holdkompba. A két űrhajós összesen négy óra tizenöt percet töltött a hold- kcaBgw® févüL