Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-28 / 50. szám
Szómba! délül — hétfő reggelig Hétvége a baleseti sebészeten Kétszáz fiatal vetélkedője A Forradalmi Ifjúsági Napok 1971. keretében nagyszabású vetélkedő kezdődik március 6-án a gépesített mezőgazdaságban dolgozó tsz. és állam: gazdasági fiatalok részvételével. Noha a szekszárdi járás elsőként és mint jeleztük, már. cius 6-án kezdi a versenyt, március 1-ig még benevezhetnek a vetélkedőbe azok, «akik valami okból eddig ezt nem tették meg. Az első járási vetélkedőt Fad- don, a Lenin Tsz-ben rendezik,’ majd egymást követve zajlanak a tamási, a dombóvári, a pákái és a bonyhádi járásban a 30 éven aluli gépkezelő szakmunkások és betanított munkások válogató versenyei. A nevezőknek a né-' pes mezőnyben nemcsak arrpl ke1! számot adniok, hogy mennyire urai a mezőgazda- sági munkákat megkönnyítő és meggyorsító munka- és erőgépeknek, hanem arról is, hogy szak. és általános műveltségük megfelel-e a jelen elvárásoknak. A versenyzők egy-egy társadalomtudományi, szakismereti, KRESZ- és baleset- védelmi kérdést .kapnak. Mind a járási előválogató versenyek, mind pedig a március 26-án sorra kerülő megyei verseny az elméleti kérdések — nehezebbnek ígérkező — próbájával kezdődnek, ezek után következik a gyakorlati vizsga. Egyébként, a járási versenyek első három helyezettje vehet részt a mezőgazdasági gépeken dolgozó fiatalok megyei vetélkedőjén, A járási, megyei verseny legjobbjait illető jutalmak nagy részét a termelőszövetkezetek, az Agroker, a tsz- szövetség és a KISZ megyei bizottsága ajánlották fel. A termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban dolgozó fiatal gépészek megyei versenyének három első helyezettje — fődíjként — az őszi lipcsei vásárra utazik. Szombat délután. A tizenkét év körüli gyermek Nagydorog felé kerékpározik. Wartburg kerül mögé, Szemben Warszawa közeledik. A fiú megijed, átcsúszik az úttest bal oldalára. Az előzni készülő Wartburg lesodorja. Gyorshajtás — Nem volt pedál a kerékpáron, a lábam lecsúszott és a két autótól megijedtem. — Milyen gyorsan hajtottál? — Versenyéztünk a testvéremmel. —• Az úttest melyik oldalán kell közlekedni? — Nem tudom. Riadt szemek, remegő száj, mellkasi zúzódás, kar- és lábsérülés, agyrázkódás. A szülők reszketnek gyermekük életéért. Ezen a hétvégén — szombat déltől hétfő reggelig — dr. Füredi László és dr. Kár- ■ páti Mária az ügyeletesek. Elmondják, hogy életveszélyről nincs szó, de a gyorshajtás, a KRESZ nem ismerése gyakori ok arra, hogy a hétvégi program itt, a baleseti sebészeten fejeződjék be. Alkohol Riasztó kép. Ä negyven körüli férfi álkapcsa leszakadva, három foga kitörve, a többi műtét közben esik ki. Balesete szombaton délután történt, hatkor került műtőasztalra. Amit a kétórás műtét során az orvos elvégez, több, — sokkal több,, — mint , baleseti sebészet. Foltozás,ha .úgy tetszik rcköíi strv.kció, még inkább plasztikai műtét. Az előzmény? Három /éldeci reggel, egy liter bor napközben, délután újabb féldecik, majd a tolnaszigeti tsz fogatosa kiment az istállóba. Vele volt négyéves kislánya is. Az apa meg- tántorodott, elesett, a ló. rálépett a fejére. A gyerek — micsoda szerencse! — elszaladt. • Huszonhárom óra tíz perc. Hét beteg. Hármat a mentő hozott, két nyílt törés, egy súlyos sérülés, több végtagtörés. A szekszárdi kórház baleseti ambulanciáján a betegek 34 százaléka közlekedési, 33,4 százaléka háztartási és egyéb, 9 százaléka ipari, 8,2 százaléka mezőgazda- sági, 6,9 százaléka verekedés közbeni baleset miatt fordul meg. „Nagyon kérem, írja meg!“ Vannak rendkívüli esetek. Olyanok, amikor nem okolható senki egy-egy életveszélyes sérülésért, amikor pillanatokon, perceken múlik élet, vagy halál. A pécsi tanár otthon akarta tölteni víkendjét, ám barátja kérésére lejött Szekszárdra, a kocsijával. A Wartburg megcsúszott a sáros, nyálkás úton, nekiütközött egy út- széli fának. Léprepedés. — A leggyakoribb belső sérülés. A kocsi hirtelen irányt változtat. A test — tehetetlensége következtében — ellentétes mozgást végez, ami akkora feszültséget okoz a hasüregben, hogy leszakad a lép. Egyszerű fizikai törvényen alapszik az eset. közvetlen életveszélyt jelent — summázza Füredi doktor. — Ma már jól érzem magam, és kérem, írja meg, köszönöm az orvosoknak az életemet, köszönöm a bánásmódot, amiben itt részesítik a betegeket. Nagyon kérem, írja meg! A szombat éjszaka csendesnek ígérkezik. Ilyenkor jut idő egy kávéra, pihenésre a 44 órás ügyelet során. A fehér falak megnyugtatnak, gyógyulást ígérnek. A kerékpáros kisfiú alszik, az ál- kapocstörött férfi es a többiek is. Közepes vasárnap Vasárnap Kárpáti doktornő húsz beteget látott el. közöttük egy hármas autós karambol öt utasát A legsúlyosabb sérült zúzódások- kal, agyrázkódással az osztályon marad, a többiek hazamehetnek. És hazamegy az a férfi is, aki este hétkor érkezett, erősen ittas állapotban. Ráesett a tűzhelyre. Elsősegélyben részesül, közben váltig bizonygatja: ő csak egy fröccEöt ivott. Megkapja a tetanuszinjekciót, elmegy. Elmegy a . vadász is, akinek sörét került az arcüregébe, egy elhibázott lövésnél, a kisfiú, akinek a bokája ficamodott ki játék közben. Akik maradnak, azoknak egy része nem tud hová hazamenni. —■ Betegeink fiz százaléka . olyan idős asszony és férfi, akiket betegen nem fogadnak vissza otthon. A humánum diktálja, hogy a kórházban maradjanak, amíg nem jut számukra hely á szociális otthonokban — mondia dr. Sólyomvári Nándor főorvos, az osztály vezetője. * Két nap. Az orvos szerint „közepes forgalmú" hétvége, 30 beteggel. RADIOS AGNES Sétahajóval a Sión és a Dunán Újabb közlekedési eszközzel gyarapodik a közeljövőben Tolna megye. Júliustól negyvenöt személyes, reprezentatív sétahajóval is megközelíthetik a gemenci erdő és a Duna rajongói az Európa-hírű, vadakban és természeti kincsekben gazdag vidéket. A, Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal „új szerzeménye” — mintegy kétmillió forintba került —, egyike a legreprezentatívabb, legkényelmesebb sétahajóknak. Többek között bár, eszpresszó, hűtőszekrény. magnetofon, televízió és napozótérasz szolgálja az utasok kényelmét. A hajó útvonala: Sió-csatorna, nagy-Duna, esetleg Jugoszlávia. Ahol hajó közlekedik, oda természetesen kikötők is kellenek. Éppen ezért a közeljövőiben öt hajóállomás építését fejezik be a megyében, a siótorkolati műnél. Keselyűsben. — ahol augusztus elsejére remélhetőleg megnyílik a Szarvas-csárda is —, a duna- ártéri Fekete-erdőnél és Ve- ránka szigetén. A sétahajó a gemenci erdőben közlekedő kisvasúttal egy- időbén jár, így a természet- barátok az út egyik felét a Dunán, a másikat Gemencben tehetik meg, Szekszárd és Ve- ránka szigete között. Koktélparti a jégkárosultak báMeziieek Sok érdekességre bukkanhat a megye múltjával kapcsolatosan az, akinek ideje engedi, hogy a Tolna megyei Levéltár gazdag anyagában tallózzon. A nyáron lesz nyolcvan esztendeje például annak, hogy Bonyhádoh és környékén minden azelőtt és azóta ismertnél nagyobb jég-, verés pusztított Erre ma már csak a matuzsálemi korban levők emlékezhetnek, ezért elevenítjük fel az eseménnyel kapcsolatos korabeli híradást. A „Tolnavármegye” című lap 1891. június 14-i száma így írt: „... nyomorba döntött családok térden állva, könnyes szemekkel imádkoznak a kipusztult gabona földeken. Ez évre egész községeknek nincs semmiféle terményük. így Kakasd, Ladomány, Belacz, K. Dorogit, Varasd, Döry-Patlan, Lengyel községekben a nyári tenyészésnek még nyoma sincs, míg Bonyhád, Zomba, Börzsöny, s pár más községek jórészét szintén elverte a jég. Éhez ha még hozzávesszük azt is, hogy számos szarvasmarha is elpusztult, sőt több ember is esett áldozatul, elhihető, hogy aligha volt a 19-ik században, e megyében, ily óriást jégzivatar. Több helyen tojásnagyságú jég hullott és még a negyedik napon is 1—2 lábnyi magasságban hevert a felhalmozódott jég a földeken.. Biztosítás akkoriban már jócskán volt a megyében (hiszen az első két biztosítási kötvény, melyet a levéltár őriz 1836-os, illetve 1844-es keltezésű), de ebből a jégkárt szenvedetteknek sok hasznuk nem lehetett Dőry Pál főszolgabíró megpróbálkozott ugyan valamiféle közsé- genkénti önsegélyző egyletek alapításával, a legtöbb pénzt azonban — hisz az ellentétek országa voltunk — egy táncvígalommal sikerült szerezni. A több mint kétszáz akkori forintnyi bevétel annyira meghatotta a főszolgabírót, hogy utána koktélpartit adott a bál rendezői tiszteletére. Itt, ugyancsak korabeli újsághír szerint, „beszédjét régi magyar szokás szerint pohárköszöntők sora követte”. Arról, hogy a korabeli biztosítás, enyhén szólva, nem állhatott a legmagasabb erkölcsi szinten, Boda Vilmos egyik vezércikke vall a Tolnamegyei Közlönyben. Idézzük akkori szókimondó kollégánkat, aki — mint az utolsó mondatából kiderül — politikailag se lehetett analfabéta: „Tudunk társulatot, mely a biztosító feleket ügynökei által ösztönzi arra, hogy minél magasabb értékben biztosítsanak, s teszi ezt azon biztos tudatban, hogy azon érték erejéig kárpótlást adni a félnek semmi esetre sem fog. Éveken át szedi a felektől a nagy érték utáni biztosítási díjakat s ha bekövetkezik a szerencsétlenség, megbecsüli maga az elégett tárgyat, elpusztított terményt s a biztosított összegnek egy harmadát, sőt gyakran csak egy negyedét fizeti ki ., A vázoltam módon lenyomott kártalanítási ösz- szegből azután levonják a még hátralevő 6—8 évre járó biztosítási díjat előre, úgy, hogy a kifizetendő összeg nevetséges csekélységgé olvad le. S ezt mind kabátos ember teszi a járatlan polgárral! Nem csoda azután, ha az úrgyűlölet napról-napra terjed s végfejleményeiben beláthatatlan.” A levéltárban böngésző néhány évtizeddel későbbről, az első világháború idejéből, viszont olyan adatot idézhet, melyre talán még sokan e mlékeznek az idő ebbek között, és amely párját ritkító ízléstelenségével ugyancsak jellemző a császári és királyi korra. Az Auguszta Gyorssegély-Alap Hadibiztosítási Osztályánál „Minden hadbavonult, biztosítható csekély díjért úgy, hogy halála esetében családja nagy összeget kap készpénzben. A népfölkelő családja például negyvenöt koronáért ezer koronát -kap." Ez az akkori biztosítási díjak és árak mellett, magyarrá lefordítva,, nem kevesebbet jelentett, mint, hogy ha az öreg nápfölkelő hajlandó volt hetvénöt liter homoki bor árát befizetni a hosz- szú nevű szervezetnek, akkor abban a megnyugtató tudatban áldozhatta életét a császárért és királyért, hogy hátramaradottjai az életéért kapott összegen nem kevesebb, mint negyven mázsa magyar fajtájú kukoricát vásárolhatlak! Természetesen az emberéleteket is kategorizálták. Az aktív és tartalékos tisztek biztosítási díja a lekötött összeg hét százaléka volt Ugyanez a kevésbé veszélyeztetett katonaorvosoknál és a szállító szolgálatban Tevőknél már csak öt és fél, a .hadimunkára kötelezetteknél négy és fél százalék. A hadifoglyoknál nőtt a kockázat, itt a díj ismét hét százalékos, kivéve a Szerbiában fogságba esetteket. Ezeket ugyanis egyáltalán nem biztosította az Auguszta Gyorssegély-Alap Hadibiztosítási Osztálya. Az összegek sem nőttek az égig. Még egy valóságos tábornok sem taksálhatta az életét negyvenszer koronánál, vagyis ötszáz hektó jófajta hegyi bor áránál többre. ORDAS IVÁN Egymillió-hétszázezer forintba került az új művelődési ház Tolnanémediben. Foto: G. K,
