Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-28 / 50. szám

ffmn^imfiyTyTTmtfTTTTnTTVTfTWVfYtyfTitmiyvytf fVTTTVvfvyrrmvTrryTfTTvvyvyvwwTVVTTTVTTTTfvvvvfyvtvyvwf — 24. — Megérkezésük után Maria Belloni téglalap alakú, keményfedelű, fekete útitáskáját az au­tomata csomagmegőrzőbe tette és a kulcsot ma­gával vitte. — Nem tudnánk kinyitni? — kérdezte hong­kongi kollégájától Fleurot. A szemüveges, fürge mozgású Interpol-detek- tív közben már intézkedett és Fleurot arra lett figyelmes, hogy a kijáraton egyszerre három férfi távozott, két kínai hölgy pedig Maria Bel­loni mögé állt az információs ablak előtt, ahol a lány útlevelét mutatta fel, majd néhány perc múlva elhagyta a repülőtér épületét. — Felesleges — szólalt meg ekkor a hong; lcongi rezidens. — Micsoda? — kapta vissza tekintetét Fleurot szórakozottan. — Hát a rekesz kinyitása. A táska úgyis üres s azt hiszem, az is marad... Ellenben a főnök azt üzente, ha a kisasszonyt újga visszaadtuk önnek, csapjunk le Ling Yol-ra. Ha a kolléga úr is egyetért vele, a magam részéről a sógorát is elkapnám, ugyanis közös tulajdonú vegyi­üzeme. van, Kan Tóban, Kowloon egyik elővá­rosában. A társtulajdonos, egy olasz... — Dr. Berti? — Igen. örülök, hogy a kolléga úr ilyen jól informált. — Remek az ötlet. Egyetértünk vele. Csak egyszerre és hatásosan csapjanak le rájuk. — Úgy lesz. Erről biztosíthatom. De most mennem kell. Kérem, amennyiben nem esik nehezére, várakozzon tovább itt a tranzit első osztályú szalonjában. így gyorsabban megtalá­lom, mert nagyon kevés időnk marad a beszél­getésre. Visszajött az egyik kínai hölgy. Mondott va­lamit szemüveges főnökének, aki nyomban le is fordította Fleurotnak: — A kollegina arról tájékoztatott, hogy a hölgy a 9 órakor London­ba induló gép utaslistáján ellenőrizte, szerepel-e a neve. Majd azt mondta oké és távozott., és most mi is távozunk. — Oké — mondta Fleurot is és maga is el­lenőrizte, szerepel-e Jim Pendergast a 9-kor induló gép utasai között ...A hangosbemondó már a londoni gép uta­sait szólította és sehol senki. Az indulásig ti­zenöt perc volt hátra. Fleurot türelmetlenül pislogott a földszinti nagycsarnok feljárójára. A repülőtéri kijárat üvegfolyosóin elkezdődött az útlevél- és a vámvizsgálat. Kilenc perccel az in­dulás előtt Fleurot kissé idegesen kifizette szám­láját, fogta kézitáskáját és a szalon előtere fe­lé indult. Ekkor bukkant fel a lépcsőn a felfelé siető hongkongi detektív. — Jöjjön a pálmafa mögé egy pillanatra — súgta Fleurot mellett elhaladtában és Fleurot a zárt terasz közepén álló pálmafa mögé lépett — Megjött a kisasszony. Yol-nál járt, és az üzletből ugyanolyan fekete táskával távozott mint amilyent a csomagmegőrzőben hagyott. A városszélen azonban a taxit egy drugstornál megállította, majd bement az épületbe. Alig két perc múltán egy másik autó is érkezett. Eb­ből Liang Yol egyik embere szállt ki és egy sú­lyos csomagot vitt az épületbe, de nem az ét­terembe, hanem a tulajdonos irodájába, öt perc sem telt el és elsőnek a hölgy távozott. Nyom­ban utána Yol embere cipelte vissza az autóba a csomagot. Ezt az utolsó pillanatban most ad­ták fel Róma, Hotel Euróoa Piazza Pace 2 cím­re. .. .Valószínűleg a buddha. A hölgy pedig beállt az útlevélvizsgálatra várakozó sor végé­re. Intézkedtem Yol és társai letartóztatására. A csomagot szállító fickót már elkaptuk. — Táviratozza meg Marc-nak. hogy a buddha útban van az Európa Hotelbe. Sok szerencsét, kolléga úr — és Fleurot ezzel elrohant. Még si­került beugrania az útlevél-ellenőrző folyosó lecsapódó rácsán. — Gyorsan uram, gyorsan nógatta a vám­tiszt. — Mit visz? — Semmit. Azaz inget, gatyát. — Na, mozogjon, mert a hölggyel együtt itt maradnak. A hölgy, Maria Belloni volt, aki a külföldön magát nehezen kiismerő turista ziláltságával sietősen tipegett a repülőtéri oldal kijáratánál várakozó autóbusz felé, ahol egy kínai légi­kisasszony már türelmetlenül integetett, sies­senek. 34. Maria pontosan érkezett és Berti szebbnek látta, mint valaha. Utolsó találkozásuk óta mindössze tíz nap múlott el és ez a tíz nap éve­ket, évtizedeket jelentett a férfialkony küszöbé­re lépő Bertinek. Az eddig visszafojtott s most egyszerre szét­áradó szenvedélyek széles mozdulatával ölelte magához Mariát és a lány nem tiltakozott Ber- tit különös, eddig soha nem tapasztalt érzés borította el. Igazából nem volt még szerelmes. És a lány láttán a heringek semmivel nem tö­rődő nászbódulatával szívta magába Maria il­latát A nem várt szerelmi kettős Fleurot-nak ked­vezett. Az újonnan épült palermói repülőtéri fogadócsarnok Bertiékkel ellentétes zugában tárgyalt azzal a taxisofőrrel, aki Bertit a repülő­térre fuvarozta. Ha Berti ösztönös éberségét nem vesztette volna el, akkor sem találhatna figyelemre érdemeset ebben a beszélgetésben. A taxis természetesen visszaútjára is utasokra vadászik. A két férfi beszélgetése azonban egé­szen más „üzletről” folyt — Főnök — mondta Fleurot-nak a taxis, — a manuszt a központ utasítására már hajnal óta figyeljük. A húszötvenes nápolyi gépre válta­tott két jegyet. Ezt közöltük már a nagyfőnök­kel is, aki azt üzeni, kísérje őket tovább Nápo­lyiit Ott várja magát A palermói kollégák Liggio után letartóztatták Torretát és további kilenc fickót. A többinek a nyomában vannak.. Apropos! Itt a Nápolyig szóló jegye.., — és be­fejezésül széttárta karjait hangosan panaszol­ta: nem uram! Sajnos ennyiért nem vállal­hatom a fuvart! — Ezzel sarkonfordult A ki­járatnál még felhangzott kínálkozása: „Taxit taxit parancsoljanak.” (Folytatjuk) •4 •< 3 mt*.*±AAAAAAHAAALAA.LALAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA ÍAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAa ' / így készül a könyv A világon évente 200 ezer könyv és 80 ezer időszaki ki­advány lát napvilágot. A XV. század közepétől — amikor Gutenberg feltalálta a könyv- nyomtatást — 1800-ig 3 mil­lió féle könyv jelent meg. Az utóbbi másfél szhz év alatt több mint 12 millió! A fába, agyagtáblákba, pa­pirusz, vagy pergamenteker­csekre vésett, rajzolt betűk, mondatok. Míg Európában ko­lostorok mélyén papok, apá­cák másolták a kódexeket, Kínában már táblanyomato­kat készítettek, a XI. század­ban már felfedezték a szét­szedhető — égetett agyag, majd fabetűt. Fémbetűket 1390-ben használtak először Koreában. Aztán Európában is felfedezik a betűöntést, és a szedésnyomást. Lichtenberg, német író sze­rint — „az ólom jobban meg­változtatta a világot, mint az arany, a betűszekrény ólma pedig még inkább, mint a puskagolyó ólma.” • Hangosan kopogó gépek, be­tűkké, sorokká olvadó ólom­IVépújság 4 1971. február 28. tömbök, festékes kezű. visz- szeres lábú nyomdászok. Ol­dalak, ívek. Nyomják, hajto­gatják, borítóba kötik. Könyv — egy, száz, ezer. Tele betű­vel, szóval, mondattal Lírá­val, vagy tudománnyal. Az Egyetemi Nyomdában könyveket, időszaki kiadvá­nyokat, folyóiratokat, lapokat nyomnak. A Műszaki, a Köz- gazdasági, a Jogi, a Medicina a Kossuth, a Móra, a Zene­mű, a Tankönyv Kiadótól özönlenek ide a kéziratok. (Nálunk kevés a nyomda, még kevesebb a korszerű nyomda. Kapacitásuk évekre előre lekötött.) A megrendelő — a kiadó — részletes gyártási utasítással küldi nyomdába a kéziratot. Előírja, hogy milyen alakú, hány oldalas, mekkora pél­dányszámú könyvet óhajt. Milyen papíron, milyen betű­típussal nyomják, milyen bo­rítóba kössék. Iroda az emeleten. A prog­ramozók, a gyártásszervezés! osztály anyag- és munka- analizist készít, műhelyek részére dátum és munkaóra szerint beosztja a feladatot. Aztán hol a nyomdai lét­számhiány miatt, máskor a szerzői korrektúra késése, vagy időközbeni változások miatt átprogramozzák. A gépterem kicsi és hangos. Pedig itt korszerű gépen dol­goznak. A monotyp szedőgép billentyűin gyakorlott mozdu­latokkal kopognak az ujjak. Betűk helyet lyukat üt a gép. A perforált tekercsek másik gépre kerülnek, amely a szalagtól vezérelve, kiönti — most már ólomból a meg­felelő betűt. A monotyp szedőgépen a bonyolultabb, finomabb, igé­nyesebb munkákat szedik. A linotyp szedőgép gyorsabb, soronként mindjárt ólomba szedi a szöveget. (Regénye­ket, folyamatos, ábrák nél­küli írásokat szednek vele.) Ez a matematikai osztály. Az asztalok mellett, között fé­lig kész szedések; tengernyi betű. Gondosan rendszerezve, megjelölve, hová tartoznak. Mégis — el sem tudom kép­zelni, hogy találnak itt meg valamit. Nevetnek. Nem is ta­nácsolnák, hogy kívülálló hoz­zányúljon! A monoszedésbe kézzel sze­dik be a bonyolult, matemati­kai képletek, műveletek sorait, táblázatokat állítanak össze. Angol, francia, orosz, magyar sorokba illesztik az emeletes képleteket, jeleket. Feszülten figyelnek. Egy ol­dallal egy napig is foglalkoz­nak. Azt mondják, nemcsak figyelem, intellektus is kell a munkájukhoz. A hosszú terem­ben csupa érettségizett nyom­dász áll az asztalok mellett. Panaszkodnak; — Harminc éve vagyok nyomdász, 2600 fo­rint a fizetésem. Nem mon­dom, túlórával több is össze­jön. De meddig leshet ezt tár­ni? A másik; — Nézze, alig van köztünk fiatal. Pedig az el­múlt években 300 tanulót ké­peztünk ki. Jó, ha 10 maradt belőlük a szakmában. Elmen­tek máshová. Több pénzért. Kis példányszámú, munka- igényes egyetemi tankönyvek. Matematikai, fizikai, kémiai kiadványok. Mondják, neves tudós professzorok gyakran ideállnak a nyomdász mellé. Nézik, követik, hogy válik könyvvé a kézirat. Korrektorok ellenőrzik, ol­vassák össze a levonatot az eredetivel. A javított Szedést oldalakba tördelik, formába zárják, előkészítik a nyomás­hoz. A magasnyomású gépen Ker­tész Erzsébet: Elizabeth című regényének lapjai nyomódnak. A gép óránként kétezer-ötszáz- szor fordul. Gép hajtogatja, s rakja össze ívenként a köny­vet. Azelőtt összehordó nők gyalogoltak naponta vagy 10—• 15 kilométert. Most gépre ada­golják, s ellenőrzik a könyv gerincén. — ahová olyan jelet nyomtak előzőleg, hogy köny- nyen észrevehető legyen —, egymás után következnek-e az ívek? Cérnafűző gépen fűzik, ra­gasztják, gömbölyítik a könyv­testet. Kézzel, vagy géppel szabják, formálják a borítót. Amott, a sarokban a ..poninak” nevezett svájci gép az ívek­ben összehordott könyv szélét levágja, ragasztja, a borítót rárakja — egy fordulat alatt Az Egyetemi Nyomdában évente 3 ezer tonna papírból készül könyv. Majd Ctszázféle könyv, kiadvány, köztük 80— 100 féle tankönyv. KADAR MARTA A Volán 21. sz. Vállalat forgalmi szolgálattevőket és gépkocsivezetőket vesz fel. dumper, ZIL és KRAZ gépkocsikra, a Dunántúl térségében, változó munkahelyekre. Fizetés gyakorlati időtől függően, alapfizetés -f- teljesítménybér. Jelentkezés a siófoki üzemegységen, SIÓFOK. BALATONKIMTI ÜT. (402) tAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents