Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-27 / 49. szám

Zárszámadások után

Beszélgetés Cserép Imrével, as MSZMP Dombóvári Járási Bizottságának első titkárával

A megyénél szerzett értesülés szerint nem volt mérleghiányos termelőszövetkezet a dombóvári járásban. Gyuláján is javy.lt a helyzet, nem zártak alapvető hiánnyal, és Szakos is szépen felzárkózott.

Tíz napja fejeződtek be a dombóvári járásban a közel 33 ezer holdnyi területen gazdálkodó három és fél ezer tsz- tag zárszámadási közgyűlései. A két hét alatt lezajlott közgyűléseken személyesen szerezhetett a tagság bizonyságot arról, hogy a természet viszontagságait egyedül a szocialista, az egyre inkább nagyüzemmé váló gazdaság képes a lehető legkisebb veszteséggel kiheverni.

Ott voltak a zárszámadásokon minden tsz-ben a járási pártbizottság vezető munkatársai is, a több mint kétszáz kommunista tsz-taggal együtt. Részt vettek azért, mert e kiemelkedő, jelentős és demokratikus fórumokat is fel akarták használni a párt agrárpolitikájának hirdetésére, a mozgósításra. Ugyanakkor olyan személyes, mással nem pótolható tapasztalatokat szereztek, melyek a járás politikai irányításában hasznosíthatók.

Párttitkári tanfolyamok a megyében

Előadók a járási vezetők

Úgy jött ki a lépés, hogy erős elfoglaltsága közben, a délelőtti és délutáni tájékoztatók pár órás szünetében kerestük fel Cserép Iinre elvtársat, a dombóvári járási pártbizottság első titkárát, hogy tőle kérjünk, s így adjunk értékelést a zárszámadásokról.

— Lehet azon vitatkozni, jó-e, vagy nem, mi azt tartottuk helyesnek, hogy ott legyünk ezeken a közgyűléseken. Kis járás ugyan a miénk, azonban itt is ugyanúgy jelentkeznek a kötelességek, az elfoglaltságok, mint másutt — mondja Cserép elvtárs, mintegy reagálva az előbbiekre.

— Elégedett-e titkár elvtárs a

termelőszövetkezetek múlt évi zárásával? Volt-e olyan tsz a járásban, amelyet visszavetett a tavalyi szeszélyes és mostoha időjárás? — hangzik első kérdésünk.

— Mind a nyolc termelőszövetkezetünkben a tervezettnél nagyobb lett a 10 órás munkanappal számított, egy napra kifizetett összeg. Az ismert nehézségek ellenére a járásban összesen másfél millió forinttal nőtt a részesedési alap, ennyivel többet osztottak. A közös vagyon in százalékkal, a tiszta vagyon értéke pedig 15 százalékkal nőtt járási összesítésben. Mégsem ilyen egyszerű a dolog. Az anyagiakat részleteiben tekintve, az előző, ennél kiemelkedőbb esztendőhöz _ viszonyítva, éppen az időjárás miatt lett gyengébb a zárás. Nincs ugyan probléma az oszthatatlan alapokkal, azonban az év közepétől, júniustól kezdve több mint 10 milliós kenyérgabona-kiesést kellett a tsz- eknek pótolniok — válaszolja Cserép Imre elvtárs.

— Nem mindenütt adhatnak arról számot, valóban jó hír, hogy a szokottnál rosszabb esztendőben is mindenütt növelték a jövedelmet. Miből, és miként lehetett behozni a nagy kiesést? — kérdezzük.

— Részben az egyéb ágazatokból hozták ki a többletet, részben pedig hozzá kellett nyúlniok a biztonsági alaphoz. Ennyiben és ily mértékben volt viszonylagos visszaesés, ami azt jelenti, hogy ez a mostohább esztendő bizony nem múlt el nyomtalanul, ha a tagság megelégedésére jól is osztottak. Van ugyan a hét szövetkezetünknek 23 millió forintnyi biztonsági alapja, viszont egy nagy tsz-ünknek nincs pénze ezen az alapon, és összességében, az előző évhez viszonyítva hatszázezer forinttal csökkent a biztonsági alap a járásban.

— Noha az előbbi adatofr: meggyőzőek; alapjában jól mennek a dolgok, talán mégsem oktalan a kérdés. Valón nem rendíti-e meg egyik-másik tsz-t a biztonsági alap rovására történő osztás, illetve mennyiben hátráltatja eljövendő fejlődésüket ez a tény?

— Inkább a kérdés második része világít rá a tanulságokra. A tsz sorsát, jövőjét nem teszi kétségessé, nem rendül meg, hiszen csupán részbeni felhasználás történt, miként az imént beszéltünk erről, Biztonsággal gazdálkodhatnak, és az előbbi egy tsz kivételével a forgóalap is rendelkezésükre áll. Okozhat zavart a gazdálkodás vitelében a csökkenés, egy-egy szövetkezetben nehezítheti a jövedelmi színvonal további megtartását, különösen. ha egyéb tényezők is hát- ráltatóan befolyásolnak. Minden nehézség ellenére jó volt ez az esztendő arra, hogy megértesse a tagsággal, s a vezetőségekkel: a tagság érdekében történik a biztonsági alap képzése.

— Kezdeményeztek-e a párt- szervezetek, volt-e konstruktív javaslatuk?

— Példa erre a döbröközi Zöld Mező Tsz, ahol tavaly élénk viták folytak arról, kilencvenet, vagy százat osszanak munkanaponként. Nehéz rábírni a kevesebbre az embereket, tudjuk. Végül, a párt- szervezet munkájának gyümölcseként, sikerült elérni, hogy az alacsonyabbat osztották ki és tizenegy milliót tartalékoltak. Milyen jól jött ez az előrelátás az idén! ötmilliót felhasználhattak a részesedésre, mert volt miből. A mező- gazdaság olyan műhely, amely mindig „beázik”, nem függetleníthető az időjárástól és a holnapokra gondolva, tartalékolni kell. Megemlítem még a naki tsz pártszervezetének okulását, ők az őszön már a szAz forint alatti osztás mellett kardoskodtak — az sem kevés! — és a közgyűlés elfogadta, megszavazta javaslatukat.

— Cserép eívtárs szerint célratörőbb, tudatosabb lett-e a tsz-párts tervezetek politikai munkft’a? Miben ajánlatos fejlődniük?

— Ugv értékel iük. hogy sokat fejlődtek, nőtt bennük a felelősségérzet L’alsk'tiák álláspontjukat és hallatják szavukat. A zárszámadások előtt minden, tsz-ben párttaggyűlésen vitatták meg a közgyűlés elé terjesztendő beszámolót. Pzó esett ezekben a. beszámo- lőkhan az agrárpolitikai célkitűzésekről. utal+ak a X. kongresszusra. beszéltek a termelőszövetkezetek állami segítéséről, a most következő ötéves tervről, és ismertették a tsz- tagság jövedelmi színvonalát. Pártszervezeteink jól politizáltak. összeszedték és elmondták érveiket. Nem sikerült viszont elérni, hogy minden zárszámadáson az elmúlt ötéves ciklust vizsgálva elemezzék a tervidőszak idol só gazdasági évét. Járásunkban, egy tsz-t kivéve, mindenütt függetlenített nárt«fj*árimk van, joggal i á maszthntó nagvobb igény. Ad a tavai vi esztendő olyan tapasztalatokat is. hogy jobban meg kell találják a pártszervezetek azt a döntő láncszemet. amely a helvi sajátosságok szerint előreviszi a szöPontos reoent felülről nem adható, példázom. Ha a tagság kor szerinti ösz- szotétele igénvli. kezdeményezheti más ágazat kiénítését, az egész közösség sorsára is kiható új telepek káderellátására, munkaszervezésére dolgozzanak ki, tegyenek gazdaságpolitikailag indokolt javaslatot, mint például Kocsolán tették. Röviden, legyenek elképzeléseik a helyi lehetőségek feltárásához, a szakvezetés önállóságát tiszteletben tartva tegyenek konstruktív javaslatokat. Értsék, képviseljék a helyes politikát, küzdjenek érte.

— Nagyra értékelte a X. kongresszus az állami gazdaságokat. Közismert, hogy e járásban jó pár éve betölti a Dalmandl Állami Gazdaság az élenjáró mezőgazdasági nagyüzem szerepét. Milyen kisugárzó hatása vau a gazdaságnak a tsz-ekre, a tudomány és technika vívmányainak alkalmazása, a korszerűbb munkaszervezeti formák bevezetése terén?

— Karéjban övezik a termelőszövetkezetek a dalmandi gazdaságot, központi a fekvése. Egyértelműen jó a hatás, szoros a munkakapcsolat. Ez a kapcsolat nem szűkül le a hibridüzem és a tsz-ek között kötött kukoricatermelési és felhasználási szerződésre. A gazdaság központja és kerületei rendszeresen adnak a tsz- eknek szakmai tanácsokat, megnyilvánul a jó kapcsolat a munkaszervezési tapasztalatok átadásában-átvételében, a

nagy teljesítményű gépek kétoldalú kölcsönzésében. Tavaly a gazdaságnak a naki tsz-szel határos területén 400 kh hibrid kukoricája volt, a helyszínen mutatták így be a gazdaság által alkalmazott legkorszerűbb technikát és technológiai eljárásokat. Nem konzervatívak a mi szövetkezeti elnökeink. kíváncsiak a gazdaság új termelési eljárásaira, megnézték a sertésprogramot, keresik a kooperációs tevékenység lehetőségeit is. Éppen tegnap volt Dalmandon kukoricatermesztési ankét, az összes tsz-elnököt meghívták. Több szövetkezet gépműhelyéből mentek el szakmai továbbképzés végett a tsz-szakemberek a gazdaság jobban felszerelt műhelyébe. néhány hétre. Valóban érvényesül a gazdaságnak a korszerűbb termelésre ösztönző és kisugárzó hatása, de jó partnerek ehhez a tsz-vezetők is.

— Befejezésül érdeklődöm; milyen kilátásokkal indultak az őszön a járás termelőszövetkezetei a negyedik ötéves terv első esztendeje elé?

— Szemben az előző évivel, ezúttal időben, jó minőségben és teljes mértékben befejeződtek az őszi munkák, beleértve a közös művelésű területek mélyszántását is. Ha jól meggondoljuk, a nagy átszervezés óta első ízben történt ez így, ilyen szempontból tehát ez az év indul a legbiztatóbban. Mindezek jó alapot adnak. Hozzátehetjük, hogy mindenképpen magasabb most a színvonal, mint az előző ötéves terv első és befejező évében volt, több a tapasztalat. Joggal kelthetnek reményt, azonban óvakodunk a túlzott optimizmustól, és a borúlátástól is. Mint említettük, van mit pótolni, fel kell tölteni a biztonsági alapokat, összegezve mégis azt mondom, hogy a szilárd vezetés, a szorgalmas tagság, a pártszervezetek erőfeszítései és a jó politikai légkör biztató alap ahhoz, hogy jobb gazdasági évnek nézhessünk elébe. Elmondtuk a zárszámadásokon is. hangsúlyozom, hogy mindenkire több hárul az eddigieknél — mondja befejezésül a járási párt- bizottság első titkára.

— Köszönjük a cselekvésre, gondolkodásra ösztönző tájékoztatást, mely megítélésünk szerint nemcsak a dombóvári járás termelőszövetkezeteiben hasznosítható.

SOMI BENJAMINNÉ

Ezen a héten megyénk valamennyi járási, mindkét városi, valamint az ÉVM, BM pártbizottságának szervezésében titkári tanfolyamokat rendeznek. Eltér a korábbiaktól, hogy ezúttal nem egyhetes, hanem két-három napos továbbképzésre kerül sor.

Elsőként Szekszárd városban és a dombóvári járásban kedden és szerdán tartottak kétnapos tanfolyamot, háromnapos programmal . követte

őket szerdán—pénteken a bonyhádi járás, csütörtök—szombati időtartammal zárja a sort a szekszárdi járás (meghonosodott szokásaikhoz híven nem a járási székhelyen, most TolMegnéztük, hogy két mező- gazdasági gyökerű községben — Madocsán és Bölcskén — az idén végző nyolcadikosok ta- nulnak-e tovább a mezőgazda- sági szakmában, akár szakmunkásképző intézetben, akár mezőgazdasági technikumban. A tapasztalat elszomorító. Bölcskén a G4 nyolcadikosból csupán ketten választják a mező- gazdasági szakmát, egy tanuló Lengyelbe, egy pedig Palánkra készül. A 64-ből kettő, tehát a végzősöknek három százaléka. A 35 szakmunkás- képzőbe jelentkezettből egy csupán az, aki mezőgazdasági szakra jelentkezett, gépszerelőnek.

Mi a kis számú jelentkezések oka? Az igazgatóhelyettes szerint Dunaújváros elszívó ereje. Évek óta tapasztalható, hogy közepes, vagy jó képességű. szorgalmas; a mezőgazdasági szakiskolában bizonyosan helytálló lányok Dunaújvárosba mennek a pamutfonógyárba. vagy a fehérneműgyárba. A gyerek azonnali, biztos keresetet hoz haza, még

ba nagyközségben) és Dombod vár város.

A továbbképzésen részt vevő több mint négyszáz alapszervezeti párttitkár konzultációkkal egybekapcsolt előadásokat hallgat meg az MSZMP X. kongreszusának útmutatásából fakadó és soron lévő — a negyedik ötéves terv, a vá-. lasztási előkészületek, a kollektív szerződések és • egyéb témakörökben — legidőszerűbb tennivalókról. Az értékelést is tartalmazó, tájékoztató és mozgósító előadásokat mindenütt az illetékes pártbizottságok és állami testületek vezetői tart? ják.

ha éppoly keveset is. Gyakori jelenség, hogy a továbbtanulni szándékozókat lebeszélek a szülők, pláne akkor, ha egyáltalán szóba.kerül a mező- gazdasági pályán való továbbtanulás. Az igazgatóhelyettes szavaival a szülők helytelenül praktikusak.

A választható mezőgazdasági szakom közül egyedül a gépszerelő szakmára jelentkeznek: évente egy, vagy két tanuló. De hasonló a helyzet Madocsán is. A 32 végzős tanulóból csupán egy szeretne mezőgazdasági (gépszerelő) szakmát választani. Egyelőre tehát változatlanul nem bíztató a helyzet. (S itt nemcsak Madocsára, Bölcskére hivatkozva mondhatjuk így. hiszen nagvjából hasonló a helyzet másutt is). Három-négy év múlva sem lesz annyi szakmunkás a mező. gazdaságban, mint amennyire szükség lenne. Már csak azért sem, mert meglehetősen gyakori: mezőgazdasági szakiskolában végzett növendékek is az iparban helyezkednek el.

Tél végi „szüret'* Mórágyon

Javában folyik az oltáshoz szükséges vadalany szőlő- vesszői: feldolgozása az Ültetvénytervező Vállalat mórágyi telepén. A domboldali 65 holdas ültetvényről traktorral nagy csomóban hordják le a hosszú szölövesszőket a völgyben levő üzemházba, ahol szorgos asszonykezek felaprózzák és százas kötegekbe rakják, szállí tásra készítik elő.

A Tolna megyei telepen az előző évben rekordtermés volt, s akkor 5 és fél millió vadalanyvesszöt dolgoztak fel, a mostani idényben azonban sok kárt okozott a fagy és a jég, ami jelentős kiesést jelent, így csak 3 és fél millió darabot szállítanak más vidékekre a berlandieri és Riparia fajták keresztezéséből termesztett kéttéle oltóvesszöböl. Ezekből 3 millió 100 ezret már el is küldtek Pécsre, Kecskemétre, Szöregre s többségé t az oltvány készítő nagyrédei tsz-be. A feldolgozást január elején kezdték meg, s március közepéig fejezik be. (-só)

Gottvald Károly felvétele.

Kevés idén vég*d nyolcadikos választja a mezőgazdasági pályái