Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-27 / 49. szám

Zárszámadások után Beszélgetés Cserép Imrével, as MSZMP Dombóvári Járási Bizottságának első titkárával A megyénél szerzett értesülés szerint nem volt mérleg­hiányos termelőszövetkezet a dombóvári járásban. Gyuláján is javy.lt a helyzet, nem zártak alapvető hiánnyal, és Szakos is szépen felzárkózott. Tíz napja fejeződtek be a dombóvári járásban a közel 33 ezer holdnyi területen gazdálkodó három és fél ezer tsz- tag zárszámadási közgyűlései. A két hét alatt lezajlott köz­gyűléseken személyesen szerezhetett a tagság bizonyságot ar­ról, hogy a természet viszontagságait egyedül a szocialista, az egyre inkább nagyüzemmé váló gazdaság képes a lehető legkisebb veszteséggel kiheverni. Ott voltak a zárszámadásokon minden tsz-ben a járási pártbizottság vezető munkatársai is, a több mint kétszáz kommunista tsz-taggal együtt. Részt vettek azért, mert e ki­emelkedő, jelentős és demokratikus fórumokat is fel akar­ták használni a párt agrárpolitikájának hirdetésére, a moz­gósításra. Ugyanakkor olyan személyes, mással nem pótol­ható tapasztalatokat szereztek, melyek a járás politikai irá­nyításában hasznosíthatók. Párttitkári tanfolyamok a megyében Előadók a járási vezetők Úgy jött ki a lépés, hogy erős elfoglaltsága közben, a délelőtti és délutáni tájékoztatók pár órás szünetében kerestük fel Cse­rép Iinre elvtársat, a dombóvá­ri járási pártbizottság első tit­kárát, hogy tőle kérjünk, s így adjunk értékelést a zárszáma­dásokról. — Lehet azon vitatkozni, jó-e, vagy nem, mi azt tartot­tuk helyesnek, hogy ott le­gyünk ezeken a közgyűléseken. Kis járás ugyan a miénk, azonban itt is ugyanúgy je­lentkeznek a kötelességek, az elfoglaltságok, mint másutt — mondja Cserép elvtárs, mint­egy reagálva az előbbiekre. — Elégedett-e titkár elvtárs a termelőszövetkezetek múlt évi zárásával? Volt-e olyan tsz a járásban, amelyet visszavetett a tavalyi szeszélyes és mostoha időjárás? — hangzik első kérdé­sünk. — Mind a nyolc termelőszö­vetkezetünkben a tervezettnél nagyobb lett a 10 órás munka­nappal számított, egy napra kifizetett összeg. Az ismert ne­hézségek ellenére a járásban összesen másfél millió forinttal nőtt a részesedési alap, ennyi­vel többet osztottak. A közös vagyon in százalékkal, a tiszta vagyon értéke pedig 15 száza­lékkal nőtt járási összesítésben. Mégsem ilyen egyszerű a do­log. Az anyagiakat részletei­ben tekintve, az előző, ennél kiemelkedőbb esztendőhöz _ vi­szonyítva, éppen az időjárás miatt lett gyengébb a zárás. Nincs ugyan probléma az oszt­hatatlan alapokkal, azonban az év közepétől, júniustól kezdve több mint 10 milliós kenyér­gabona-kiesést kellett a tsz- eknek pótolniok — válaszolja Cserép Imre elvtárs. — Nem mindenütt adhatnak arról számot, valóban jó hír, hogy a szokottnál rosszabb esz­tendőben is mindenütt növelték a jövedelmet. Miből, és miként lehetett behozni a nagy ki­esést? — kérdezzük. — Részben az egyéb ágaza­tokból hozták ki a többletet, részben pedig hozzá kellett nyúlniok a biztonsági alaphoz. Ennyiben és ily mértékben volt viszonylagos visszaesés, ami azt jelenti, hogy ez a mos­tohább esztendő bizony nem múlt el nyomtalanul, ha a tag­ság megelégedésére jól is osz­tottak. Van ugyan a hét szö­vetkezetünknek 23 millió fo­rintnyi biztonsági alapja, vi­szont egy nagy tsz-ünknek nincs pénze ezen az alapon, és összességében, az előző évhez viszonyítva hatszázezer forint­tal csökkent a biztonsági alap a járásban. — Noha az előbbi adatofr: meg­győzőek; alapjában jól mennek a dolgok, talán mégsem oktalan a kérdés. Valón nem rendíti-e meg egyik-másik tsz-t a bizton­sági alap rovására történő osz­tás, illetve mennyiben hátrál­tatja eljövendő fejlődésüket ez a tény? — Inkább a kérdés második része világít rá a tanulságok­ra. A tsz sorsát, jövőjét nem teszi kétségessé, nem rendül meg, hiszen csupán részbeni felhasználás történt, miként az imént beszéltünk erről, Biz­tonsággal gazdálkodhatnak, és az előbbi egy tsz kivételével a forgóalap is rendelkezésükre áll. Okozhat zavart a gazdál­kodás vitelében a csökkenés, egy-egy szövetkezetben nehe­zítheti a jövedelmi színvonal további megtartását, különö­sen. ha egyéb tényezők is hát- ráltatóan befolyásolnak. Min­den nehézség ellenére jó volt ez az esztendő arra, hogy meg­értesse a tagsággal, s a veze­tőségekkel: a tagság érdekében történik a biztonsági alap kép­zése. — Kezdeményeztek-e a párt- szervezetek, volt-e konstruktív javaslatuk? — Példa erre a döbröközi Zöld Mező Tsz, ahol tavaly élénk viták folytak arról, ki­lencvenet, vagy százat ossza­nak munkanaponként. Nehéz rábírni a kevesebbre az embe­reket, tudjuk. Végül, a párt- szervezet munkájának gyü­mölcseként, sikerült elérni, hogy az alacsonyabbat osztot­ták ki és tizenegy milliót tar­talékoltak. Milyen jól jött ez az előrelátás az idén! ötmilliót felhasználhattak a részesedés­re, mert volt miből. A mező- gazdaság olyan műhely, amely mindig „beázik”, nem függet­leníthető az időjárástól és a holnapokra gondolva, tartalé­kolni kell. Megemlítem még a naki tsz pártszervezetének okulását, ők az őszön már a szAz forint alatti osztás mel­lett kardoskodtak — az sem kevés! — és a közgyűlés el­fogadta, megszavazta javasla­tukat. — Cserép eívtárs szerint cél­ratörőbb, tudatosabb lett-e a tsz-párts tervezetek politikai munkft’a? Miben ajánlatos fej­lődniük? — Ugv értékel iük. hogy so­kat fejlődtek, nőtt bennük a felelősségérzet L’alsk'tiák ál­láspontjukat és hallatják sza­vukat. A zárszámadások előtt minden, tsz-ben párttaggyűlé­sen vitatták meg a közgyűlés elé terjesztendő beszámolót. Pzó esett ezekben a. beszámo- lőkhan az agrárpolitikai célki­tűzésekről. utal+ak a X. kong­resszusra. beszéltek a termelő­szövetkezetek állami segítésé­ről, a most következő ötéves tervről, és ismertették a tsz- tagság jövedelmi színvonalát. Pártszervezeteink jól politizál­tak. összeszedték és elmondták érveiket. Nem sikerült viszont elérni, hogy minden zárszám­adáson az elmúlt ötéves cik­lust vizsgálva elemezzék a tervidőszak idol só gazdasági évét. Járásunkban, egy tsz-t kivéve, mindenütt függetlení­tett nárt«fj*árimk van, joggal i á maszthntó nagvobb igény. Ad a tavai vi esztendő olyan tapasztalatokat is. hogy job­ban meg kell találják a párt­szervezetek azt a döntő lánc­szemet. amely a helvi sajátos­ságok szerint előreviszi a szö­Pontos reoent fe­lülről nem adható, példázom. Ha a tagság kor szerinti ösz- szotétele igénvli. kezdeményez­heti más ágazat kiénítését, az egész közösség sorsára is ki­ható új telepek káderellátásá­ra, munkaszervezésére dolgoz­zanak ki, tegyenek gazdaság­politikailag indokolt javaslatot, mint például Kocsolán tették. Röviden, legyenek elképzelé­seik a helyi lehetőségek fel­tárásához, a szakvezetés ön­állóságát tiszteletben tartva tegyenek konstruktív javasla­tokat. Értsék, képviseljék a he­lyes politikát, küzdjenek érte. — Nagyra értékelte a X. kong­resszus az állami gazdaságokat. Közismert, hogy e járásban jó pár éve betölti a Dalmandl Ál­lami Gazdaság az élenjáró me­zőgazdasági nagyüzem szerepét. Milyen kisugárzó hatása vau a gazdaságnak a tsz-ekre, a tu­domány és technika vívmányai­nak alkalmazása, a korszerűbb munkaszervezeti formák beveze­tése terén? — Karéjban övezik a ter­melőszövetkezetek a dalmandi gazdaságot, központi a fekvé­se. Egyértelműen jó a hatás, szoros a munkakapcsolat. Ez a kapcsolat nem szűkül le a hib­ridüzem és a tsz-ek között kötött kukoricatermelési és felhasználási szerződésre. A gazdaság központja és kerüle­tei rendszeresen adnak a tsz- eknek szakmai tanácsokat, megnyilvánul a jó kapcsolat a munkaszervezési tapasztalatok átadásában-átvételében, a nagy teljesítményű gépek két­oldalú kölcsönzésében. Tavaly a gazdaságnak a naki tsz-szel határos területén 400 kh hibrid kukoricája volt, a helyszínen mutatták így be a gazdaság által alkalmazott legkorsze­rűbb technikát és technológiai eljárásokat. Nem konzervatí­vak a mi szövetkezeti elnö­keink. kíváncsiak a gazdaság új termelési eljárásaira, meg­nézték a sertésprogramot, ke­resik a kooperációs tevékeny­ség lehetőségeit is. Éppen teg­nap volt Dalmandon kukorica­termesztési ankét, az összes tsz-elnököt meghívták. Több szövetkezet gépműhelyéből mentek el szakmai továbbkép­zés végett a tsz-szakemberek a gazdaság jobban felszerelt műhelyébe. néhány hétre. Valóban érvényesül a gazda­ságnak a korszerűbb terme­lésre ösztönző és kisugárzó ha­tása, de jó partnerek ehhez a tsz-vezetők is. — Befejezésül érdeklődöm; milyen kilátásokkal indultak az őszön a járás termelőszövetke­zetei a negyedik ötéves terv el­ső esztendeje elé? — Szemben az előző évivel, ezúttal időben, jó minőségben és teljes mértékben befejeződ­tek az őszi munkák, beleértve a közös művelésű területek mélyszántását is. Ha jól meg­gondoljuk, a nagy átszervezés óta első ízben történt ez így, ilyen szempontból tehát ez az év indul a legbiztatóbban. Mindezek jó alapot adnak. Hozzátehetjük, hogy minden­képpen magasabb most a szín­vonal, mint az előző ötéves terv első és befejező évében volt, több a tapasztalat. Jog­gal kelthetnek reményt, azon­ban óvakodunk a túlzott opti­mizmustól, és a borúlátástól is. Mint említettük, van mit pó­tolni, fel kell tölteni a bizton­sági alapokat, összegezve még­is azt mondom, hogy a szi­lárd vezetés, a szorgalmas tag­ság, a pártszervezetek erőfe­szítései és a jó politikai lég­kör biztató alap ahhoz, hogy jobb gazdasági évnek nézhes­sünk elébe. Elmondtuk a zár­számadásokon is. hangsúlyo­zom, hogy mindenkire több hárul az eddigieknél — mond­ja befejezésül a járási párt- bizottság első titkára. — Köszönjük a cselekvésre, gondolkodásra ösztönző tájé­koztatást, mely megítélésünk szerint nemcsak a dombóvári járás termelőszövetkezeteiben hasznosítható. SOMI BENJAMINNÉ Ezen a héten megyénk va­lamennyi járási, mindkét vá­rosi, valamint az ÉVM, BM pártbizottságának szervezésé­ben titkári tanfolyamokat ren­deznek. Eltér a korábbiaktól, hogy ezúttal nem egyhetes, ha­nem két-három napos tovább­képzésre kerül sor. Elsőként Szekszárd városban és a dombóvári járásban ked­den és szerdán tartottak két­napos tanfolyamot, három­napos programmal . követte őket szerdán—pénteken a bony­hádi járás, csütörtök—szombati időtartammal zárja a sort a szekszárdi járás (meghonoso­dott szokásaikhoz híven nem a járási székhelyen, most Tol­Megnéztük, hogy két mező- gazdasági gyökerű községben — Madocsán és Bölcskén — az idén végző nyolcadikosok ta- nulnak-e tovább a mezőgazda- sági szakmában, akár szakmun­kásképző intézetben, akár mező­gazdasági technikumban. A tapasztalat elszomorító. Bölcs­kén a G4 nyolcadikosból csu­pán ketten választják a mező- gazdasági szakmát, egy tanuló Lengyelbe, egy pedig Palánk­ra készül. A 64-ből kettő, te­hát a végzősöknek három szá­zaléka. A 35 szakmunkás- képzőbe jelentkezettből egy csupán az, aki mezőgazdasági szakra jelentkezett, gépszere­lőnek. Mi a kis számú jelentkezé­sek oka? Az igazgatóhelyettes szerint Dunaújváros elszívó ereje. Évek óta tapasztalható, hogy közepes, vagy jó képes­ségű. szorgalmas; a mezőgaz­dasági szakiskolában bizonyo­san helytálló lányok Dunaúj­városba mennek a pamutfonó­gyárba. vagy a fehérnemű­gyárba. A gyerek azonnali, biztos keresetet hoz haza, még ba nagyközségben) és Dombod vár város. A továbbképzésen részt ve­vő több mint négyszáz alap­szervezeti párttitkár konzultá­ciókkal egybekapcsolt előadá­sokat hallgat meg az MSZMP X. kongreszusának útmutatá­sából fakadó és soron lévő — a negyedik ötéves terv, a vá-. lasztási előkészületek, a kol­lektív szerződések és • egyéb témakörökben — legidőszerűbb tennivalókról. Az értékelést is tartalmazó, tájékoztató és moz­gósító előadásokat mindenütt az illetékes pártbizottságok és állami testületek vezetői tart? ják. ha éppoly keveset is. Gyakori jelenség, hogy a továbbtanul­ni szándékozókat lebeszélek a szülők, pláne akkor, ha egyáltalán szóba.kerül a mező- gazdasági pályán való tovább­tanulás. Az igazgatóhelyettes szavaival a szülők helytelenül praktikusak. A választható mezőgazdasági szakom közül egyedül a gép­szerelő szakmára jelentkeznek: évente egy, vagy két tanuló. De hasonló a helyzet Mado­csán is. A 32 végzős tanulóból csupán egy szeretne mezőgaz­dasági (gépszerelő) szakmát választani. Egyelőre tehát vál­tozatlanul nem bíztató a hely­zet. (S itt nemcsak Madocsára, Bölcskére hivatkozva mond­hatjuk így. hiszen nagvjából hasonló a helyzet másutt is). Három-négy év múlva sem lesz annyi szakmunkás a mező. gazdaságban, mint amennyire szükség lenne. Már csak azért sem, mert meglehetősen gya­kori: mezőgazdasági szakisko­lában végzett növendékek is az iparban helyezkednek el. Tél végi „szüret'* Mórágyon Javában folyik az oltáshoz szükséges vadalany szőlő- vesszői: feldolgozása az Ültetvénytervező Vállalat mórágyi telepén. A domboldali 65 holdas ültetvényről traktorral nagy csomóban hordják le a hosszú szölövesszőket a völgyben le­vő üzemházba, ahol szorgos asszonykezek felaprózzák és százas kötegekbe rakják, szállí tásra készítik elő. A Tolna megyei telepen az előző évben rekordtermés volt, s akkor 5 és fél millió vadalanyvesszöt dolgoztak fel, a mostani idényben azonban sok kárt okozott a fagy és a jég, ami jelentős kiesést jelent, így csak 3 és fél millió dara­bot szállítanak más vidékekre a berlandieri és Riparia faj­ták keresztezéséből termesztett kéttéle oltóvesszöböl. Ezek­ből 3 millió 100 ezret már el is küldtek Pécsre, Kecskemét­re, Szöregre s többségé t az oltvány készítő nagyrédei tsz-be. A feldolgozást január elején kezdték meg, s március köze­péig fejezik be. (-só) Gottvald Károly felvétele. Kevés idén vég*d nyolcadikos választja a mezőgazdasági pályái

Next

/
Thumbnails
Contents