Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-27 / 49. szám

Indokína A Patet Lao-csapatok sikerei Az európai biztonság kérdése új szakaszba érkezett Péter János sajtóértekezlete Koppenhágában Harckocsik vezette Patet Lao-csapatok erős amerikai, rakéta- és tüzérségi tűz elle­nére csütörtökön néhány órás harc után, elfoglalták a Laosz déli területein levő úgyneve­zett 31-es számú dombot. E hadállást két zászióaljnyi sai-. goni zsoldosegység védte. A dél-vietnami katonák sorsa ismeretlen, de saigoni katonai körökben kijelentették, hogy a „legrosszabbaktól" tartanak. A 31-es számú dél-vietnami hídfőállás elfoglalása . a Patet Laó második ilyen arányú fegyverténye az elmúlt öt nap során. IVJiúlt vasárnap a déi- vietnamj határtól mintegy 8 kilométeres távolságban levő egyik partizánvadász zászlóal­jat semmisítették meg.. Ekkor a saigoni katonák háromszáz fős veszteséget szenvedtek. Közvetlenül a 31-es domb el­foglalása után a Patet Lao- csapatok tüzet nyitottak a hat kilométerrel . keletre levő 30- as számú domb ellen is. Sai­goni szóvivők nem tudtak nyi­latkozni a Patet Lao-támadás eredményéről, de a Dél-Viet­nam'. északi részén levő , Khe Saph-i támaszponton. elmon­dották, hogy egymás után vél­ték a 30-as dombot védő sai­goni egységek segélykéréseit. Párig-« Az ’ AFP értesülése szerint pénteken virradóra 100 löve­dék csapódott a Luang Pra- bang laoszi királyi székhely közelében levő houei támasz­pontra. Vientianeban pénteken hiva­talosan bejelentették, hogy a dél-laoszi Pák Song-ban láza­dás történt és a királyi had­sereg számos katonája állt át a Patet Lao oldalára. Az amerikai és a saigoni haderők az indokínai hábo­rú újabb kiszélesítésére ké­szülnek — jelenti a. TASZSZ washingtoni tudósítója. Ezt támasztja alá J. Vogt altá­bornagy nyilatkozata, aki szerint eddig csak a laoszi hadműveletekre vonatkozó terv első részét valósították meg. Ezzel öszefüggően az AP rámutat: várható, hogy helikopterek segítségével ha-, marosan újabb hadseregegy­ségeket dobjanak át laoszi területekre. Az amerikai közvéleményt különösen nyugtalanítják azok a tervek, hogy az Egyesült Államok és ..szö­vetségesei” támadást intéz­nek Észak-Vietnam ellen. Thieu saigoni elnök szerint n VDK-ba való betörés ..csu­pán idő kérdése”. Az NSZK külpolitikájának pillére — mondotta — a nyugat-európai integráció ma­rad. Minél több sorompót távolítanak el a közösségen belül, annál erősebben jelent­keznek az akadályok kifelé. Ez arra kényszeríti a közös piacot, hogy megnyissa ka­puit a liberális kereskedelmi politikát folytasson Ezzel kapcsolatban elengedhetetlen a jó partneri, viszony ' az Egyesült Államokkal. Ami a keleti kereskedel­met illeti — folytatta a kancellár — arra törekszünk, hogy a korlátozásokat, ameny- nyire lehetséges; 'leépítsük, Kelet-Európával való gazdasá­gi kapcsolataink fejlődése azon fog múlni —■ húzta alá Brandt —, hogy sikerül-e intenzívvé tenni a vállalati kooperációt, ami által a partnerek export- lehetősége megerősödne. Egyébként, mint ahogyan a keleti politikánk, úgy keleti kereskedelmünk is össze van hangolva szövetségeseinkkel — mondotta. Négynapos dániai hivatalos látogatásának befejeztével, pénteken délután Péter János külügyminiszter, a koppenhá­gai Angleterre szállóban sajtó- értekezletet tartott, amelyen a dán, a magyar és a nemzet­közi sajtó mintegy száz kép­viselője vett részt. A külügyminiszter emlé­keztetett arra, hogy az 1966 óta érvényben lévő meghívás olyan időpontban realizáló­dott, amikor egyrészt a két­oldalú kapcsolatok minden eddiginél kedvezőbbek, új le­hetőségek nyíltak a politikai, kulturális és gazdasági szá­lak szorosabbra fűzésében, másrészt pedig a nemzetközi helyzetben sok új kérdés és probléma merült fel. Különö­sen vonatkozik ez az európai biztonság kérdéskomplexumá­ra. • A magyar külpolitika per­manens irányvonala a nem­zetközi termelési kapcsolatok erősítése —. hangsúlyozta a külügyminiszter — Meggyő­ződésünk, hogy az ipari kap­csolatok ellenállóbbak a nem­zetközi politikai élet. viszon­tagságaival szemben, mint a kereskedelmi kapcsolatok, amelyeket a különböző hideg- háborús feszültségek könnyeb­ben befolyásolhatnak. Péter János nemzetközi kér­désekről szólva elmondotta, hogy az európai biztonság problémája új szakaszba ér­kezett. Rámutatott, hogy Európá­ban jelenleg is létezik egy­fajta biztonsági rendszer, amely az utóbbi 25 év alatt sok válságot kiállt Ugyan, de megvan az a súlyos fogyaté­kossága, hogy a katonai szö­vetségeken, az erőegyensú­lyon alapul.) Most szükség van egy új biztonsági rend­szer kialakítására, s ezért a célért minden, az. együttmű­ködésben érdekelt -országnak közösen kell dolgoznia Az új biztonsági rendszernek az esz­méje 1969 óta érezhetően te­ret nyert a nemzetközi élet­ben, Európában és azon. kívül is. Most azonban előbbre kell lépnünk — jelentetie ki Pé­ter János. — Remélem, a dán kormány is egyetért ab­ban, hogy tárgyalásaink e te­kintetben hasznosak voltak. Péter .János ezután a jelen­lévő újságírók kérdéseire vár. laszolt. Exportunkban és importunkban egyaránt növekszik a szocialista országok aránya Tájékoztató a Külkeresketlelmi Minisztériumban Tanácskozás az algériai lépésről A francia kormány vezető tagjai csütörtökön este tanács­kozást tartottak Pompidou el­nöknél 1 az Elysée-palotában, hogy kidolgozzák az Algériá­val szemben tanúsítandó ma­gatartás alapelveit. A tanács­kozás után a kormányhoz kö­zelálló körökben azt hangsú­lyozzák, hogy Algéria „egy­oldalú lépése” 'mellyel Al­géria számára biztosította az ott működő francia olajtársa­ságok részvény többségét), olyan helyzetet teremtett, amely módosítani fogja a két ország közötti kapcsolatok ed­digi jellegét. A kormányhoz közeláiló sajtó ugyanakkor arra céloz, hogy a kormány bizonyos éllenrendszábályok meghozatalát vette fontolóra. Ezeket hivatalosan még nem jelentették be, mert be akar­ják várni, hogy a kártalaní­tásról folyó tárgyalásokon mi­lyen magatartást tanúsít majd az algériai kormány. Az algériai intézkedések ál­tal érintett francia olajtársa­ságok bejelentették, hogy nem fogadják el az Algéria által számukra felajánlott 49 száza­lékos részesedést, hanem azt követelik, hogy — megfelelő kártalanítás fejében — telje­sen államosítsák algériai tulaj­donaikat. A „megfelelő kárta­lanítás” alatt azt értjük, hogy Algéria nemcsak az eddig be­fektetett tőkét térítse vissza — amit 500 millió dollárra be­csülnek —, hanem fizesse lo a még ki nem aknázott és 800 millió tonnára becsült szaha- rai olajtartalék értékét is, ami mintegy 720 millió dollárt ten­ne ki. Nyilvánvaló azonban — jegyzik meg párizsi megfigye­lők — hogy teljesen irreális ilyen összegeket követelni egy tőkeszegény, fejlődő országtól, mint Algéria. llonn Brandi beszéde Polgár Dénes, az MTI tudó­sítója jelenti: Willy Brandt kancellár pén­teken beszédet mondott a nyugatnémet ipari és keres­kedelmi egyesülés bonni' plé­numán. A beszéd célja az el­lenzék által megriasztott nagytőke megnyugtatása volt. Brandt hangoztatta, hogy kormánya továbbra is „a sza­bad vállalkozói kezdeménye­zésen és szabad versenyen alapuló piacgazdálkodás” alap­ján áll. Ami az ifjú szoci­alistákat illeti, akik más gaz­dasági rendszert követelnek, ezzel kapcsolatban hangsú­lyozni kell, hogy generációs probléma nemcsak az NSZK- ban létezik. A fiatalokkal va­ló vitától nem szabad vissza­riadni. Abból lehet azonban kiindulni, hogy az SPD to­vábbra is élesen elhatárolja magát a kommunista törek-; vésektől s aki ezt nem érti meg, annak nincs helye a szociáldemokrata pártban —» mondotta Brandt. A kancellár szembeszállt azokkal is, akik azzal vádolják kormányát, hogy egy „szocialista Európa” kiépítését tervezi, hogy a „jugoszláv model!' átvételére gondol. Természetesen nagy figyelemmel követjük a fej­lődést azokban az országok­ban, amelyeknek rendszere más, de senki sem gondolhat­ja komolyan, hogy az NSZK olyan irányba fejlődik, amely­nek alapját teljesen más tör­ténelmi és társadalmi viszo­nyt* alkotják, A gazdaságirányítás jelenle­gi rendszerének első három évében 41 százalékkal — éves átlagban 12 százalékkal — nö­vekedett külkereskedelmi for­galmunk, s ezzel tovább foko- ‘ zódött részvételünk a nemzet­közi' munkamegosztásban- — mondotta Baczoni Jenő, a kül­kereskedelmi - miniszter- első helyettese pénteken tartott tá­jékoztatójában. Részletesen- Is­mertette a szocialista orszá­gokkal kötött, hosszú lejáratú szerződéseket; amelyről a kül­kereskedelmi miniszter a Mi­nisztertanács legutóbbi ülésén számolt be. Ezzel összefüggés­ben Baczoni Jenő tájékoztatót adott a külkereskedelem 1970. évi tervteljesitésérőt. valamint az 1971. évi várható piaci ten­denciákról is, , 1 — Az 1971—75 éves terv­időszakban hazánk tovább kí­vánja folytatni a nemzetközi gazdasági kapcsolatok gyors bővítését: a terv az áruforga­lom 40—45 százalékos növeke­dését irányozta elő, A népgazdaság arányos fej­lődésének és egyensúlyának a negyedik ötéves terv időszaká ­ban is jelentős forrása a nem­zetközi kapcsolatok dinamikus fejlődése. A következő évek­ben is változatlanul export- orientált gazdaságpolitikát kí­vánunk folytatni. Nemzetközi gazdasági kap­csolatainkban továbbra is meghatározó jelentősége van a KGST tagországaival folytatott együttműködésnek. Bővíteni kívánjuk kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal is, arra számítunk, hogy a dollár elszámolású forgalom az 1970. évihez mérten öt év alatt 33— 35 százalékkal növekszik. — A tervelőirányzat jellem­zője, hogy növekszik a szocia­lista országok részesedése mind exportunkban, mind im­portunkban. Ezt döntően a magyar—szovjet áruforgalom erőteljes dinamikája alapozza meg. A tervkoordinációs tár­gyalások alapján csaknem va­lamennyi országgal előkészítet­tük, többségükkel már alá is írtuk a hosszú lejáratú áru­csere-forgalmi egyezményeket. A hosszú lejáratú egyezmé­nyek mind volumenükben, mind áruösszetételükben és az áruforgalom egyenlegét tekint­ve biztosítják a tervcélok el­érését, sőt a gépeXport-import előirányzatok meg is haladják a tervezettet. Az áruválaszték bővítését szolgálja a fogyasztási cikkek több mint 80 százalékkal nö­vekvő importja, öt év alatt a Szovjetunióból 175 000, az NDK-ból 72 000 személygépko­csi behozatalát tervezzük. A tájékoztató befejező részé­ben a miniszter első helyette­se vázolta áz 1971. évi külke­reskedelmi előirányzatokat és a várható piaci tendenciákat. 1971-re a behozatal mintegy 7 százalékos, a kivitel 8 százalé­kos növelését terveztük. (MTI) wflk ozic rti e n yf (Folytatás az 1. oldalról) nek az intézkedéseknek a cél­ját sokrétűen magyarázzák még a dolgozóknak, és a ma­guk sajátos eszközeivel is se­gítsék megszüntetni a nemkí­vánatos jelenségeket. A szak- szervezetek az észrevétellel egyetértettek 'és mint ahogy eddig, a jövőben is vállalják az ezzel kapcsolatban rájuk háruló feladatokat. Kialakult az a közös álláspont, hogy az eddigi intézkedések mellett változatlanul nagy jelentősége van annak, hogy a vállalatok az eddiginél több gondot for­dítsanak az először munkába lépő fiatalok fogadására, mun­kahelyük megszerettetésére, valamint arra, hogy az újon­nan felvett és munkahelyüket gyakran változtató dolgozók­kal szemben az üzentek jobban becsüljék meg hűséges dol­gozóikat, és mind a fizetésben, mind az egyéb anyagi és er­kölcsi ' elismerésben a törzs­gárdának előnyöket biztosítsa­nak. A kormány és a SZOT veze­tői egyetértettek abban, hogy a vállalatok nagy része kése­delem nélkül és helyesen fog­lalkozott azoknak a párt- és kormányhatározatoknak végre­hajtásával, amelyek az ifjúság és a nők helyzetének javítá­sára, valamint a vállalatok fo­kozott lakásépítési tevékenysé­gére irányulnak. Ezeknek a már elvégzett és a jövőben elvégzendő fontos feladatok­nak jelentős mértékben hozzá kell járulniuk a munkaerős- gazdálkodás terén fennálló problémák megoldásához. A túlzott mértékű túlóráztatás A megbeszélésen szóba ke­rült az egyes iparágakban és munkahelyeken tapasztalható, helyenként már a dolgozók egészségét veszélyeztető, túl­zott mértékű túlóráztatás. A kormány vezetői felhívták a vállalatok és üzemek vezetői­nek figyelmét e helyzet tart­hatatlanságára és a szakszer­vezetek is kilátásba helyezték, hogy nem fogják engedélyezni a túlórák további növekedé­sét, sőt fellépnek fokozatos csökkentésük érdekében. A kormány és a SZOT veze­tői egyeztették nézeteiket a munkaidő további, csökkenté­sének lehetőségeiről. Megbízást, adnak az ágazati miniszterek­nek, hogy a szakszervezeti központokkal közösen ez év­végéig dolgozzák ki javaslatai­kat a gazdasági körülmények­nek megfelelően a munkaidő­csökkentés további ütemtervé­re, A kormány és a SZOT ve­zetői következő ülésükön fog­ják e javaslatokat megtárgyal­ni. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents