Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-27 / 49. szám
/ r 1 TOLNA MEGYEI <Y1LÁG PROLETÁRJAI EGYES Ül J ET EK !' gg A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | \ XXI. évfolyam, 49. szám AftA: 99 FÍLLER Szombat, 1971. február *7. Közlemény a kormány és a SZOT vezetőinek tanácskozásáról Bővülnek a magyar—csehszlovák kulturális kapcsolatok Pénteken a Művelődésügyi Minisztériumban ünnepélyes keretek között aláírták az 1971—72. évre szóló magyar- csehszlovák kulturális és tudományos együttműködési munkatervet. Az okmányt magyar részről dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes. csehszlovák részről dr. Pavol Koys. a szlovák művelődésügyi miniszter eső helyettese látta el kézjegyével. Az új munkaterv további lehetőségekkel bővíti az eddig is eredményes, kulturális, oktatási és tudományos együttműködést a minisztériumok, a tu« dömányos akadémiák, kulturális. oktatási és tudományos intézmények, alkotó szövetségek között. A megállapodás értelmében sor kerül szakemberek és alkotók kölcsönös tanulmányútjaira, tapasztalat- cseréjére, látogatásaira, lehetőség nyűik több intézmény közvetlen együttműködésére is, A kormány és a SZOT vezetői február 26-án, pénteken tartott ülésükön megállapították, hogy az év első két hónapjában tovább erősödtek azok a kedvező folyamatok, amelyek már az elmúlt évben is megmutatkoztak. A népgazdaságban erősödött a tervszerűség, javult az áruk minősége, nőtt az export és a munka termelékenysége is kedvezőbben alakult, mint az elmúlt években. Az 1970- es gazdasági eredmények azt mutatják, hogy a dolgozók,- a munkásemberek odaadóbb, jobb munkával igyekeztek pótolni az árvíz okozta károkat, növelni a nemzeti jövedelmet. Ebben a munkában különösen jó példát mutattak a szocialista brigádok A tárgyalások során a szak- szervezetek képviselői szóvá tették, hogy — bár 1970-ben az előző évekhez viszonyítva volt némi javulás — a vállalatoknál mégsem alakult kielégítően a szociális és kulturális intézmények fejlesztése. Ennek fő okát abban látják, hogy az üzemek vezetői még mindig nem fordítanak elég gondot a munka- körülmények, a szociális és a . kulturális viszonyok javítására. A kormány vezetői az észrevételekkel egyetértettek, és a szakszervezetekkel közösen keresik a célravezető megoldásokat. Az életszínvonal emelését célzó intézkedések A 4. ötéves tervvel összhangban a SZOT vezetői ismertették elképzeléseiket, javaslataikat az 1971-es évben Végrehajtandó életszínvonalemelést célzó intézkedésekről. A cél az, hogy az egy főre eső reálbér 2,5—3, az egy főre jutó reáljövedelem 5—5.5 százalékkal növekedjék. Alapvető feladatnak tartják, hogy az ipari munkások t^ére a tervezettnek megfelelően alakuljon. Ezen belül különös gondot kell fordítani arra, hogy az ösztönzés az eddiginél jobban kapcsolódjék az elvégzett munkához, a több és jobb munkát végző dolgozók jövedelme az átlagnál jobban növekedjék. A kormány vezetői e törekvésekkel egyetértettek. A kormány és a SZOT képviselői megegyeztek abban, hogy az 1970. évi gazdasági eredmények teljes ismeretében emelni kell néhány, az utóbbi években az átlagtól elmaradt kategóriában dolgozó réteg fizetését. A megbeszélésen az a vélemény alakult ki, hogy a legsürgősebb, lehetőleg még ez évben végrehajtandó intézkedés- az alsó- és középfokú iskolában tanító pedagógusok, egyes orvos-egészségügyi területen dolgozók, gyógyszerészek fizetésének emelése. A szakszervezeti mozgalom vezetői kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az élet- színvonal további emelésével kapcsolatos .elképzeléseket akkor lehet megvalósítani, ha a fogyasztói árak- is a tervezettnek megfelelően alakulnak, A tapasztalatok azt igazolják, hogy a fogyasztói árak alakulása nem mindig és nem mindenben történik a célkitűzéseknek megfelelően. A szak- szervezetek már nem egyszer kifejtették véleményeket 'és most újra hangsúlyozzák, hogy nem vitatják az árak változtatásának szükségességét. Egyetértenek azzal a gyakorlattal is, hogy a kormány által elhatározott és engedélyezett árváltoztatások esetén vagy más árak - csökkentek, vagy a jövedelmek növekedtek. Az ilyen közgazdaságilag indokolt árintézkedésekkel, amelyek általában nem csökkentették a dolgozók életszínvonalát, és a termelés egészségesebb szerkezetének kialakítása, a termelés és fogyasztás jobb összhangjának biztosítása érdekében váltak szükségessé, a szakszervezetek előzetes H megvitatása után egyetértettek. Más a helyzet egyes iparágak és üzemek által elhatározott, szabad áras kategóriába tartozó áruk árainak — az esetek egy részében indokolatlan — változtatásánál. Az ilyen áremeléseknek általában nincs ellentétele és ezért növelik a dolgozók megélhetési költségeit. Ilyen áremelkedések voltak az elmúlt időszakban is lábbeliknél, egyes textilipari és más könnyűipari termékeknél. A szakszervezeteknek az a véleményük, hogy a kormány és szervei határozottan lépjenek fel, hogy az utóbbi időben elharapózott ilyen jellegű áremelkedéseket megakadályozzák. A vásárló, a fogyasztó megérti, ha jobb minőségű, szebb kivitelű cikkeket kap, annak magasabb az áfa. Nem érti meg azonban, hogy ugyanannak a cikknek változatlan minőségben miért emelkedik az ára. A szakszervezetek és a dolgozók is jól tudják, hogy az árak alakulását nagyon sok közgazdasági tényező befolyásolja. Azt is tudják azonban, hogy a szocialista viszonyok között a fogyasztói ár az élet- színvonal alakulásának egyik döntő eleme. Ennélfogva az értékarányos árak kialakítását — amire törekszünk —• csak hosszabb távon, a mindenkori politikai és kereseti viszonyok figyelembevételével lehet és szabad eszközölni. A szakszervezetek a kormánynak megfontolásra ajánlják, hogy a jövőben másként minősüljön azon vállalati körben felhasználható nyereség, ahol a jobb és hatékonyabb munkával értek el nagyobb eredményt és másként, ahol indokolatlan áremelkedéssel. Ahol nyilvánvaló, hogy üzérkedő, spekulációs jelleggel történt áremelés, az illetékes állami szervek bátrabban éljenek a gazdasági bírság eszközével. A munkahely-változtatás kérdései A kormány vezetői szóvá tették, hogy a gazdaságosabb, a hatékonyabb termelést komoly mértékben gátolja a dolgozók gyakori munkahelyváltoztatása. A kormánynak nem áll szándékába,., a Munka Törvénykönyve előírásainak megváltoztatását javasolni, mert véleménye szerint a régi adminisztratív kötöttségek visszaállítása csak átmeneti eredményeket hozna, egészében pedig ellentétes lenne a demokratizmus szélesítésére, a dolgozók növekvő öntudatára épülő politikánkkal. Az új ötéves tervvel összhangban és a párt X. kongresszusának szellemében a kormány tett egy sor intézkedést, amelyeknek összhatásukban e téren is eredménnyel kell járniok. A kormány képviselői kérték a szakszervezeteket, hogy ezek- (Foly tatás a 2. oldalon) (MTI) Tanácskozás a zöldségtermesztésről Pénteked a Technika Házában a Magyar Agrártudományi Egyesület rendezésében zöldségtermesztési tanácskozást rendeztek, amelyen dr. Molnár Béla, a Kertészeti Kutató Intézet igazgatója elmondotta, hogy a hazai termesztés húsz év alatt megkétszerezte a termőterületet. A kertészetek termelési értéke évente megközelíti a 3 milliárd forintot. Az ellátás azonban eléggé egyoldalú, mert a megtermelt zöldség 70 százalékát alig hat hónap alatt fogyasztják el a vásárlók. A negyedik ötéves tervben 34 százalékkal több zöldséget adnak a gazdaságok, (MTI) Törzsgárda — kollektív szerződés — középtávú terv Tanácskozott Szekszárdon az Építők Szakszervezete közgazdasági bizottsága Tegnap délelőtt, a szekszárdi Babits Mihály művelődési központban ülést ’ tartott az Építők Szakszervezete megyei bizottságának közgazdasági bizottsága. A megjelentek végighallgatták Falucskai Károly- nak, az Építők Szakszervezete megyei titkárának ismertetését három fontos kérdésről. Ezek közül az első az új törzsgárdaszabnlyzat kialakítása volt, illetve az erre tett javaslat. Az eddigi teltételek szerint töízsgárda tagokká minősített dolgozók ilyen megbecsülésének érintetlenül hagyásával, a szakszervezet javasolja új, a változóit gazdasági, termelési viszonyokhoz jobban alkalmazkodó formák kidolgozását. A törzsgárda- tagság — és a bronz-, ezüst-, arany-, babérkoszorús arany-, illetve csillaggal díszített babérkoszorús aranyjelvények odaítélése természetesen a jövőben is az öt, tíz, tizenöt, huszonöt illetve harmincöt éves munkaviszonyon alapszik. A jelenlévők is egyetértettek azonban abban, hogy fokozottabb jelentőséget kell tulajdonítani a munkához való viszonynak, magatartásnak, hiszen pusztád áz egy helyen eltöltött, évek száma még nem okvetlenül megfelelő értékmérő valakinek a megítélésénél. Az új kollektiv szerződéseket öt esztendei időtartamra kell megkötni, kivéve azt az esetet, ha a vállalat sajátosságai rövidebb időtartamú szerződés kötését indokolják. A kollektív szerződés elrendelheti, hogy a naptári évre . járó juttatások tekintetében rendelkezéseit a megkötés évének január 1. napjáig visszamenőleges hatállyal lehessen alkalmazni. Nagy. jelentősége van a széles körű nyilvánosságnak . az előkészítésnél és a szerződés elfogadásánál, megkötésénél egyaránt. Az új kollektív szerződések kihirdetése ez év június 1-ig meg kell, hogy történjen. A vállalatok vezetői minden év első negyedében, igen körültekintő felkészülés alapján, beszámolni kötelesek a kollektív szerződés előző évi teljesítéséről. A kérdéssel kapcsolatos vita során szóba került a szerződések megkötésével kapcsolatos rendeletek késedelmes megjelenése, ami nehezíti a határidők betartását, illetve esetleg az előkészítő munka színvonalának rovására mehet. Felmerült az a probléma is, hogy az országban nagy fontosságú munkát végző beruházási vállalatoknak tulajdonképpen nincsen gazdája, újítási szabályzatot sem készíthetnek, mert újítások honorálására lehetőségük nincs. A szakszervezet megyei titkára és a budapesti központból kiküldött jogtanácsos ígéretet tett, hogy ezzel a kérdéssel kapcsolatban az Építők Szakszervezetének központjához fordul. Befejező napirendi pontként a közgazdasági bizottság a szakszervezetek részvételét tárgyalta a vállalati középtávú tervek kidolgozásában. A tervezéssel kapcsolatban a szakszervezetnek véleményezési .joga van. így különösen fontos, hogy a dolgozók helyzetét, alapvető érdekeit érintő kérdéseket az érintett kollektívák termelési tanácskozásokon megvitassák. Fontos a dolgozók helyes és hasznosítható javaslatainak továbbítása, tolmácsolása a vállalat gazdasági vezetőségéhez,. Végül is azt szögezte le a beszámoló, hogy a szak-' szervezeteknek különös súlyt kell helyezniük a párt, kormány, SZOT-elnökségi határozatok érvényre juttatására a vállalati középtávú tervezések során.
