Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-27 / 49. szám

/ r 1 TOLNA MEGYEI <Y1LÁG PROLETÁRJAI EGYES Ül J ET EK !' gg A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | \ XXI. évfolyam, 49. szám AftA: 99 FÍLLER Szombat, 1971. február *7. Közlemény a kormány és a SZOT vezetőinek tanácskozásáról Bővülnek a magyar—csehszlovák kulturális kapcsolatok Pénteken a Művelődésügyi Minisztériumban ünnepélyes keretek között aláírták az 1971—72. évre szóló magyar- csehszlovák kulturális és tudo­mányos együttműködési mun­katervet. Az okmányt magyar részről dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyet­tes. csehszlovák részről dr. Pavol Koys. a szlovák műve­lődésügyi miniszter eső he­lyettese látta el kézjegyével. Az új munkaterv további le­hetőségekkel bővíti az eddig is eredményes, kulturális, okta­tási és tudományos együttmű­ködést a minisztériumok, a tu« dömányos akadémiák, kultu­rális. oktatási és tudományos intézmények, alkotó szövetsé­gek között. A megállapodás ér­telmében sor kerül szakembe­rek és alkotók kölcsönös ta­nulmányútjaira, tapasztalat- cseréjére, látogatásaira, lehe­tőség nyűik több intézmény közvetlen együttműködésére is, A kormány és a SZOT ve­zetői február 26-án, pénteken tartott ülésükön megállapítot­ták, hogy az év első két hó­napjában tovább erősödtek azok a kedvező folyamatok, amelyek már az elmúlt év­ben is megmutatkoztak. A népgazdaságban erősö­dött a tervszerűség, ja­vult az áruk minősége, nőtt az export és a munka termelékenysége is kedvezőbben alakult, mint az elmúlt években. Az 1970- es gazdasági eredmények azt mutatják, hogy a dolgozók,- a munkásemberek odaadóbb, jobb munkával igyekeztek pótolni az árvíz okozta ká­rokat, növelni a nemzeti jö­vedelmet. Ebben a munká­ban különösen jó példát mu­tattak a szocialista brigádok A tárgyalások során a szak- szervezetek képviselői szóvá tették, hogy — bár 1970-ben az előző évekhez viszonyítva volt némi javulás — a vál­lalatoknál mégsem alakult ki­elégítően a szociális és kul­turális intézmények fejlesz­tése. Ennek fő okát abban látják, hogy az üzemek veze­tői még mindig nem fordíta­nak elég gondot a munka- körülmények, a szociális és a . kulturális viszonyok javítá­sára. A kormány vezetői az észrevételekkel egyetértettek, és a szakszervezetekkel kö­zösen keresik a célravezető megoldásokat. Az életszínvonal emelését célzó intézkedések A 4. ötéves tervvel össz­hangban a SZOT vezetői is­mertették elképzeléseiket, ja­vaslataikat az 1971-es évben Végrehajtandó életszínvonal­emelést célzó intézkedésekről. A cél az, hogy az egy fő­re eső reálbér 2,5—3, az egy főre jutó reáljövede­lem 5—5.5 százalékkal növekedjék. Alapvető feladatnak tartják, hogy az ipari munkások t^ére a tervezettnek megfelelően alakuljon. Ezen belül különös gondot kell fordítani arra, hogy az ösztönzés az eddigi­nél jobban kapcsolódjék az elvégzett munkához, a több és jobb munkát végző dolgo­zók jövedelme az átlagnál jobban növekedjék. A kor­mány vezetői e törekvésekkel egyetértettek. A kormány és a SZOT kép­viselői megegyeztek abban, hogy az 1970. évi gazdasági eredmények teljes ismeretében emelni kell néhány, az utóbbi években az átlagtól elmaradt kategóriában dolgozó réteg fi­zetését. A megbeszélésen az a vélemény alakult ki, hogy a legsürgősebb, lehetőleg még ez évben végrehajtandó intézke­dés- az alsó- és középfokú is­kolában tanító pedagógusok, egyes orvos-egészségügyi terü­leten dolgozók, gyógyszerészek fizetésének emelése. A szakszervezeti mozgalom vezetői kifejezték azt a meg­győződésüket, hogy az élet- színvonal további emelésével kapcsolatos .elképzeléseket ak­kor lehet megvalósítani, ha a fogyasztói árak- is a tervezett­nek megfelelően alakulnak, A tapasztalatok azt igazolják, hogy a fogyasztói árak alaku­lása nem mindig és nem min­denben történik a célkitűzé­seknek megfelelően. A szak- szervezetek már nem egyszer kifejtették véleményeket 'és most újra hangsúlyozzák, hogy nem vitatják az árak változ­tatásának szükségességét. Egyetértenek azzal a gyakor­lattal is, hogy a kormány ál­tal elhatározott és engedélye­zett árváltoztatások esetén vagy más árak - csökkentek, vagy a jövedelmek növeked­tek. Az ilyen közgazdaságilag indokolt árintézkedésekkel, amelyek általában nem csök­kentették a dolgozók életszín­vonalát, és a termelés egészsé­gesebb szerkezetének kialakí­tása, a termelés és fogyasztás jobb összhangjának biztosítása érdekében váltak szükségessé, a szakszervezetek előzetes H megvitatása után egyetértet­tek. Más a helyzet egyes ipar­ágak és üzemek által elhatá­rozott, szabad áras kategóriá­ba tartozó áruk árainak — az esetek egy részében indokolat­lan — változtatásánál. Az ilyen áremeléseknek ál­talában nincs ellentétele és ezért növelik a dolgozók meg­élhetési költségeit. Ilyen ár­emelkedések voltak az el­múlt időszakban is lábbelik­nél, egyes textilipari és más könnyűipari termékeknél. A szakszervezeteknek az a véleményük, hogy a kormány és szervei ha­tározottan lépjenek fel, hogy az utóbbi időben el­harapózott ilyen jellegű áremelkedéseket megaka­dályozzák. A vásárló, a fogyasztó meg­érti, ha jobb minőségű, szebb kivitelű cikkeket kap, annak magasabb az áfa. Nem érti meg azonban, hogy ugyan­annak a cikknek változatlan minőségben miért emelkedik az ára. A szakszervezetek és a dol­gozók is jól tudják, hogy az árak alakulását nagyon sok közgazdasági tényező befolyá­solja. Azt is tudják azonban, hogy a szocialista viszonyok között a fogyasztói ár az élet- színvonal alakulásának egyik döntő eleme. Ennélfogva az értékarányos árak kialakítá­sát — amire törekszünk —• csak hosszabb távon, a min­denkori politikai és kereseti viszonyok figyelembevételé­vel lehet és szabad eszközöl­ni. A szakszervezetek a kor­mánynak megfontolásra ajánl­ják, hogy a jövőben másként minősüljön azon vállalati kör­ben felhasználható nyereség, ahol a jobb és hatékonyabb munkával értek el nagyobb eredményt és másként, ahol indokolatlan áremelkedéssel. Ahol nyilvánvaló, hogy üzér­kedő, spekulációs jelleggel történt áremelés, az illetékes állami szervek bátrabban él­jenek a gazdasági bírság esz­közével. A munkahely-változtatás kérdései A kormány vezetői szóvá tették, hogy a gazdaságosabb, a hatékonyabb termelést ko­moly mértékben gátolja a dolgozók gyakori munkahely­változtatása. A kormánynak nem áll szándékába,., a Mun­ka Törvénykönyve előírásai­nak megváltoztatását javasol­ni, mert véleménye szerint a régi adminisztratív kötöttsé­gek visszaállítása csak átme­neti eredményeket hozna, egé­szében pedig ellentétes lenne a demokratizmus szélesítésé­re, a dolgozók növekvő ön­tudatára épülő politikánkkal. Az új ötéves tervvel össz­hangban és a párt X. kong­resszusának szellemében a kormány tett egy sor intézkedést, amelyeknek összhatásukban e téren is eredménnyel kell járniok. A kormány képviselői kérték a szakszervezeteket, hogy ezek- (Foly tatás a 2. oldalon) (MTI) Tanácskozás a zöldségtermesztésről Pénteked a Technika Házá­ban a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület rendezésében zöldségtermesztési tanácsko­zást rendeztek, amelyen dr. Molnár Béla, a Kertészeti Kutató Intézet igazgatója el­mondotta, hogy a hazai ter­mesztés húsz év alatt meg­kétszerezte a termőterületet. A kertészetek termelési érté­ke évente megközelíti a 3 milliárd forintot. Az ellátás azonban eléggé egyoldalú, mert a megtermelt zöldség 70 százalékát alig hat hónap alatt fogyasztják el a vásár­lók. A negyedik ötéves terv­ben 34 százalékkal több zöld­séget adnak a gazdaságok, (MTI) Törzsgárda — kollektív szerződés — középtávú terv Tanácskozott Szekszárdon az Építők Szakszervezete közgazdasági bizottsága Tegnap délelőtt, a szekszár­di Babits Mihály művelődé­si központban ülést ’ tartott az Építők Szakszervezete megyei bizottságának közgazdasági bi­zottsága. A megjelentek végig­hallgatták Falucskai Károly- nak, az Építők Szakszervezete megyei titkárának ismerteté­sét három fontos kérdésről. Ezek közül az első az új törzsgárdaszabnlyzat kialakí­tása volt, illetve az erre tett javaslat. Az eddigi teltételek szerint töízsgárda tagokká mi­nősített dolgozók ilyen meg­becsülésének érintetlenül ha­gyásával, a szakszervezet ja­vasolja új, a változóit gazda­sági, termelési viszonyokhoz jobban alkalmazkodó formák kidolgozását. A törzsgárda- tagság — és a bronz-, ezüst-, arany-, babérkoszorús arany-, illetve csillaggal díszí­tett babérkoszorús aranyjel­vények odaítélése természete­sen a jövőben is az öt, tíz, tizenöt, huszonöt illetve har­mincöt éves munkaviszonyon alapszik. A jelenlévők is egyetértettek azonban abban, hogy fokozottabb jelentőséget kell tulajdonítani a mun­kához való viszonynak, magatartásnak, hiszen pusztád áz egy helyen eltöltött, évek száma még nem okvetlenül megfelelő érték­mérő valakinek a megítélésé­nél. Az új kollektiv szerződése­ket öt esztendei időtartamra kell megkötni, kivéve azt az esetet, ha a vállalat sajátos­ságai rövidebb időtartamú szerződés kötését indokolják. A kollektív szerződés elren­delheti, hogy a naptári évre . járó juttatások tekintetében rendelkezéseit a megkötés évének január 1. napjáig visszamenőleges hatállyal le­hessen alkalmazni. Nagy. je­lentősége van a széles körű nyilvánosságnak . az előkészí­tésnél és a szerződés elfoga­dásánál, megkötésénél egy­aránt. Az új kollektív szer­ződések kihirdetése ez év jú­nius 1-ig meg kell, hogy tör­ténjen. A vállalatok vezetői minden év első negyedében, igen körültekintő felkészülés alapján, beszámolni kötelesek a kollektív szerződés előző évi teljesítéséről. A kérdéssel kapcsolatos vi­ta során szóba került a szer­ződések megkötésével kapcso­latos rendeletek késedelmes megjelenése, ami nehezíti a határidők betartását, illetve esetleg az előkészítő munka színvonalának rovására me­het. Felmerült az a problé­ma is, hogy az országban nagy fontosságú munkát vég­ző beruházási vállalatoknak tulajdonképpen nincsen gaz­dája, újítási szabályzatot sem készíthetnek, mert újítások honorálására lehetőségük nincs. A szakszervezet megyei titkára és a budapesti köz­pontból kiküldött jogtanácsos ígéretet tett, hogy ezzel a kérdéssel kapcsolatban az Építők Szakszervezetének köz­pontjához fordul. Befejező napirendi pontként a közgazdasági bizottság a szakszervezetek részvételét tárgyalta a vállalati közép­távú tervek kidolgozásában. A tervezéssel kapcsolatban a szakszervezetnek véleménye­zési .joga van. így különösen fontos, hogy a dolgozók helyzetét, alap­vető érdekeit érintő kér­déseket az érintett kol­lektívák termelési tanács­kozásokon megvitassák. Fontos a dolgozók helyes és hasznosítható javaslatainak továbbítása, tolmácsolása a vállalat gazdasági vezetőségé­hez,. Végül is azt szögezte le a beszámoló, hogy a szak-' szervezeteknek különös súlyt kell helyezniük a párt, kor­mány, SZOT-elnökségi hatá­rozatok érvényre juttatására a vállalati középtávú tervezések során.

Next

/
Thumbnails
Contents