Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-04 / 29. szám

„Utazó” iskola felnőtteknek Uj hallgatók jelentkezhetnek a palánki mezőgazdasági szakközépiskola levelező tagozatára A Szekszárd-palánki Mező- gazdasági Szakközépiskola is­mét megkezdi az új hallgatók felvételét az idei év szeptem­berében levelező tagozatán induló növénytermesztő és ál­lattenyésztő, továbbá mezőgaz­dasági gépészeti, valamint ker­tészeti I. osztályaiba. Mindhárom szakon szerepel a tantárgyak közt a magyar nyelv és irodalom, a történe­lem, világnézetünk alapjai, a gazdasági földrajz, a matema­tika, a fizika, a kémia és a biológia. A növénytermesztők­nél és állattenyésztőknél a munkavédelem, a növényter­mesztés, állattenyésztés, gép­tan, munkaszervezés; a gépé­szeknél az anyagismeret és gépjavítás, gépelemek, elektro­technika, munkavédelem, me­zőgazdasági ismeretek, erőgé­pek, munkagépek, munkaszer­vezés tartozik a szakmai tan­tárgyak közé, amelyeket szak­mai előkészítő tantárgyként ki­egészít a műszaki rajz és a mechanika. A kertészek szak­mai tantárgyai: munkavéde­lem, általános kertészeti isme­retek, zöldségtermesztés, gyü­mölcs-, szőlő- és dísznövény- termesztés, géptan, munkaszer­vezés. Ezenkívül mindhárom szakon szakmai gyakorlatot is tartanak. Hetenként egyszer félnapos konzultációt tartanak a palán­ki iskolában, ahová még a Drá­va partjáról is eljárnak a le­velezők, mivel hallgatói nem­csak Tolnából, hanem a szom­szédos megyékből is verbuvá-, lódnak. Az intézet saját autó­buszán tanulmányutakra viszi hallgatóit a modern gazdasá­gokba, köztük a Balaton-parti nagy kertészetekbe — Akaiiba, Boglárra —, ahol a legkorsze­rűbb mezőgazdasági, kertészeti és gépészeti üzemeket láthat­ják. — Milyen szakmai előkép­zettség szükséges a felvétel­hez? — A dolgozók növényter­mesztő és állattenyésztő szak- középiskolájába — az előírt felvételi feltételek megléte ese­tén — az alábbi szakmunkás­végzettséggel — vagy szakirá­nyú gyakorlattal — rendelke­zők kérhetik felvételüket: nö­vénytermesztő gépész, öntözé­ses növénytermesztő gépész, szarvasmarha-tenyésztő, sertés­vagy juh-, vagy baromfite­nyésztő, halász, méhész. A gépészeti szakra: géplakatos, vasszerkezet-, Die­sel-mozdony-, általános-, ka­rosszéria-, járműlakatos, autó­szerelő, építőipari gépész, épí­tőipari gépszerelő, mezőgazda- sági gépszerelő, növényter­mesztő gépész, növényvédő gé­pész, gépszerelő, vagy gépjár­mű-villamossági műszerész. A kertészeti szakra: dísznövény-, vagy gyümölcs-, vagy szőlő-, vagy zöldségter­mesztő, borász, vagy virágkötő munkakörből. — Milyen munkaköröket láthatnak el a végzett hall­gatók? — A szakközépiskolát vég­zett dolgozók a mezőgazdasági üzemek növénytermesztő vagy állattenyésztő ágazataiban egy­részt termelő jellegű szakmun­kás-munkaköröket, továbbá középfokú végzettséget igénylő részirányító munkaköröket tölthetnek be. Ilyen tevékeny­ségi körök a beosztott mező­gazdász, a beosztott állat- tenyésztő, az állatorvos-szak- segéd, a brigádvezető, a telep­vezető, a beosztott üzemgaz­dász, a magtáros-magvizsgáló, a törzskönyvező, az áruszakér- tő-áruátadó, a melléküzemág­vezető. Gépészeknél: egyrészt a gép­javítás, karbantartás és gép- üzemeltetés és gépszerelő ter­melő jellegű szakmunkás mun­kaköröket, másrészt olyan részirányító munkaköröket tölt­hetnek be, amelyeknek betöl­tését jogszabályok magasabb képesítéshez nem kötik. Ilye­nek : műhelyrészleg-vezető, munkacsoport- (brigád)-vezető, műszaki rajzoló, gépkocsielő­adó, anyagbeszerző, raktáros. A kertészek: a szakközépiskolát végzett dol­gozók a mezőgazdasági üze­mek kertészeti ágazataiba^ termelő jellegű szakmunkás­Korda Sándor Korda Sándor neves film­rendező és poducer 15 évvel ezelőtt halt meg Londonban. Korda Sándor mint újság­író kezdte pályafutását, de már ekkor eljegyezte magát a filmszakmával. Nevéhez fűző­dik az első magyar filmkriti­ka is. 1911—12-ben párizsi tudósító volt és közben ala­posan tanulmányozta a fran­cia filmgyártást. Alapítója és szerkesztője a „Pesti Mozi” a „Mozi”, és a „Mozihét” című lapoknak. 1914-ben mint társ­rendező jelentkezett első film­jével, „A becsapott újságíró”- val. Rendezői képessége tel­jes önállósággal Kolozsvárott Janovics Jenő filmgyárában fejlődött ki. Itt készítette 1916-ban a „Nagymama” cí­mű filmjét, amelyben Blaha Lujza egyetlen filmszerepét játszotta. 1917-ben a kolozs­vári filmgyárat megvásárolta és Budapesten részvénytársa­sággal megalapította a Cor­vin filmgyárat. Korda Sán­dor a Corvin-filmeket kivéte­les képességével magas mű­vészi színvonalra emelte. A Corvin-filmek sorába tartozott a már említett „Nagymamán” kívül a Liliomfi, a Fehér éj­szakák, a Szent Péter eser­nyője, stb. Mint direktóriumi tag részt vett a Tanácsköztár­saság filmszervező munkájá­ban, s ezért 1919-ben letar­tóztatták, Szabadulása után Becsbe, onnan Berlinbe, 1926- ban Hollyvoodba szerződött, majd 1931-ben Londonba köl­tözött. 1932-ben megalapította a Londoni Filmvállalatot, s az angol filmipar legmarkánsabb alakja lett. 1933-ban forgatta Angliában a „VIII. Henrik magánélete” című filmjét, amely az angol film történe­tének egyik legkiemelkedőbb sikere volt és az első angol hangosfilm, amely betört az európai és amerikai piac­ra. Első angol filmjének sike­rét igyekezett egész sor „ma­gánélettel” kiaknázni és meg­ismételni. Például „Don Juan magánélete”, „Rembrandt” stb. filmekkel. A gazdag díszletek, a pa­zar kosztümök, valamint az elegáns fényképezés fokozta ugyan filmjeinek sikerét, de a tetemes gyártási költségek végül is felemésztették a Kor­da-produkciókon felgyülemlett pénzt, s amikor 1939-ben el­hagyta Angliát, egy fillérrel sem volt több pénze, mint amikor a Brit-szigetekre ér­kezett. A második világháború alatt Hollywoodban dolgozott, majd 1945-ben visszatért Ang­liába, ahol ismét sikerrel te­vékenykedett. Filmművészeti pályafutása alatt 14d filmet készített: az első 25 filmjét Magyarorszá­gon. munkaköröket, továbbá közép­fokú végzettséget igénylő rész­irányító munkaköröket tölthet­nek be. Ilyen tevékenységi kö­rök: beosztott kertész, brigád­vezető, telepvezető, beosztott üzemgazdász, áruszakértő-áru- átadó, dísznövény-, gyümölcs-, szőlő-, zöldségtermesztő szak­munkás. A termelékenység egyik igen fontos előfeltétele a kellő szak- képzettség. A szakközépiskola a szükséges szakmai műveltsé­get nyújtja a munkakörök be­töltéséhez, hozzásegíti a hall­gatókat a munkakörük színvo­nalasabb ellátásához szükséges elméleti és gyakorlati ismere­tek megszerzéséhez; tovább­fejleszti és rendszerezi a dol­gozók meglévő szakmai tudá­sát és tapasztalatait, egyebek között elősegíti továbbképzésü­ket. S ami lényeges, már a leg­újabb szakmai ismeretek bir­tokába jutnak a hallgatók. Az érdeklődők már a mos­tani tanév alatt jelentkezhet­nek felvételre. Különösen ajánlják a végzett szakmun­kások figyelmébe! Részletesebb tájékoztatást Kiss László, a Szekszárd-palánki Mezőgazda- sági Szakközépiskola levelező tagozatának vezetője készség­gel nyújt. (-só) Élő műemlékek a Hortobágyon A magyar szürkemarha még a múlt században is Európa- hírű volt, mint haszonállat. Ma már csak néhány százas gu­lya legel a Hortobágyon és Bugacon. A villás szarvú magyar szürkék ugyanúgy élnek most is, mint évszázadokkal ez­előtt, ridegtartásban, azaz télen is kinn a szabadban járatják őket. ((MTI foto Hadas János felv. — KS) A módosított vadászati törvény Tavaly módosították a va­dászati törvényt, amely 1961- ben jelent meg. A módosítás az 1971-es év kezdetével lé­pett hatályba. Ezzel kapcsolat­ban felkerestük Tarlós István megye; vadászati főfelügyelőt, hogy nyilatkozatot kérjünk tőle a rendeletmódosításról. — Mi tette indokolttá a vadászati törvény módosí­tását? — Az 1961-es törvény szá­mos vonatkozásában nem tük­rözte, nem tükrözhette az idő­közben bekövetkezett gazdasá­gi, társadalmi változásokat, ezért szükségessé vált annak a korszerűsítése; módosítása, ki­egészítése. — Milyen új vonásai van­nak a most érvényben lévő, fehát módosított törvény­nek? — A vadásztársaságok terü­letét eddig a minisztérium ál­lapította meg, január elsejétől a megyei tanácsok hatáskörébe tartozik. Ez a változtatás a helyi önállóság növelésével kapcsolatos államigazgatási koncepciók jegyében tör­tént. A nagyüzemi gazda­ság térhódításával függ össze, hogy ahol a vadásztársasági te­rületnek legalább a kétharmada a termelőszövetkezet tulajdo­nában van, a tsz kérheti a va­dászati jog átengedését is, vagyis végeredményben át­veheti a vadásztársaságot. — Korábban sok vita volt a vadkárok miatt és minden­ki várta az ű.i jogszabályt. Milyen új rendelkezések szü. lettek ezzel kapcsolatban? — Eddig csak a nagyvadas társaságok fizettek vadkárt, de a módosított törvény a. kis- vadas társaságokat is kötelezi vadkár térítésére. Pontosabban nem tesz különbséget kis_ és nagyvadas terület közt. Ame­lyik társaság területén vadkár merül fel, annak azt meg kell térítenie. Ezzel párhuzamosan minden társaságot megillet a nagyvadak kilövési joga, ter­mészetesen a kilövésre és ál­talában a vadgazdálkodásra vonatkozó egyéb rendelkezések betartása mellett. A gímszarva­sok, dámszarvasok kilövésénél be kell tartani a kilövési ke­retszámokat. Ez a módosítás megszünteti az olyan ellent­mondásokat is, mint ami a vaddisznók kilövésével kapcso­latban volt: amíg a vaddisznó evett, a nagyvadas társasághoz tartozott, mert az fizette a vadkárt, de amikor a kisvadas társaságok tagjai kilőtték őkét, akkor az ő tulajdonuk volt, s vadkárt sosem fizettek a vad­disznók után. Ezentúl a maga területén mindenki fizeti a vadkárt. — A rezervátumok és a szomszédos vadásztársaságok közt eddig- is akadtak bizo­nyos Viszályok: a rezervátu­mok medáliás vadjait néha a szomszédos területen lőtték ki, mert átmentek oda... Mi­vel most általánosították a nagyvadak kilövési jogát, vé­leményem szerint még több ilyen súrlódás várható. — Valóban várható, de van a törvénynek egy olyan kitéte­le is, hogy a megyei tanács bi­zonyos körzetekben megtilt­hatja a nagyvadak kilövését, ott, ahol különféle speciális ér­dekek azt indokolják. Például a rezervátumok állományának megkülönböztetett védelme is indokolttá tehet egyes helye­ken ilyen eltiltást. Nyilván méltánytalan lenne, hogy mondjuk a gemenci és gvulaii aranyérmes bikákat nem azok lőnék ki. akik tenyésztették. — A vadkárom becslésével kapcsolatban milyen új elő­írások vannak érvényben? — Eddig a helyi szervekből alakult bizottság állapította meg a vadkárt, illetve annak mértékét. Ezek működése meg­szűnt, helyette szakértői név­jegyzéket állítanak fel, s a ta­nácsok adott esetben e szak­értők közül jelölnek ki vad- kárbecslőt. A vadkártérítési határozatot a helyi tanács hozza. — Minden évben vissza­térő gond a vadkárok meg­előzése. Általános elv, hogy vadgazdálkodást úgy kell folytatni, hogy a vadak a mezőgazdaságban lehetőleg ne okozzanak kárt. A módosított törvény mit ad ilyen vonat­kozásban? — Lehetővé teszi, hogy tilal­mi időben is engedélyt adjunk egyes helyeken szarvas és őz vadászatára, a vadkárok csök­kentése érdekében. Még mezei nyúl vadászatára is engedélyt adhatunk, ha például gyümöl­csösökben kárt okoznak. — A vadászat módjára, eszközeire vonatkozóan mi­lyen új előírásokat tartal­maz a módosított törvény? — Tilos lesvadászatot foly­tatni a szomszédos vadászte­rület határától számított 300 méteren belül. Eddig csak ma­gaslest nem lehetett közvetle­nül a határ mellé építeni. Sö­rétes puskával és gyöngygolyó­val Csak apróvadra és vad­disznóra lehet lőni. őzre, gím­szarvasra. dámszarvasra nem. Megszigorította a módosított rendelet a vadásztársasági ta­gok felelősségét is: szabálysér­tések esetén eddig csak be le­hetett vonni a vadászjegyet, mostantól kezdve be kell vonni azt — fejezte be nyilatkozatát Tarlós István. BODA FERENC Nagydorogi kisvendéglőnkbe szombat­MEGVÉTELRE KERESÜNK ra és vasárnapra páncéltőkés, rövid kc- reszíhúros, jó karban ZONGORISTÁT, lévő vagy egy háromtagú ZONGORÁT. ZENEKART keresünk. Ajánlatokat ár- és márka­Jelentkezéseket ÁFÉSZ­megjelöléssel ÁFÉSZ, központ irodája, Nagydo­Nagydorog címre kérjük. rog címre kérjük. (59) (23)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents