Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-26 / 48. szám

A MHPUJ5AG MCLLCKLCTC

I miszaki menti szÉszelpfa! eifipi, iiiysépi mentési munkájának megszervezése

A műszaki mentő szakszolgálat helye a polgári védelemben Á polgári védelmi szakszolgálatok létrehozásának szükségessége

A korszerű háborúban a tömegpusztító eszközök alkalmazása nemcsak a harcoló alakulatokat, hanem a hátországot is veszélyezteti. Ez teszi szükségessé a hátország védelme szempontjából oly fontos polgári védelem életrehí- vását. Az utóbbi időben valamennyi országban — így nálunk is — nagy figyelmet fordítanak a polgári védelem megszervezésére és felkészítésére.

A polgári védelem fő fel-, adata, hogy a háború idején biztosítsa az ország valameny- nyl vezetési szervének normális tevékenységéhez és a népgazdaság hatásos működéséhez szükséges feltételeket. Ez a lakosság az anyagi javak és eszközök tömegpusztító fegyverek hatása elleni maximális védelemmel, a városokat, illetve gazdasági egységeket ért csapások következtében keletkezett kárterületeken a mentési, mentesítési munkák gyors végrehajtásával, a sérültek egészségügyi ellátásával, a termelés újraindítása feltételeinek biztosításával érhető el.

Fenti feladatok végrehajtásának biztosítása érdekében a kormány a 2002/1066. számú rendeletében szabályozta a polgári védelem rendszerét és a különböző polgári szervek feladatait. Ezen belül előírta a különböző szakszolgálatok és szakszolgálati alakulatok létrehozását is az államigazgatási, szakigazgatási szervek bevonásával.

A tömegpusztító fegyverekkel mért csapások esetén a várható rombolások és veszteségek hatalmas méreteit figyelembe véve polgári védelmi szakszolgálatok és ezek keretén belül szakszolgálati egységek lettek létrehozva az elsődleges mentési-mentesítési munkák végrehajtására.

A polgári védelmi műszakimentő egységek összefogásának, felkészítésének, felszerelésének és irányításának hatékonysága érdekében

a műszaki egységek általában műszaki jellegű, főképpen építőipari tevékenységet

folytató termelőegységeken, bázisokon jöttek létre.

A bázisokon létrejött alegységek személyi állományát elsősorban a bázis polgári védelmi szakszolgálatra kötelezhető dolgozói képezik, de kiegészítésként — főleg a járási erők vonatkozásában — a lakosság köréből is bevonásra kerültek a szakszolgálatra kötelezhető és műszaki mentő feladatok ellátására alkalmas személyek.

A bázisok vonatkozásában különbséget teszünk az állam igazgatási — tanácsi felügyelet alatt álló — valamint a

különböző minisztériumok irányítása alatt álló üzemek, vállalatok között. Ennek megfelelően jönnek létre az állafn- igazgatási szakszolgálatok, valamint az üzemi szakszolgálati egységek, alegységek.

—■ A műszaki mentő szakszolgálat feladatai:

Alapvető feladatai:

1. A károk csökkentésére irányuló megelőző műszaki intézkedések kidolgozása és végrehajtása.

2. ' A nukleáris ‘ kárterületen levők felkutatása, kimentése.

3. A támadás által Okozott épület-, közmű-, és egyéb ' anyagi károk szükség szerinti, ideiglenes helyreállítási feladatainak elvégzése.

Az alapvető feladatokon túlmenően egyéb feladatok, melyeket egyrészt a mentás érdekében — más szakalsgysé- gekkel együttműködve kell végrehajtani, másrészt olyan jellegűek, hogy megoldásukra szervezeténél és felkészültségénél fogva a műszaki mentő szakszolgálat alkalmas. Ezek a feladatok az alábbiak:

1. Részt vesznek a szükségóvóhely építésében.

2\ A kitelepítés műszaki biztosítását végzik.

3. Részt vesznek a katasztrófák elhárításában (árvíz, földrengés stb. esetén.)

A műszaki mentő egységekre, alegységekre háruló feladatok:

1. Az életlehetőség biztosítása a beomlott, eltorlaszolt védelmi létesítményekben tartózkodók részére;

2. A beomlott és megrongálódott óvóhelyek, árokóvóhelyek és egyéb védelmi létesítmények felkutatása, feltárása;

3. Sérültek kimentése a romok közül, a megrongált, ro- mosodott épületekből, rombo- lódott pincékből, óvóhelyekről, valamint az égő és félig rom- bolódott létesítményekből;

4. A közműhálózaton (víz, gáz, csatorna, elektromos, hőhálózat) bekövetkezett rongálódások felszámolása, az életet veszélyeztető hálózatok kiiktatása és a mentési munkálatokhoz szükséges hálózatok helyreállítása ;

5. A beomlással fenyegető épületszerkezetek alátámasztása, megtámasztása, lebontása, ledöntése;

6. A tüzek továbbbterjedésé- nek műszaki megakadályozása, tűzvédő sávok létrehozása;

7. Az állomány, a szállítóeszközök és a technika részleges mentesítése;

8. Az egységek, alegységek védett elhelyezésének, gyülekezési körletek védelmének mű- "—rki biztosítása;

". Műszaki felderítés;

1f>. a be- és kivonulás?, manőverezésre szolgáló útvonalak előkészítése, átjárók, átkelőhelyek, hidak (30 m fesztávig) létesítése romokon és folyó akadályokon.

— Mentés a romok alól és részben lerombolt épületekből:

A kárterületen tevékenykedő alegységek elsődleges és legfontosabb feladata az emberek mentése a romok alól és a romok alá temetett óvóhelyekről. Minden egyéb tevékenységnek e fő feladat biztosítását kell szolgálnia.

A romok alatt levők mentését az alegységek kézi erővel, kéziszerszámok alkalmazásával hajtják végre. A magas romok alatti előrehaladáshoz minden lehetséges körülményt ki kell használni. Ezen munkákat különös körültekintéssel kell végezni, nehogy a romok további omlását idézzék elő és ezzel az ott lévő sérülteket és saját testi épségüket is veszélyeztessék.

A romok alett lévő sérültek kimentése az alábbi, főbb módokon lehetséges:

— személyek mentése oldalirányból ;

— személyek mentése a romok felülről történő eltávolítása útján;

— személyek mentése men- tőalagút létesítésével.

Az emberek mentése a romok oldalról való eltávolítása útján. Ennél a módszernél a sérültek kimentését úgy kell végrehajtani, hogy oldalról a törmeléket eltakarítják, a falat átfúrják és így mentenek. A törmeléket olyan mértékben kell eltávolítani, hogy a serültek minden akadályoztatás nélkül kiemelhetők legyenek. Ezt a mentési módot csak ott célszerű alkalmazni, ahol a rom magassága nem haladja meg az 1 métert, és a rom eltávolítása közben omlással nem kell számolni.

Az emberek mentése á romok felülről történő eltávolítása útján. Ezzel a módszerrel csak akkor lehet eredményt elérni, ha a sérültek a rom felső részéhez közel helyezkednek el és a rom megbontása következtében a sérültek helyzete nem romlik (további omlásveszély nem áll fenn.)

gmberek mentése mentő- alagút létesítésével. Az alagút építésével kapcsolatos munkák közben állandóan figyelni kell a torlasz egyes elemeinek esetleges mozgásét. A lehetőséghez képest ilyenkor a torlaszelemek között rögzítéseket, összekapcsolásokat, megtámasztásokat kell alkalmazni. Az alagút építésénél elsősorban azokat az üregeket kell felhasználni, amelyek a szétrombolt épület nagyobb elemei között keletkeznek. Az alagutak olyan méretűek legyenek, amelyeken keresztül

A világűr hőseinek emlékét hirdeti Moszkvában az űrhajósok emlékműve.

Tíz éves az űrrepülés

könnyen át lehet jutni az egyik üregből a másikba, és az ott levő sérülteket azokon keresztül ki lehet menteni.

Szükség esetén az így készített alagutakat beomlás veszélye ellen biztosítani kell (ducolás). A sérültek mentésével kapcsolatos munkák mellett el kell végezni a rombolt épületek: különálló . szerkezeti elemeinek esetleges további omlásának megakadályozására irányuló munkákat is (rögzíteni kell a sérült falakat, födémeket stb.) A szétrombolt, vagy erősen sérült belső oszlopokat állványokkal kell helyettesíteni. Az ideiglenes rögzítő állványokat nem közvetlenül a talajra, betonra, vagy falra kell támasztani, hanem alájuk legalább 5 cm vastagságú deszkából, va°v lemezből készített alátétekét kell helyezni, melyen rögzíteni kell az oszlopot elcsúszás ellen.

, Ezenkívül a műszaki mentő szakszolgálat feladata még sokrétű, de ezen cikk keretében mindent felsorolni nincs lehetőség.

Ambrus István,. mk. őrgy.

Elisrrerést érdemelnek

Pályi Dezső, nagykónyi vb- titkár. A községek összevonása előtt Értényben dolgozott, polgári védelmi parancsnokként. F eladatait mindenkor körültekintően, nagy szorgalommal végezte, amelyért többször kapott elismerést és jutalmat. .

Szulimánz József, gyünki vb- elnökhelyettes. A polgári védelmi beosztással járó kötelmeit évek óta lelkiismeretesen végzi, nagy szerepe volt Gyönkön a PV Ifjú Gárda- szakasz létrehozásában, amelyért elismerést és jutalmat kapóit.

0s m I Ei i w ss s

Pályázati határidő módosításába

Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy az 1971, évi Polgári Védelem Előjegyzési Naptár 165—167. oldalán megjs:.. pályázat 1971. október 15-i beküldési határideje technikai okok miatt megváltozott.

A Polgári Védelem Országos Parancsnokéra és a Polgári Védelem Szerkesztő Bizottsága változatlan p’áyúzati feltételekkel 1971. március 31-ig várja olvasóinak pályázatát a Polgári Védelem Szerkesztősége címére: Buda pást HM, II, 502. Pf. 25.

Később érkező pályázatokat nem áll módunkban figyelembe venni.

A Po!~ári Védelem Országos Parancsnoksága és a Pol”cri Védelem Szerkesztő Bizottsága