Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-26 / 48. szám
■ Rendeződnek a sorok! Az állat- és növényvédelmi szakszolgálat újjászervezése Farkas István szóig. pk. helyettes Az átszervezés során sok olyan dolgozó került szakszolgálatba, akik eddig egyáltalán nem voltak polgári védelmi beosztásban. Éppen ezért szükségesnek látszott, hogy a járási törzsek a kiképzés alkalmával megismerkedjenek az állat- és növényvédelmi szak- szolgálat technikai felszerelésével is. A különböző védőruhák, légzésvédő eszközök sugárzásmérő, vegyifelderítő készülékek bemutatásán túl, megismerkedtek azok használatával is. Ezen kívül bemutatásra került az CMG fertőtlenítő gépkocsi, ami rendkívül sokoldalúan hasznosítható a mezőgazdaságban RBV védelmi célokra. Szakszolgálatunk JeietébetiÖ Nem szervezett formában, csirái már léteztek és élnek ma is az állategészségügy, növényvédelem vonalán. Az állatorvosi hálózat figyeli, jelenti, regisztrálja és intézkedik is járványos megbetegedések észlelése esetén, A növényvédelem is figyeli, sőt előre jelzi a fontosabb növényi kártevőket. Lényegében a biológiai támadások előrejelző szolgálata adott már most a „civil” életben is. Dehát nemcsak biológiai támadás várható, sőt a modern haditechnika elsődlegesen a hasadó anyagok, másodsorban a vegyianyagok felhasználására, alkalmazására alapul. Ha megpróbáljuk a mező- gazdasági mérő- és adatszolgáltató hálózat főbb feladatait, célkitűzéseit összefoglalni, három fontosabb feladatkör közé csoportosíthatjuk, mégpedig: — RBV-felderítés, — RBV-elhárítás, — értékelés, adatszolgáltatás. E fontos feladatokon belül vizsgálják, ellenőrzik, megállapítják az élelmiszergazdaságban megtermelt termékek, termények, állatok és állati termékek, takarmányok, ivóvizek, a mezőgazdasági épületek, gépek és felszerelések, az ott dolgozó személyek RBV- szennyezettségét. Ellenőrzik a szennyezett terméke»!, termények épületek, gépek, személyek mentesítésének eredményességét. Információval látják el a járási, megyei törzsek parancsnokait az RBV-szeny- nvezettség mértékéről a dönté. sek RBV-védelmi szempontból történő előkészítéséhez. Az új állat- és növényvédelmi szakszolgálat létrejött megyénkben. Szervezeti egységei kialakultak, a sorok rendeződtek. További feladat, hogy e szervezet megtanulja, elsajátítsa teendőit és mindenkor készen álljon arra, hogy háború esetén elhárítsa a mezőgazdaságot fenyegető RBV- veszélyt. A szakszolgálat akkor tud helytállni, ha tömegpusztító fegyverekkel történő támadás körülményei között is fenn tudja tartani a termelést, biztosítani tudja a lakosság ellátását. Ur. Nagy Tibor sz akaszparancsnok A szocialista országok nemzetközi politikája a békés egymás mellett élés elvén és gyakorlatán alapul. A szocializmus építése csak békében valósítható meg. Az agresszív, militarista, imperialista hatalmak veszélyeztetik békénket, békés építőmunkánkat Ezért kénytelenek vagyunk a háborús veszély ellen küzdeni, felkészülni az esetleges támadás elhárítására. A hátország védelme a polgári védelmi egységek feladata. A polgári védelem — vagy ahogy a XX. világháború emlékei alapján még a köztudatban él — a „légó” szervezet több mint 20 éves múlttá tekint vissza. Ez alatt az időszak alatt több szervezeti változáson, jelentős fejlődésen ment keresztül. Legutóbb 1969-ben történt intézkedés a polgári védelmi állomány, a szakszolgálati alakulatok átszervezésére. így került sor a volt „állategész- ségügyi és növényvédelmi” szakszolgálat korszerűsítésére Ru bolti Ödön szóig. pk. helyettes is. Megváltozott a szakszolgálat elnevezése: „állat- és növényvédelmi” megnevezést kapta, amely már jobban kifejezi a szakszolgálat célját, feladatát. Miért kellett az állat- és növényvédelmi szakszolgálatot átalakítani, megre formálni ? Ennek több oka van, de legfontosabb, hogy a gazdaság- irányítás megváltozott rendszere, a tanácsi apparátus 1967. évi szervezeti változása szükségessé tette a polgári védelmi szakszolgálat szervezeti felépítésének módosítását. Nézzük meg, a gazdaság- irányítás rendszerének változása miért volt hatással a polgári vádalmi szervezetre? Az 1968 előtt érvényben levő intézkedések alapján létrehozott szakszolgálat szervezeti felépítésének gerincét a tanácsi apparátus képezte, de »z akkor kialakult közigazgatási irányítási módszernek megfelelően közvetlen a tanácsok irányítása alá tartoztak a mezőgazdasági üzemek is. Az új szervezeti utasítás már a gazdaságirányítási rend- ' szernek megfelelően csoportosítja a szakszolgálat szervezetét, mégpedig: — államigazgatási állat- és növényvédelmi szakszolgálat. (Magában foglalja a radiológiai mérő és adat- szolgáltató hálózatot is.) —• üzemi önvédelmi szervezetek. Az üzemek tehát nemcsak a gazdasági életben kaptak nagyobb önállóságot, hanem a polgári védelemben is. Saját maguk kötelesek szakszolgálati egységeiket létrehozni, az üzem sajátosságainak megfelelően szakaszaikat, rajaikat kialakítani. Nemcsak az üzemi önállóság, hanem a területi önkormányzati jelleg is érvényre jut az új szervezeti formánál. Az üzemi önvédeLmi szervezetek szükség szerint ellátják saját védelmi feladataikat. Előfordulhatnak esetek, amikor a csapás következtében beállott személyi, technikai veszteségek miatt képtelenek védelmi feladataikat megoldani. Mit lehet ilyenkor tenni? Ebből a megokolásból létrehoztak a járási, de a megyei -akszolgálatnál is állat- és jvényvédelmi szakaszokat, a. végrehajtó egységeket, os, hát ezek az erők rugal- as beavatkozásra képesek, 'kalmasak arra, hogy az arra rászorulókat segítsék. Mivel a megyének és járásoknak kilíön-külön ilyen szervezete van ez biztosítja a területek önállóságát. Igaz ugyan, hogy az új tanácstörvény értelmében a járási testületek megszűnnek, de a létrehozandó hivatalok szakigazgatás vonalán megtartják területi önállóságukat. A polgári védelemről szóló 2002/1966. (I. 23.) Korm. számú határozat rendelkezik arról, hogy a feladatokat egyrészt a polgári szerveknek békefeladataik keretében, másrészt a polgári védelmi feladatok ellátására létrehozott polgári védelmi szervezetek tevékenységével kell megvalósítani. Vagyis tulajdonképpen a feladatok egy része megegyezik a békeidőben végzett mindennapi munkávaL Jó példa erre a növényvédelmi munka. Biológiai támadás esetén a növényvédő tevékenysége azonos a békeidőben végzett munkájával. Az 1970-es év feladata volt, az állat- és növényvédelmi szakszolgálat korszerűsítése, a formálisan létrehozott alakulat életre keltése. Sok nehézség, probléma merült fel, amíg sikerült egységeink új felállását biztosítani. Sajnos, még maradtak tisztázatlan kérdések. 1970. december 21-én a megyei szakszolgálat parancsnoka, Somorjai Sándor elrendelte a járási törzsek, a radiológiai mérő- és adatszolgáltató hálózat egységei részére egynapos kiképzés tartását, amelyen tulajdonképpen az újjászervezett szakszolgálattal kapcsolatos tudnivalók kerültek ismertetésre. Ennek keretében a jelenlevők részére felelevenítették a polgári védelmi jogszabályokat. Egyben felhívták figyelmüket az ellenőrzési tapasztalatok alapján feltárt hiányosságokra. Sok probléma volt a nyilvántartásokkal. Szinte minden járási ellenőrzésnél tapasztaltunk hiányosságot. Mi a magyarázat erre? Véleményünk szerint a legfőbb oka, hogy a járási törzsek nem ismerik a nyilvántartási rendszer előírásait, szabályait. A paksi járásnál többszöri ellenőrzések után is volt hiányosság. Az előadók szemléltető ábrákon mutatták be a megyei, járási törzsek radiológiai mérő- és adatszolgáltató hálózat felépítését, összefüggésben az egyes beosztásokkal és hivatali funkciókkal. Vannak ugyanis olyan polgári védelmi beosztások, amelyeket csak meghatározott funkcióban levő egyének tölthetnek be. Általános irányelv az, hogy a polgári életben kialakult hivatali beosztás szerinti alá- és fölérendeltségi viszonyt kell megtartani a polgári védelmi ranglista kialakításánál is. Dr. Vajdik Lajos operatív csop. pk. Az üzemi önvédelmi szervezetek sem mentesek a hibáktól. Nem tartják be az üzemegység rendszer esetén azt az előírást, hogy a szervezet létrehozásánál az üzemegység, (kerület) önálló szervezésének kell érvényre jutni. Ugyancsak hiányosság, hogy nem előírásszerű elnevezéseket használnak az állomány- táblákban, mert raj, vagy őrs létszám esetén is szakasz megjelöléssel illetik az egységet. Úgy érezzük, hogy központilag kellene szabályozni az állami gazdaságok helyzetét. Tolna megyében a gazdaságoknak Területi Főosztálya nincs. A pécsi székhellyel rendelkező főosztályon keresztül — különösen háború esetén — lehetetlennek látszik összefogásuk. Igaz ugyan, hogy önálló üzemi önvédelmi szervezetet hoztak létre, de fekvésüknél fogva egy adott körzetbe tartoznak, ahol nefn célszerű a szektorális elkülönítés. Véleményünk szerint célravezetőbb lenne, ha a termelőszövetkezeti üzemekhez hasonlóan, járásonként fognák össze az állami gazdaságokat, szükség esetén megsegítésükre a környező tsz-eket vezényelnék ki, s fordítva. Hasonló a helyzet a radiológiai mérő- és adatszolgáltató hálózattal. Itt a tröszti irányítás alá vont vállalatoknál van ez a probléma. Nem képzelhető el, hogy háború esetén pl. a Paksi Konzervgyár egységeinek jelentéseit Budapesten keresztül kapja meg a megyei, járási törzs. Ezeknél a vállalatoknál létrehozandó mérő- és adatszolgáltató hálózatok elsődlegesen a megyét és a megye részére megadott országos feladatokat kell hogy szolgálják. Ez a gépkocsi az állategészségügyi állomás használatában és tulajdonában van, főleg járványvédelmi célokat lát eL Ezen kívül nagyszerűen bevált sertéstelepek légytelenítésére, egyéb fertőtlenítések elvégzésére, amelyet szolgáltatásként megrendelésre végez az állomás. Az egynapos kiképzés ünnepélyes aktusa volt, amikor — szerény anyagi lehf tőségek keretén belül — a beosztott polgári védelmi államigazgatási szakszolgálat tagjai részére Somorjai Sándor, megyei szolgálatparancsnok átadta a jutalmakat. Jutalomban részesültek: dr. Parasztsák Béla szakaszparancsnok, Nagy János rajparancsnok, Sc!‘ Hi József szakaszparancsno’-, Antal János ra^pcrancsno’-. Rózsai Ernő rajparancsnok, Miklós Gáza rnjbco?7‘ott. Kovács Mihály raíbeosztott. A r~d; 1'"l~j mérő- és adatszolgáltató hálózat teljesen új Fontos követelmény, hogy a béke idején rendszeresített szervezetek és eszközök alapvető változtatás nélkül alkalmazkodni tudjanak a háborús időszak viszonyaihoz. A mezőgazdaság sajátossága, hogy a feladatok, teendők a táj, környezet, domborzat, közgazdasági viszonyok stb. függvényében helyenként változóak, eltérnek egymástól, következésképpen helyileg kell eldönteni, meghatározni adott esetben teendő intézkedéseket. Ezek' feltételezik a helyi vezetés irányítás megfelelő szintű polgári védelmi szakképzettségét, mert csak ezen ismeretek birtokában harcolhatunk eredményesen a béke megőrzéséárt, készülhetünk fel ery e-et’eges háború elhárítási-a és fejezhetjük be küzdelmünket győzelemmel. Farkas István szolgálatparancsnok-helyettes Somorjai Sándor szolgálatparancsnok beszámolóját tartja.
