Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-26 / 48. szám
T anácsrendszerünk tovább fejlesztéséről 1 szekszárdi városi-járási mimkásőrszázad új kiképzési feladatai Az államélet és a. szocialista demokrácia továbbfejlesztésének fontos lépéseként, hosszéi és gondos előkészület után fogadta el a közelmúltban az országgyűlés a tanácsokról szóló 1971. évi 1. törvényt. Népűnk, fennálásuk két évtizede alatt megismerte a tanácsi szenteket és magáénak vallja a tanácsok gondjait. Érthető, hogy a közvélemény nagy érdeklődéssel fogadja a helyi és a területi népképviseleti szervek továbbfejlesztését. Fokozza érdeklődésünket az a körülmény, hogy az ugyancsak tökéletesített választójog alapján a közeljövőben választjuk meg a tanácsok tagja.it és az országgyűlési képviselőket és építjük ki a tanácsi szerveknek az új jogszabályokon nyugvó rendszerét. Társadalmi és állami szerveinknek, valamint a hírközlő orgánumoknak nagy körültekintéssel kell segíteniük az állampolgárokat abban, hogy behatóan megismerhessék választási és népképviseleti rendszerünk egymáshoz szorosan kapcsolódó jelentős változásait. E törekvések jegyében az alábbiakban megkísérlem összegezni a tanácsrendszer reformjának főbb elemeit. 1. Bár az új tanácstörvény számos vonatkozásban jelentősen eltér elődjétől, az 1954- beri született tanácstörvénytől. a tanácstagokat, a tanácsi dolgozókat és a lakosságot mégsem érte váratlanul a tanácsrendszer törvénybe foglalt reformja. A társadalmi, gazdasági előrehaladás igényeinek megfelelően és egyben a tanácsrendszer átfogó reformjának fokozatos előkészítéseként — néhány esetben kifejezetten kísérleti célzattal — a kormány 1365- től kezdve számos újszerű rendelkezést bocsátott ki, amellyel — az Elnöki Tanácstól kapott felhatalmazás alapján — módosította, vagy kiegészítette a hatályos tanácstörvényt és végrehajtási rendeletéit. Példaként említhetjük a tanácsok gazdasági és pénzügyi jogosultságainak, területi tervező, településfejlesztési és területi koordinációs jogainak kiterjesztését, a kibővített hatáskörű nagyközségi jogállás, valamint a városirányítású község kialakítását, az egységes községi szakigazgatási sz^rv létrehozását, a tanácstagi és állandó bizottsági munka egyszerűsítését, a tanácsi szakigazgatási szervek központi elvi irányításának eszközeit és a végrehajtó bizottság közvetlen irányító munkájának módozatait meghatározó rendelkezéseket stb. Az új tanácstörvény ezeket az utóbbi években végrehajtott Változásokat — a szerzett tapasztalatok alapján többnyire továbbfejlesztve — beiktatta a tanácsrendszer átfogó reformjába. 2. A tanácsok és a különböző tanácsi szervek funkciójára és egymáshoz fűződő viszonyára erőteljesen kihat a. tanácsok jellegének újszerű meghatározása. A törvény értelmében a tanácsok és a tanácsi szervek a néphatalmat megvalósító szocialista államnak a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szerven E meghatározásból világosan kitűnik, hogy a reform feloldotta azt az éles megkülönböztetést, amelyet eddig a tanácsok, mint államhatalmi szervek, valamint a tanácsi végrehajtó bizottságok és szak- iga?gatási szervek, mint állam igazgatási szervek között ■ -ár>. «<*■ » Ä -* * S * I választott tanácsi testületeket. A járási tanácsi szervek utódaként azonban továbbra is működnek a járásokban a megyei tanácsi végrehajtó bizottságok járási hivatalai. A járási hivatalok részben közvetítik a megyei végrehajtó bizottság irányítását a községekhez és másodfokon eljárnak a községi tanácsi szervek által elbírált, de az érdekeltek által megfellebbezett ügyekben. A megyei tanácsok és a fővárosi tanács említett funkcióinak eredményesebb betöltése. különösen a települési, területi képviselet tartalmasabb megvalósítása érdekében térünk át a megyei tanács és a fővárosi tanács közvetett, vagyis a megfelelő helyi tanácsok általi választására. A törvény a tanácsokra bízza, hogy milyen állandó és ideiglenes bizottságot hoznak létre. Valamennyi szinten meg kell választaniuk azonban a tanácsi ügyrendi bizottságot és a számvizsgáló bizottságot. Külön jogszabály írja elő a megyékben és a fővárosban a tanácsi tervgazdasági bizottság létrehozását. Ä tanácsi állandó bizottságok újszerű ágazati és ágazatközi összehangoló szerepével függ össze az a lehetőség, hogy a jövőben a tanács a tanácstagok mellett külső szakembereket is megválaszthat a tanácsi bizottságok tagjaivá. A végrehajtó bizottság titkárával szemben állított újszerű követelményeket szolgálja az a változás, mely szerint a titkár többé nem választott, hanem a tanács által kinevezett tisztségviselő, lesz. A titkár fő feladatait a tanácsi szervek hatósági munkájának támogatásában, ösz- szehangolásában és törvényességi felügyeletében jelölik meg az új jogszabályok. Biztosra vehetjük, hogy az új tanácstörvény és a közeljövőben megjelenő végrehajtási rendelet, valamint e jogszabályok alapján kiépülő tanácsszervezet kedvezőbb feltételeket nyújtanak az egyre növekvő tanácsi feladatok eredményes ellátásához: Az is természetes viszont, hogy e kereteket csakis a tanácstagok, a tanácsi dolgozók szakszerű és felelősségteljes munkája, a társadalmi szervezetek és az állampolgárok odaadó közérdekű tevékenysége, valamint az egyéb szervek támogatása, töltheti meg tartalommal. Er. Adám Antal A szekszárdi városi-járási munkásőrszázad parancsnok, sága alegységparancsnoki >'és törzs-csoportvezetői értekezleten tárgyalta meg az 1971. évi feladatokat, a megyei parancsnok parancsa alapján. (A kiképzési feladatokat a járási és a városi párt-vb is tárgyalta). Gaái Antal századparancsnok ismertette az 1971-es kiképzési és politikai, szervezési, nevelési feladatokat. A beszámoló kiemelte: a szervezési munkában érvényesülni keli a pártirányításnak, az új munkásőrök kiválasztását, felvételét a pártalapszervezetekkel, az illetékes pártbizottságokkal és a tömegszervezetekkel együtt kell végezni. Az alegységparancsnokok feladatait is részletesen meghatározta a beszámoló; azt, hogy ki, miért, milyen kiképzési és szolgálati feladatokért felelős. Meghatározta a törzs-beosztottak, szakasz- és rajparancsnokok továbbképzésének feltételeit, lehetőségeit. A vezetési feladatokról szólva — hivatkozott a megyei parancsnok parancsára — meghatározta az alegységparancsnokok személyi felelősségét, a velük szemben támasztott, követelményeket, a törzstagok és á csoportvezetők önállóságát. A beszámolóban és a hozzászólásokban is hangsúlyt kapott — hangsúlyozva az öné ként vállalt társadalmi munka elismerését —, hogy a jövőben az ünnepi egységgyűlésekro rendszeresen hívják meg a hozzátartozókat, a családtagokat, mert ők is megteremtik annak feltételeit, hogy a munkásőr jól ellássa a kiképzéssel, a szolgálattal járó feladatokat, A hozzászólásokban hangsúlyt kapott a szocialista versenymozgalom jelentősége; a munkásőr példamutatása hatással van a munkahely többi dolgozóira és a tapasztalat az, hogy sók kiváló munkásőr kiváló a munkahelyén is. Elhangzott, hogy az alegységparancsnokoktól milyen komoly munkát, felelősséget követéi az utánpótlás nevelése; hogy a kiképzési feladatokat: hogyan kell jobban összehangolni a munkahelyen folyó termelés érdekeivel; hogyan lehet a kiképzésben felhasználni a társ-fegyveres testületek — elsősorban az MHSZ — kiképzési eszközeit, felszereléseit. A tanácskozás hangvételét a, „hogyan jobban, eredményesebben” jellemezte; az, hogy a párt fegyveres testületének tagja lenni megtisztelő, önként vállalt kötelezettség, kiemelt pártmunka, párttagnak és pártonkívülinek egyaránt. Hasznos volt a magyar—jugoszláv idegenforgalmi tanácskozás Csütörtökön befejeződött a siklósi vár konferenciatermében rendezett háromnapos magifar—jugoszláv idegenforgalmi tanácskozás. Az értekezlet céljáról, munkájáról dr. Tamás György, az Országos Idegenforgalmi Tanács főtitkára tájékoztatta az MTI munkatársát: — A magyar—jugoszláv idegenforgalmi vegyes bizottság határozata alapján került sor idegenforgalmunk történetében először ilyen jellegű nemzetközi találkozóra, amelyen két szomszédos ország idegenforgalmi vállalatainak, hivatalainak vezetői, képviselői kölcsönösen kifejthették nézeteiket. — Jugoszláviából az elmúlt esztendőiben csaknem egymillió, ember járt hazánkban, magyarok is több százezren látogattak a szomszédországba. Egyöntetű azonban az a vélemény, hogy az úgynevezett szervezett idegenforgalom csak csekély részt képvisel. Éppen ezért a lehetőségek koránt sincsenek kihasználva. Általáé ban az a jellemző, hogy Jugoszláviából kirándulni jönnek át az emberek egy-egy napra és főleg a határszéli vidékre. A magyarok többségében üdülni mennek az adriai tengerpartra. Mindkét oldalon viszont az lenne érdek, hogy az ország más részeit is látogassák a turisták. Ennek elsőrendű feltétele a két ország idegenforgalmi szerveinek ösz„ szehangolt. szervezett munkája, rendszeres információcsere, a propaganda javítása. így lehet mód a szolgáltatás javítására, a szezonon kívüli idők jobb ■ kihasználására, a drágább szállodák mellett az olcsóbb fizétóvendég-szolgálat fokozottabb igénybevételére. Milorad Nesic, a szövetségi kamara idegenforgalmi bizottságának titkára Belgrádból, a húsztagú jugoszláv delegáció vezetője, ugyancsak nagyon kedvezően, elégedetten nyilatkozott a háromnapos tanácskozásról. (MTI) A harmadik ötéves tervben épült A szedres! művelődési otthoo. Foto. G. K. tettünk. Az új koncepció a tanácsokat az egyéb tanácsi szervekkel együtt minősíti 'népképviseleti-ön kormányzati és államigazgatási szerveknek. 3. A tanácsrendszer új szabályozásának egyik fontos vonása, hogy a törvény lényeges különbséget tesz a különböző tanácsszintek, elsősorban a helyi (községi, nagyközségi, közös tanácsú községi, városkörnyéki községi, városi, fővárosi kerületi és megyei városi), valamint a területi, elsősorban a megyei és megkülönböztetett módon a fővárosi tanácsi szervek rendeltetése között és ennek megfelelően határozza meg e fokozatok sajátos feladatait, hatáskörét és szervezeti kereteit. A lakossággal közvetlen kapcsolatban álló legalsóbb fokozatú tanácsok szerepének bővítése érdekében mondja ki a törvény, hogy a tanácsok hatáskörébe tartozó állam- igazgatási ügyekben az elsőfokú hatáskört általában a helyi tanácsok gyakorolják. A jellegzetes területi, vagyis a megyei tanácsok három alapvető funkció betöltésére hivatottak, mégpedig: a központi irányítás közvetítésére, a megyén belüli tanácsi és egyéb fejlesztések összehangolására, valamint a megyéhez tartozó helyi tanácsok érdekeinek képviseletére és egyeztetésére. 4. Az új tanácstörvény különös gondossággal építette ki a tanácsi szervek és az illetékességi területükön működő egyéb szervek együttműködésének; fejlesztési törekvéseik és a lakosság ellátását szolgáló tevékenységük összehangolásának eszközeit. Hogy a kormányzat mennyire fontosnak tekinti e kapcsolatok szervezett és hatékony alakulását, megnyilvánul abban is, hogy a tizenegy fejezetre tagozódó törvényben önálló, mégpedig . a III. fejezet szabályozza a tanácsok és a Hazafias Népfront, valamint a tömegszer- -vezetek együttműködését, a tanácsi szervek és az alájuk nem rendelt gazdálkodó egységek megnövelteden kölcsönös jogait és kötelezettségeit, továbbá a tanácsok együttműködését a bírósággal, az ügyészséggel és a rendőrségéé!. ' • 5. \Az új tanácstörvény a tanácsok szervezetére és működésiére vonatkozóan csak a i, legfontosabb * rendelkezéseket , tartalmjazza és a tanácsokra bízza,-ítrogyi-a^tanácstörvény, : valamint , a% Kormány által f kibocsátandó irányelvek alap- 'i^ítaoácsrWMieletbe foglalva éxnagufci'doig&zák ki éshatá- rozzák.» mt lőszer vezeti és mű- |k6öéMszaffilyzatukat.;A ta- érirtfö tör- i VényjJSStyemicítíkezésekfoi az '. alál>5f8Kalt .emelem * ki. ’' tanácsok népképviafd^íyankormáriyzati szerepének. bővülése következtében léhetőyiyÖ^. szükségessé vált, hogy;;»3fiöv,isbbiákűan a <4» ’ W- ’ffiHF'aW! ifKözéletünk é .tegnap® délelőft * tat« i.ojÖ^i'fTámésii^^ási'iiSanáíy .V'égréhajfc ,-a véKgé-hajtó InixSt, J I tecmelószövétkezellkd h..áfS^»m'dáisájnák elpkesziile- I |*"i^phangzőífcíel tájékoztató. a következő — már- járási tanácsülés ||SMBMí|*sévelfejeződött be a
