Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-26 / 48. szám

T anácsrendszerünk tovább fejlesztéséről 1 szekszárdi városi-járási mimkásőrszázad új kiképzési feladatai Az államélet és a. szocialista demokrácia továbbfejlesz­tésének fontos lépéseként, hosszéi és gondos előkészület után fogadta el a közelmúltban az országgyűlés a tanácsokról szóló 1971. évi 1. törvényt. Népűnk, fennálásuk két évtizede alatt megismerte a tanácsi szenteket és magáénak vallja a tanácsok gondjait. Érthető, hogy a közvélemény nagy érdek­lődéssel fogadja a helyi és a területi népképviseleti szervek továbbfejlesztését. Fokozza érdeklődésünket az a körülmény, hogy az ugyancsak tökéletesített választójog alapján a közel­jövőben választjuk meg a tanácsok tagja.it és az országgyű­lési képviselőket és építjük ki a tanácsi szerveknek az új jogszabályokon nyugvó rendszerét. Társadalmi és állami szerveinknek, valamint a hírközlő orgánumoknak nagy körültekintéssel kell segíteniük az ál­lampolgárokat abban, hogy behatóan megismerhessék válasz­tási és népképviseleti rendszerünk egymáshoz szorosan kap­csolódó jelentős változásait. E törekvések jegyében az aláb­biakban megkísérlem összegezni a tanácsrendszer reformjá­nak főbb elemeit. 1. Bár az új tanácstörvény számos vonatkozásban jelen­tősen eltér elődjétől, az 1954- beri született tanácstörvény­től. a tanácstagokat, a taná­csi dolgozókat és a lakossá­got mégsem érte váratlanul a tanácsrendszer törvénybe foglalt reformja. A társadal­mi, gazdasági előrehaladás igényeinek megfelelően és egyben a tanácsrendszer át­fogó reformjának fokozatos előkészítéseként — néhány esetben kifejezetten kísérleti célzattal — a kormány 1365- től kezdve számos újszerű rendelkezést bocsátott ki, amellyel — az Elnöki Tanács­tól kapott felhatalmazás alap­ján — módosította, vagy ki­egészítette a hatályos tanács­törvényt és végrehajtási ren­deletéit. Példaként említhetjük a ta­nácsok gazdasági és pénzügyi jogosultságainak, területi ter­vező, településfejlesztési és területi koordinációs jogainak kiterjesztését, a kibővített ha­táskörű nagyközségi jogállás, valamint a városirányítású község kialakítását, az egysé­ges községi szakigazgatási sz^rv létrehozását, a tanács­tagi és állandó bizottsági munka egyszerűsítését, a ta­nácsi szakigazgatási szervek központi elvi irányításának eszközeit és a végrehajtó bi­zottság közvetlen irányító munkájának módozatait meg­határozó rendelkezéseket stb. Az új tanácstörvény ezeket az utóbbi években végrehajtott Változásokat — a szerzett tapasztalatok alapján több­nyire továbbfejlesztve — be­iktatta a tanácsrendszer át­fogó reformjába. 2. A tanácsok és a külön­böző tanácsi szervek funkci­ójára és egymáshoz fűződő viszonyára erőteljesen kihat a. tanácsok jellegének újszerű meghatározása. A törvény ér­telmében a tanácsok és a ta­nácsi szervek a néphatalmat megvalósító szocialista állam­nak a demokratikus centra­lizmus alapján működő nép­képviseleti-önkormányzati és államigazgatási szerven E meghatározásból világosan ki­tűnik, hogy a reform felol­dotta azt az éles megkülön­böztetést, amelyet eddig a tanácsok, mint államhatalmi szervek, valamint a tanácsi végrehajtó bizottságok és szak- iga?gatási szervek, mint ál­lam igazgatási szervek között ■ -ár>. «<*■ » Ä -* * S * I választott tanácsi testületeket. A járási tanácsi szervek utó­daként azonban továbbra is működnek a járásokban a me­gyei tanácsi végrehajtó bizott­ságok járási hivatalai. A járá­si hivatalok részben közvetí­tik a megyei végrehajtó bi­zottság irányítását a közsé­gekhez és másodfokon eljár­nak a községi tanácsi szer­vek által elbírált, de az ér­dekeltek által megfellebbe­zett ügyekben. A megyei tanácsok és a fő­városi tanács említett funk­cióinak eredményesebb be­töltése. különösen a települé­si, területi képviselet tartal­masabb megvalósítása érde­kében térünk át a megyei tanács és a fővárosi tanács közvetett, vagyis a megfelelő helyi tanácsok általi válasz­tására. A törvény a tanácsokra bízza, hogy milyen állandó és ideiglenes bizottságot hoznak létre. Valamennyi szinten meg kell választaniuk azonban a tanácsi ügyrendi bizottságot és a számvizsgáló bizottságot. Külön jogszabály írja elő a megyékben és a fővárosban a tanácsi tervgazdasági bizott­ság létrehozását. Ä tanácsi állandó bizottságok újszerű ágazati és ágazatközi össze­hangoló szerepével függ össze az a lehetőség, hogy a jövő­ben a tanács a tanácstagok mellett külső szakembereket is megválaszthat a tanácsi bizottságok tagjaivá. A végrehajtó bizottság tit­kárával szemben állított új­szerű követelményeket szol­gálja az a változás, mely sze­rint a titkár többé nem vá­lasztott, hanem a tanács ál­tal kinevezett tisztségviselő, lesz. A titkár fő feladatait a tanácsi szervek hatósági mun­kájának támogatásában, ösz- szehangolásában és törvényes­ségi felügyeletében jelölik meg az új jogszabályok. Biztosra vehetjük, hogy az új tanácstörvény és a közel­jövőben megjelenő végrehaj­tási rendelet, valamint e jog­szabályok alapján kiépülő ta­nácsszervezet kedvezőbb fel­tételeket nyújtanak az egyre növekvő tanácsi feladatok eredményes ellátásához: Az is természetes viszont, hogy e kereteket csakis a tanács­tagok, a tanácsi dolgozók szakszerű és felelősségteljes munkája, a társadalmi szer­vezetek és az állampolgárok odaadó közérdekű tevékeny­sége, valamint az egyéb szer­vek támogatása, töltheti meg tartalommal. Er. Adám Antal A szekszárdi városi-járási munkásőrszázad parancsnok, sága alegységparancsnoki >'és törzs-csoportvezetői értekezle­ten tárgyalta meg az 1971. évi feladatokat, a megyei parancs­nok parancsa alapján. (A ki­képzési feladatokat a járási és a városi párt-vb is tárgyalta). Gaái Antal századparancs­nok ismertette az 1971-es ki­képzési és politikai, szervezési, nevelési feladatokat. A beszá­moló kiemelte: a szervezési munkában érvényesülni keli a pártirányításnak, az új mun­kásőrök kiválasztását, felvéte­lét a pártalapszervezetekkel, az illetékes pártbizottságokkal és a tömegszervezetekkel együtt kell végezni. Az alegységparancsnokok fel­adatait is részletesen meghatá­rozta a beszámoló; azt, hogy ki, miért, milyen kiképzési és szol­gálati feladatokért felelős. Meghatározta a törzs-beosztot­tak, szakasz- és rajparancs­nokok továbbképzésének felté­teleit, lehetőségeit. A vezetési feladatokról szólva — hivat­kozott a megyei parancsnok parancsára — meghatározta az alegységparancsnokok sze­mélyi felelősségét, a velük szemben támasztott, követelmé­nyeket, a törzstagok és á cso­portvezetők önállóságát. A beszámolóban és a hozzá­szólásokban is hangsúlyt ka­pott — hangsúlyozva az öné ként vállalt társadalmi munka elismerését —, hogy a jövőben az ünnepi egységgyűlésekro rendszeresen hívják meg a hozzátartozókat, a családtago­kat, mert ők is megteremtik annak feltételeit, hogy a mun­kásőr jól ellássa a kiképzéssel, a szolgálattal járó feladatokat, A hozzászólásokban hang­súlyt kapott a szocialista ver­senymozgalom jelentősége; a munkásőr példamutatása ha­tással van a munkahely többi dolgozóira és a tapasztalat az, hogy sók kiváló munkásőr ki­váló a munkahelyén is. Elhangzott, hogy az alegység­parancsnokoktól milyen ko­moly munkát, felelősséget kö­vetéi az utánpótlás nevelése; hogy a kiképzési feladatokat: hogyan kell jobban összehan­golni a munkahelyen folyó termelés érdekeivel; hogyan lehet a kiképzésben felhasz­nálni a társ-fegyveres testü­letek — elsősorban az MHSZ — kiképzési eszközeit, felszere­léseit. A tanácskozás hangvételét a, „hogyan jobban, eredménye­sebben” jellemezte; az, hogy a párt fegyveres testületének tagja lenni megtisztelő, ön­ként vállalt kötelezettség, ki­emelt pártmunka, párttagnak és pártonkívülinek egyaránt. Hasznos volt a magyar—jugoszláv idegenforgalmi tanácskozás Csütörtökön befejeződött a siklósi vár konferenciatermé­ben rendezett háromnapos ma­gifar—jugoszláv idegenforgal­mi tanácskozás. Az értekezlet céljáról, mun­kájáról dr. Tamás György, az Országos Idegenforgalmi Ta­nács főtitkára tájékoztatta az MTI munkatársát: — A magyar—jugoszláv ide­genforgalmi vegyes bizottság határozata alapján került sor idegenforgalmunk történetében először ilyen jellegű nemzet­közi találkozóra, amelyen két szomszédos ország idegenfor­galmi vállalatainak, hivatalai­nak vezetői, képviselői kölcsö­nösen kifejthették nézeteiket. — Jugoszláviából az elmúlt esztendőiben csaknem egymil­lió, ember járt hazánkban, ma­gyarok is több százezren lá­togattak a szomszédországba. Egyöntetű azonban az a véle­mény, hogy az úgynevezett szervezett idegenforgalom csak csekély részt képvisel. Éppen ezért a lehetőségek koránt sincsenek kihasználva. Általáé ban az a jellemző, hogy Jugo­szláviából kirándulni jönnek át az emberek egy-egy napra és főleg a határszéli vidékre. A magyarok többségében üdül­ni mennek az adriai tenger­partra. Mindkét oldalon vi­szont az lenne érdek, hogy az ország más részeit is látogas­sák a turisták. Ennek első­rendű feltétele a két ország idegenforgalmi szerveinek ösz„ szehangolt. szervezett munkája, rendszeres információcsere, a propaganda javítása. így lehet mód a szolgáltatás javítására, a szezonon kívüli idők jobb ■ kihasználására, a drágább szállodák mellett az olcsóbb fizétóvendég-szolgálat fokozot­tabb igénybevételére. Milorad Nesic, a szövetségi kamara idegenforgalmi bizott­ságának titkára Belgrádból, a húsztagú jugoszláv delegáció vezetője, ugyancsak nagyon kedvezően, elégedetten nyilat­kozott a háromnapos tanács­kozásról. (MTI) A harmadik ötéves tervben épült A szedres! művelődési otthoo. Foto. G. K. tettünk. Az új koncepció a tanácsokat az egyéb tanácsi szervekkel együtt minősíti 'népképviseleti-ön kormányzati és államigazgatási szerveknek. 3. A tanácsrendszer új sza­bályozásának egyik fontos vonása, hogy a törvény lé­nyeges különbséget tesz a kü­lönböző tanácsszintek, elsősor­ban a helyi (községi, nagy­községi, közös tanácsú közsé­gi, városkörnyéki községi, vá­rosi, fővárosi kerületi és me­gyei városi), valamint a terü­leti, elsősorban a megyei és megkülönböztetett módon a fővárosi tanácsi szervek ren­deltetése között és ennek megfelelően határozza meg e fokozatok sajátos feladatait, hatáskörét és szervezeti ke­reteit. A lakossággal közvetlen kapcsolatban álló legalsóbb fokozatú tanácsok szerepének bővítése érdekében mondja ki a törvény, hogy a tanácsok hatáskörébe tartozó állam- igazgatási ügyekben az első­fokú hatáskört általában a helyi tanácsok gyakorolják. A jellegzetes területi, vagyis a megyei tanácsok három alapvető funkció betöltésére hivatottak, mégpedig: a köz­ponti irányítás közvetítésére, a megyén belüli tanácsi és egyéb fejlesztések összehan­golására, valamint a megyé­hez tartozó helyi tanácsok ér­dekeinek képviseletére és egyeztetésére. 4. Az új tanácstörvény kü­lönös gondossággal építette ki a tanácsi szervek és az ille­tékességi területükön működő egyéb szervek együttműködé­sének; fejlesztési törekvéseik és a lakosság ellátását szolgáló tevékenységük összehangolá­sának eszközeit. Hogy a kor­mányzat mennyire fontosnak tekinti e kapcsolatok szerve­zett és hatékony alakulását, megnyilvánul abban is, hogy a tizenegy fejezetre tagozódó törvényben önálló, mégpedig . a III. fejezet szabályozza a tanácsok és a Hazafias Nép­front, valamint a tömegszer- -vezetek együttműködését, a tanácsi szervek és az alájuk nem rendelt gazdálkodó egy­ségek megnövelteden kölcsö­nös jogait és kötelezettségeit, továbbá a tanácsok együtt­működését a bírósággal, az ügyészséggel és a rendőrség­éé!. ' • 5. \Az új tanácstörvény a tanácsok szervezetére és mű­ködésiére vonatkozóan csak a i, legfontosabb * rendelkezéseket , tartalmjazza és a tanácsokra bízza,-ítrogyi-a^tanácstörvény, : valamint , a% Kormány által f kibocsátandó irányelvek alap- 'i^ítaoácsrWMieletbe foglalva éxnagufci'doig&zák ki éshatá- rozzák.» mt lőszer vezeti és mű- |k6öéMszaffilyzatukat.;A ta- érirtfö tör- i VényjJSStyemicítíkezésekfoi az '. alál>5f8Kalt .emelem * ki. ’' tanácsok nép­képviafd^íyankormáriyzati sze­repének. bővülése következté­ben léhetőyiyÖ^. szükségessé vált, hogy;;»3fiöv,isbbiákűan a <4» ’ W- ’ffiHF'aW! if­Közéletünk é .tegnap® délelőft * tat« i.ojÖ^i'fTámésii^^ási'iiSanáíy .V'égréhajfc ,-a véKgé-hajtó InixSt, J I tecmelószövétkezellkd h..áfS^»m'dáisájnák elpkesziile- I |*"i^phangzőífcíel tájékoztató. a következő — már- járási tanácsülés ||SMBMí|*sévelfejeződött be a

Next

/
Thumbnails
Contents