Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-26 / 48. szám
T Washington fias erők tüzérségének és légelhárító ütegeinek állandó tüze lehetetlenné tette az amerikai légierő számára, hogy bármiféle segítséget nyújtson a súlyos helyzetbe került sai- goni elit csapatoknak. Az AFP véleménye szerint a Laosz déli részén kialakult aggasztó helyzet volt a téma a saigoni hadsereg vezetőinek értekezletén szerda este tartott megbeszélésen. A Laosz- ba benyomult intervenciós csapatok parancsnokai arról vitáztak, hogy miként kerülhetnék el a Patet Lao csapásait. Az AFP arról is beszárnol, hogy a EjNFF csapatai Dél- Vietnam területén erős nyomás alatt tartják az amerikai es a saigoni egységeket. Berlin Willi Slopli levele Győrffv Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Berlinben csütörtökön nyilvánosságra hozták annak a levélnek a szövegét amelyet Willi Stoph, az NDK minisztertanácsának elnöke intézeti Klaus Schütz nyugat-berlin kormányzó Dől karmesterhez é< amelyet az NDK minisztert«- nácsának megbízottja szerdár délelőtt adott át Nyugat-Ber- linben. A levél hangsúlyozza, hogi az NDK kormáévá na a* fon. tosságot tulajdonit a közép európai helyzet enyhítésén és Nvugat-Berlin helyzeténél normalizálására irányuló je lenlegi erőfeszítéseknek, ki fejezi szilárd meggyőződéséi hogy ezek az .erőfeszítései nemcsak szükségesek, hanen eredményesek is tesznek, ha i résztvevők a szükséges jóaka ratot tanúsítják és kölcsönösei tiszteletben tartják egvmá törvényes jogait és érdekeit. Willi, StoDh. az NDK kor mánya nevében javasolja, hog az NDK kormánva és a nvu gat-berlini szenátus kezdjei tárgyalásokat egymással a nyugat-berlini lakosok NDK-bel utazásáról, ideértve az ND1 fővárosának meglátogatását ji Az ebben a kérdésben kötői megállapodás természetszerű leg ^ csak abban az esetbe valósítható majd meg. ha má nyugat-berlini kérdésekről szc ló megállapodások — ami lyekről megfelelő tárgyaláso folynak — hatályba lépnek - hangoztatja a levél. A konkrét megállapodás fel tételeiről az NDK és Nyugat Berlin képviselői tárgyalóasz tálnál tanácskozhatnak. „A NDK kormánya készségét nyil vánítja a látogatások kérdést úgy megoldani, hogy Nyugal Berlin polgárainak az NDJ ugyanolyan vendégiogot biztr sít, mint a Német Demokrat.) kus Köztársaság más látogs tóinak” — írja levelében a NDK miniszterelnöke. Mxon külpolitikai üzenete Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Nixon elnök washingtoni idő szerint csütörtökön délben az amerikai kongresszus elé terjesztette kötetnyi terjedelmű külpolitikai üzenetét ,,Az Egyesült Államok külpolitikája az 1970-es években — a béke építése” címmel. A 180 sűrűn gépelt oldalon mintegy 65 000 szót tartalmazó tanulmány felolvasása legalább 10 órát venne igénybe, ezért a törvényhozás tagjai írásban ismerkednek meg az elnök üzenetével, amelyhez Nixon rövid szóbeli bevezetőt mondott. A szokatlanul nagy terjede- ’ lem ellenére az elnöki üzenet legmeglepőbb vonása az, ami hiányzik belőle: a folyamatban lévő laoszi invázióra csupán a „vietnamizálásiC program keretében utal. Az üzenet 6 főrészben és -14 fejezetben tárgyalja az USA külpolitikáját. Külön főrészt szentel a szovjet—amerikai viszony taglalásának, ami —• a „hatalmi egyensúlypolitika” nézőpontjából vizsgálva — vezérfonalként vonul végig az egész tanulmányon. Nixon elnök hangsúlyozza, hogy kormányának „a külpolitikában végbemenő alapvető átalakulás korszakán kell átvezetnie a nemzetet”, mivel a nemzetközi feltételek gyökeres megváltozása következtében elmúlt „Amerika uralko- i dó túlsúlyának korszaka, amelyben amerikai előforrá- sokra és amerikai receptekre hagyatkozhattunk”. Az elnök szerint a Nixon- doktrina a más nemzetekkel való „társasviszonyt'’ állítja az „új külpolitika” középpontjába. További fejtegetéseiben azonban elárulja, hogy „az amerikai nép némiképpen belefáradt a legutóbbi 25 év nemzetközi terheibe és ezt a vietnami háború gyötrelme csak siettette”. Az USA ázsiai „katonai jelenlétének csökkenése” a jelentés szerint éppúgy a Nixon- doktrina „működését” tanúsítja, mint az, hogy Európában fenntartja, sőt, „minőségi javítással’’ még fokozza is a katonai jelenlétet. A Nixon- doktrina éppúgy szolgál a vietnami háború egész Indokí- nára történő kiterjesztésének igazolására, mint a katonai és gazdasági segélyprogramok irányelveinek meghatározására, a nemzetközi kereskedelempolitikai célok kijelölésére és a szocialista országok „differenciált megközelítésére”. A szovjet—amerikai viszonyról szólva az elnök elismeri a Szovjetunió „vitathatatlan világhatalmi státuszát”. Megállapítja, hogy a két világhatalmat „megosztó. nagyon is valóságos' nézetkülönbségek” mellett vannak létfontosságú „közös érdekek” ezek között elsősorban az, hogy' „egyik sem akar nukleáris csapásokat váltani a másikkal.” A SALT-megbeszélések kilátásait az elnöki jelentés „bizonyos optimizmussal” ítéli meg, de nem számít „gyorsan létrejövő me'gállapodásokra”. A szovjet—amerikai kapcsolatok alakulásának általános mérlegét a jelentés „vegyesnek” találja. Az elnök szerint „itt az alkalmas pillanat”| arra, hogy az USA és a Szovjetunió egyaránt felmérje kapcsolataik helyzetét és „mérlegelje a további haladáshoz szükséges döntések szükségességét”. Nixon elnök végül azt sugalmazza, hogy a két nagyhatalom jövőbeni kapcsolatainak szabályozása céljából tűzzék „a kimagasló lehetőségek napirendjére” a következő témaköröket: a) a stabilabb katonai viszonylat kialakítása a következő évtizedre, b) a közel-keleti konfliktus békés rendezése, c) az európai biztonság kereteinek megegyezéses alapon történő lefektetése. Indokína Tűz alatt a Saigoni elit csapatok A Patet Lao fegyveres erői a 9-es útvonaltól 12 kilomé- szerdán egész nap tűz alatt térfél északra állomásozó déltartották a Laosz déli részén, vietnami csapatokat. A hazaI'éter János külügyminiszter a koppenhágai kereskedelmi kamara meghívására látogatást tett az értéktőzsdén. Képünkön: a külügyminiszter a kereskedelmi kamara elnökével (bal oldalt) és egyik magasrangú képviselőjével beszélget, (Képtávírónkon érkezett). A Volán 11. sz. Vállalat felvesz FÉRFI ÉS NŐI MUNKAERŐKET, KALAUZT MUNKAKÖRBE. Alkalmazási feltétel: 18 éves kor betöltése és legalább 8 általános iskolai végzettség. ^ , Jelentkezni vlehet: Szekszárd, MÁVAUT-pályaúdvar, és bonyhádi főnökség. (434) Szovjet kormánynyilatkozat a laoszi intervencióról (Folytatás az. 1. oldalról) lásra. a vietnami ügyben jelenleg Párizsban folyó megbeszéléseken, Mindez megcáfolja a hivatalos amerikai személyiségek több ízben hangoztatott kijelentését, hogy békés rendezésre törekednek Indokínában — mondja a továbbiakban a nyilatkozat, majd hangsúlyozza : A szovjet kormány újból leszögezi, hogy az indkínai probléma megoldásához mindenekelőtt az amerikai agresz- szió beszüntetése, valamint e térség népei azon elidegeníthetetlen nemzeti jogainak tényleges elismerése szükséges, hogy külső beavatkozás nélkül alakíthassák sorsukat. Az indokínai béke helyreállításának reális, konstruktív programját alkotják a délvietnami ideiglenes forradalmi kormány 1970. szeptember 17-i ismert javaslatai, amelyeket a VDK kormánya is támogat, valamint a kambodzsai nemzeti egységfront és a laoszi hazafias front, javaslatai. A Szovjetunió nem hagyhatja figyelmen kívül az amerikai agresszió újabb eszkalációját. A szovjet nép kész továbbra is megadni minden szükséges segítséget a testvéri Vietnami Demokratikus Köztársaságnak, az indokínai hazafiaknak, akik törvényes jogaikat védelmezik, létfontosságú érdekeik és vágyaik megvalósításaiért harcolnak. — hangzik a nyilatkozat. 1 kilencedikre készülve Mindég ötéves terv újabb szakasz a szovjet társadalom életében, magasabb fokra emeli az ország gazdaságát, növeli a dolgozók életszínvonalát, fokozza védelmi erejét. Az első ötéves terv irányelvét a párt XV. kongresszu-' sa, 1927-ben hagyta jóvá. Ez a szociaiista gazdaság, alapjának felépítését 1 szolgálta. A kommunista párt kulcsfeladatnak minősítette a szocialista iparosítást, az ország technikaigazdasági elmaradottságának leküzdését. A második ötéves terv (1933—1937) befejezte a szocialista gazdaság alapjának felépítését. Amikor , a párt kidolgozta a harmadik ötéves tervet, bátor programot javasolt: a szocialista építés befejezését és a kommunizmusra való fokozatos átmenetet. Énnek megvalósítását megszakította a háború. A negyedik, — háború utáni első ötéves terv gazdasági, és politikai .feladatát a párt abban látta, hogy újjá kell építeni az ország háború sújtotta részeit, a népgazdaságot a háború előtti szintre kell emelni, majd pedig felül keli múlni azt. A párt a legutóbbi ötéves tervekben meghatározta a békés szocialista építés, a kommunizmus anyagi-technikai bázisa megteremtésének feladatait, konkrét útjait és eszközeit. A nyolcadik sikerei 'Az ország befejezte Vili. ötéves tervét. Ennek gazdasági feladata az volt, hogy a tudomány -és--korszerű technika felhasználásával, az ipar fejlesztésével. a hatékonyság és a munka termelékenységének növelésével biztosítsa az ipar további, jelentős fejlődését, a mezőgazdaság fejlesztésének gyors ütemét, emelje a nép életszínvonalát, minél teljesebben kielégítse a szovjet emberek anyagi és kulturális igényeit. A nyolcadik ötéves terv eredményeit most összegezik. Az azonban iháris vitathatatlan, hogy a párt XXIII. kongresz- szusán az ország gazdasági és szociális fejlesztése érdekében kitűzött feladatokat sikeresen teljesítették. Néhány, mindfenekelőtt a szovjet nép életszínvonalára vonatkozó adat. Az ötéves terv \ során az egy főre jutó reáljövedelmek a tervezett 30 százalék helyett 33 százalékkal növekedtek. Előirányozták, hogy a munkások és alkalmazottak murikaberét 20 százalékkal kell növelni, a tényleges növekedés azonban 26 százalék lett. ’ A kolhozdolgozók pénz- és természetbeni jövedelme kb. 42 százalékkal emelkedett. 1970-ben a munkások és alkalmazottak havi átlagos munkabére az 1965. évi 95,6 rubel helyett 122 rubel volt. Ha pedig a társadalmi alapokból történt kifizetéseket és kedvezményeket is beszámítjuk, ez az összeg 164 rubel. Ennek megfelelően növekedett a lakosság vásárló- • ereje is. A kiskereskedelmi áruforgalom öt esztendő alatt 48,4 százalékkal emelkedett. , A nyolcadik ötéves terv sikerei annak a politikai és szervező munkának az eredményei, amelyet a kommunista párt a dolgozók között végzett. Hatékonyság és érdekeltség A legutóbbi ötéves tervben a munkásosztály, a mérnökök és technikusok alkotó aktivitását nagymértékben fokozták azok az intézkedések, amelyeket a párt és a szovjet kormány a tervezés ég a gazdasági ösztönzés új rendszerének megvalósítása érdekében hozott. A gazdasági reform lényege az, hogy a termelés közgazda- sági hatékonyságát a vállalati munka fő mutatójává tegye, s — az elért nyereség egy részét-, a kóllektíVa rendelkezésére bocsátva — fokozza érdekeltségét, a jövedelmezőbb gazdálkodásban. Az anyagi és az erkölcsi ösztönzők együttesen arra serkentik a termelő kollektíva valamennyi tagját, hogy bekapcsolódjanak - a gazdálkodás legésszerűbb módjainak felkutatásába. A Központi Bizottság, plénumáin ismételten mélyrehatóan elemezte, megvitatta a mező- gazdaság helyzetét és az utóbbi években konkrét intézkedéseket tett a mezőgazdaság fejlesztésére. Az ötéves terv eredményei, : különösképpen pedig az 1970. év teljesítményei örömmeí töltik él-ál szovjet embereket. Az 1966—1969. években az évi átlagos sze- mestermény-mennyiség, több mint ,162 millió tonnára emelkedett, ami 32 millió tonnával több az ötéves tervben előirányzott mennyiségnél. 1970- ben szovjetország történetének rekordaratását takarította be szemes terményekből. Mégnövekedett más, igen fontos mezőgazdasági termékek termelése is. Az SZKP, az egész szovjet nép most a párt XXIV. kongresszusára készül. A március , 30-án nyíló kongresszus , összegezi a nyolcadik ötéves terv teljesítésének eredményeit és jóváhagyja a szovjet, népgazdaság fejlesztésének kilencedik ötéves tervét. Az új ötéves tervben tovább növekszik, a munkások és ál- jkalmazottak münkabér'e, a kolhozdolgozók jövedelme, tökéletesebbé válik a nyugdíj- ellátás, javulnak a dolgozó anyák munka- és életfeltételei, a főiskolai hallgatok anyagi helyzete és életviszonyai. A terv előirányozza, hogy ezután is gyors ütemben kell fejleszteni a lakás, és kulturális szol. . gáltató , építkezést.
