Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-04 / 29. szám

Ettől még' nem lesz feltétlenül több a pénz ismét önálló a Simontornyai Bőrgyár Kérés kárt okozott Nagy zajjal elvonult a szélvihar A Bőripari Országos Válla­lat 1971. január elsejével meg­szűnt. A Gazdasági Bizottság döntése értelmében az ország bőripara új szervezetben tevé­kenykedik. A BOV-ból kiala­kult három önálló vállalat: a Simontorrtyai Bőrgyár, a Pécsi Bőrgyár és a Budapesti Bőr­gyár. A három önálló bőrgyár pedig létrehozta társasági ala­pon a BIVIMPEX Bőrgyárak. Kereskedelmi Közös Vállalat nevű cégét. Az egy hónap 'csak arra elegendő, hogy az indu­lásról, az új szervezési mód­szer szerinti munka egyhóna­pos tapasztalatairól beszélges­sünk Vendrei Árpád igazgató­val, és Szabó Sándor párttit- kárraí. — Ismft önálló a Simontor- nj'ai Bőrgyár. Egy hónap telt el, melyek a legfontosabb ta­pasztalatok? Kérdeztük. Vendrei Árpád igazgatótól. — Az egy hónap tapasztala­tait ha összegezzük, azt kell mindenekelőtt megállapítani, hogy itt a gyárban a különbö­ző szintű vezetők nagy szorga­lommal, "igyekezettel fogták a teendők összegezéséhez, az ön­állósítás megvalósításához. Sok munka van az önállóvá válás­ban, ennek ellenére nem mondhatjuk, hogy a tennivalók javát már elvégeztük. Sok még, a dolgunk, mert nem elég el­indítani egy mechanizmust, azt végig kell vinni. Jelen esetben az ötéves tervet. — Tehát alig lett a bőrgyár önálló vállalat, máris nyakába, zúdult a negyedik ötéves terv, minden gondjával. •— És tennivalóival Először is ahhoz kellett igazítanunk tervünket, amit már ismer­tünk, tehát az eddigi piacot. Tudtuk, mi kell, honnan tu­dunk nyersanyagot venni. De természetes, hogy egy ilyen, viszonylag kis vállalat, mint a simontornyai, nem foglalkoz­hat önálló külkereskedelem­mel. így aztán a társasági ala­pon működő BIVIMPEX be­határolta a piacot, kellő in­formációt adott, sőt egyeztet­tünk bizonyos dolgokat a má­sik bőrgyárakkal is — egyéb­ként a három bőrgyár igazga­tója, valamint a BIVIMPEX igazgatója képezi a BIVIM­PEX igazgató tanácsát —, a terv végül is elkészült, e hét elején vitték fel a miniszté­riumba. Csak egy dolgot eb­ből: idén hatvanhatmillióra terveztük • a vállalati ered­ményt, ez mintegy tizenöt szá­zalékkal magasabb, mint a múlt évidén volt, és a vállalati ös'szproduktum nem növekszik három százaléknál, nagyobb, mértékben. A célunk:, a jöve­delmezőség, a termelékenység, és a hatékonyság növelése. ? — Ezt beszéltük meg nagyon sók alkalommal — , mondja Szabó Sándor párttitkár, a gyár igazgatósági osztályának veze­tője. — Mindenekelőtt ki kel­lett alakítani az. új szervezeti formát. A társvállalatok ta­pasztalatai, a-mi korábbi, is- meréteink, a Könnyűipari Mi­nisztérium kellő informálása révén végül is a most álta­lunk ismert legjobb módszert alkalmazzuk. Ezután kellett a személyi állomány feltöltését elvégezni; a. megfelelő posztok­ra' megfelelő emoevaket . he­lyezni. És most á harmadik lépcső kö.-étkezik: az eMgi tág fogaioiazású működési sza­bályzatot részletisse keli ten­ni, olyann/.r.i, hogy minden’i tudja pontosan, mi a teendője,: miért felei, .miért kapja fize tését. — Végeredményben sók em­berrel kellett szót érteni, ma- . gyűrűzni a változás szükséges­ségét. — Természetesen. A szerve­zeti forma kérdéseiről például két ai*.-.lommal is beszélget­tünk taggj ülésen., A szakszer­vezet úgyszintén foglalkozott aktívái/ál az önállósítás kér­déseiről. A gyárban a legjobb szakemberek működtek a vál­toztatásra szoruló dolgok ki­munkálásán. Ügy érezzük, az első hónap azt bizonyítja, jól indultunk el. Az emberek lent a műhelyekben, az íróasztalok­nál tudják, h'ogv miért kell dolgozniok úgy, ahogy eddig, vágy most, az új helyzetben másként. Nagy viták nem vol­tak. Természetes, hogy egyes esetekben nézeteltérés volt a gazdasági vezetők és a tömeg- szervezetek, a gazdasági veze­tők és néhány munkás között. Ha nem lett volna vita, véle­ményeltérés, akkor talán olyan érzés maradt Volna bennünk, hogy vita nélkül, rosszul szer­veztük a vállalatot — mondja Vendrei igazgató. —• Ami nem zárja ki azt, hogy az év folyamán, vagy jö­vőre, valamilyen kérdésben még másként kell állást fog­lalni. Az ésszerű változásoknak hívei vagyunk, ha a mostaniról bebizonyosodik", hogy nem életrevaló. Szóval a vállalati mechanizmusunk nem merev valami — égészítí Ki az igaz­gató fejtegetését Szabó Sándor. — Kevés idő volt az átállásra. Ez a tény nem okozott kapko­dást, fejetlenségét? Szóval nem látta kárát a termelés? — Az időnk valóban kevés volt — válaszolja Vendrei Ár­pád igazgató —, de sikerült a különböző érdekeket úgy ösz- szehozni, hogy akik érdekeltek voltak a miínkábanj miiidig eJU. zel tudtak foglalkozni. A köz­vetlen termelőmunkában nem okozott fennakadást, zavart az átállás, mert ott továbbra is a megszokott munkát kellett csi­nálni. . — Ismeretes a Népújság ol­vasói előtt, hogy az elmúlt évek­ben a bőrgyárat Közép-Európa legkorszerűbb bőrgyárává fej­lesztették. Közöltünk arról is hírt, hogy bővítik majd a gyá­rai. Ezt a fejlesztést hogyan be­folyásolja az új helyzet? — Pillanatnyilag még nem tudjuk. Az új bőrgyár — lé­nyegében ;egy teljesen új bőr­gyárról van szó — csarnoka már épül.. De pénz már nincs. Kétszázötvenmillió forintnál több kellene, hogy az építke­zést befejezzük. A hitelkérel­münk — eddig úgy tudjuk — kedvező elbírálásban részesül. Nem azért, mert ezt a beruhá­zást már be kell fejezni, ha elkezdtük, hanem mert annyi­ra gazdaságos lesz, a számítá­sok ezt mutatják. Az új gyár révén például ötven százalék­kal több pilhá bőrt tudunk ké­szíteni, . mint most,' és a lét­szám álig tíz—húsz százalék­kal lesz csak magasabb. Ez ä fejlesztés elviszi az összes pén­zünket..: , Tegnap délelőtt ülést tartott a szekszárd városi tanács vég­rehajtó bizottsága, amelyen a soron következő tanácsülés előkészítésével foglalkozott. Megvitatta a vb — többek között — á , városi tanács 1971—1975. évi, középtávú költségvetésének tervezetét; megtárgyalta és jóváhagyta az — Megjegyezni kívánjuk, hogy amíg a BOV létezett az eszkö­zöket egy-egy gyárra összpon­tosították, tehát ott fejezték be a korszerűsítést, például Pé­csett. Részben simontornyai pénz is került Pécsre. Most Jön-e ide pécsi pénz? — Erre a kérdésre nem tu­dunk válaszolni — mondják beszélgető partnereink. — A munkások megérték, hogy a vállalatot — az önálló vállalatot — központhoz csatol­ták, tehát leányvállalattá tet­ték. Most ismét önálló lesz a bőrgyár. Mi erről a munkások véleménye? — Megítélésünk szerint egyetértenek ezzel a változás­sal — mondja Szabó Sándor. — Több előny származik eb­ből: előbb tudjuk a munkáso­kat tájékoztatni; tudják, hogy jobb, felelősségteljesebb mun­kát kell végezni; s megértet­ték az emberek, hogy a válto­zás sikere nemcsak tíz—húsz vezető ember ügye. — A fegyelem megszilárdu­lását várjuk, és várják a mun­kások is — egészíti ki Szabó Sándort az igazgató. — Arról van szó, hogy minden szinten fegyelmezettebben kell dol­gozni, nagyok a feladataink, ezt csak év élejétől év végéig tartó szívós, kemény munkával tudjuk teljesíteni... — Igazgató elvtárs, hallottunk olyan véleményt is a gyárban, hogy most majd több lesz a pénz..'. — Hallottunk mi is ilyen hangokat. De természetesen be­széltünk arról is, -hogyan lehet több a pénz. Csak munkával... • Ahogy a dolgozók jelentős többsége hatékonyabb, gazdál­kodást kér a vezetőségtől, úgy ezek a munkások látják azt is, hogy csak több, pontosabb, jobb munkával lehet több a pénz. A bőrgyár önállóvá vá­lása nem feltétlen következ­ménye annak, hogy több lesz a pénz. A több pénz feltétele a jobb munka. — Es mikor beszélnek erről a munkásokkal? — Már eddig is sokat be­széltünk erről. Az üzemrészek­ben jó a vezetés követelmé­nyének a visszhangja. Most, a hét elején kezdődtek a terme­lési tanácskozások. Itt már szinte egy-egy brigádra jutó feladat megtárgyalásáig eljut­nak. Itt kezdi szervezni a mun­kaversenyt a szakszervezet, itt kezdeményezik majd a szo­cialista brigádok az 1971. évi munkaversenyt is. — Tehát elindult a bőrgyár az önálló, maga csinálta útján... — Elindultunk, rajtunk, ve­zetőkön, meg a gyár több mint ezer munkásán múlik, meddig, hogyan jutunk el. Én abban bízom, sikereket hoz a bőrgyár kollektívájának erőfeszítése — mondatta végezetül Vendrei Árpád igazgató. PÁLKOVÁCS JENŐ bizottságra 1971. évi fejlesztési alap elő­irányzatait, ezenkívül foglal­kozott a városfejlesztésnek, a IV. ötéves, tervben reánk vá­ró feladataival. Ezen az ülésén hagyta jó­vá a városi tanács vb. a szek­szárdi járási és járási jogú városi népi ellenőrzési bizott­ság 1971. első félévi munka­tervét is. Tolna megyén február másodikén hatalmas szélvihar vonult át. A megye minden községében aggódva figyelték, nem okoz-e kárt a helyenként nyolcvan-kilencven kilométe­res lökésekkel dúló szélvihar. A vihar jelentéktelen károkat okozott csupán. A DÉDÁSZ szekszárdi igaz­gatóságától kapott információ szerint nem volt vezeték­szakadás, áramkimaradás. A megyében a vihar nem okozott áramszünetet A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat nagy épít­kezései fölött is nagy zajjal vonult át a vihar, de kárt nem okozott. Pedig Szekszár- don és a Sió-torkolati mű építésénél is elég magas be­rendezések, gépek állnak a szél útjában. A közutak mentén, az ősz­szel kirakott hófogó rácsoknak mintegy felét bolygatta meg a szél, hordta el helyéről. Az útkarbantartó munkások teg­nap már megkezdték a le­döntött hófogó sáncok felállí­tását. A szél kedvezően hatott a belvizekre: csökkent az el­öntött terület. A napos-szeles idő, amely e héten volt, je­lentős mennyiségű vizet páro­Befejezéshez közelednek a belkereskedelem és az ipar, valamint a külkereskedelem tárgyalásai, az idei árualap fedezésére. A Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatása sze­rint az idei forgalomhoz szük­séges árualap már nagyjából a kereskedelem rendelkezésére áll. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenből lesz ele­gendő. Egyes cikkekből — a hazai termés ás az import kor­látái miatt a kereskedelem nem kapja meg a szükséges mennyiséget. A megállapodá­sok a szerződések pontos tel­jesítése, a még hiányzó áruk pótlása szükséges ahhoz, hogy a kereskedelem jó ellátást tud­jon nyújtani. A népgazdasági ten/ a ta­valyinál 8,7 százalékkal maga­sabb kiskereskedelmi forga­lommal számol, s ehhez 10,3 milliárd forinttal -nagyobb áru­alapra van szükség. A ter­vezett 151,1 milliárdos forga­lomhoz körülbelül 6 milliárd forint értékű áru — többségé­ben vegyesiparcikk — még hiányzik, e termékek többsége azonban még beszerezhető. Várhatóan a tavalyihoz ha­sonló lesz az élelmiszer- ellátás színvonala, bár ezt az új termés befolyásolhatja. Mennyiségileg igen biztatóak a Tegnap délelőtt tartotta so­ron következő ülését Dombó­vár Város Tanácsa Végrehaj­tó Bizottsága. Dr. Zahorcsek Alfonz kór­házigazgató főorvos, a városi kórház tevékenységéről, vala­mint a kórház abortuszbizott­ságának: munkájáról számolt be. Megtárgyalta, és elfogadta a végrehajtó bizottság a városi tanács 1971. évi költségveté­sét, a fejlesztési tervet, és az 1971—75. évi középtávú ter­vet A továbbiak során pe­logtatott el, ugyanakkor szá­mos helyen a belvíz elveze­tését megkezdték a termelő- szövetkezetek szántóföldjéről. Néhány termelőszövetkezet majorjában a szalmát, szénát szórta szét, a homokos vidé­ken pedig valóságos homok­viharrá változott, a faddi Duna jegét pedig néhol íel- szaggatta az erős szél. A sza­baddá vált víztükrön a halá­szok rövidesen kivetik háló­jukat, az idei első jelentősebb húzást elvégzik. Az Állami Biztosító me­gyei igazgatóságára szerda délutánig egy nagyobb kárról érkezett jelentés: a középhíd- végi állami gazdasági major­ban egy gazdasági épületet tett tönkre a vihar, a kárt pénteken becsülik fel. Néhány magános is tett bejelentést: a ház tetőzete, kéménye rongá­lódott meg. A kárbecslők min­den bejelentéssel kapcsolat-? ban a vizsgálatot a kár meg­térítése érdekében megkezd­ték. A Posta távközlési üzemétől azt az információt kaptuk, hogy különösebb bajt nem okozott a vihar, a megye te­rületén egy-két helyen volt csupán vonalzavar. —Pj—• ruházati kereskedelem kilátás sai, hiszen az éves 32,1 mil­liárdos forgalomhoz csupán 320 millió forint értékű árut —• felső kötött holmit, női és leányka fehérneműt, férfi és fiú alsóruházati cikket — nem sikerült eddig lekötni. Vegyesiparcikkekből az áru- szükséglet 91 százaléka látszik biztosítottnak. Volumenében nem nagy, mindössze 10 millió forint, a mezőgazdasági szeráruk hiá­nya mégis sok- gondot okoz, mert többségüket importból sem lehet beszerezni. Mintegy 1,8 milliárd forint értékű mű­szaki cikkre sem sikerült szál­lítót találni, ennek nagy része import áru, — centrifuga, porszívó, villanyboyler, kerék­pár, motorkerépár — lenne. Tüzelőanyagból még 52 000 vagon szén és 27 000 vagon brikett szállítására nem szer­ződött a hazai bányászat, s az import brikett szállításáról js most tárgyalnak. Ennek Elle­nére a készletekből és a be­érkező áruból-az első negyed­évben zavartalan tüzelőellá­tást biztosít a kereskedelem. Az építőanyagok közül a fa­lazóanyag kevés, s a hazai ipar nem tud elegendő meszet, mo­zaiklapot, parkettát, ajtót, ab­lakot adni, a szükségletet im­portból fedezik. (MTI) dig előkészítette a következő — február 10-1 — tanácsülés anyagát. A városi tanács végrehajtó bizottsági ülése közérdekű be­jelentésekkel fejeződött be. 1971. február 4, Ülést tarlóit a szekszárdi városi tana.es vég rehajtó Az idei áruellátás kilátásai Közélet ii ük

Next

/
Thumbnails
Contents