Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-23 / 45. szám

Harcos elődok nyomdokain T anácseinökök 3 éveft a szovjet hadsereg \ szovjetek Itt. össz- oroszországi kongresz- szusa 1918 januárjában egy­öntetűen állást foglalt az or­szág fegyveres erejének létre­hozása mellett, „annak érde­kében, hogy a' hatalom tel­jességét biztosítsa a dolgozó tömegek számára, és kiküszö­bölje a kizsákmányolok ural­ma visszaállításának minden lehetőségét, elrendeli a dol­gozók felfegyverzését, a mun­kások és parasztok szocialista Vörös Hadseregének megala­kítását.’’ A fiatal szovjetállamnak létkérdése volt a hadsereg megteremtésé. A cári had­sereg amely amúgy is idegen volt az orosz néptől, a há­ború végére , gyakorlatilag megszűnt létezni. A győztes proletárforradalomnak' ettől a hadseregtől merőben új fegy­veres erőre volt szüksége.' Az idő . sürgetett az ország leg­különbözőbb területem szer- veződött az ellenforradalom, s a határokon túl a vezérkari térképeken már felrajzolták a .ízovjethatalom elleni csapá­sok nyilait, a támadás irá­nyait... „Az Csszoroszországi Köz­ponti Végrehajtó Bizottság dekrétum útján bevezette az ország dolgozóinak. általános katonai kiképzését. Tizen­nyolctól negyvenéves korig minden dolgozót köteleztek arra, hogy munkája mellett S6 órás katonai kiképzésen vegyen részt, továbbá, hogy hadkötelesként katonai nyil­vántartásba vetesse magát, és hogy' a szovjet kormány első felszólítására lépjen be a Vö­rös Hadsereg soraiba.”' Az OK(b)P Központi Bi­zottsága arra kötelezte a párt tagjait, hogy azonnal lássa­nak hozzá katonai kiképzé­sükhöz. A parancsnokok vá­lasztását beszüntették, a pa­rancsnoki állományt illetően bevezették a kinevezéses rend­szert. A parancsnokokat a ka­tonai hatóságok a katonai képzettséggel rendelkező, vagy a harcban kitűnt személyek­ből jelölték ki. A szovjetek kongresszusa tudományos alapon kívánta felépíteni a Vörös Hadsere­get, Felhasználta a régi ka­tonák tapasztalatait, ugyan­akkor egyre több munkás- és parasztsorból kikerült parancs­nokot képzett ki .........amikor a Vörös Hadseregbe beléptem, annak létszáma már meg­haladta a félmilliót." — írja Zsukov marsall „Emlékek, gondolatok” című, nagy sike­rű könyvében. jVÍég szerveződött az új- -típusú hadsereg, ami kor a császári Németország hadserege 1918 januárjában gasérieíet tett a szocialista forradalom bölcsőjének, Pet- rográdnak az elfoglalására, arra számítva, hogy a szovjet­hatalomnak nincs olyan ere­je, amely képes lenne ellent állni a jól felszerelt német csapatoknak. A szovjet fegy­veres erők létszámban, fegy­verzetben és felszerelésben alatta maradtak a német hadseregnek — viszont be­bizonyították, a forradalmi hit megsokszorozhatja az erőt. A Pszkov és Narva alatti el­keseredett harcokban a Vörös Hadsereg megállította az el­lenséget, és 1.918. február 23-ra már az ő kezében volt a győ­zelem. E győzelem lett a szovjet fegyveres erők szüle­tésnapja. Aztán még évekig folyt a harc, az ellenforradalmi fe­hérgárdista erőkkel együtt 14 állam intervenciós hadserege igyekezett fegyverrel meg- dönteni a fiatal szovjetköz­társaságot, visszaállítani Oroszországban a kapitalisták és nagybirtokosok hatalmát. A Vörös Hadsereg viszont a legválságosabb pillanatokban is szerzett erőt ahhoz, hogy eredményesen álljon szembe a belső és külső ellenséggel. Az erőt a népből merítette. A Vörös Hadsereg győzelme egyúttal a proletár internaci­onalizmus győzelme is volt, hiszen az orosz munkások, parasztok mellett ott harcol­tak a magyarok és lengyelek, szerbek, horvátok, csehek, osztrákok, bolgárok és szlo­vákok. A legnagyobb inter­nacionalista osztagot a ma­gyarok alkották. Alig húszéves építőmunka után elérkezett 1941 — a leg­nagyobb megpróbáltatások el­ső éve, olyan halálos vesze­delemmel fenyegetve, ami­lyen még a polgárháború éveiben sem volt. A hitlerista német hadsereg — a világ akkor tán legkorszerűbb, vil­lámháborúkhoz edzett hadse­rege — zúdult a .Szovjetunió­ra. A hitlerista hadvezetés tapasztalatokat szerzett a modern hadviselésben, a harc­kocsik, repülőgépek, gépesített csapatok nagy tömegének al­kalmazásában. A támadás a Szovjetuniót felkészületlenül érte; tüzérségi eszközökben, harckocsikban, repülőgépek­ben számban nem maradt el a Wehrmacht mögött — csak kevés volt az új típusú harc­kocsi, a repülőgép, nem feje­ződött be a védelmi rendsze­rek kiépítése, a hadsereg át­szervezése. Azonfelül hiány volt tapasztalt katonai veze­tőkben, aki volt, azoknak nagy része nem rendelkezhetett a megfelelő harci tapasztalat­tal. \[ égis, négyéves súlyos harc, sok megpróbálta­tás és a Szovjetunió népeinek szenvedése után a szovjet hadsereg diadalmaskodott. A szovjet katonák vérrel véd­tek minden talpalatnyi föl­det, felőrölve a hódítók vá­logatott erejét. A breszti erőd, a hős városok; Moszkva, Leningrad, Sztálingrád, Ogyessza, Szevasztopol. Kijev védői a felülmúlhatatlan bá­torság és kitartás példái. Hő­siességéért és bátorságáért 13 millió szovjet harcos kapott kitüntetést, a legmagasabbat, a Szovjetunió Hőse arany-, csillagát lő ezernél több ka­tonának. tisztnek. tábornok­nak tűzték a mellére. A fasiszta Németország fö­lött araíott győzelemmel egy­idejűleg a szovjet hadsereg felszabadította Kelet-Európa népeit, megteremtette szá­mukra a lehetőséget, hogy sorsukat kezükbe vé.ve, elin­duljanak a szocializmus épí­tésének útján. És, megterem­tette a lehetőséget ahhoz, hogy a világ számos más or­szágában győzzön a szbcalista forradalom, hogy kiszélesed­jen a nemzeti felszabadító mozgalom. A történelmi fejlődés fő tartalmát és irányát ma már nem az imperializmus, hanem a szocializmus erői határoz­zák meg — és ennek az erő­nek fő részese a szovjet had­sereg, amely a világ legjobb fegyvereivel van felszerelve. A II. világháború leg­nagyobb terhét a szovjet had­sereg viselte; a keleti fron­ton pusztult el a fasiszta erők 73 százaléka. A szovjet hadsereg mellett most a béke védelmére fel­sorakoztak a testvéri szoci­alista országok fegyveres erői; a Varsói Szerződés egységes védelmi rendszerében, olyan fegyverekkel felszerelve, ame­lyekkel földön, vízen, levegő­ben egyaránt képesek meg­semmisíteni az agresszort. A szovjet rakéták halálos biz­tonsággal találnak célba, a föld bármelyik pontján is. Ezt a tényt — a szovjet had­sereg anyagi és erkölcsi fö­lényét — kénytelenek elis­merni az imperialisták. ^518. február 23-án első­sorban a forradalmi lelkesedés vitte győzelemre a szovjet állam hadseregét. Ma, 53 év múltán azért a világ legerősebb hadserege a szov­jet hadsereg, mert katonái még nagjmbb forrad 'imi Ic.i ■ kesedéssel, magasfokú politi­a tanácstörvényről A sajtó, rádió és televízió jóvol- ’ tóból a tanácsok bővülő jogköre, az új tanácstörvény már régóta országos beszédtéma volt. — de a paragrafusokba foglalt rendelet még nem jelent meg, • amikor meglátogattuk né- ' hány község tanácselnökét. Azt tudakoltuk, hogy ez a nagy váltózásokát ígérő hír milyen gondolatokat ébresztett rész­ben bennük; részben, milyen visszhangot keített-’ kittséguki Wfjv&eméníébéfiv »'<**«' *»’ ’’’ Szedres tanáies-*... elnöke, Tibai .. ... . Sándor: „Anya­gi lehetősége­ink bővülnek. Ebben bízva szeretnénk tető alá hozni új, nyolctantermes iskolánkat tor­nateremmel és ebédlővel. Na­gyon jónak tar­tom, hogy a szerv vezetőjét a jövőben ki­nevezik. mi ezt azonban úgy szeretnénk megoldani, hogy vá­lasztott és kinevezett is legyen egyszerre”. szakigazgatási Gypnk tanács­elnöke, Hóf Adám: „Leg. fontosabbnak a demokratizmus fejlődését ér­zem, az önren­delkezés bővü­lését, a tanács­tagok jogainak gyarapodását. Eddigi., tanács­üléseinket, leg­jobb szándékunk ellenére is, bizonyos formalizmus jelle­mezte. Most a tanácstagok na­gyobb súlyt tudnak adni a vá­lasztópolgárok, a község la­kossága igényeinek”. Tolnanémedi ta­nácselnöke. Hor­váth I .ászló: ,,Va lóban szeret­nénk. elérni, hogy a hatás­kör bővülése ne csak papírfor­ma legyen, ha­nem a tényle­ges munkában is realizálód­jon”. Kölesd tanács­elnöke, Mizsák Tibor: „Talán ritkaság, de Kö- lesdet rendelet- tanulmányozó nép lakja. A postán már ér­deklődtek az esedékes Ma­gyar Közlöny iránt. Végre, hajtó bizottsá­gunk tagjai pedig egyenesen igénylik a tájékoztatást. Köz- ségpolitikai szempontból nagy jelentőséget tulajdonítok az új tanácstörvénynek, mert egye­bek közt lehetőségünk nyílik majd arra, hogy nagy törté­nelmi hagyományokkal rendel, kező és erre büszke községünk fejlesztését a lakosok igényei­nek megfelelve, jobban szol­gáljuk”. Pálfa tanácsel­nöke, Éhl Hen­rik: „A tanács- törvényt és azo­kat a változá­sokat, amelye­ket ez majd községünk köz­életében hoz, el­sősorban aktí­vabb tanácstag­jaink vitatták idáig egymás közt. Azok. akikkel kapcsolata 'bán' skérétnénk ha a választók bizalma a következő ciklusban is megtisztelné őket ezzel -a funkcióval. Az új törvénynek költségvetési kihatása is lesz községünkre, és mielőbb meg­felelő szabályrendeleteket aka­runk alkotni, sok, közérdekű ügyben”. < Pártbizottsági ülés Szekszárdin Az MSZMP Szekszárd váro­si bizottsága február 22-én, hét­főn délelőtt tartotta ez évi első pártbizottsági ülését a megyéi pártszékház nagytermében. Az ülés első napirendi pontja az országgyűlési kép­viselő- és tanácsválasztással kapcsolatos politikai és szer­vezeti előkészítés volt. A má­sodik napirendi pontban ja­vaslat hangzott el a városi pártbizottság és végrehajtó bi­zottság munkatervére. Mind­két napirendi pontot Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára ismertette. Az ülésen részt vett és fel­szólalt az elnökségben helyet foglaló Perecsi Ferencné me­gyei nőreferens, aki a válasz­tási agitáció néhány fontos kér­désével foglalkozott. A válasz­tott testület tagjai egyhangú­lag fogadták el a beterjesztett napirendi pontokat. történeti kiállítás nyílt Pakson Pakson a régmúlt, a jelen és a jövő találkozott hétfőn dél­után. a járási könyvtárban megnyílt kiállításon, amely a szekszárdi múzeum anyagából és helyi gyűjtésből a földmű­velés eszközeit szemlélteti, az őskortól kezdve a népvándor­lás koráig. A megnyitón dr. Balassa Iván, az országos me­zőgazdaság; múzeum főigazga­tó-helyettese tanácsokat adott a paksi „falumúzeum” létre­hozásához, amelyet a mostani kiállítás bővítésével alakítanak majd ki. Este Juhász Káról}', a köz­ségi tanács vb-elnöke, Paks nagyközség IV. ötéves tervét ismertette, a könyvtárban szép számban megjelentek előtt. kai öntudattal. fegyvereik mesteri kezelőiként állnak őrt a béke védelmében. Kialakult az új típusú harcos, a harcos hazafi, a harcos internaci­onalista, akit kommunista szellemben neveltek, aki fenn­tartás nélkül a hazának, a népnek, a pártnak adja ma­gát, akit Narva, Pszkov, Le­ningrad, Moszkva hőseinek, a Berlinre a győzelmi zászlót kitűző hősök példája lelkesít. BL

Next

/
Thumbnails
Contents