Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-21 / 44. szám
. i wAz alább Irt szókra esküttiink* ' A XVHI. század huszas évei a török időkben elnéptelenedett falvak újratelepí- tési korszakának számítanak. Az elmenekült vagy elpusztult lakosság helyébe részben külföldi telepeseket hívtak, részben a sűrűbben lakott honi vidékekről csábítottak magyar telepeseket, hogy megműveljék az elvadult földeket, és falvakat építsenek. A telepesek különféle kedvezményeket kaptak, de rendszerint nem annyit, mint amennyit nekik megígértek. Áz évek múltával földesuraik mindinkább sanyargatták őket, ez pedig kiváltotta a falu népének az ellenállását. A hatvanas években országos méretű parasztmozgalom bontakozik, ki ami végül is áz Urbárium kiadásához vezetett. Tolna megyében Dombóváron alakul ki. ilyen forradalmi góc, a környékbeli parasztok 1768-ban ide gyűlnek össze, hogy megtámadják az ott tartózkodó Festetten alispánt, akinek végül is sikerült elmenekülnie, de különben megmártották volna a malom vizében... A forrongó községeket katonasággal tömték meg az urak. E megmozdulásnak a szakályi jobbágyok voltak a hangadói, amint az a későbbi büntetőper irataiból kitűnik. Szabó Ádám, .a szabályiak egyik fővádlottja felmondotta, hogy Somogyból búzavásárió emberek jöttek, s azok hozták a hírt, hogy náluk már nem szolgálnak a földesuraknak a jobbágyok, s ez tüzelte fel a szakályiakat. A dombóvári „zenebonát"’ követő ’időkben' is a szakályiak mozgalma fejlődött a legreálisabb irányban.' A szakályiak ellenállásra, szervezték a környék parasztjait, és ami a mozgalom fejlődésére nézve' a leglényegesebb, írásba rögzítettek- törekvéseiket: esküszöveget készítettek. Az utókor ‘számára , fennmaradt az esküszövegük. "ímé: . „Az alább írt szókra esküttünk. Mi Szakály NN. község esküszöm az Atya Fiú Szent Lélek Ur 'Istenre, Teiles Szent Háromságra, Boldogságé* Szűz Mária és Istennek Szentéire, hogy ezen Piinctu- moktul, melyeket magam Írattam föl, semminémű ret- tenés el ne vonzzon, velem egyet értő vagy nem értő felebarátomat el -nem• adom. el sem is áru-lom, hanem ha a közönséges akaratéul valaki magát kihúzza, aztat hogy megbüntessük akarom, én pedig éjjel s V.appal utolsó csöp véremig - -felebarátomat oltalmazni mindenkor ké^z vagyok és véle fegyet értek. Ennek utána,- ha Ínség, ha hatalmasság, ha Uraságh paranesolattya erőszakosan a robotra, ingerel, ’ adnak közönséges" akarattal ellen álló készebb’ meghalni, mintsem engedelmeskedni mindaddig, míg Felséges Királi Parancsolat ki öéSB. QŰáífcV .-é? a közönséges . jqért/, mindenkor kész vagyok fcalpíá ’dilani. Isten engenv ^ mozgalmainak egyik legbecsesebb okmánya ez az esküszöveg. A szakályi forrongok ellen folytatott büntetőper tanúvallomásai szerint az esKétszázfauszonhároin új ház küszöveget Szabó Ádám jobbágy, diktálta, és a falu nótáriusa írta. A,: mozgalmat letörő katonaság • bevonulását azzal akarták megakadályozni, hogy tervezték á Kapos-hid felszedését'. A. szakályi parasztmozgalom három, fő vádlottja — Szabó Ádám, Varga Mihály és 3o- zovics János — testi fenyítést kapott, és kitiltották őket falujukból, sőt, a vármegye területéről is. ' íDr. Hadnagy Albert tanulmánya alapján.) Kondás Béla tanácselnök: — Én is helybéli származású vagyok, ezért a változásokat mint saját falum változásait figyelem és igyekszem -segíteni. A felszabadulás óta összesen 223 ház épült., Nem hiszem, hogy sok olyan közepes nagyságú falu lenne' a megyében, ahol ilyen sokat építkeztek volna. Sza- kályban épült meg főként helyi erőre alapozva az első falusi törpevízmű. Uj iskolát kaptunk másfél milliós költséggel — A megélhetés forrása? — Az többoldalú. A legtöbb családban a termelőszövetkezeti jövedelem és a hozzá kapcsolódó háztáji .gazdálkodás dominál. Mellesleg megjegyezve, nálunk igen in- tenzív a háztáji termelés. De nagyon sok a faluban a vasutas is. Úgy veszem észre, hogy ezeknél nem annyira a . vasutassággal járó kereset, a meghatározó, mert az köztudottan nem a legmagasabb, inkább a szabadjegynek van nagy értéke. A férj a vasúton dolgozik, de utána a feleség is kap szabadjegyet, és ingyen utazgathat háztáji termékeivel a városi piacokra. Cser n ed A történelem viharos századaiban a hírneves, jelentős települések néha éppúgy eltűntek a térképről, mint a kevésbé jelentősek. Jó példa erre a Szakály melletti Cser- néd vagy Csernyéd, amely manapság útban van afelé, hogy a kültelki településnévből is tovább zsugorodjon dűlőnévvé. Pedig valamikor e helységnév jelentős település neve volt: Csernyéd, éppúgy megyeszékhelyi funkciót töltött be, mint a megye más helységei (Tolna, Kölesd stb.). A XIV. cs XV. században itt lakptt a környéket is uraló Zichy-család, és ' tucatjával tartották itt a megyegyűléseket. Szakályi menyecskék a színpadon Ékes bácsi és fia Főként a kültelekén fogy a lakosság Kocsis István tanácstitkár: — Sajnos, a mi falunk lakossága is csökkent. A mi falunkba én is mint itten,i születésű tartozom bele. A legutóbbi ■ népszámláláskor 2026 lakosa volt .falunknak, tíz évvel korábban 2194,; húsz évvel ezelőtt pedig 2222. A csökkenés elsősorban a kül- teleki részekből adódik. Hozzánk tartozik Kistáva, Ürge- vár és Tárkánypuszta. Ezek fokozatosan elnéptelenednek- Kistaván például már csupán egy család lakik, ideiglenes jelleggel.' Csökken a faluhoz tartozó szőlőhegyen élők száma is. De a falu maga is inkább csak stagnál a lélek- számot illetően, mint növekedne, annak - ellenére, hogy nagyon sok új ház épül. Bár Szakály meglehetősen központi hely, centrális jellegű vasútállomásunk van, az itt húzódó vasút az ország egyik legfontosabb fővonala, és nagy forgalmú az átmenő kö- vesutunk is. Ez az út köti össze Szekszárdot Tamásival és a Balatonnal/. Túlzás nélkül mondhatjuk,- hogy anyagilag a tehetősebb községek közé tartozunk^ ám ,, ennek ellenére mindig akád S fiatalok közül, aki felköltözik iti^ nen, az idősebbek pedig kihalnak, így aztán végered-, ményben itt sem valami' kedvező a demográfiai kép. .Lényeges változás azonban nem következett be> az összlakosságot illetően. A két világháború közti időkben,- sőt az első világháború előtti évtizedekben is nagyjából ekkora volt a lakosság száma. Az 1913-ban kiadott A Ma- gyár Szent Korona Országainak helységnévtárá-toól tudjuk, hogy a század elején 1778 lakost tartottak nyilván, de akkoriban , nem ,. tartozott Szakályhoz annyi kültelek, mint később. • . Az egyik parasztembertől, idős Ekés János bácsitól kedves levelet kaptam: Hétről hétre olvasom A mi falunk rovatot, mert minden egyes részlete nagyon érdekel. Most én a mi falunkra — Szakály- ra — szeretném felhívni a figyelmét. Nemrégiben találkoztam Hegedűs László, regö- lyi származású pesti lakossal, és vele is beszélgettünk a mi falunkról, ő mindjárt küldött is adatokat Szakályra vonatkozóan, amelyeket a megyei és az országos levéltárban gyűjtött össze. Bőséges adatunk van a falunk eredetére vonatkozóan, de nagyon érdekes a mi falunk jelene is, minden el sem fér majd egy cikk keretében. Csak példaként említem, hogy az utóbbi időben legalább 100 házzal szaporodtunk.” Meglátogattam idős Ekés bácsit egy kis beszélgetésre. A fia, az ifjabb Ékes nem a szülői háznál lakik, de hazajött ő is. E családi beszélgeAhogy Tamási felől a faluba érünk... tésből is könnyen rekonstruálhattam, hogy valóban menynyire érdekes e falu jelene. Ékes bácsi elmesélte, hogy a falu népe a kezdeti idegenkedés után megbarátkozott az újjal, a szövetkezettel, s hogy mindenki mennyire megtalálhatja anyagilag is a számítását, ha nem restell szorgoskodni. — Ne vedd öcsém dicsekvésnek, de a mi falunkban mindenkinek annyi megtakarított pénze van, hogy nem is nagyon mer vele eldicsekedni a szomszédban. Hisz azért kellett új takarékszövetkezeti irodát is építeni. Az ifjabb Ékes a termelőszövetkezet egyik állat- tenyésztési szakvezetője lett. És ő is azok sorába tartozik, akik új házzal „frissítették fel” a falu összképét. EN IS... Engedtessék meg eg?/ kis önéletrajz. Ezúttal jómagam is azok közé tartozom, akik joggal vallják: „A mi falunk...” Itt láttam meg a napvilágot,/itt anyakönyveztek. Ezt ismerőseim körében kevesen tudják rólam, mert .hiszen oly am gyakran mondom, hogy „otthon. Szekszárdon”, és hogy ,,hazamegyek Miszlára”. Efnögött az van, hagy anyai ágon Miszláról származom, oii ismerkedtem meg az ábécével, ott lettem ko.masszá, és szüleim most 4s ott élnek. Szekszárdon pedig olyan régóta lakom, annyira odanőitem e kisváros minden közösségi öröméhez, gondjához, hogy tulajdonképpen bennszülöttnek érzem, magám, a valóság is néha adminisztratív formaságnak tűnik. Pedig, hogy mélyen élnek bennem a szakályi gyökerek, ezt le sem tagadhatnám. Valahányszor keresztül vasparipázom. a Kapos völgyén Tamási felé, s a högyé- szi dombtetőről meglátom e csodás szépségű tájat, valami megpezsdül bennem. Ha útitársam van sosem felejtem el megjegyezni: ,,Ime, a szülőfalum...” Es ilyenkor ha akarom, ha nem, előlopakodik a gyermekkor ezernyi apró-cseprő emléke. Nem hébe-hóba járok erre, mert hiszen a mi falunk forgalmas út mentén fekszik, s ha az ember nem akarna, akkor is kénytelen lenne erre járni. De egyébként 4a 'xúárl ne akarnék, amikor minduntalan ismétlődik e kelle~ mes érzés. Ha pedig éppen ide jövök rokonlátogatóba, az mindig egy kicsit a hazatérés izgalmával jár. A nagyszülők már kihaltak. Róluk néhány elsárgult, megkopott, akiadarab maradi örökségként. Bizonyságul, hogy valamikor tehetősebb középparasziok voltak, de a harmincas évek mezőgazdaságra oly terhes időszaka párosulva a családon belüli viszályokkal — elvitt mindent. Éppen a minap mesélte nagyapáméir. egykori kezese, hogy nagyszüle m dollárTíÖlcsönt vettek. fel valamelyik banktól, de a kamatterheket nem bírták, napirendre kerültek a pereskedések, és végül megperdült a dob: elárverezték a földet is, a házat is, amelyben születtem. Hogy mióta élt a Boda-família Szakályban? Az 1573—74-es török defter szerint már lakott egy Boda Gergely nevű varasztember a faluban. A modern kor mezőgazdasági válsága mindenesetre nem nagyon tisztelte családunk tőzsgyökösségét... Es még egy adat. Nagyanyai ágon közeli vérrokonságban vol- tunk a tamási születésű Gőgös Ignáccal, akit az utókor a kommunista munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségeként tar-; nyilván. BODA FERENC
