Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-17 / 40. szám

Kérem felvételemet... A tsz-tagok ajánlották Regölyben a doktor bácsit Gondosan őrzött, dossziéba fűzött irományokban tallózok. Párttagfelvételi kérelmek kö- tege a tamási járási pártbi­zottságon, az egész járásból ide továbbítják a jelentkezé­seket. A kérelmezők — akik az ilyenkor érthető izgalom­mal várták a reagálást — az­óta, néhány kivételtől eltekint­ve, kézhez vették a kis piros könyvecskét. Sok a szakképzett munkás és a 25 év alatti fiatal — fő­ként férfiak — a pár hónap alatt felvett 43 új párttag kö­zött. Egészséges az utánpótlás, megmutatkozik ez a községek­ben, az ipari és mezőgazdasági üzemekben, ahol a legjobb dolgozók kopogtatnak és bebo- csájtást nyernek. Különböző alapszervezetek, különböző foglalkozású új párttagok. Megtalálható köz­tük a gyári munkás, a ktsz- tag, a termelőszövetkezeti gép­szerelő, gépkocsivezető, a fel- szabadulás után született ifjú közgazdász, a marxista közép­fokú iskolát, esti egyetemet végzett pedagógus. Az újak közül ketten az ellenforrada­lom előtt is párttagok voltak már. Az akkor, kimaradottak most találtak vissza, időköz­ben munkájukkal, tömegszer­vezeti megbízatásukkal is bi­zonyítottak. Feltűnik a sok fiatal között egy kérdőíven az idősebb kor­osztály egyetlen képviselője. Dr. Szentirmay Sándor, Regöly község körzeti orvosa 66 esz­tendő terhével a vállán, haj­lott korára érlelte meg önma­gában az elhatározást. „Ké­rem felvételemet.. * Abban az időszakban avat­ták dr. Szentirmay Sándort doktorrá, amikor a nagy vi­lággazdasági válság munkás­megmozdulásai hazánkban a budapesti forradalmi tömeg- tüntetésben csúcsosodtak. A naptár akkor 1930. ‘szeptem­ber 1-ét mutatta. A klinikai gyakorlat, a más falvakban végzett gyógyító munka után Regölybe került. Hosszú ideje, 1943 szeptembe­rétől egyhuzamban körorvos, Minden napunk történelem. Ez annyira nyilvánvaló (és annyira közhely), hogy ritkán gondolunk vele. Néhány esz­tendeje nagy sikerű könyvso­rozat jelent meg: „Ha ... nap­lót írt volna” címmel. A pon­tozással jelölt helyre bárme­lyik történelmi szereplő neve beírható, és csakugyan nem kell nagy fantázia annak meg­sejtéséhez, hogy mennyire örülnének a mai historikusok egy mongoldúlás korbeli köz­vitéz naplójának, Nagy Lajos főszakácsa receptkönyvének, vagy valamelyik török begler- bég elszámolásának az évente beszedett adókról. Komolyabb­ra fordítva azonban a szót, az utókor szempontjából minden írásos anyagnak nagy jelentő­sége lehet, ha képet akar al­kotni magának az elődök éle­téről. Az elődök jelen esetben mi vagyunk, az írott emlékek megőrzésére, szelektálására hi­vatott intézmények pedig a levéltárak, melyeknek az 1969. évi XXVII. számú törvény­erejű rendelet széles hatáskört biztosított. Egyetlen számadat. Se terü­letileg, se lélekszám szerint nem nagy megyénkben a Tol na megyei Levéltár nem ke­vesebb, mint 1143 szerv é-■ intézmény iratkezelését ellen­illetve körzeti orvos a Tolna megyei községben. Meggyöke­resedett, együtt él a falu né­pével. Szívvel-lélekkel bekap­csolódott a falu fellendítéséért évtizede indított helyi moz­galomba. v Kora miatt voltak kételyek felvétele előtt. Mondják, hogy a helyszínen szerzett tapasz­talatok nyomán szertefoszlot­tak a kételyek, megszűnt az aggály. Közéleti tevékenységén át és az eszmei azonosulás út­ján jutott el a belső döntés­hez: kéri a felvételét. Karrier­vággyal nem illethető a ki­apadhatatlan energiájú, tettre- kész ember. Amit egyéni am­bíciói tápláltak, elérte az élet­ben. Miért most kérte felvé­telét? A nem egyszer feltett kérdésre pontosan meg is fo­galmazta indokait. „Cselekvő részese akarok lenni még job­ban annak, ami a fejlődés ér­dekében ma tudatosan törté­nik. Érzek magamban annyi erőt. hogy éppen a pártban tudok többet tenni, mint ed­dig/’ Egy negyedszázad alatt megismerhető valaki, különö­sen faluhelyen. Dr. Szentirmay Sándornak a járási orvos­egészségügyi szakszervezet és a községi Vöröskereszt elnö­ki tisztében nyújtott munkája is bizonyíték. Az előző cik­lusban tagja volt a községi ta­nácsnak is, jelenleg nem ta­nácstag. Vajh, miért nem? Van ugyan területi párt- szervezet a községben, a dok- ton bácsi mégsem ott, hanem a helybéli Népakarat Terme­lőszövetkezetben kérte és nyerte el felvételét. Egyhan­gúlag igennel szavazott a 45 tagú közösség párttaggyűlése. Ezt követően, a járási jóvá­hagyás előtt — mint más eset­ben is — kötelességszerűen, a helyszínen tájékozódtak. El­lenszavazat nélkül hagyta jó­vá a felvételt a járási párt végrehajtó bizottság. * Reménytelennek tűnő vál­lalkozás egyetlen kiutazással megtalálni a doktor elvtár­sat. Három település lakóira őrzi. Irattári eredetű anyag csak a levéltár tulajdonába kerülhet, de a levéltárnak jo­ga van magánkézben levő ira­tokat is védetté nyilvánítani. A védetté nyilvánítás nem tu­lajdonjog-változást jelent, ha­nem azt, amit a szó értelme mond: — védelmet. Legbiz­tonságosabb védelmet termé­szetesen a levéltári elhelyezés nyújthat, ami ismét csak nem feltétlenül tulajdonjog-válto­zás. Letéti szerződés esetén a tulajdonos rendelkezési jo­gát fenntarthatja, sőt azt is megszabhatja, hogy a letétbe helyezett iratok milyen felté­telek szerint álljanak a ku­tatók rendelkezésére. A szoro­san vett védelemről annyit, hogy a levéltárnak — az Or­szágos, Levéltár ilyen részle­gének bevonásával — megvan a lehetősége az iratok restau­rálására. amire magános alig­ha vállalkozhat. A miniszteri rendelet sze­rint levéltári anycgot. alap­anyagot képez, korától füg­getlenül minden — nem könyv eltegű — irat. kép. hangjegy géni adaiieldnlnozás lyulc- rriiaga. myvr1 "'lésügyi mi- - !-zter Iß 1970. (XI. 29.) szá­mú rendelete előírja. hogy •kef be l:?11. i'-v- ^n< A be­jelentési köt clnzeOség 1971. június 30-ig teljesíthető. — Keszőhidegkút, Szárazd, Regöly — terjed ki körzete, elég nagy az elfoglaltsága. Most is éppen úton van, Hi- degkútra ment. Bármennyire sajnálatos, fordítani kell az elképzeléseken. Utunk a Nép­akarat Tsz-be vezet, oda, ahol megtörtént a kissé rendhagyó felvétel. Ötödmagával vették fel a doktor bácsit a párttagok kö­zé, a többiek tsz-tagok. Az ő ajánlói — Juhász József párt­vezetőségi tag és Májer Ist­ván — a tsz párttaggyűlésén éppen a község társadalmi életében kifejtett tevékenysé­ge, hovatartozása, állásfogla­lásai alapján álltak jót érte. Májer István külön kiemelte ajánló soraiban, hogy a dok­tor kezdeményező szerepet vitt a törpevízmű létesítésében és megvalósításában. — Mi az oka, hogy itt és nem a községi szervezetnél volt a felvétel? — tudakoljuk Horváth Antal tsz-párttitkár- tól. Nyugodt, komoly, higgadt ember a párttitkár, kapásból felel, nem okoz gondot a vá­lasz. — Szorosra fűződött a dok­tor bá'csi és a mi szövetkeze­tünk kapcsolata. Már a mun­kából kifolyólag. Tagjaink, ha betegek, hozzá járnak, innen kapott fuvart is, ha mennie kellett. Nagy tekintélynek ör­vend a tsz-tagok körében, be­csüli. tiszteli a kétkezi dolgo­zót. Tagságunk orvosi ellátása ellenében figyelmességből, szövetkezetünk egy kh földet juttat doktorának. De közel került már korábban a párt- szervezethez, eljárt a rendez­vényeinkre, még ha sokszor el is hívták őt a betegekhez. így aztán a mi számunkra termé­szetes lett,, hogy a mi párt­Március 5-án és 6-án jogász­napok lesznek Szekszárdon. Ezzel kapcsolatban felkerestük dr. Szilcz Ákos megyei fő­ügyészt, a Magyar Jogász Szö­vetség Tolna megyei szerveze­tének elnökét és tájékoztatást kértünk tőle. — Bevezetőként jó lenne néhány szót hallani a jo­gászszövetség lényegéről, cél­jairól. — Azzal kezdeném, hogy a jogászszövetség társadalmi szervezet, s ennek megfelelően alakult a tevékenységi köre is. Célkitűzéseiben, munkájában szerepel a különböző területe­ken dolgozó jogászok politikai és társadalmi összefogása, mun­kájuk egyeztetése, a jogászok politikai és szakmai tovább­képzésének segítése, általában a szocializmus építésében a jo­gászokra háruló feladatok meg­oldására való mozgósítás. Igen kiterjedt munkaterület a kül­földi kapcsolatok ápolása, min­denekelőtt a szocialista orszá­gok jogászaival való együttmű­ködés. Ennek jegyében aktív szerepet vállal a Magyar Jo­gász Szövetség a szocialista or_ szágok jogászai nemzetközi szövetségének munkájában. Ugyanígy szerepet vállal a szö­vetség a kapitalista világban élő és haladó — s emiatt ül­dözött - - emberek jogvédelmé­nek ellátásában. Igen jelentős a jogászok közti tapasztalat- cserék szervezése, valamint áz általános kulturálódás elősegí­tése. E sokoldalú feladatkör jegyében kerül sor a Tolna megyei jogászira pokra is. — Ügy tudom, máskor is rendeztek már jogászuapokai tagságunkhoz tartozzék. Sem­miféle aggály nem merült fel — világosít fel a párttitkár. — Úgy hírlik, hogy az új­donsült párttag, a doktor bá­csi már pártmunkát is kért. Mivel tudják őt megbízni, titkár elvtárs? — Tudja ő, mi a kötelessé­ge, ha nagy is az elfoglaltsága. Valóban jelentkezett pártmun­ka végett, őt nem kell unszol­ni. Van mit tegyen. Hivatásá­ból kifolyólag állandó a kap­csolata a néppel. Mint művelt ember, olyanok körében dol­gozik, akikhez eljuttathatja a helyes politikát, jó irányba be­folyásolhatja őket. Nem hu­szadrangú feladat ez. Tudja, ő olyan ember, aki serkenti a tétlenkedőt, mindenről van mondanivalója, politikai­lag jól tájékozott. De nem csak beszélni tud, hanem cse­Tolna megyében, illetve Szek­szárdon. — Igen. Az elsőt 10 évvel ezelőtt rendeztük. A mostanira külföldi vendégeket is hívtunk, így azon előreláthatólag szov­jet, csehszlovák és NDK-beli jogászok is részt vesznek. — Milyen tartalmi célt tűztek a mostani jogász­napok elé? — Ez idő szerint állami éle­tünk egyik legfontosabb jogi kérdése, a tanácsi életünk és választási rendszerünk meg­reformálása, korszerűsítése. A jogásznapok középpontjában ez a témakör áll, s erről vita­indító előadást dr. Papp Lajos, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke tart. A két­napos program napirendjén szerepel az új szövetkezeti tör­Hétfőn Abutig városába, az assziuti kormányzóság terü­letére érkezett a Magyar If­júság Nílus-expedíciója, s ez­zel túljutott az Asszuán—Kai­ró távolság felén. Az utóbbi napokban erős északnyugati szél nehezítette meg a két műanyag kenu út­ját, egy hirtelen támadt ho­mokvihar pedig a Nagham- mad-i hídnál partra sodorta őket. A kaland'-s hri'izás át­meneti kellemetlenségeit fo­kozta a hidegre fordult idő­lekedni is. Van alkalma mind­ezekhez, lehet a doktor bácsira számítani — mondja csende­sen, határozottan Horváth Antal. * Egyénileg kell nézni, nem lehet sem beskatulyázni, sem felületesen megítélni az egyént. Vannak az életben soha meg nem öregedő, szellemükben, gondolkodásmódjukban fiatal éltes emberek, és akad a kevés évet számlálók között is ener- vált, vénemberesen konzerva­tív ifjú. A hajlott korú, az élenjárók kötelezettségeit igaz szívvel vállaló, a soká érkező, de mégiscsak kopogtató regölyi doktor bácsit kommunistának tartották, amikor a tsz-párt- SZervezetben maguk közé fo- §sdták SOMI BENJAMINNÉ vény, dr. Földvári József: A büntetés tana című szakköny­vének vitája, valamint az üze­mi balesetekért való felelősség jogi elemzése is. E témakörök­ből is vitaindító előadás hang­zik majd el. és többen tarta­nak korreferátumot. A Közgaz­dasági és Jogi Könyvkiadó pe­dig erre az alkalomra szak­könyvkiállítást rendez. — Hol tartják az előadá­sokat, vitákat? — A művelődési központ ter­meiben. Még megemlíteném, hogy a jogásznapokat közösen szervezzük a Hazafias Népfront és a Közalkalmazottak Szak- szervezete Tolna megyei Bi­zottságával, valamint a TIT Toina megyei szervezetével és befejezésként 6-án, szombaton este jogászbált tartunk. a—c járás, a nehéz hajózási viszo­nyok miatt a vízi út rövid szakaszát uszályon tették meg a vállalkozó szellemű fiatalok: Vedres László, a KISZ KB munkatársa, az expedíció ve­zetője, Fodor Sándor egyetemi adjunktus, Magyar György középiskolai tanár és Ahmed Farid, a kairói evezősklub el­nöke. A Nílus-expedíció előrelát­hatólag február végén, már­cius elején érkezik Kairóba. Védett iratok A jogásznapok előkészületei Magyar fiatalok Nílus-expedíciója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents