Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-03 / 28. szám
A járási párt-vb tárgyalta. Napirenden a nőmozgalmi határozat megvalósításának paksi járási tapasztalatai Csaknem egy esztendővel a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetével kapcsolatban született párthatározat megjelenése után, legutóbbi ülésén a nőmozgalmi munka vizsgálatát tűzte napirendre az MSZMP Paksi Járási Végrehajtó Bizottsága. A járások között elsőként tett elemzést a járási pártbizottság 1970. június 17-i ülésén elfogadott intézkedési tervének tükrében végezték el, felhasználták hozzá a nyolc helyen végzett helyszíni tanulmányozás megállapításait is. Néhány híján 26 ezer ott élő nő fejlődését, teljesebb Kezdeti eredmények, félreértések Mind az előterjesztés, mind a vita során felszólalók többsége megállapította, hogy a párthatározat szellemének megfelelően, a tennivalók megértése folyamán nagy hangsúlyt kapott helyileg a nőpolitikái munka. A paksi járásban kialakult kedvező politikai légkör alapot ad ahhoz, hogy a nők fokozottabban részt vállalhassanak a társadalmi-politikai élet elő- relendítésében. Létrejöttek a járásban a nők sajátos érdek- védelmének fejlettebb szervezeti keretei, hetvenhat nőbizottság alakult, 51 pártszervezetben választottak nőfelelőst. Járási szinten elejétől kezdve felléptek a nőmozgalmi munka lebecsülése, a visz- szahúzó szemlélet, és az itt- ott fellelhető megnyugvás ellen. No, ha tudatában vannak annak, hogy a szervezeti kiépítés főként a következő esztendőkben fog gyümölcsözni, megállapították az egy év eredményeit. Kedvezően változott a járás párttagságának gondolkodása, a rátermettek megbecsülését jelzi a párt-, szakszervezeti. KlSZ-vezetősé- gekbe bekerült nőknek a korábbinál magasabb aránya. A társadalmi összgondolko- dásban korántsem ennyire kielégítő a változás, gyöngébb, nem egységes a fejlődés. Gyakori még a formalitás, a szervezeti dolgok túlbecsülése, visszahúz az előítélet. A határozattal egyetértők nem mindegyike érti, milyen konkrét intézkedésekre van szükség. Egyes gazdasági vezetők Tudjanak és akarjanak élni jogaikkal egyenjogúsításának elősegítését, közéleti bekapcsolódását, muhka- és életfeltételeinek javítását szolgálta a vb. tanácskozása. A gondosan készített, a vitához jó alapot nyújtó jelentést Laki Endréné, a járási pártbizottság nőreferense terjesztette elő. A sokoldalú és elmélyült, az okokat és okozatokat együttesen elemző, útmutató vitát — melybe bekapcsolódott Perecsi Ferencné. a megyei pártbizottság munkatársa is — Rigóczky István, a járási pártbizottság első titkára foglalta össze. a határozat rájuk eső részét le akarják tudni a szociális létesítményekkel, másutt megkerülik az élet- és munka- körülmények javításának égető tennivalóit. Félremagyarázása a párthatározatnak több szakvezető furcsa reagálása, amikor a munkafegyelmet rontva, piaci bevásárlásra és fodrászhoz munkaidőben engedi el a nődolgozókat. Nem elég testületi ülésen „kiállni” a határozatért, hanem azt teljes mértékben, és kézzelfoghatóan meg is kell valósítani — hangsúlyozták a vb tagjai. Konkrét és pontos, helyben készült intézkedési tervek kellenek, (ahol elkészültek, tökéletesíteni kell), s ezáltal készítőiktől számon lehet kérni, hogy mit valósítottak meg azokból. Követendő példaként esett szó a Gerjeni Állami Gazdaság, a Nagydorogi Áfész, a Paksi Konzervgyár jó kezdeményezéseiről. . (Többek között szakmai továbbképzést, ismeretterjesztő előadássorozatot indítanak a nők számára.) A pártszervezetek rendszeres ellenőrző, koordináló, elemző munkával segíthetik elő a célra törő tevékenységet, a tétlenség megszüntetését, fel tudják oldani a konfliktusokat. A vezetőségek és a nŐ- felelősök politikai oldalról ösztönözzenek arra, hogy a gazdasági vezetők levonják az anyagi és egyéb konzekvenciákat, s cselekedjenek. Közösen érhető el, hogy a nők hosszabb időt igénylő közéleti érdeklődése és tevékenysége fokozódjék. A Gemenc Szálló után a megyei pártbizottság leendő székhazának építésén dolgoznak a Szekszárd felé magasodó óriásdaruval. Az alsó szint födémelemeit rakják és betonozzák. Gottwald Károly felvétele. Gördülő gondok A vidéki színházak új működési rendjének félévi tapasztalatai A paksi járásban az iparban foglalkoztatottaknak 57 százaléka, míg a mezőgazdaságban dolgozóknak harmada a nő. Mégsem számszerűségi alapon, nem ilyen megokolás- sal kerültek szóba az előléptetések, a bérezések rendezésének. tennivalói. A nők vezetésbe való kiemeléséhez szintén az alkalmasság, az alkalmassá tevés, az iskolázottság, a szakképzés, a közéleti tevékenység útja vezet. Erőteljesebben hozzákezdtek, bevonják őket a vezetésbe, azonban ez a középvezetői posztokon még akadozik. Különösen a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben bízzák meg nehezen a paksi járásban az arra rátermetteket, kevés a csoport-, illetve brigádvezető nő Nyomatékosan felhívta az ér- *i«veimét a végrehajtó bizottság a szakmai, politikai iskolázásra mozgósított az előítéletek elleni harcra. Nem elég az egyenjogúság puszta léte. jogaikkal élni kell tudni a nőknek is. A Paksi Konzervgyár dolgozóinak négyötöde nő, mégis férfit választottak szb-títkárnak. Maguk a nők sem értik sok esetben a párthatározatot, végzik a munkájukat — nem is rosz- szul —, és közben oda sem figyelnek, mi zajlik körülöttük. Azt is tapasztalták, hogy a nők felülről várják saját gondjaiknak, boldogulásuk akadályainak felismerését, és azok elhárítását is gyakran másoktól igénylik. Tárgyilagosan vizsgálták a vb ülésén azt is, miből fakad, miért halad lassan a nők előléptetése? Az okok között jelölték meg a felkészülés fogyatékosságait. Az alkalmasak egy részét visszatartják a családi kötöttségek (esetenként a férj sem nézné jó szemmel, ha az asszony vállalkozna a vezetésre), sokukban viszon; nem bíznak, lebecsülik képességeiket. Felhívták a figyelmet. vizsgáliák meg a hely' lehetőségeket és azt. hog'- azok miként hozhatók összhangba az igényekkel, a jogos elvárásokkal. A határozat óta több helyen minőségi kádercserét is hozott a paksi járásban a vezetésre alkalmas nők előléptetése. Volt arra is precedens, hogy a huzakodás ellenére kinevezett női vezetők munkájukkal bizonyították, igazolták a bizalmat. Sajátos, de mégis része az egésznek Hangsúlyozták a vb-ülésen, hogy indokolt, külön is kell foglalkozni a nőkérdéssel. Mikéntjét külön párthatározat szabályozza, mely kötelezően előírja az erőteljesebb és minden oldalú előrelépést. őszintén, köntörfalazás nélkül kimondták a paksi járási vb-ülésen, mi az. amit nem lehet máról holnapra megoldani a nőkérdésben. Az éjszakai műszak mielőbbi és egyöntetű megszüntetése, a nők csökkentett munkaidejének bevezetése, a családi pótlék felemelése kapcsán leszögezte álláspontját a vb, mely szerint a nők sajátos érdek- védelmét nem lehet elvonatkoztatni az össztársadalmi érdekektől. Az általános fejlesztés és a nők speciális helyzete egyformán igényli, hogy járásszerte javítsák az áruellátást, a szolgáltatásokat. (Ne történhessen meg. hogy ünnep előtt háromszor-négy- szer is el kelljen menni kenyér végett az asszonyoknak a boltba.) Elismerte, méltatta a választott testület, hogy a járásban a gazdasági vezetők zöme jól viszonyult a párthatározathoz. Példájukkal, ösztönzéssel élenjárnak a pártszervezetek, de nagyon sok még a párthatározatból fakadó tennivaló. A szakvezetők is kötelesek támogatni a nőbizottságokat, hogy azok tudjanak okos és hasznos javaslatokat tenni, (ne lássanak bennük második szb-t), hogy azok rendszeresen elősegítsék a nők élet- és munkafeltételeinek javítását. Nem zárult le a vb-üléssel a helyes értelmezés érdekében folyó vita, jelentősége szerint szorgalmazzák, hogy közös nevezőre jussanak, visszatérnek rá. A határozat megértése, a mindenkivel szemben támasztott nagyobb igényesség, a politika előtérbe kerülése — változatlanul aktuálisak a tartalmasabbá váló új nőmozgalomban. Hogy mennyire össztársadalmi ügyként kezelik a paksi járás vezetői a nőkérdést, idézem a vb-ülésről a korábbi határozatot kiegészítő mondatot. „Minden olyan fórumon, ahol a járás társadalmi, gazdasági, politikai életéről van szó, foglalkozni kell a nők helyzetével, erőteljesebb előrehaladásuk biztosításával.” A vb útmutatása, a tanácskozáson tárgyalt gondolatok bizonyára kedvezően fognak kisugározni az egész járásra. SOMI BENJAMINNE 1971. február 3. Üj működési elv alapján kezdték művészi munkájukat ebben az évadban a színházak. A körzetesítés új rendje a művésai színvonal emelését, a meglévő vidéki színházak megerősítését tűzte ki célul. Elvi alapja az előadásokra vonatkozóan: kevesebbet, de jobban — a nagyobb nézőszám érdekében. Pécsett. Szegeden és Debrecenben tájékoztatták az MTI munkai arSait a körzetesítés első félévi tapasztalatairól —, a „gördülő gondokról” és eredményekről —. valamint a további feladatokról. A Pécsi Nemzeti Színház működési területe az idei 75. jubileumi évadban jelentősen ./kitágult?: rendszeresen ellátogat a szomszédos Tolna megye székhelyére. Szekszárdra, amely Pécs színházi testvérvárosa lett. Szekszárdon ma már rendsze„A fogyasztók című cikkre Szövetkezetünk részéről a cikkben foglaltakkal messzemenően egyetértünk. Mindent el kell követni, hogy a fogyasztókat károsodás ne érhesse. A Kermi és az ÁKF által végzett vizsgálatok alkalmával a cikkben foglalt 24 cipőipari termékből kettő, a G10-es és G12-es modell érinti szövetkezetünket. E cikkekből 75 pár volt a Szövetkezetek Társulásának bolt’ában. A vizsgálat folytán két pár rsizmát roncsoltak szét a minőségi ellenőrök. Az észlelt hiányosságokkal kapcsolatosan el kívánjuk mondani. begy a műbőr csizmák hibái részben alnpanvag eredetűek, részben az összedolgozás fob“‘án keletkeztek. Például nem egyöntetű a szín. a kéreg puhasága és deform áltsága. valamint a »•a- gasztóanvng ragacsossága. Feldolgozás folytán keletkezett, bogv a-?- «»'’’-részen ráncok voltak találhatók és a fejrész anyagsérü- léses volt. Fentiekből a megfelelő követ- I keztetést levontuk bár II. osztáréssé vált a pécsi színészek játéka; eddig tizenkét előadásukat több mint hétézren tekintették meg. — A pécsi opera dunántúli feladatot lát el; lévén e tájegység egyetlen operaegyüttese. Az anyavároson kívül Kaposvárott, Veszprémben, Szekszárdon, Ajkán, Keszthelyen és Pécsváradon szerepelt a népszerű „Varázs- fuvolá’-val. A „gördülésbe” bekapcsolódott a gyermekszínház is, amely vidéken az egyedüli ilyen intézmény. A Pécsi balett, — amely méltán nevezhető „utazó együt*es”-nek, a Dunántúl és az Alföld több olyan városában vendégszerepeit. ahol korábban balettet nem láthatott a közönség. A Pécsi Nemzeti Színház az évad első felében összesen 35 előadást tartott székhelyén kívül, több mint tizenhétezer néző előtt. érdekében’^ válaszolnak lyú áron kerültek a boltba, értékesítve egy pár sem lett. Az 519/1970. sz. levelemben utasítottam a bolt vezetőjét a kifogásolt termékek azonnali kivonására a forgalomból. Egyidejűleg az 517/1970-es sz. levelemben a Kerminek tettem jelentést a tett intézkedésről, majd az 513 70. sz. levelemben az ÁKF megyei felügyelőjével kiértékeltük e kérdést, és úgy intézkedtem, hogy a csizmák csak a leér- tékeitboltban kerülhetnek forga- lom.bahozatalra, messzemenő árenged -lénnyel, harminc százalék volt a7. árcsökkenés. Az észrevételt köszönni k, meó- sunkkal szemben. — aki az árut átengedte — a szükséges eljárást fíilv.nmníha tettem. BWtoqf+úik fogyasztóinkat, hogy a lövőben hasonló esetre nerp kerül sor. mert az ellenőrzést azóta még jobban megszigorítottuk. Szövetkezeti üdvözlettel: Keserű János elnök VISSZHANG
