Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-14 / 38. szám
Mártír-emlékmű M a Tolna megye székhelye nem a leggazdagabb szobrokban. A meglevők jó részét fényképeink bemutatják. Sok mellett naponta elhaladunk, és éppen ezért — V jobbágy felszabadító B o- zcrédj István. a megszokás már ilyen — nem figyelűnjt azokra. Képeinket nem a szobrok keletkezésének 51 rendjében' helyeztük el lapunkban. A kor iránti tiszteletből mégis illendő először ■ a legrégebbit,, a Béla téren levő szentháromság szobrot említeni. Tulajdonképpen szobor- csoport, mely a rajta levő latin feliratok tanúsága szerint: „A legjelesebb Trautsohn József api ti kormányzósága alatt emeltetett fogadalomból’’ és ,.A kiváló Pinczés úr bírósága alatt szerencsésen befejeztetett”. Még egy felirat dicsőíti ,.a szekszárdiakéi a pestisvész idején vélő szentháromságot.” A Védelem értékét kétségessé teszi, hogy a pestis 1739'40-ben- pusztított, tehát elég hosszasan. Nem kevésbé hosszú időt vett igénybe, amíg H szekszárdiak kifejezési formát találtak hálájuknak, ugyanis a város legrégibb zebra tizenhárom évvel ké- őbb. 1753-ban Készült el Szép, a tér hangulatához tartozó, értékes műemlék. A «térnél,-.és egyben cikkünk első - oldalánál maradva, itt van mgg Bezerédj István, „az első önként adózó magyar nemes” mellszobra, mely stílusosan a régi megyeházára néz. Konrád Sándor szekszárdi születésű szobrász alkotása, a-talapzat dombormű vei ve] együtt, melyek Bezeréfij Etelkának és Amáliának is emléket állítanak. A megyeszékhely legforgalmasabb helyére néz le Garay János szobra, mely csak a költő sokáig elevenen élt helyi, lokálpatrióta értékelésével arányosan nagy, de korántsem a tisztes középszerű poéta irodalmi, rangjával. A hat és fél méteres magas szobrot harmincöt évvel Garay halála vitán, 1898-ban készíttette el, a már városi rangért tusakodó . hálás” Szekszárd. mely életében koSzekszárd legrégibb szobra. rántsem juttatott annyit1 később. kikiáltott . költőié jedel- mérjek, mint amennyibe a Szárnovszky Ferenc alkotta szobor. került. Garaynak egyébként már Rét évvel korábban is volt egy mellszobra Szekszárdon. Ez alatt ma is naponta ezrek mennek el, anélkül, hogy tudomást vennének létezéséről. A gimnázium homlokzatának, első- és második emeleti része közül néz le a városra és az első világháborúban idegen érdekekért elesett szekszárdi honvédek emlékére. Az emlékmű vet, mely nem jobb és nem rosszabb számtalan más hasonlónál, 1924. október 26-án avatta fel az az akkoriban „hadvezérnek” nevezett katonatiszt, akinek alighanem bőséges része volt abban, hogy a talapzatra négyszáztizen- négy név került: — József főherceg. A Tanácsköztársaság mártírjainak emlékműve, a múzeum előtt, melynek környékét- a közelmúltban látták el megfelelő bu1 rolőlannkkal. Makrisz Agamemnon alkotása. I'9ő9. június 28-án avatták fel. A ' ' méter hosszú, három métc*; • ’gas. márvány- borítású t o elhelyezett robosztus, lebegő nőalak abba az irányba néz. ahonnan i3!9-ben Prónay különítméGaray SZEKSZÁRDI Nem túlságosan merész megállapítás, ha azt mondjuk, ■hogy amióta városépítészeti kultúra van. azóta szobrok is díszítik a legmagasabb formarendű emberi településeket. Noha az embernek az az igyekezete, hogy önmagát vagy a környezetében levő testeket minden oldalról mégtekinthető- en. „körüljárhatóan” megmintázza, ide gyökerezik, felesleges lenne egészen az őstörténeti távlatokba visszanyúlni. A megyeszékhelyünk ,.jogelődjének” tekinthető kelta lakott helynek 'városias formát — és az Alisca nevet — adó rómaiaknál, görög inspirációra, a szobrászművészetnek már nagy jelentősége volt. Róma köztereit és útjait nemcsak az istenek, és a többnyire életükben isteni rangot kapott császárok szobrai díszítették, hanem neves közéleti férfiaké is nyesei a halálba hurcolták a direktórium mártírjait. Az emlékmű hátoldalán száznegyvenhét név sorakozik. Még egy emlékmű van a környéken, a zsidótemplom előtti négy méter magas, műkőből készült tömb. mely tulajdonképpen nem szobor, csak dombormű. A hitleri megsemmisítő táborokban elpusztultakra figyelmeztet és emlékeztet: :— sajnos.-hosszú idő óta csorba és kUayftat'lan felirattal. A .szobrok', szobraink, ' é|*y része —- ez az elmondottakból is kiderül — túiaidon- V M-ijőn crplékmű. Nevezetes eseníínyeket, személyeket az uiv^oi1 emlékezetébe idézni hivatott. ' A kisebb méretűek közé tartozik Ady Endre fej- szobra a MŰM. 505-ös, a költő nevét viselő ipari szakmunkásképző intézet előtt. Azt valószínűleg már kevesen tudják, • hogy. Babits-iskpla előcsarnokában lévő Eabits fejszobrot viszont az a Kos- suth-díjas szobrászművész készítette, aki Ady Endre síremlékét is: — Csorba Géza. A szobrokra, ez általános A nácizmus áldozatainak emlékezete. Népújság 6 1S71. február 14. tünet, az alkotók valamiféle különös szerénysége jellemző, amit szívesebben neveznénk rossz szokásnak. Többségüket, hiába, járja . körül, akár négyszer is, az érdeklődő, nyoméi, sóm találja a művész névé Az első világháborúban elesettek emlékműve. nek. A megyeszékhely . emlékműveit, köztük a szobrokat, emléktáblákat, nevezetesebb síremlékeket Debulay Antal dolgozta fel 1968-ban készült, kéziratban lévő munkájában, amely nagy részében az itt előadottak -forrása is. ,.E1- dugpttpak” lehet nevezni a kórház előcsarnokában lévő Semmelweis és Balassa János .mellszobrokat is, amelyekkel a fontos egészség- ügyi intézmény szerencsés cserét csinált. A nagy orvosok szobrainak helyén ugyanis a harmincas években Pesthy Pál és Vass Józseí arcmása állt. (Van-e ki a nevüket ma még ismeri? Előbbi igazságügy, utóbbi népjóléti miniszter volt.) Szekszárd két legszebb, immár nem emlékmű jellegű, hanem .díszítő értékű szobrát. R. Kiss Lenke alkotásait — iniir-r—Ti-—
