Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-14 / 38. szám

A szocialista demokrácia fejlesztése és jogrendszerünk reformja

,,Ax óilaméiet és a szociális* ia demokrácia fejlesztése a munkáshaialom, a szocialista állam további megszilárdítását, erejének növelését, hatékonysá- gának fokozását jelenti. Állam- életünk a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének lénye ye, hogy egyidejűleg erősítsük a központi hatalmat és növeljük a helyi szervek önállóságát.

, jelentősnek tartjuk a törvényhozói és kormányzati munka korszerűsítését.’*

Kádár János kongresszusi beszédéből

Az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztéséi szolgálja a már megjelent új választójogi törvény, . az országgyűlés által elfogadott új tanácstörvény, valamint országunk alaptörvényének, az alkotmánynak a módosítása. E törvények kidolgozásában tevékeny részt vállalt a pécsi Állam és Jogtudományi Egyetem államjogi tanszéke is. Dr Ádám Antal egyetemi tanárt kértük fel nyilatkozatra:

az új törvények hogyan segítik a kettős feladat, az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztését.

— A IX. pártkongresszus határozataiban megszabott célkitűzéseknek, a társadalmi fej. lődés újabb igényeinek megfelelően, a párt- és állami szervek — a szakértők és az érdekeltek széles körének bevonásával — behatóan felmérték, elemezték a szocialista államszervezetet, a szocialista demokrácia meglévő intézményeit, körvonalazták a további előrehaladás lehetőségeit.

— Ezt követően a Központi Bizottság és a kormány 1969. március 6-i, illetőleg 1970. április 16-i együttes ülésének állásfoglalásai, a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei, majd a kongresszus határozatai jelölték meg a feladatokat.

— Az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztésére irányuló törekvések, nem elszigetelt jelenségei a társadalomnak, nem öncélúak, hanem szerves részei azoknak a törekvéseknek, amelyek a szocializmus teljes felépítésére irányulnak. Az eddigi vívmányok megőrzésének és a további előrehaladásnak egyik legfontosabb eszköze a szocialista állam.

A szocialista államiság és a szocialista demokrácia fejlesztése egymástól elválaszthatatlan, egymás hatékony érvényesülését kölcsönösen előmozdító követelmény hazánkban.

Ezeknek jegyében indult meg két évvel ezelőtt a tanács- rendszer továbbfejlesztésére irányuló elvi alapozó és jogszabály-előkészítő munka, s történt meg az új választójogi törvény kidolgozása. A kongresszus határozata most egyértelműen megállapította az alkotmánymódosítás szükségességét és meghatározta annak alapvető követelményeit.

— Professzor úr! Korábban szóba került új alkotmány kidolgozásának az igénye. Most pedig alkotmány- módosításról van szó.

— Valóban volt erről szó. Ma már úgy látjuk, hogy nem szükséges új alkotmány kidolgozása, mivel politikai rendszerünkben nem következett be lényeges változás. Indokolt, sőt halaszthatatlan viszont, hogy társadalmunk osztály- strukturájában, a termelési viszonyokban, a társadalmi élet egyéb területein végbement yátímásakzat alaptörvényünkben rögzítsük. A kongresszus megállapítása szerint is szükséges, hogy a szocialista államszervezet, valamint a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének főbb követelményeit, szervezeti és hatásköri következményeit, az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit a fejlődés előrelátható igényének megfelelően fogalmazzuk meg alkotmányunkban.

— Alkotmányunk továbbfejlesztésének jegyében született még az elmúlt évben az új választójogi törvény, így került a héten az országgyűlés elé az új tanácstörvény. A két törvény meggyőzően bizonyítja, hogy hazánkban a választási rendszer és a népképviseleti rendszer kölcsönösen meghatározza egymást.

— Hogyan fejleszti tovább

a szocialista demokráciát az

új választójogi törvény?

— A választójogi törvény egyrészt fenntartja az eddig bevált szocialista választási alapelveket, néhány vonatkozásban pedig továbbfejleszti választási rendszerünket.

— Bővül például a jelölőgyűlések szerepe és jogosultsága. Korábban a jelölőgyűléseken ajánlott személyek közül a Hazafias Népfront állított jelölteket. Az új szabályozás szerint a képviselők és a tanácstagok jelölésének joga a jelölőgvülést illeti meg. Javaslatot tehetnek a népfront, más társadalmi szervezetek, a vállalatok, intézmények kollektívái és egyes állampolgárok. A jelölt az a javasolt szeihály lesz, aki a jelölőgyűlésen. vagv a jelölőgyűléseken részt vevő állampolgárok legalább egy- harmadának szavazatát elnyerte.

— Több jelöltet is lehet állítani. Az eddigi tapasztalatokat hasznosítva a szocialista demokrácia érdemibb megvalósulása érdekében, amennyiben valamely választókerületben erre tényleges társadalmi igény jelentkezik, több jelölt indítható. A több jelölt indítását nem szabod abszolutizálni. Ha a választók egy személyben megegyeztek, azt valóban legmegfelelőbbnek tartják. formális lenne még egy jelölt állítása. A fő követelmény az, hogy a legalkalmasabb és a többség bizalmát élvezők kerüljenek a választott testületekbe. A jelölőgyűlések k’bővült jelölési joga nem i'áltnztatja meg a jelölések népfront-jellegét. Továbbra is a népfrontra hárul az a feladat, hogy a társadalmi szervekkel és szervezetekkel együttműködve, az állampolgárok véleményének figyelem- bevételével szervezzék a választási eljárást, politikai meggyőző eszközökkel segítsék a legjobbnak tartott személyek jelölését és megválasztását.

— Ezek szerint az új törvény a választóktól is aktívabb cselekvést, nagyobb

felelősségtudatot követel?

— Feltétlenül. Több jelölt esetén a választónak egyértelműen meg kell jelölnie kire szavaz, mert enélkül szavazata érvénytelen. Az automatikus szavazási módszer megszűnt, vagyis az, amikor több jelölt esetén a névsorban . elől álló kapta a szavazatot, ha a szavazó egyik jelölt nevét sem húzta ki. El kell érnünk, hogy erről a változásról minden választópolgár tudomást szecezaen» .Lxi. .. "-— Uj vonás az is, - hogy a. megyei tanácstagok közvetett választással nyerik megbízásukat. A megyei tanács tagjait ugyanis a helyi (községi, városi) tanácsok választják saját tagjaik, valamint más állampolgárok köréből. Uj az is, hogy a jövőben elkülönül a tanácstagi és a képviselői választás.

— Milyen elvckcí követ

az új tanácstörvény?

— Fokozottabban érvényesül a tanácsok hármas jellege és feladata: a népképviseleti, az önkormányzati és az államigazgatási. A megyei tanácsokra ugyancsak hármas funkció hárul: a központi akaratközvetítés, a megyén belüli koordináció és a települések képviselete. A járási tanácsi testületek megszüntetése az államéletben végbement fejlődés következménye. Megemlíteném még azt, hogy megszűnik a. kettős — az elnöki tanácsi, és a miniszter- tanácsi — irányítás, és a tanácsok elvi irányítását a Minisztertanács egyedül látja el. Amint már számos eddig bekövetkezett változás igazolja — tovább növekszik a községi és városi tanácsi szervek önállósága, hatásköre és felelőssége.

— Befejezésül még azt szeretném elmondani, hogy az említett nagyfontosságú törvények és az idén sorra kerülő alkotmányreform alapozói, indítói annak a további négy évre szóló jogalkotási programnak, amelyet az igazságügy-miniszter előterjesztésére a közelmúltban fogadott el a kormány, s amelynek megvalósítása során egységesíteni és egyszerűsíteni kívánjuk egész jogrendszerünket. Csak egyetlen példát említek: — a társadalombiztosítást jelenleg közel félezer jogszabály szabályozza. Ezek összevonását, továbbfejlesztését szolgálja az 1972-ben megalkotandó egységes társadalombiztosítási törvény. Ezt a kormány, mivel szinte az ország egész lakosságát érinti — széles körű társadalmi vitára kívánja bocsátani.

BI.

— Jó napot kívánok. Lakás- felmérők vagyunk — hangzik a rövid, udvarias bemutatkozás.

Azután kis időre birtokba veszi a Mészáros Lázár utca 1. földszint 2-t Sümegi Ár- pádné, a városgazdálkodási vállalat munkatársa. Mérőszalag kerül elő, lakás felmérési ív, toll.

— Előszoba, fürdőszoba, éléskamra, két szoba — az első bejegyzés. Pontosan megmérik az összes helyiség hosz- szúságát, szélességét, magasságát.

Culyássy Ödön és felesége, a lakás bérlői. Nyugdíjasok mindketten.

— Mennyi lakbért fizetnek most?

— 156 forint 5 O-et. Nem nagy a nyugdíjunk, de viszonylag alacsonynak találjuk a lakbért — mondja Gulyássy Ödön,

A felmérőív kitöltése már gyorsan megy, a lakók itt is, másutt is barátságosan fogadják a városgazdálkodási vállalat munkatársait, készségesen válaszolnak a kérdésekre.

Mit kérdeznek még? — Mi» ®si Jűtenek, alakítottak-e a laSzülői értekezletek

Az „értekezlet” szó nem tartozik azok közé, melyek különösebben kellemes képzeteket keltenének. Egy értekezlet lehet, hasznos, .dg a rossznyelvek azt állítják, hogy ritka az, anáeiyik nem ' unalmas. Elméletben kizártnak kellene tartani azt a lehetőséget, hogy ha szülők és tanárok ülnek össze értekezni, tanácskozásuk unalomba fulladjon, vagy éppen meddő ’ legyen. Tárgya miatt nehéz ezt elképzelni, hiszen a „tárgy” a gyermek, mely ismeretes módon legnagyobb kincsünk még akkor is, ha később a szokott pimasszá fejlik. A valóság sajnos nem mindig igazolja az elméleti elképzeléseket.

Nem is egy általános iskolai igazgató panaszkodott már előttünk a megyében arról, hogy nemcsak szakmája „nőiesedik”, hanem a szülői értekezletek is. Magyarán, azon kilencven, vagy még több százalékban csak az anyák vesznek részt. Mentségül bajos az apák más irányú elfoglaltságát felhozni. Inkább annak a hagyományos szemléletnek tovább éléséről van szó, hogy a gyerek nevelése anyai feladat, amiben az apák legfeljebb csak alkalmas (vagy alkalmatlan) időpontban kiosztott pofonokkal vesznek részt. Visszatérő és többször újra hallott vélemény volt viszont szülői részről, hogy az iskola és. az otthon kapcsolatának ezen a fontos fórumán nem mindig tudják követni az előadó okfejtését. Az túlságosan is „magas” pedagógiai szaknyelven beszél, nem eléggé közérthető.'

A saját gyermekével kapcsolatban, bevallva vagy sem, a legtöbb szülő valamelyest elfogult. Az utóbbi években azonban már tűnőben van az, hogy a nevelők és szülők (tulajdonképpen ‘ szintén nevelők) találkozása valamiféle párharccá fajul, ahol az utóbbiak törik-szakad az előbbiek elfogultságát, netán „pikkelé- sét” akarják bebizonyítani. Érdeklődő útjaink során különös módon- azokban az iskolákban szereztük a leginkább feljegyzésre érdemes tapasztalatokat, melyek „megyei be- iskblázásúak”, vagyis amelyeknél viszonylag ritkán van

alkalom arra, hogy a tantes- tület tagjai és a megye területén szétszórtan lakó szülők találkozzanak. A Lengyeli Mezőgazdasági . Szakmunkásképző Iskolában például a szülői értekezlet valóságos több napos rendezvénysorozat, amelyen a messziről jött résztvevőknek szállást és ellátást biztosítanak. Az érdeklődés nagy és hasonlóképpen az az ugyanilyen helyzetben levő Bonyhádi Közgazdasági Szakközépiskolánál.

Felmerülhet a kérdés, hogy a messziről jött szülőt menynyire érdekelhetik egy egész osztály problémái, hiszen fia, vagy lánya annak az osztálynak csak egyetlen tagja. Az a tapasztalat, hogy érdeklik, ami már csak azért is helyeselhető, hiszen annak a közösségnek a belső ügyeiről szereznek tájékozódást, melyben gyermekük ideje nagyobb részét tölti, mint az otthoniban. Ami persze nem csökkenti se fontosságát, se lehetőségét a szülő és osztályfőnök, vagy szülő és szaktanár négyszemközti eszmecseréjének. Dr. Kende Ferenc, a bonyhádi szakközépiskola igazgatója is felhívta a figyelmet azoknak a jelzéseknek fontosságára, melyekhez ilyen beszélgetések során juthatnak a nevelők. Legyünk szigorúbbak: kell is, hogy jussanak. A magánélet kinek-kinek legszigorúbb magánügye, amibe csámcsogó kíváncsisággal beavatkozni nemcsak ízléstelen, hanem tilos is. A magánélet bajai, családos emberek esetében, azonban már kihathatnak a gyerek tanulmányi előmenetelére, lelki egyensúlyára is, ami egváltalán nem közömbös. Éppen ezért nagyon fontos a szülői értekezletek eredmé- nyessege érdekében az őszinteség, egy olyan légkör kialakítása, mely érzékelhetővé teszi, hogy mindkét fél első-, másod- és sokadrendű feladata csak a segítés lehet, egy harmadikon, a gyereken.

O. I.

Effv óra a lakásfelmérőkkel

kásban valamit, mivel főznek, van-e bojler a fürdőszobában, hol dolgoznak a bérlők, mennyi a fizetésük, nyugdíjuk. Az egyik ív azután a lakónál marad, lehet utánanézni, számolni.

A földszint 3-ban fiatal tanárnő nyit ajtót. Azzal fogad bennünket, hogy mennyire pontosak voltunk, hiszen a napokkal korábban kapott értesítésen fél öt szerepel érkezési időként,

— Egy lakás felméréséhez általában fél óra kell. Pontos időt is közlünk a bérlővel. Ez nemcsak udvariasság, de az emberség is azt diktálja, hogy így tegyünk. Ne kelljen egész este otthon maradnia a családnak miattunk — mondja Sümeg iné.

Egyébként a, napi munkaidő után, rendszerint négy órakor indulnak, és este fúl kilenc, kilenc óra után már sehová sem csengetnek be.

Eddig 420. lakást mértek fel Szekszárdon, a felmérések közben még nem akadt probléma sehol. A rendeletet nem kapta , meg a, vállalat, így — egyelőre ■— 'a lakbérrel kapcsolatban megközelítő pontosságú információt sem adnék.

A lakás felmérések vezetője és irányítója Lantos Istvánná.

— Nagyon várjuk már, hogy megérkezzen a közlöny, mert most a kisebb adapterölei- lakásban, a panclház~i:ban tegezzük a mérést, a limit' r:-g- "’lapitását ugyanis még nem tudjuk.

— Ha a felméréssel elkészülnek, hogyan történik a lakbérek kiszámítása?

— A lakás térfogatát vasz- szük alapul, a városi tanácstól megkapjuk a lakbérövszati besorolást, majd velük 'együtt a lakás komfortosságát és más tényezőket figyelembe véve, meghatározzuk a téri.

Csütörtökön a 421. lakásba csengettek be . . .

A rendelet, a hiányolt kös- löhy megjelenéséről idé.kö. lsen már hírí altunk.

Hogy a városgazdát' ’ ■ -i vállalat miért nem kapta még meg — nem tudjuk. És ne.a értjük azt sem. hogy a lakások fein: 1..ésir.il a mrg~.~ y:.7 miért va.i szükség. A rcnőa'ct ugyanis ilyen adatot nem tartalmaz.

— rá —