Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-13 / 10. szám
RENDELETEK Sürgető igényeli kell a vállalati támogatás Beszélgetés dr. Dán MihálynévnU az SZMT központi könyvtárának vezetőjével A mezőgazdaság 1971. évi állami támogatása „Mind állami, mind vállalati forrásokból többet kell biztosítani a felnőtt lakosság oktatására és művelődésére, mindenekelőtt a munkástelepülések megfelelő művelődési intézményekkel való ellátására, az ifjúság művelődési igényeinek kielégítésére.” Többek között ezek a szavak js a X. pártkongresszuson hangzottak el. Magyarázatra nem szorulnak, csupán annyit hozzájuk, hogy a szakszervezeti könyvtáraknak igen nagy szerepük van az előbbiek megvalósításában. Bzek kapcsán beszélgettünk dr. Dán Mihálynéval, a Szak- szervezetek Tolna megyei Tanácsa könyvtárának vezetőjével- megyénk szakszervezeti könyvhálózatának helyzetéről, terveiről. A SZOT Agitációs és Propaganda Osztályának társadalmi, könyvtárosi munkabizottsága a közelmúltban dolgozta ki „Alapelvek és követelmények” címmel a szakszervezeti könyvhálózat távlati tervezéséhez szükséges irányelveket. Ez tulajdonképpen a SZOT 1961-es határozatára — és annak néhány, a tartalmi munkát szabályozó pontiára — épül, illetve annak kibővítése, módosítása. — Mi tette szükségessé a határozat módosítását? — Nagyon megérett a helyzet ennek kibocsátására, melyet a társadalmi, gazdasági felmérésből adódó megnövekedett feladatok és igények sürgettek. A könyvtár egész területén előbbre kellett lépni, s ennek szellemében zajlott le a decemberi köyvtáros- konferencia is. — Mi újat hozott a kiadvány? — Az igényeknek és követelményeknek megfelelően rendszerezi a tartalmi munkát, segítséget ad a szükséges anyagi és tárgyi feltételek biztosítására. A követelmények elsősorban a tartalmi munkában növekedtek. A tavaly megtartott népművelési konferencián hangzott el; elértünk oda. hogy a könyvtárak alap- intézményekké váltak. A következőkben el kell érni még azt. hogy a termelő- és a politikai munkában nélkülözhetetlenek legyenek. A szakszervezeti könyvtáraknak információs központként is kell működniök és differenciáltan kell kielégíteniük az olvasók igényeit. Tehát a megnövekedett kívánalmak maguk után voniák, hogy a tárgyi, anyagi feltételeket — könyvellátott- ság. helyiség stb. ’— megteremtsék. Remélhetőleg még ebben az évben SZOT-hatá- rozat lesz a kiadványból. — Ezt a tervezetet megyénk szakszervezeti könyvtárhálózata mikorra tudja megvalósítani? — Sajnos kilátásaink nem túl jók, ugyanis a tervezet olyan anyagi feltételekkel szá1971. január 13. mól, aminek nálunk csupán 90 százalékos megvalósítása is csak 10—15 esztendő múlva lehet valóság. — Miért,? — Mert a szakszervezeti könyvtárhálózat az állami költségvetésből az eddigieknél nem kap magasabb összeget. A komolyabb részt a vállalatok támogatása adná. Például Borsod megye hálózatának már most olyan előrehaladott a helyzete, hogy a kiadvány feltételeinek 80 százaléka biztosított. Természetesen e nagy különbség a megyék jellegéből adódik. Persze nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a mezőgazdasági, jellegű Tolna megyében is lehetne ezen változtatni; mégpedig úgy* ha az üzemek, vállalatok nemcsak elvekben és erkölcsiekben, hanem kötelesség szerint anyagiakban is jelentősebb támogatást nyújtanának. — Úgy tudom, a támogatásra is van S/OT-határozat. — Természetesen. A vállalatoknak minden dolgozójuk után évente öt forintot kell befizetni. Szeretnénk elérni az idén, hogy ezt a minimális összeget minden üzem és vállalat fizesse be. Tartalmi munkánkat pedig elsősorban arra irányítjuk, hogy a befizetett összegekkel párhuzamosan az olvasók száma és igénye is növekedjék. — Hány szakszervezeti könyvtár van megyénkbe;.? — Nyolcvanöt. Ebből 68 a letéti, 17 az önálló könyvtár. Sajnos az utóbbiak közül idén 13-at fel kell számolnunk, mert közel sem tudják biztosítani az önálló könyvtár működéséhez szükséges alapfeltételeket. — A szervezett szakszervezeti könyvhálőzafnak gyakorlatilag 10 éves múltja van. Milyen fejlődésen ment át azóta? — Az 1961 decemberi SZOT- tiatározat megjelenése óta orA IV. ötéves terv előirányzata szerint 1971-ben két fontos élelmiszeripari beruházáshoz biztosítanak fejlesztési kölcsönt; idén kezdik meg a Budafoki Élesztő- es Szeszgyár élesztőüzemének és a Szerencsi Csokoládégyárnak a rekonstrukció j át. Az élesztőt jelenleg két budapesti üzem gyártja, évente összesen 9500 tonnányit készítenek. Ez azonban már nem elégíti ki a szükségletet és ráadásul a minőséget is kifogásolják a kenyérgyárak. Ezért a negyedik ötéves tervben a hazai sütőélesztő-ter- rnelést 13 000 tonnára növelik és a minőséget is megjavítják. A nagyobbik, jelenleg mintegy 7000 tonna élesztőt adó budafoki gyárban új üzemrészt emelnek és ezzel csaknem 4000 tonnával több élesztő gyártását teszik lehetővé. szagos viszonylatban van fejlődés, de a megyében nincs, illetve nagyon minimális. Tíz év alatt az ország szakszervezeti könyvtárainak könyvállománya másfélszeresére nőtt; a szervezett dolgozók több mint 20 százaléka rendszeres olvasója, 60—70 százalékuk munkás. (Az ' utóbbi számot az ipari települések adatai emelik.) Tolna megyében a szak- szervezeti könyvtárak 50 százaléka 300 kötet alatti, csupán 15 könyvtár rendelkezik 1000 könyvkötet felett. Megyénkben a könyvtárak elhelyezése az elmúlt tíz esztendőben szinte semmit nem változott. Elmondhatom, hogy sok helyen csak egy szekrényt neveznek könyvtárnak. — Milyen a hálózat könyvtárosi ellátottsága? — Amikor erről beszélek, büszkeség tölt el. Mert igaz az. hogy megyénkben a tárgyi és anyagi feltételek nem érik el a követelményeket, de óriási jelentőségű . társadalmi munkát végeznek, könyvtárosaink. Harminc százalékuk csupán a tiszteletdíjas könyvtáros — köztük több olyan van, akik' negyedévenként 100 forintért végzik munkájukat —, a többiek társadalmi munkások. Ka az eredményeinkét ehhez ará- nyítjuk, akkor az pozitívnak mondható. — Tehát 1971-ben mi a legfontosabb feladata a a szakszer', e. ■ ti könyvtárhálózat munkájában? — Körülményeinkhez mérten a tartalmi munkában kell — talán mondhatom — jelentősebb előrehaladást elérni. Szeretném, ha minden politikai és gazdasági vezető felismerné a könyvtárak jelentőségét: a szakszervezeti bizottságok pedig' a kulturális és sportcélokra rendelkezésükre álló összegből a lehetőségekhez mérten az eddigieknél fokozottabb támogatásban részesítenék a könyvtárakat, ez a munkások oktatását, politikai nevelését, művelődését segítené elő. A fejlesztéshez szükséges anyagiakat a Szeszipari Országos Vállalat részben saját erőből teremti elő — mintegy 170 millió forintot —, a beruházáshoz szükséges további 80 millió forintot pedig fejlesztési kölcsönből fedezik. A kölcsönt a vállalat tíz év alatt fizeti vissza. Az új gyár gépeit külföldről hozzák be. A leggazdaságosabban működő és a hely! adottságoknak legmegfelelőbb gépeket versenytárgyalás alapján választják majd ki. Az új üzem átadása után már kétféle minőségű sütőélesztőt hoznak forgalomba és ezzel kielégítik a hazai sütödék és kenyérgyárak igényeit. Megszűnik majd az ország különböző vidékein időszakonként tapasztalható élesztőhiány is. A Magyar Édesipar 1969. évi 47G7 vagonos termelését 1975-re 6500 vagonra fokozA mezőgazdasági üzemek beruházásainak és termelési tevékenységének támogatásáról hozott együttes rendeletet a mezőgazdasági és élelmezésügyi, és a pénzügyminiszter. A rendelet részletesen szabályozza, hogy 1971-ben a mező- gazdasági üzemek milyen beruházáshoz, termelési tevékenységhez milyen összegű állami támogatást kapnak, és milyen feltételék mellett. A mezőgazdasági üzemek részére a nagyüzemi méretű építési és ültetvény- bei'uházásokra az erre szolgáló éves keretből meghatározott körben és mértékben ártámogatást lehet adni. A rendelet 50 százalékos ártámogatást tesz lehetővé, egyebek között a szakosított szarvas- marha- és sertéstelepek termelő- és kiszolgáló-épületeire, építményeire, a szárvasmarha- és sertéstartás épületeire; 100 vagonos, vagy nagyobb hűtőtárolókra; öntözőleiepek létesítésére, illetve rekonstrukciójára, — a hordozható gépi berendezések kivételével —; üzemi víztárolókra; szilárd burkolatú üzemi tűt építésére, — majoron belüli szállítást, illetve erdőfeltárást szolgáló útépítésre is —; cseresznye, meggy, kajszi, köszméte, ribiszke, málna, szamóca és komló telepítésére. Harminc százalékos ártámogatás folyósítható a gyümölcs- terme:'7. léshez kapcsolódó üzemi épületekre; a szőlőtermesztés. feldolgozás és tárolás céljait szolgáló épületekre, építményekre, a palackozó- üzem kivételével —; libái' és pulyka-, a , jjihtartás céljait szolgáló épületekre; legalább harminc vagonos termény- tároló épületekre, építményekre; a szántóföldi és kertészeti termények szárítását — aszalását —, gyümölcsök és zöldségek porítását szolgáló épületekre, építményekre; víztoronyra. hidroforra, vízvezetékre; a tej helyi felvásárlását» értékesítését és feldolgozását szolgáló épületekre; a telepeken belüli, közművesített készenléti lakóépületekre; a badacsonyi, egri, somlói, mátra-aliai. a szekszár. di. a villány-siklósi borvidék szőlőtelepítésemé; spárga telepítésekre. A fúrott és ásott kutakra 30 százalékos ártámogatás folyósítható, viszont 50 százalék az ártámogatás, ha a nyert víz za, részben azzal hogy a szerencsi gyárban rekonstrukciós bővítést hajtanak végre. A gyár rekonstrukciójára 270 millió forintot irányoztak elő. Gondos mérlegelés után jelölték ki a szerencsi üzemet a rekonstrukció színhelyéül. A számítások szerint ugyanis ebben az üzemben lehet a legkisebb költséggel megoldani a termelés hozzávetőleg 600 vagonos növelését. Mint megállapították, hasonló kapacitásbővítés másutt legalább 350—450 millió forintba kerülne. Szerencs mellett szólt az is, hogy a szomszédos cukorgyárból, kis távolságról szállíthatják az üzembe a nyersanyagot és innen kaphat gőzt is a gyár. A munkaerő szintén helyben van és az édesipari termelésnek Szerencsen közismerten nagyok a hagyományai. (MTI) nem alkalmas a rendeltetés- szerű felhasználásra, vagy mennyisége nem éri el az előirányzott hozam meghatározott százalékát. A szarvasmarha- és serlés- tariusí építési beruházásokra csak akkor kaphatnak ártámogatást a mezőgazdasági üzemek, ha az az állatállomány növelését eredményezi: meglévő álla ti érőhelyek épületgépészeti beruházása; vagy . olyan épületét pólói, amelynek jogszabaiy szerinti értékisök- ikentesi leírása három éven belül befejeződik. Az ártámogatás akkor folyó- sítiiató, ha: — a ha lósági engedélyeket beszerezték, — a műszaki tervdokumentáció elkészült, — a berunázás bekerülési költsége és az ártámogatáskülönbözet, valamint hz üzemeléshez szükséges, tartós for-. góeszKözöK saját forrásból, illetve hitelből való fedezésének, lehetőségeit igazolják. Az 1971. évi, január hó 1. napját követően induló ártámogatással megvalósuló be- ruházások jovedeiemoól (nyereségből) képzett saját forrás, csak az előző évi zárszámadásban jóvánag/ot't összeg lehet, ' Több év alatt megvalósuló beruházásnál a saját forrást évenként időarányosan az előző évi zárszámadásoan kell tartalékolni. Az építési beruházásokat aa ártámogatási okirat, kiadásának, illetve érvénybelépésének napjától számítva, sertés- és szar vasmarha- telepeknél 36, egyéb létesítményeknél 24 hónapon belül be kell fejezni; A befejezési határidő túllépése eseten a befejezésig havi 0,5 százalékos járulékot kell fizetni. •A mezőgazdasági gépeket és azok pótalkatrészeit a mező- gazdasági üzemek, az erdőgazdaságok, rajtuk kívül pedig a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter által kijelölt szervek részére mezőgazdasági üzemi beszerzési áron kell értékesíteni. A gyártó, vagy az értékesítő szervnek az ipari termelői, vagy az import beszerzési ár megfelelő százaléka szerinti átlagos támogatást Kell adni: traktoroknál tíz, egyéb mezőgazdasági gépeknél, technológiai berendezéseknél és eszközöknél negyvenhét, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által meghatározott mezőgazdasági gépek pót- alkatrészeinél 23 százalékot. A legeltetési bizottságok, a háztáji és egyéni gazdaságok, valamint a mezőgazda- sági szakszövetkezetek tag- , jai mezőgazdasági üzemi beszerzési áron szerezhetik be a kertitraktprokat, a növényvédő kisgéjféket, az állattenyésztési gépeket és felszereléseket. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében a mezőgazdasági üzemeket a közös tulajdonban lévő tehenek élve- született borjai után éltesenként 2000, előhasi üszők élve- született borjai után 4500, az átlagos tehénlétszám növelése esetén tehenenként 5000 forint állami támogatás illeti meg. Ha az állomány csökken, az állami támogatást vissza kell fizetni. A háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok, valamint a szak- szövetkezetek tagjai a saját tenyésztésből származó, vagy vásárolt vemhes üsző tenyésztésbe állítása esetén, — ha kötelezettséget vállalnak az első éltestől számított 4 évi tartásra, — darabonként 8000 fon'ht állami támogatásban részesének. BL HORVATH MÁRIA Több élesztő és csokoládé Élelmiszeripari rekonstrukciók fejlesztési kölcsönnel
