Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-12 / 9. szám

A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek új szabályozórendszeréről

Ésszerű változások — Előtérben a fejlesztés Összefoglaló tájékoztató jelenik meg

Kialakították a közgazdasági szabályozók azon új rendszerét, amely a IV. ötéves terv évéiben a fogyasztási és értékesítő szövetkezetekre érvényes. Az elmúlt három évben alkalmazott szabálj'ozók egy részének tökéletesítését a gazdasági fejlődésből fakadó új követelmények, az új szövetkezetpolitikai elvek tették szükségessé.

Az alapelvek természetesen változatlanok, hiszen az állam fi továbbiakban is szabályozza a személyi jövedelem és a felhalmozás, tartalékolás ará- riyait. Jelentősen változik azonban egyes szabályozók mértékrendszere, a nyereség- érdekeltség elvének érvényesülése mellett fokozottabb erőfeszítést igényel a feltételek teljesítése. A növekvő nyereségérdekeltség mellett erősödik a forgalomnövelési érdekeltség is. Ugyanakkor az állam bizonyos intézkedésekkel megakadályozza az ár- manipulációkkal ■('aló nyereségnövelést.

. Változik az állami támogatás rendszere. Az új rendszerben " az állam elsősorban az ésszerű fejlesztési, beruházási törekvéseket támogatja. A fejlesztés így jobban közös érdekké válik, hiszen minél többet áldoz egy szövetkezet saját erőből, annál több állami támogatást kaphat.

i

Az áfész-ek fejlesztési problémáinak megoldásában jelentős erőforrás a szövetkezeti közös alap. Emellett állami pénzügyi támogatás is jut a szövetkezeteknek, amellyel elsősorban a nagy alapterületű ABC- és iparcikkáruházak építését, az ellátatlan területek üzlethálózatának, a zöldség- gyülmölcskereskedelem- nek a fejlesztését, a raktár- építést és a szolgáltató tevékenység bővítését kívánják előmozdítani. A támogatást közvetlen anyagi hozzájárulásként és közvetett módon (pl. adóengedmény) kaphatják a szövetkezetek. A szövetkezeti sajátosságok elismerését jelenti a 2019. számú kormányhatározat, amely kimondja. hogy az eszközlekötési járulék saját vagyon utáni hányadát nem kell az államnak befizetni, hanem a szövetkezet fejlesztési céljaira felhasználható;

Régi gondot orvosol az az új rendelkezés, amely az áfész-ek mezőgazdasági termékforgalmazását mentesíti a nyereségadó és az eszközlekötési járulék, továbbá élelmiszerfeldolgozó tevékenységüket ‘ az eszközlekötési járulék fizetése alól. Ezzel elhárul a legfőbb akadály a fokozottabb áfész—tsz együttműködés, a közös vállalkozások létrehozása elől.

1971. január 1-től a fogyasztási szövetkezeteknek is kereskedelmi adót kell fizetniük. Mértékét boltcsoportok szerint kulcsszámokkal határozták meg. A vendéglátást nem terheli kereskedelmi adó. Mentesülnek ez alól a 3000 lakosnál kisebb települések üzletei is, az 500 lakoson aluliak pedig mentességen túl teljes árbevételük 1,5 százalékáig állami ártámogatásban is részesülnek. Mentesül továbbá a kereskedelmi adó alól a szövetkezeti zöldség-gyümölcs forgalmazás, a könyvértékesítés, stb.

A szövetkezeti és állami vendéglátásra egységes forgalmiadó- és árkiegészííési rendszer lép életbe. Az italok utáni forgalmi adó 4 százalék, az ételforgalom utáni ár- kiegészítés 12 százalék lesz.

Változik a szövetkezeti gazdálkodás költségszerkezete, költségszámolási rendszere is. A részjegyek utáni részesedést, amit eddig az érdekeltségi alap terhére fizettek, mar költségként lehet elszámolni, de csak altkor, ha a szövetkezet jövedelmező gazdálkodást folytat. Kedvező az is, hogy a szövetségek fenntartására fizetett hozzájárulást ezután a szövetkezetek adózatlan mérlegeredményük terhére fizetik. Az új elszámolási rendszerrel párhuzamosan január 1-től új százalékkeret lépett érvénybe!

A város-, illetőleg község- fejlesztési hozzájárulás az adózatlan nyereség 6 százaléka, ez azonban nem terheli a fejlesztési alapot. Hasonlóan az adózatlan mérlegeredményből képezhető a 9 százalékos tagsági érdekeltségi alap is.

Miután a szövetkezet levonta mérlegeredményéből az említett célokra fordított adózatlan nyereségrészt, a fennmaradó nyereséget két részre, fejlesztési és részesedési nyereségrészre bontja. Ezek után a nyereségadót is különbözőképpen kell fizetni. A fejlesztési . rész nyereségadója továbbra is 55 százalék, a részesedési nyereségrész adója azonban progresszív. A fejlesztési nyereséghányadot terhelő adó 10 százalékát a jövőben is visszatarthatja a szövetkezet, ha azt már felhasználta tartós forgóeszközök fedezeteként.

Az új bérszabályozók erősebben ösztönöznek egyrészt a forgalomnövelésre, másrészt a termelékenység fokozására. Egyes ágazatokban bérszínvonal-szabályozással, másokban bértömeg-szabályozással befolyásolja az állam a szövetkezetek bérpolitikáját. Minden bérnövekedés adóköteles. A teljesítményekkel arányos és a népgazdaság bérpolitikájának megfelelő bér- fejlesztés azonban adókedvezményben részesül. Az ezt meghaladó fejlesztés viszont progresszív adóztatást von maga után.

Az új szabályozórendszer alapos tanulmányozása és megismerése most a fogyasztási szövetkezeti vezetők egyik legfontosabb feladata. A SZÖVOSZ ezért hamarosan összefoglaló tájékoztatót bo- csájt ki, amely részletesen ismerteti az új szabályozók teljes körét.

DR. SP.AXKü ISTVÁN

TERVLEXIKON

I. Extensiv és intenzív fejlesztés

Az címűit 20 évben a termelésnövekedés 55 százaléka származott ?- termelékenység emeléséből és 45 százalék a foglalkoztatottak számának gyarapodásából. A termelékenység. tohá*; -viszonylag lassan emelkedett, a foglalkoztatott létszám pedig gyorsulj, nőit, vagyis az extenzív fejlesztés jelle- cantl.r. águnkat. Ez a fejlődési folyamat a felszabadulási követő időszakban gazdaságilag szükségszerű, társadalmilag pedig elkerülhetetlen volt.

X szó .: >Ü; mus épúését gazdaságilag elmaradott orszá- giV-ikőr.n nem Kezdhettük másként, minthogy elsőként hasz- no -ú. a legfőbb termelőerőt, az embert. A meglévő és a mezőgazdaság szocialista átszervezésével felszabaduló munkaerő-tartalékokat csak az új ipari munkahelyek tömeges létrehozásával mozgósíthattuk. A keresők számának gyors növekedése egyben lehetővé tette, az életszínvonal, az egy lakosra jutó reáljövedelem gyors emelését is. Az iparfejlesztést számos területen az alapoknál kezdtük, az ú.j dolgozók százezreire nem is bízhattuk volna mindjárt a legkorszerűbb technikát.

Napjaink létszámgondja, növekvő munkaerőhiánya közismert. A termelés kibővítése a jövőben egyre kevésbé képzelhető el létszámnöveléssel. Különösen, ha figyelembe vesz- szük a további várható munkaidő^csökkentésekeí, s a szolgáltatások. a kereskedelem, az egészségügy, a közoktatás növekvő létszámigényeit. Mindez félreérthetetlenül jelzi, hogy — ha csak nem akarjuk a termelés, a gazdaságfejlesztés eddigi növekedési ütemét lényegesen mérsékelni — elodázhatatlan az intenzív módszerek alkalmazása.

A negyedik ötéves terv előirányzatai szerint a termelésnövekedésnek 75—80 százaléka kell, hogy a termelékenység emelkedéséből származzék, s csak a fennmaradó 20—25 százalék adódhat a létszámgyarapodásból, a mezőgazdaság szocialista átalakításával.

Az 1971-től érvényes jövedelemszabályozás, a megfontoltabb létszámgazdálkodásra ösztönöz, s hatékonyabb gazdálkodás esetén megkönnyíti a béremeléseket. Igaz, ezzel együtt — legalábbis átmenetileg — a vállalatok fejlesztési lehetőségei szűkülnek. A korlátozott pénzügyi, beruházási források pedig fékezik a termelékenység növelésének műszaki megalapozását, — vallják sokfelé a vállalati szakemberek. Van, ebben némi igazság. Am nem szabad arról megfeledkezni, hogy a hazánknál gazdaságilag 2,5—3-szor fejlettebb országok előnyének legfeljebb csupán egyharmada .származik a gépi technika korszerűségéből. Gazdasági hátrányaink nagyobb része viszont szervezési, vezetési, (műszaki konstrukciós és technológiai) okora vezethető vissza. Vagyis az intenzív fejlesztés feladatait nem szabad leegyszerűsíteni a beruházásokra. Annál is inkább, mivel jelenleg még igen nagy kiaknázatlan tartalékaink vannak a vezetés, a szervezés színvonalának emelésében, a műszaki kultúra, a szakmai igényesség, a szakképzettség fokozásában, a fegyelem megszilárdításában.

A mezőgazdaságban az extenzív gazdálkodáson a művelés alá tont földterületek bővítését értjük. Az, inteziv gazdálkodás pedig a belterjesség növelését: az állattenyésztés, a kertészet, a gyülmöestermesztés fejlesztését, a gépesítés és kemizálás fokozását jelenti. Az. intenzív gazdálkodással általában nő az egységnyi földterületre jutó jövedelem, valamint az ennek megfelelő munkaerő és anyagjellegű (műtrágya, gép síb.) ráfordítás.

JTP r *§ ^ $ ** jrw

lel es kornyéké

Az építkezésen bodor füst kígyózik az ég felé. A füst eredetét alig venni észre. Hullámbódéból ömlik.

— Ez a melegedő? — kérdezzük a művezetőt.

— A fenét, ez a szerszámtartó.

— De olyan, mint egy melegedő.

— Olyan, annak is készült, de az igazgató megtiltotta. hogy ebben emberek melegedjenek. Van helyette téglából épült rendes, fűthető.

— Miért ég benne, a tűz?

— Ég? Nicsak, tényleg ég. Ügy látszik, valaki szerszámot javít.

A busz már indulna. Tele a kocsi toporgó fá- zós emberekkel, A forgalmista meg valahol a hatodik kocsiállásban tartja tárcsáját, indít egy másik járatot.

A sofőr megnyomja a harsona kürtöt.

Remegni kezd a szokatlan erős hangcól a lepke- tetős buszpályaudvar. De most a forgalmista nem szól ezért.

A hatodik kocsiállásból erre, a dudálóra is rámutatja a zöld tárcsát . . .

Menjen mindenki minél előbb haza.

■:<

— Tudom, hogy az öreg udvaros, mióta leesett a. hó, mindennap bekapja a féldecijét. Szóljak az öregnek? Egész nap kint tipródik a hóban, az a féldeci, meg sem kottyan, de az érzés, hogy engem, az üzemrendészt becsapta, egész nap olyan izgalomban tartja, hogy se, nem lát, se nem hall, csak folyton folyvást a. havat lapátolja.

— Uram — panaszkodik egyik olvasónk telefonon, — megrendeltem az olajat, azt hiszi, hozták? A jófenét. Azt hiszi, hogy telefonoztak, viszaigazolták, hogy nem hozzák? Dehogy, eszük ágában sincs.

— És tisztelt uram, gondolja. hogy vissza tudnának annyi helyre szólni?

— Tényleg. Erre nem gondoltam.

rf:

Még akkor történt, amikor a város legforgalmasabb útja rosszabb állapotban volt, mint a mjszlai bekötő út.

Narancssárga közúti tehergépkocsi rohant a kora esti órákban haza — állomáshelye felé. Két szekszárdi az út szélén állva szemlélte a nagy sietséget.

— Rohan.

— Hát rohan.

— Mehetne lassabban is.

— Mehetne.

— Ügy is, hogy áz ekét leereszti.

— Úgy is.

— De nem úgy megy.

— Nem.

— Mert kopik az eke.

._ p j _

Épül a „Barátság” villamos távvezeték bulgáriai szakasza

A Dobrudzsa síkság mintegy 89 kilométeres szakaszán épül a „Barátság” villamos távvezeték bulgáriai szakasza, amelyen keresztül a Szovjetunióból évente több mint három milliárd kilowattóra villamos energia érkezik majd az országba. A tervek szerint: a ICO voltos távvezeték építkezése 1971. nyarán befejező "'.k. A képen: felállítják a távvezeték 18 tonnás tartóoszlopait.

(Foto: BT A—MTI—KS).