Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-12 / 9. szám

A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek új szabályozórendszeréről Ésszerű változások — Előtérben a fejlesztés Összefoglaló tájékoztató jelenik meg Kialakították a közgazdasá­gi szabályozók azon új rend­szerét, amely a IV. ötéves terv évéiben a fogyasztási és értékesítő szövetkezetekre ér­vényes. Az elmúlt három év­ben alkalmazott szabálj'ozók egy részének tökéletesítését a gazdasági fejlődésből fakadó új követelmények, az új szö­vetkezetpolitikai elvek tet­ték szükségessé. Az alapelvek természetesen változatlanok, hiszen az állam fi továbbiakban is szabályoz­za a személyi jövedelem és a felhalmozás, tartalékolás ará- riyait. Jelentősen változik azonban egyes szabályozók mértékrendszere, a nyereség- érdekeltség elvének érvénye­sülése mellett fokozottabb erőfeszítést igényel a feltéte­lek teljesítése. A növekvő nyereségérdekeltség mellett erősödik a forgalomnövelési érdekeltség is. Ugyanakkor az állam bizonyos intézkedések­kel megakadályozza az ár- manipulációkkal ■('aló nyere­ségnövelést. . Változik az állami támoga­tás rendszere. Az új rendszer­ben " az állam elsősorban az ésszerű fejlesztési, beruházási törekvéseket támogatja. A fej­lesztés így jobban közös ér­dekké válik, hiszen minél többet áldoz egy szövetkezet saját erőből, annál több ál­lami támogatást kaphat. i Az áfész-ek fejlesztési prob­lémáinak megoldásában jelen­tős erőforrás a szövetkezeti kö­zös alap. Emellett állami pénzügyi támogatás is jut a szövetkezeteknek, amellyel el­sősorban a nagy alapterületű ABC- és iparcikkáruházak építését, az ellátatlan terüle­tek üzlethálózatának, a zöld­ség- gyülmölcskereskedelem- nek a fejlesztését, a raktár- építést és a szolgáltató tevé­kenység bővítését kívánják előmozdítani. A támogatást közvetlen anyagi hozzájáru­lásként és közvetett módon (pl. adóengedmény) kaphatják a szövetkezetek. A szövetke­zeti sajátosságok elismerését jelenti a 2019. számú kor­mányhatározat, amely ki­mondja. hogy az eszközlekö­tési járulék saját vagyon utáni hányadát nem kell az államnak befizetni, hanem a szövetkezet fejlesztési céljaira felhasználható; Régi gondot orvosol az az új rendelkezés, amely az áfész-ek mezőgazdasági ter­mékforgalmazását mentesíti a nyereségadó és az eszközlekö­tési járulék, továbbá élelmi­szerfeldolgozó tevékenységü­ket ‘ az eszközlekötési járulék fizetése alól. Ezzel elhárul a legfőbb akadály a fokozot­tabb áfész—tsz együttműkö­dés, a közös vállalkozások lét­rehozása elől. 1971. január 1-től a fogyasz­tási szövetkezeteknek is ke­reskedelmi adót kell fizetni­ük. Mértékét boltcsoportok szerint kulcsszámokkal hatá­rozták meg. A vendéglátást nem terheli kereskedelmi adó. Mentesülnek ez alól a 3000 la­kosnál kisebb települések üz­letei is, az 500 lakoson aluli­ak pedig mentességen túl tel­jes árbevételük 1,5 százaléká­ig állami ártámogatásban is részesülnek. Mentesül továb­bá a kereskedelmi adó alól a szövetkezeti zöldség-gyümölcs forgalmazás, a könyvértéke­sítés, stb. A szövetkezeti és állami vendéglátásra egységes for­galmiadó- és árkiegészííési rendszer lép életbe. Az ita­lok utáni forgalmi adó 4 szá­zalék, az ételforgalom utáni ár- kiegészítés 12 százalék lesz. Változik a szövetkezeti gaz­dálkodás költségszerkezete, költségszámolási rendszere is. A részjegyek utáni részese­dést, amit eddig az érdekelt­ségi alap terhére fizettek, mar költségként lehet elszámolni, de csak altkor, ha a szövet­kezet jövedelmező gazdálko­dást folytat. Kedvező az is, hogy a szövetségek fenntartá­sára fizetett hozzájárulást ez­után a szövetkezetek adózat­lan mérlegeredményük terhé­re fizetik. Az új elszámolási rendszerrel párhuzamosan január 1-től új százalékkeret lépett érvénybe! A város-, illetőleg község- fejlesztési hozzájárulás az adózatlan nyereség 6 százalé­ka, ez azonban nem terheli a fejlesztési alapot. Hasonlóan az adózatlan mérlegeredmény­ből képezhető a 9 százalékos tagsági érdekeltségi alap is. Miután a szövetkezet le­vonta mérlegeredményéből az említett célokra fordított adó­zatlan nyereségrészt, a fenn­maradó nyereséget két részre, fejlesztési és részesedési nye­reségrészre bontja. Ezek után a nyereségadót is különböző­képpen kell fizetni. A fejlesz­tési . rész nyereségadója to­vábbra is 55 százalék, a ré­szesedési nyereségrész adója azonban progresszív. A fej­lesztési nyereséghányadot ter­helő adó 10 százalékát a jö­vőben is visszatarthatja a szö­vetkezet, ha azt már felhasz­nálta tartós forgóeszközök fe­dezeteként. Az új bérszabályozók erő­sebben ösztönöznek egyrészt a forgalomnövelésre, másrészt a termelékenység fokozására. Egyes ágazatokban bérszínvo­nal-szabályozással, mások­ban bértömeg-szabályozással befolyásolja az állam a szö­vetkezetek bérpolitikáját. Minden bérnövekedés adókö­teles. A teljesítményekkel arányos és a népgazdaság bér­politikájának megfelelő bér- fejlesztés azonban adókedvez­ményben részesül. Az ezt meghaladó fejlesztés viszont progresszív adóztatást von maga után. Az új szabályozórendszer alapos tanulmányozása és megismerése most a fogyasz­tási szövetkezeti vezetők egyik legfontosabb feladata. A SZÖVOSZ ezért hamarosan összefoglaló tájékoztatót bo- csájt ki, amely részletesen is­merteti az új szabályozók tel­jes körét. DR. SP.AXKü ISTVÁN TERVLEXIKON I. Extensiv és intenzív fejlesztés Az címűit 20 évben a termelésnövekedés 55 százaléka származott ?- termelékenység emeléséből és 45 százalék a foglalkoztatottak számának gyarapodásából. A termelékeny­ség. tohá*; -viszonylag lassan emelkedett, a foglalkoztatott lét­szám pedig gyorsulj, nőit, vagyis az extenzív fejlesztés jelle- cantl.r. águnkat. Ez a fejlődési folyamat a felszabadu­lási követő időszakban gazdaságilag szükségszerű, társadal­milag pedig elkerülhetetlen volt. X szó .: >Ü; mus épúését gazdaságilag elmaradott orszá- giV-ikőr.n nem Kezdhettük másként, minthogy elsőként hasz- no -ú. a legfőbb termelőerőt, az embert. A meglévő és a mezőgazdaság szocialista átszervezésével felszabaduló mun­kaerő-tartalékokat csak az új ipari munkahelyek tömeges létrehozásával mozgósíthattuk. A keresők számának gyors növekedése egyben lehetővé tette, az életszínvonal, az egy la­kosra jutó reáljövedelem gyors emelését is. Az iparfejlesz­tést számos területen az alapoknál kezdtük, az ú.j dolgozók százezreire nem is bízhattuk volna mindjárt a legkorszerűbb technikát. Napjaink létszámgondja, növekvő munkaerőhiánya köz­ismert. A termelés kibővítése a jövőben egyre kevésbé kép­zelhető el létszámnöveléssel. Különösen, ha figyelembe vesz- szük a további várható munkaidő^csökkentésekeí, s a szol­gáltatások. a kereskedelem, az egészségügy, a közoktatás növekvő létszámigényeit. Mindez félreérthetetlenül jelzi, hogy — ha csak nem akarjuk a termelés, a gazdaságfejlesztés ed­digi növekedési ütemét lényegesen mérsékelni — elodázha­tatlan az intenzív módszerek alkalmazása. A negyedik ötéves terv előirányzatai szerint a termelés­növekedésnek 75—80 százaléka kell, hogy a termelékenység emelkedéséből származzék, s csak a fennmaradó 20—25 szá­zalék adódhat a létszámgyarapodásból, a mezőgazdaság szo­cialista átalakításával. Az 1971-től érvényes jövedelemszabályozás, a megfontol­tabb létszámgazdálkodásra ösztönöz, s hatékonyabb gazdál­kodás esetén megkönnyíti a béremeléseket. Igaz, ezzel együtt — legalábbis átmenetileg — a vállalatok fejlesztési lehetőségei szűkülnek. A korlátozott pénzügyi, beruházási források pedig fékezik a termelékenység növelésének mű­szaki megalapozását, — vallják sokfelé a vállalati szakembe­rek. Van, ebben némi igazság. Am nem szabad arról megfe­ledkezni, hogy a hazánknál gazdaságilag 2,5—3-szor fejlettebb országok előnyének legfeljebb csupán egyharmada .szárma­zik a gépi technika korszerűségéből. Gazdasági hátránya­ink nagyobb része viszont szervezési, vezetési, (műszaki konstrukciós és technológiai) okora vezethető vissza. Vagy­is az intenzív fejlesztés feladatait nem szabad leegyszerűsí­teni a beruházásokra. Annál is inkább, mivel jelenleg még igen nagy kiaknázatlan tartalékaink vannak a vezetés, a szervezés színvonalának emelésében, a műszaki kultúra, a szakmai igényesség, a szakképzettség fokozásában, a fegye­lem megszilárdításában. A mezőgazdaságban az extenzív gazdálkodáson a műve­lés alá tont földterületek bővítését értjük. Az, inteziv gaz­dálkodás pedig a belterjesség növelését: az állattenyésztés, a kertészet, a gyülmöestermesztés fejlesztését, a gépesítés és kemizálás fokozását jelenti. Az. intenzív gazdálkodással álta­lában nő az egységnyi földterületre jutó jövedelem, vala­mint az ennek megfelelő munkaerő és anyagjellegű (műtrá­gya, gép síb.) ráfordítás. JTP r *§ ^ $ ** jrw lel es kornyéké Az építkezésen bodor füst kígyózik az ég felé. A füst eredetét alig venni észre. Hullámbódéból öm­lik. — Ez a melegedő? — kérdezzük a művezetőt. — A fenét, ez a szer­számtartó. — De olyan, mint egy melegedő. — Olyan, annak is ké­szült, de az igazgató meg­tiltotta. hogy ebben embe­rek melegedjenek. Van he­lyette téglából épült ren­des, fűthető. — Miért ég benne, a tűz? — Ég? Nicsak, tényleg ég. Ügy látszik, valaki szer­számot javít. A busz már indulna. Tele a kocsi toporgó fá- zós emberekkel, A forgal­mista meg valahol a hato­dik kocsiállásban tartja tárcsáját, indít egy másik járatot. A sofőr megnyomja a harsona kürtöt. Remegni kezd a szokat­lan erős hangcól a lepke- tetős buszpályaudvar. De most a forgalmista nem szól ezért. A hatodik kocsiállásból erre, a dudálóra is rámu­tatja a zöld tárcsát . . . Menjen mindenki minél előbb haza. ■:< — Tudom, hogy az öreg udvaros, mióta leesett a. hó, mindennap bekapja a féldecijét. Szóljak az öreg­nek? Egész nap kint tipró­dik a hóban, az a féldeci, meg sem kottyan, de az érzés, hogy engem, az üzemrendészt becsapta, egész nap olyan izgalom­ban tartja, hogy se, nem lát, se nem hall, csak folyton folyvást a. havat lapátolja. — Uram — panaszkodik egyik olvasónk telefonon, — megrendeltem az ola­jat, azt hiszi, hozták? A jófenét. Azt hiszi, hogy te­lefonoztak, viszaigazolták, hogy nem hozzák? Dehogy, eszük ágában sincs. — És tisztelt uram, gon­dolja. hogy vissza tudnának annyi helyre szólni? — Tényleg. Erre nem gondoltam. rf: Még akkor történt, ami­kor a város legforgalma­sabb útja rosszabb álla­potban volt, mint a mjszlai bekötő út. Narancssárga közúti te­hergépkocsi rohant a kora esti órákban haza — ál­lomáshelye felé. Két szek­szárdi az út szélén állva szemlélte a nagy sietséget. — Rohan. — Hát rohan. — Mehetne lassabban is. — Mehetne. — Ügy is, hogy áz ekét leereszti. — Úgy is. — De nem úgy megy. — Nem. — Mert kopik az eke. ._ p j _ Épül a „Barátság” villamos távvezeték bulgáriai szakasza A Dobrudzsa síkság mintegy 89 kilométeres szakaszán épül a „Barátság” villamos távvezeték bulgáriai szakasza, amelyen keresztül a Szovjetunióból évente több mint há­rom milliárd kilowattóra villamos energia érkezik majd az országba. A tervek szerint: a ICO voltos távvezeték épít­kezése 1971. nyarán befejező "'.k. A képen: felállítják a távvezeték 18 tonnás tartóoszlopait. (Foto: BT A—MTI—KS).

Next

/
Thumbnails
Contents