Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-12 / 9. szám
\ Téli világ Cemenccn Télvíz idején szép látvány, — főleg meleg ruhában, vagy fűtött szobából, avagy fényképről nézve —. behavazott erdő. A vadnak azonban a nélkülözés hónapjait hozza ez az időszak. Sok szarvas, őz elpusztulna éhségében, vagy legyengülne. amíg újra eljön a tavasz, hiszen vastag hó és zűzrama borít mindent. Az ember azonban segítségére siet az európai hírű -gemenci vadállománynak is, a fagyos évszak elviselésében. A keselyűsi központból mindennap pontosan, ugyanabban az időben,' csöves kukoricával megrakott szánfogatok indulnak az ártéri vadon távoli szóró- és etetőhelyeire. A vadrezervátum négylábú lakói a sűrűségek és a szálfák közül figyelve, már összegyűltén vár. jak a napi „ebédjüket”. A megszokott helyeken és órában mindig ugyanaz, a már ismert fogatos szórja szét nekik az ennivalót. A vaddisznók, amint észreveszik a takarmányós szánt, libasorban megindulnak a magas hóban kitaposott ösvényen, a tisztás felé. A rezervátumvan ugyanis védettek, ott nem számítanak dúvadnak, s téli táplálásukról azért is gondoskodnak, hogy ne szokjanak a kerítésen kívüli mezőgazdasági földekre. összesereglenek a szarvasok is, s köztük szép agancsú bikákat kaphat lencse, végre az odasettenkedő fotóriporter. A szarvasok „terített asztaluknál” megtűrik a közéjük to_ lakodó vaddisznósüldőket, tőlük nem tartanak, csak idegen emberektől. Csupán egykét tapasztalt szarvastehén figyel fülelve, gyanakodva a fotomasina kattanására. Szöveg: Ballabás László Képek: GoUvald Károly A Kaposvölgy és a Sárköz találkozása Szakályban Szakályban szombaton népdalestet rendeztek. Ezen a szakályi dalosok mellett a decsi együttes is megjelent így az est egy kicsit Tolna megye két néprajzi tájegységének, a Sárköz és a Kaposvölgy találkozása volt. Ezt a megállapítást azt teszi jogossá, hogy mindkét község néprajzi központja a maga tájegységének, s e helyeken ápolják legszélesebb körben a népi hagyományokat. Sőt, a szakályiak képviseletét nyugodtan kiterjeszthetjük a Koppány völgyére is, mert hiszen a Kapos és Koppány mentén lévő magyarlakta községek néprajzilag azonos néprajzi tájegységet jelentenek. Ezúttal nem valamiféle fesztivál-elődöntőről, nem is két tájegység vetélkedőjéről volt szó, hanem magáért a vigalomért, a népdal szerete- téért rendezték meg az estet. A Rádió műsorfelvevő kocsival és népes szakgárdával jelent meg, hogy az egész ország közönsége részére megörökítse a szebbnél szebb népdalokat. A két együttes közül — nem kétséges — a decsiek az ismertebbek. Repertoárjuk, felkészültségük országos hírű. A szakályiakról még alig hallottunk. A néhány fellépésükkel nagy sikert arattak ugyan, de — érthetően — nem juthattak el az országos rangig. A szakáíyiakkal való megismerkedés azonban meg-, győzött a következőkről: nagy kár, hogy Tolna megye néprajzi értékeit mindeddig leszűkítettük a Sárközre. Kétségtelen, Sárköz a leggazdagabb ilyen hagyományokban, és a félreértések elkerülése végett nem azt tartom hibának, hogy e vidéket fentről is többé-kevésbé kellőképpen istápolták, hanem azt, hogy mellette nem terjedt ki a kellő figyelem a Kapos-Koppány völgyére. A decsiek vezetőjeként Bogár István, a Sárköz szülötte és országos hírű néprajzgyjüjtője, kitüntetett népművelője is részt vett a műsoron. Külön kíváncsi voltam arra, hogy miként vélekedik a szakember szemével a szakályiakról. — Kellemes < meglepetés számomra e tájegység páratlanul gazdag néprajzi értéke — mondotta —. Bár nem ismerem eléggé, mert hiszen nincs összegyűjtve és feldolgozva e vidék néprajzi hagyatéka, csak ízelítőt kaptam belőle, de az a véleményem, hogy e vidék értékeit eddig méltánytalanul mellőzte Tolna megye. Kár lenne veszni hagyni mindazt, ami még fellelhető, ezért feltétlenül szükséges lenne a módszeres gyűjtés. Engem ugyan születésemnél, munkásságomnál fogva Sárköz köt, de szívesen eljönnék ide magnóval, s faggatnám az öregeket... (Mellesleg, megegyeztünk Bogár Istvánnal, hogy rövidesen ellátogatunk e faluba crszegyűjteni néhány néprajzi értéket. Amikor ennek lehetőségeiről érdeklődtünk a szakályiak körében, a megkérdezetlek készséggel helyezték kilátásba a segítségüket.) Nos, lássunk egy kis ízelítőt mindabból, amit Szakály produkált e népdalesten. Mindenekelőtt meg kell említeni a menyecskeegyüttest. Tucatnyi fiatal parasztasszony öltöiie fel a hagyományos menyecskeöltözéket: a bőszoknyás, feszesre keményített „péntőkből ’ álló kollekciót és a díszes pillét Ez a kórus. Nemcsak eredeti Kapos-Koppány-völgyi viseletben énekelnek, hanem elsősorban helyi népdalokat Kapos menti dalcsokor címmel. íme néhány sor belőle: Kertünk alatt, kertünk alatt folyik el a Kanális, Abba fürdik, abba fürdik még a gólya madár is Mindig fürdik a gólya, mégis sáros a tolla, Az én kedves kisangyalom a legszebb a faluba. Négy idősebb — 50—70 éves — asszony is fellépett nagy taps közepette helyi népda- lókkal. Csupa báj, csupa szépség, csupa népi íz volt mindaz, amit énekeltek. A legszebb talán, ha lehet sorolni őket, a Halomvölgyi dal volt. A Halomvölgy szakályi dűlőnév, s a dal a szabad természetet élvező pásztoremberről szól. íme ebből is néhány sor: Azt mondják, nincs asztalom, se széken^ Egy bárónak sincs annyi, mint nékem, Zenyim minden Halomvölgynek party a* Ott ülök le, ahol kedvem tartya. Mondják, hogy nem vagyok nagyságos úr. Nem vagyok méltóságos geróf ún# Úgy jóíaktam túrós galuskával, Mint egy geróf tekenős békával, A négy nótafa: Trendl Im- réné, Pesti György né, Faragó Józsefné és Papp Istvánná. Az pedig, hogy Szakálybaa ennyire ápolják a hagyományokat, Máthé Aladár iskola- igazgatónak, pedagógus feleségének és művelődési otthon vezető leányának az érdeme. Remélem, a sárköziek még- bocsátják, hogy a címben szereplő találkozónak csak egyik részvevőjéről, a vendéglátókról beszéltem részletesebben. Tettem ezt azzal a szándékkal, hogy a ' híresneves sárköziek mellett a Kapos-Koppány-völgyre is ráirányuljon a szélesebb közvélemény reflektorfénye. ‘ BODA FERENC A Szekszárdi Vasipari Vállalat felvételre keres GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ GYORS- ÉS GÉPÍRŐNŐKET. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi csoportjánál Szekszárd, Rákóczi u. 13. szám alatt. (86) Karosszérialakatos és bádogos szakmunkást keres felvételre az Alsó- péli Állami Gazdaság. Jelentkezés a gazdaság központjában. (89) ViHanyszerelőipari Vállalat Beremend munkahelyre azonnal felvesz villanyszerelőket, segédmunkásokat. Jelentkezés: Beremend Cementmű VíV-kiren- deltség Knapp Lajos vezető szerelőnél. Villanyszerelőipari Vállalat 2, sz. szerelőipari üzem Bp. VII. Síp utca Vassnénál. (34)
