Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-12 / 9. szám

Az internacionalizmus a szocialista közösség fegyvere Pártunk, - a Magyar Szoci­alista' Munkáspárt X. kong­resszusán sok szó esett a ' be­számolóban, a hozzászólások­ban és a határozatban arról, hogy milyet? rendkívül .fon­tos a szocialista országok egységének védelmezése, erő­sítése. Az egység megőrzése és erősítése szakadatlan har­ci' folyamat, amelyben úrrá kell lennünk a szocializmus építése közben felvetődő prob­lémákon és eszmei, politikai téren naponta meg kell vív­ni a csatát az ellenünk irá­nyuló ' imperialista ideológiai divérzióval. Már a kommunista és mun­káspártok lS69-és moszkvai' tanácskozása ih megállapít­hatta, hogy az egységtörek­vések felülkerekedték a szét­húzó tendenciákon. Ilyen megállapításra jutott pártunk X. kongresszusa is: amely megállapította: hazánk, vala­mint ’ a többi szocialista or­szág két- és többoldalú kap­csolatai is igazolják, hogy meghatározó szerepe alapve­tően annak van, ami bennün­ket összeköt, egységbe tömö­rít és nem a szétválasztó té­nyezőknek. Ennek bizonyíté­ka a gazdasági és külkeres­kedelmi kapcsolatok, a tár­sadalmi, tudományos és kul­turális együttműködés rend­kívül dinamikus fejlődése ép­pen úgy, mint. együttműkö­désünk a nerrizétközi mun­kásmozgalomban és a világ­politika porondján. De az imperializmus nem lenne imperializmus, ha nem keresné mindjárt az új hely­zetnek megfelelő taktikát, ide­ológiai diverziós fegyvertáré-, ban. Ez a ma is divatos és sajnos ■ nem - hatás nélküli fegyver á nacionalizmus szí­tása, a" nemzeti érdekek ki­játszása ' és szembeállítása a közös érdekekkel. A helyzetet bonyolítja, a nacionalizmus elleni harcot nehezíti, hogy a jobb- és a „baloldali” op­portunisták is a nemzetközi­ségre hivatkoznak. A meg­tévesztést kivédeni csak úgy lehet, ha nem a kijelentése­ket, hanem a cselekedeteket vizsgáljuk, .azokat is abból a szempontból, hogy megfelel­nek-e az osztályharc köve­telményeinek. Az igazi inter­nacionalizmus fokmérője min­dig a Szovjetunióhoz és kom­munista pártjához való vi­szony volt és az is marad. ".„A Szovjetunióhoz való ' viszony' mindig választóvíz volt a po­litikában, a haladás 'és a re­akció erőinek megkülönbözte­tésében — szögezte' le Kádár' János elvtárs a kongresszu­son- — Mozgalmunkban a Szovjetunióhoz való helyes, elvi viszony az internaciona­lizmus fokmérője.” - A magyar kommunisták politikai gyakorlata bizonyít­ja, hogy helyesen kapcsolják össze a hazafiasságot a pro­letár internacionalizmussal. Az imperialista propaganda nagy erőfeszítéseket tesz ennek az összhangnak a megbontására a mai körülmények, között, amikor bonyolult nemzetközi ■ helyzetben, folytatódik a szo­cializmus ' építése, i amikor éppen az eredményesebb elő­rehaladás érdekében az egyes szocialista országok fokozott gondot fordítanak hazájuk sa- jatosságáinák- figyelembevéte­lére . is. Ezt a gyakorlatot a ,. szocializmus építésében az in- ternacionälizmus Szellemében az új társadalmi rend haté­konyabb és .gyorsabb, megte­remtése érdekében használ­juk fel; Minden egyes szo­cialista, ország erősödése, népgazdaságának sikeres fej­lődése a szocializmus közös , ügyét szolgálja, .és fontos fel- tételé az egész szocialista vi­lágrendszer előrehaladásának. Ami a toyábbhaladást, a jö-s vöt illeti, együtt valljuk Brezsáyev elvtárssal, amit az MSZMP X. kongresszusán el­hangzott felszólalásában mon­dott: „Kitűnő eszközünk van, amely segít a szocialista ál­lamok fejlődésének meggyor­sításában : kölcsönös támoga­tásunk, egymás kölcsönös se­gítése, a szocialista interna­cionalizmus gyakorlata, az, hogy minden egyes szocialis­ta ország sikere valamennyi- • ünk vívmánya, és közös vív­mányunk a szocialista álla­mok családjának minden egyes tagjáé.” A magyar népnek történel­me során még soha nem volt annyi és olyan őszinte barát­ja, mint jelenleg. S ennek forrása egyrészt a szocializ­mus sikeres építése hazánk­ban, másrészt az internaci­onalista politikán alapuló szö­vetség a -Szovjetunióval, és a szocialista világrendszer or­szágaival. De ez úgy is igaz, hogy szocialista építőmunkánk sikerének legfőbb támasza a szocialista országokkal fenn­tartott internacionalista szö­vetségünk.. Sokat tanultunk a szocializmus építésének évti­zedeiben és sok tanulsággal,’ fi­gyelmeztetéssel szolgálnak szá­munkra a belső és a szoci­alista közösséget összetartó egység megbontására irányu­ló imperialista ideológiai di­verziós kísérletek. Pártunk mindig vallotta és vallja, a X. kongresszus pe­dig megerősítette, hogy az imperialista ideológiai diver- zió ellen a legjobb módszer a sikeres munka az építésben, a kapcsolatok szüntelen erő­sítése a szocialista országok­kal és az, ha odaadó harcosai vagyunk a nemzetközi kom- muhista mozgalom egységét, erejét szolgáló internaciona­lista politikának. K. I, Pontosabb, gyorsabb tájékoztatásra van szükség Az Építő-, Fa- és Építő­anyag-ipari Dolgozók Szak­szervezetének Tolna megyei alapszervezeteiben is megkez­dődött a szakszervezeti szer­vek újjáválasztása. A megyé­ben mintegy ötezer építőmun- kás tagja a szakszervezetnek. Falucskai Károly megyei tit­kár véleménye szerint a szak- szervezeti választásokkal kap­csolatos politikai munka ered­ményes, az emberek választ kapnak kérdéseikre, a tisztség- viselők újjáválasztása az elő­zetesen megállapított program szerint történik. 'Háromszázötven bizalmit és ISO vállalati szakszervezeti ta­nácstagot választanak ezekben a napokban és az alapszerve­zetek választása után kerül sör a megyei bizottság meg­választására. ■ A választási munka eddigi tapasztalatai szerint a jövő­ben néhány területen előre kell lépni. Nem volt kielégítő a dolgozók tájékoztatása. Szinte minden vállalatnál bí­rálták a tájékoztatás rend­szerét, módját. A rendszeres, pontos, gyors tájékoztatás a vállalat ügyeiről elsőrendű fontosságú. Á dolgozókat érin­tő kérdésekről a* bizalmiakon keresztül állandó kapcsolatot kell .tartani az szb. és a mun­kavállalók között. Ugyanakkor a szakszervezeteknek. bátrab­ban kell a jogok és kötelessé­gekről beszélni, ezeket érvé­nyesíteni. Miután a szakszer­vezeti szervek jogköre egyre bővül, nagyobb felelősség há­rul a tisztségviselőkre. Külö­nösen az olyan üzemekben, ahol az szb titkára vállalati dolgozó, s a jogokért nem kellő módon lépnek fel. Nem isme­rik a szakszervezeti., tisztségvi­selők kellően a véleményezési és ellenőrzési jogukat. Ebből következik, hogy a szaksierve- zetek alapszervezetei részéről nem történik kifogásolás, an­nak ellenére, hogy néhány al­kalommal kellett volna ezzel a joggal élni. Az építők szakszervezetének alapszervezetei mindinkább egyenjogú partnereivé ■ válnak a gazdasági vezetésnek. \ A mostani választások során olyan új embereket választa­nak tisztségviselőnek, akik jobban képzettek, a dolgozók jogait érvényre tudják juttat­ni, ugyankkor mernek be­szélni a. dolgozók kötelessé­geiről is. Érdekes módon a választási munka során gyakorta szóba került a szakszervezeti felső szervek munkájának bírálata. Legtöbb helyen megelégedéssel vették tudomásul a megyei bi­zottság. illetve a szakszervezet központi vezetésének tevé­kenységéi. Az építők megver bizottsága, egy alkalommal már értékelte a választási munkát, a tapasz­talatok részletesei b összegezé­sére a megyei, bizottság újjá­választása. után . kerül sor, mondotta á mar iéi bizottság titkára.. Falucskai Károly. — Pj — Az idén 2,4 millió hízott sertést vágnak a magán- háztartásokban Megkezdődött a disznótorok szezonja az előzetes becslé­sek szerint ebben az idény­ben mintegy 2,4 millió hízott sertést vágnak, a magánház­tartásokban. A szövetkezeti boltok áruházak jól felkészül­tek a várhatóan megélénkü­lő fűszerkeresletre, s az ilyen­kor használatos eszközök köl­csönzésére is. A SZŐ VOSZ kereskedelem- gazdasági főosztályától ka­pott tájékoztatás szerint a ta­valyinál jóval nagyoDb kész­leteket tároltak a rizsből, asztali sóból, konyhasóból, fűszerpaprikából, egész- és törött borsból, köménymag­ból, majoránnából, sonkapác­ból, továbbá hurkapálcából és bélfélékből, valamint a vágási idényben heh ileg ke­resett egyéb cikkekből. A hurka- és kolbásztöltéshez szükséges sertés- és lóbélből teljes egészében, marha- vékonybélből 30 százalékban, marha vastagbélből azonban csak minimálisan tudják ki­elégíteni az igényeket. Az utóbbi helyett azonban cutl- zin műbelet ajánlanak. A fogj^asztási szövetkezetek időben gondoskodtak a keze­lésükben lévő füstölők rend­behozataláról, és számos he­lyen kölcsönözhetők üstök, perzselők, hurka- és kolbász­töltők. Miért így? . A., szándék nemes.. Növelni a dolgozó parasztság ■ szakmai műveltséget, ’'szélesíteni látókörét. A cél egyértelmű és világos. A korszerű szocialista mező­gazdasági nagyüzemekben a munkafolyamatok, a mun-, kaművéleték . célszerű végzése egyre nagyobb hozzá­értést, szaktudást« igényel. Felvetődhet azonban úgy is a- kérdés, Hogy miért nem rendezik meg minden év­ben, a mezőgazdasági könyvhónapokkal esetleg egy- időben, az ipari, vagy a kereskedelmi könyvhónapo­kat is. A válasz kézenfekvő: a földművelés, a paraszti munka a régihez képest összehasonlíthatatlanul meg­változott, és ami ’indokolt a mezőgazdaságban, az talán kampányszerűen nem indokolt a népgazdaság más ágazataiban. A mezőgazdasági könyvhónap megrendezése min­den évben a téli időszakra, rendszerint februárra esik. Ennek is megvan a kellő magyarázata. Ilyen tájt job­ban ráérnek a növénytermesztők, a traktorosok, a zöldség- és gyümölcstermesztők. A mezőgazdasági könyvhónap rendezvényeinek az a koránt sem titkolt célja, hogy növelje az állami gazdasági dolgozók, a ter­melőszövetkezeti tagok igényét, s felkeltse érdeklődésü- , két a szákkpnyvek, a szaklapok, folyóiratok, iránt. Eb­ből a meggondolásból állították össze a Tolna megyei programot is, A mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitóját január 29-én, Zalaegerszegen rendezik,. Be itt, nálunk, Tolnában a könyvhónap tulaj dohképpen január 15-én kezdődik és tart márciusig. A járások mindegyike elkészítette a saját, önálló programját. Szakíró és olvasó találkozót tarta­nak, Győrén, Bonyhádon, Mőcsényben, Mórágyon, Kur- don, Várongon, Lápafőn, Szakoson, Bátaszéken, Szek- szárdon, „Decsen, Gyünkön, Ozorán, Bölcskén, Duna- földváron, Dunakömlődön, Dunaszentgyörgyön és még több községben, városban. Tavaly 122 megyei rendez­vény volt, mintegy hat-hat és fél ezer érdeklődővel. Mint mindén évben, az idén is megrendezik a szakn&ai előadásokat is, a helyi igényeknek és érdeklődésnek megfelelően. {7 gyetlen szépséghibája az évről évre ismétlődő “-1 mezőgazdasági könyvhónapnak, hogy félénken, tartózkodóan népszerűsíti a szakkönyvekét, a szaklapo­kat. Ha teszi, úgy tűnik, túlságosan áttételesen teszi. Jók és hasznosak a gyümölcstermesztésről, a baromfi- tenyésztésről, a nyúltenyésztésről, a víziszárnyas- tenyésztés/ől, a tojástermelésről, stb. szóló szakmai elő­adások,. de inkább — direktebb módon •— lehetne és kellene arról szólni, arról beszélni: hol, milyen forrás­ból szerezhetik meg a tsz-tagok, a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói a szükséges szakmai ismeret- anyagot. A mezőgazdasági könyvhónap legyen csakugyan a .mezőgazdásági könyvek és szaklapok terjesztésének,, népszerűsítésének a hónapja. Ne csak egyszerűen szak­mai kérdésekről szóló előadássorozat. Üreg utca — öreg házak... Világítás a ködben Mostanában gyakori a köd. Ejézaka is,'.".nappal is. Ez rendkívül megnehezíti a köz­lekedők látási .viszonyait, ezért nagy o balesetveszély. A .''gép­járműnek . megfelelő . kivilágí­tásával ; azonban ’ jelentősen csökkenthéto lenné. mégis gyakran tapasztalhat'), hegy egyesek nem alkalma kodrek eléggé a körülményekhez. 1 r egyébként kellőkére. n kin . gitott lakott területeken nor­mális viszonyok mellett ele­gendő a városi világítás, de ugyanez ködös időben jófor­mán nem ér semmit: a gya­logosok sem tudják időben észrevenni a gépjárművet, a vezetők pedig a másik jár­müvet. Éppen ezért ilyen ese­tekben tanácsosabb a tom­pított fény használata. Lakóit területen kívül is biztonságo­sabb a közlekedés, ha meg­jelelő a jármüvek kivilágítá­sa: napközben, ’ha köd van, mindenképpen szükséges úgy világítani, hogy a szembejövő járműnek lehetőleg ne kell­jen hirtelen fékeznie, mert ilyen síkos utakon abból min­dig probléma származhat. a—c

Next

/
Thumbnails
Contents