Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-10 / 8. szám

r Csajbök Kálmán, a'Hazafias; Képfront Tolna megyei titkára’: .•— A munkahelyem néhány év óta a megyeszékhelyhez. Szekszárdihoz köt, de medinai vagyok," onnan 'járok be napon­ta, ott van, a lakásom; ott él a családom. Nem Medinán születtem, más vidékről kerül­tem oda, a tanítóképző elvég­zése, után. E faluban kezdtem a pályámat, tanítóként, s idő­közben annyira hozzánőttem, e környezethez,' hogy ma már nehéz fenne 'felszakadni tőle, fezért nem is szándékozom el­költözni 'onnan; még annak el­lenére sem, hogy már nem ott van a munkahelyem, s a- napi utazgatás nem a legkelleme­sebb. A medinai nevelői múl­tamhoz tartozik, hogy iskola- igazgató lettem, 1960-ban meg­választottak. a termelőszövetke­zet elnökévé, majd 19S5.-ben Szekszárdra kerültem, mint pártmunkás. — ,Mí köti ennyire Mediná­hoz? ' — Nagyon iriegszeréttem' az ottani 'embereket és úgy ér­zem, hogy Őít is ' becsülnek. Medina jellegzetes összetételű, érdekes falu, ezért nem túlzás azt mondani rá, hogy külön szigetecske. ;(A szigetecske szó természetesén' Kém földrajzi fo­galomként használatos, 'hanem életmódjára, lakossági össze­tételére értendő). A köztudat délszláv községként tartja nyil­ván Medinát. Ez igaz is, nem is. Igaz annyiban, hogy való­ban laknak itt délszlávok — szerbek —, akik a pravoszláv, azaz görögkeleti vallás- követői. Ez,a falu, jelenére is,•' évszáza­dos : múltjára?iavrány.9íajsb bé5. Ivedéi, *és 'Tófcs'-nfeili'éöen' ez az egjSftlen déLSzját" lakosúnak ism-^íj.fáíhft:i>e. Medina -^lákos- ságáháji'-csajc ifegy1 kis töredéke délszláv,’* a' túlnyomó többség magyar, ezért' egy i kicsit csín­ján kell ’bánni az egész falura' vonátkozó délszláv meghatá­rozással. . Há valaki medinai, egyáltalábán. nem bizfos, hogy délszláv nemzetiségű ■ is', mint ahogy az a .köztudatba bele- vésődött. Hadd tegyem hozzá, hogy itt nem- valamiféle el- magyarosításról van szó, hi­szen pontosan ismert minden délszláv .leszármazott, s - akik azok. tartják is' nemzetiségü­ket, a. hozzá kapcsolódó val­lással együtt.. E faluban, be­településüktől . kezdve, .vegye­sen éltek magyarok . és - szer- bek. Mindig határozottan el­különültek -egymástól nyelv- használatban, vallásban, élet­módban, egyaránt. Elkülönül­tek, de nem' ellenségeskedtek, hanem jól megfértek egymás mellett, kölcsönösen sok .min­dent átvettek egymás szokásai­ból. Viszont .a szomszédos' köz­ségekkel ijlár az egész falu szemben állt,’ tőlük igyekezett minél jobban elzárkózni. Két­ségtelen, ez az elzárkózás vég­eredményben a szlávok sajátos szokásaiból, vallásából fakadt, — szembetűnő bgfeléfprdülá- sából. —. és talán ezért is- azo- nosítofták az egész falut a szlávsággai. .. ^'Több mint két évtizede élek'. Medinán, .és volt’alkal­mam behatóan, ;g mindennapi, munkakapcáöiatök1 révén is ■megismerni ezt a népréteget. Nagyon jó véleménnyel vagyok dóiá, hohä egyesék., napjaink­ban- is érthetetlenül szemlélik sajátos miliőjüket, nem utolsó sorban különös- vallási életük miatt. -Erőteljesen tartják val­lási szokásaikat, de ez nem azonos -más- vallások hitéleté­vel, mint azt sokan vélik, s amiért néha félreértik őket. Vallási szokásaikban elsősor­ban nem a . hitélet, hanem nemzetiségi hagyományaik, s az abból fakadó népszokásaik ápolása jut kifejezésre. Dolgos, becsületes emberein fogéko­nyak az új iránt, hívei rend­szerünknek. Ezt az ellenforra­dalom idején is megfigyelhet­tük, de ennek a termelőszövet­kezetben is nap mint nap ta­núi lehetünk. Szerbek vagy rácok f Rafajloyics. Milán tanács­elnök: — A mi rétegünk, a dél- szlávság nagyon fogyatkozik. Éppen a minap számoltam Össze, hányán is: vagyunk: összesen 27 Család 66 fővel, s ehhez jön még kilenc olyan, aki más családba került be házasság- révén, vagyis asszi­milálódott. Mindössze tehát 75 fő. Egyébként sosem voltunk túl sokan: a falu lakossága, ré­gebben nagyjából ’ fele-féle arányban oszlott meg. A ma­gyarországi szerbség az első Világháborút követő egyezmé­nyek értelmében, kivándorol­hatott Jugoszláviába. Medi­nán a szerbségnek körülbelül 20 százaléka élt ezzel a lehe­tőséggel, s ekkor kezdett na­gyobb ütemben megcsappanni a számunk. — A nemzetiségünket - ille-. tőén szerbek vagyunk, az anyanyelvűnk is az. Á szerb mi-Völturjkat azért hangsúlyo­zom, mert sokan összekeve­rik a' fogalmakat, és a ma­gyarországi délszlávokat álta­lában rácoknak nevezik. Nos, a rác csúfnév, azokat a szer- beket nevezték el így, akik nem tartották meg az erede­ti vallásukat, hanem katoli­kusokká lettek. A medinai délszlávok megmaradtak mindvégig a pravoszláv val­lás, mellett, tehát szerbek ■ és nem rácok. Egyébként a török tétje-zVedés elől menekülve kéri1 líünk az óhazából erre a vidékre. Azokban az időkben nagyon, spk' dunántúli község­ben telepedtek ..le délszM-' vök. A közelben például Kö- lesden, Tolnán^ Bátasaétegfa. Dunaföldvárön, Szálkán, Fel- sőnánán és, Grábócon, -de ma már qs'ak’ Medinád.' élünk pgy kisebb. . csoportban. Családi körben szerbül beszélünk, ré­gebben szerb iskola is volt a falúban, de mivel elfogytak a gyermekek, megszüntették. Én például nem is jártam ma­gyar iskolába, csak szerbbe. Mostanában már összeháza- sedhak a. szerb és. a magyar fiatalok, a mi rétegünk is kezd kilépni az elzártságából. — A Medinán élő 27 szerb családban a következő csa­ládnevek fordulnak elő: Ra- fajlovics, Rózics, Szokics, Peovics, Mariánovics, Gojko- vics, Asaviny, Szecsujác, Bé- rics, Nyanyaics. Egy családi ág, a Simonies, teljesen ki­halt. — Ä rég! szokásaink közül leginkább a család vedőszent- jének ünnepét tartjuk. A régi időkben minden család vá­lasztott magának védőszentet, s ennek a tisztelete apáról fiú­ra szállva megmaradt egé­szen napjainkig. Ma is benső­séges ünnep keretében adózik mindenki a család védőszent­jének, amikor annak elérke­zik a napja. Ilyenkor a jő» barátok, szomszédok, ismerő­sök is megtisztelik az ünnep­lő házat. A Rafajlovics család védőszentje Szent Nikola. Ha­gyományaink szerint Nikola néptanító volt: bölcsességre tanította az egyszerű népet képviselte érdekeikét, s így lett belőle végül is védőszent. Min­den védőszentnek megvan a maga története. A Szent György legendakörben az igaz és gonosz harca jut kifejezés­re, S az igm mmesmásm & s*vSSÄfc.w *» > Születési Oláh Józseíné vb-titkár ugyancsak délszláv származá­sú,-de nem a helyi őslakosság köréből, hanem a Kárpát­medence más tájáról került ide. ■ Megkérdeztük 1őle, hogy milyen a helyi délszlávok ter­mészetes népszaporodása. Na­gyon, meglepő dolgot mondott: — Alig születik gyermek a szerb családokban. Az idén egyetlen délszláv gyermek született a mi falunkban, majd hosszú évekre vissza­menően egy sem, a hatvanas évek elején született visszafe­lé számítva a következő. Az utóbbi . időben szinte, kizáró­lag a falu nem délszláv csa­ládjai szaporodnak, de ők is mind gyérebben., A fiatalok közül soRan elmennek a falu­ból, bevándorlás alig, van, így az'tán "Csökken a falu lakossága. Két évtizeddel ezelőtt még hoz­závetőlegesen 1600-an laktak Medinán, 1960-ban már csak 1435-en, a legutóbbi népszám­láláskor pedig 1275 személyt találtunk. A titkárnő rendelkezésünk­re bocsátott egy kimutatást a születések alakulásáról. Érde­mes végigböngészni. MEDINA Szőlőhegy Csaknem önálló falunyi te­lepülés a szőlőhegy a maga 93 családi. házával, 340 lako­sával. - Az . épületek . részben zárt utcasorban, részben szét­szórtan helyezkednek el, mint­egy öt kilométer hosszan a szőlőhegy lábánál. E település néprajza egészen más, mint az anyafalué, kialakulásának kö­rülményei is eltérőek. A sző­lőhegyen ismeretlen a dél- szláv-magyarság kettősség: itt egyetlen szerb nemzetiségű Sem található, és a magyarok is más társadalmi rétegből verbuválódtak öss2e, mint a falusiak. 4. Medina belterü­letén élők elődei jobbágyok statisztika A . kimutatás meglehetősen nagy ingadozást mutat. A legtöbb gyermek az. első vi­lágháború előtt született. Az azt - megelőző csaknem két évtizedben minden évben' meghaladta - a harmincat az újszülöttek Szárha. 'Néme­lyik évben hatván vagy annál több gyermek született A há­ború szembetűnő születés- csökkenéssel járt, utána is­mét növekedés következett, de az első világháború előtti szintet nem érte el. A máso­dik világháborút megelőző években és a háború ideje alatt ismét csökkenés tapasz­tálható. (évi 16 és 90 között) maid a háború után növeke­dés. de a két világháború köz­ti szintet csak megközelíti a falu, és későhb ismét csökke­nési tendencia következik he a terhesség megszakítását til­tó rendelkezések ellenére is. 1945-től 56-ig évi 15 és 27 kö­zött ingadozik a születések száma, 1966-ban 17, 1967, 13, 1968-ban 17,. 1969-ben 18, 1970-ben 12 gyermek szüle­tett. voltak, a szőlőhegyieké pedig cselédek. A szőlőhegyi település létre­jöttéről a következőket tudtuk meg az ott lakó, s egyben g falu tanácselnök-helyettesi tisztségét betöltő Tóth István­tól: — Mi szőlőhegyiek túlnyomó részt cselédek voltunk, és az önállósulásunk után vertünk gyökeret ezen a falutól kissé távól esői részen. Azért itt, . mert itt jutottunk egy kis föld­területhez, és a szőlőhöz tar­tozó pince, présházépület jobb híján lakásalkalmatosságot is jelentett. Ezeket az épületeket aztán mindenki toldozta, fol­tozta tehetsége szerint. Így is csak szegényes lakóépület vált belőlük, de a felszabadulás után jobban tellett minden­kinek lakásra — költségesebb átalakításra, vagy teljesen új lakás építésére —, és megvál- . toztak a lakásviszorvtfaink. Kö­rűibe!,ül hriszonöten-harmin­can egészen új, villaszerű la­kóépületet emeltettek, de a, többi szőlőhegyi lakóépületet is meg lehet nézni. Mivel itt vertünli gyökeret, ide építkez­tünk, nem is kívánkozunk el e szőlőhegyről, annak ellenére sem, hogy egy kicsit távol­esik s falutól és nincs köz-, vetlen körtesutunk. A Harc— kölesdi kövesül — szerencsére. — nem messze vezet tőlünk, és végeredményben a falu sem esik nagy távolságra, ígp könnyűszerrel eljuthatunk,' ahova épven akarunk. Villa- anyunk is van 1963. óta, ami nagyon fontos, így aztán nerm érezzük magunkat az isten há­ta mögött. Végigjártuk a szőlőhegyet, és nem volt nehéz megállapí­tanom, hogy a szőlőhegyi la­kóépületek átlagosan szebbek, jobbak, mint amilyen az anya-, t község átlaga. „...örökösen meg maradandó bizonyságára adjuk... Szétes Átpúd református pap jó* voltából megismerhettük a falu jobbágyainak és földesurának írá­sos egyezségét a jobbágyi szolgál­tatásokról. íme «£ eredeti szöveg másolatát „Magyarországban Tolna várme­gyében Szegzárd és Kölesd városa között helyeztetett Medina nevű helység falu (mely Kápolna délről Bikád északról Apátinak keletről pusztákkal határos) a Sár víz par­ton, mikor kezdetett legyen, vé­gére nem mehettem. A ró.tz lakos­ság benne igen régiek, beszéllet- ték, hogy eleiktől hallották, hogy mikor Fehér várott a Töröktől el­vették, már akkor Medinán, sőt azelőtt is solckal laktak Rátzok. A Magyarok szállottak 1737-dik esztendő táján. Ugyan akkor meg edgyeztek az uraságokkal eszerént. Mi aláb megírtak Gyndly ignátz és Gyndly Teresia egy részről, más részről ez előtt Medinán lakozó rátzok s most ujjonnan oda mentf s ott lakozó Magyarok, adjuk má­tokra mindeneknek, akiket ezen dolog most vagy jövő időben akármi módon illetne, v. illethet­ne, hogy mi leg elsőben megírt földes urak ás Asszony adtuk fel Medinai egész határunkat, nem különben Bikádi Prediumunknak egy darab részét, mely t. i. Nap nyugat felől, a Sár vízen innen vagyon, minden haszna vételével, Réttyeivel, szántóföldéivel és szőlőt építeni alkalmatos helyeivel, nem különben egy darab halastó vízzel, mely t. i. valóságosan a Medinai határhoz tartozandó, nem külön­vei, mely mészárszéket, ugyan egészen és continuó bírhatnak, at­tól semmi cenzust nem adván, de ellenben a kórismétől Szent György naptól fogva Minden Szentek nap­jáig Uraságé leszen, amelyet mi is Tnagunkat kötelezzük egész falus­iul. Hogy a Nevezett Uralgnak, s Asszonynak esztendőnként (ki is kezdődik Sz. György napján 1738- dik esztendőben, mivel eddig áren­dásukat megfizetik) 150 — száz­ötven vonás forintokat, melyeknek meg adásoknak napja mindenkor előre leszen Sz. György és Sz. Mihály ünnepe. Az egész mezőkből a kilentzedei tizedet nem különben a borból és minden más mezei veteményekből (kivéve a káposztát s más legumi- nákat) ki adni tartozunk. Úgy a méhekből és bárányokból a kilentzedeknek praestációjára magunkat oblikáljuk. Minden különös gazda eszten­dőnként 5—5 napot gyalog az ura­séig parantsolatja szerént, az egész falu pedig esztendőnként 10—tíz napszámot szekérrel a gazdaság körül szolgálni oblikáltatik. A Birkák számára esztendőnként 20 húsz jó bag ja v. szekér szénát- kaszálni, aziat öszve rakni és ka­zalba hordani tartozni fogunk, de nem a magunk rétjén, hanem az uraságén. A gulya, ménes és birkák heré- lése, bélyegzése és nyírása körül mindannyi segítséggel. amennyi szükséges lesz. elől állítani ma­gunkat kötelezzük. Esztendőnként két szekérrel Gyomé Uramg tetszése szerént és a midőn az Uraság Medinára fog jönni, abrakkal, szénával? konyhára való majorsággal úgy- szintén borral gazdálkodni fogunk• Senki szökve el ne menjen, ha­nemha az uraságot, s a Falut con- teltálta, szabadon elmehet, és ki ■ közülük házat vészén, vagy funda­mentumból épít, azt szabadon mos helyébe szállandó gazdának el ad­hassa és hogx/ Hozzánk törvénye szerént', minden rossz és gonosz tevőket, az uraság meg büntet­hesse meg egyesültünk. Aktedált arra is az uraság, hogy akik közülünk új szőlőt, csinál, vagy is épít, 6 hat esztendeig azz szabadon élhesse, hetedik eszten­dőben a tizedet Bikádi hegyről, ki- ientzedet pedig Medináiról az vra- ságnak ki adni tartozik. Azt is meg engedte az urasán, hogy mi Magyarok Prédikátort ve­hessünk, s tarthassunk, akcedál- ván a Magistráius concenzussa, a Rátzoknak is lévén papjok. Melyeknek mindkét részről örö­kösen meg maradandó bizony zugá­ra adjuk és ennek erejével ma­gunkat és SzukccscZorairJca:. in- violábiter kötelezzen, saját közünk, vonásával, petsétünkkel és '+ vo­násunkkal megerősített contraktv,- sunkat. mindé, ni k résznél hason­ló. . . meg maradván”. Ez a bizonyos ..örökösen” oly­annyira nem tar .ő; ökké. hogy az utódok, a falu lakói ma már legfeljebb a törten elem 1:5 ny z q kből tudnak egyet s mást d jobbágyi időkből. BODA FERENC IMI fei n ?

Next

/
Thumbnails
Contents