Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-10 / 8. szám

r

Csajbök Kálmán, a'Hazafias; Képfront Tolna megyei titkára’:

.•— A munkahelyem néhány év óta a megyeszékhelyhez. Szekszárdihoz köt, de medinai vagyok," onnan 'járok be naponta, ott van, a lakásom; ott él a családom. Nem Medinán születtem, más vidékről kerültem oda, a tanítóképző elvégzése, után. E faluban kezdtem a pályámat, tanítóként, s időközben annyira hozzánőttem, e környezethez,' hogy ma már nehéz fenne 'felszakadni tőle, fezért nem is szándékozom elköltözni 'onnan; még annak ellenére sem, hogy már nem ott van a munkahelyem, s a- napi utazgatás nem a legkellemesebb. A medinai nevelői múltamhoz tartozik, hogy iskola- igazgató lettem, 1960-ban megválasztottak. a termelőszövetkezet elnökévé, majd 19S5.-ben Szekszárdra kerültem, mint pártmunkás.

— ,Mí köti ennyire Medinához?

' — Nagyon iriegszeréttem' az ottani 'embereket és úgy érzem, hogy Őít is ' becsülnek. Medina jellegzetes összetételű, érdekes falu, ezért nem túlzás azt mondani rá, hogy külön szigetecske. ;(A szigetecske szó természetesén' Kém földrajzi fogalomként használatos, 'hanem életmódjára, lakossági összetételére értendő). A köztudat délszláv községként tartja nyilván Medinát. Ez igaz is, nem is. Igaz annyiban, hogy valóban laknak itt délszlávok — szerbek —, akik a pravoszláv, azaz görögkeleti vallás- követői. Ez,a falu, jelenére is,•' évszázados : múltjára?iavrány.9íajsb bé5.

Ivedéi, *és 'Tófcs'-nfeili'éöen' ez az egjSftlen déLSzját" lakosúnak ism-^íj.fáíhft:i>e. Medina -^lákos- ságáháji'-csajc ifegy1 kis töredéke délszláv,’* a' túlnyomó többség magyar, ezért' egy i kicsit csínján kell ’bánni az egész falura' vonátkozó délszláv meghatározással. . Há valaki medinai, egyáltalábán. nem bizfos, hogy délszláv nemzetiségű ■ is', mint ahogy az a .köztudatba bele- vésődött. Hadd tegyem hozzá, hogy itt nem- valamiféle el- magyarosításról van szó, hiszen pontosan ismert minden délszláv .leszármazott, s - akik azok. tartják is' nemzetiségüket, a. hozzá kapcsolódó vallással együtt.. E faluban, betelepülésüktől . kezdve, .vegyesen éltek magyarok . és - szer- bek. Mindig határozottan elkülönültek -egymástól nyelv- használatban, vallásban, életmódban, egyaránt. Elkülönültek, de nem' ellenségeskedtek, hanem jól megfértek egymás mellett, kölcsönösen sok .mindent átvettek egymás szokásaiból. Viszont .a szomszédos' községekkel ijlár az egész falu szemben állt,’ tőlük igyekezett minél jobban elzárkózni. Kétségtelen, ez az elzárkózás végeredményben a szlávok sajátos szokásaiból, vallásából fakadt, — szembetűnő bgfeléfprdülá- sából. —. és talán ezért is- azo- nosítofták az egész falut a szlávsággai. ..

^'Több mint két évtizede élek'. Medinán, .és volt’alkalmam behatóan, ;g mindennapi, munkakapcáöiatök1 révén is ■megismerni ezt a népréteget. Nagyon jó véleménnyel vagyok dóiá, hohä egyesék., napjainkban- is érthetetlenül szemlélik sajátos miliőjüket, nem utolsó sorban különös- vallási életük miatt. -Erőteljesen tartják vallási szokásaikat, de ez nem azonos -más- vallások hitéletével, mint azt sokan vélik, s amiért néha félreértik őket. Vallási szokásaikban elsősorban nem a . hitélet, hanem nemzetiségi hagyományaik, s az abból fakadó népszokásaik ápolása jut kifejezésre. Dolgos, becsületes emberein fogékonyak az új iránt, hívei rendszerünknek. Ezt az ellenforradalom idején is megfigyelhettük, de ennek a termelőszövetkezetben is nap mint nap tanúi lehetünk.

Szerbek vagy rácok f

Rafajloyics. Milán tanácselnök:

— A mi rétegünk, a dél- szlávság nagyon fogyatkozik. Éppen a minap számoltam Össze, hányán is: vagyunk: összesen 27 Család 66 fővel, s ehhez jön még kilenc olyan, aki más családba került be házasság- révén, vagyis asszimilálódott. Mindössze tehát 75 fő. Egyébként sosem voltunk túl sokan: a falu lakossága, régebben nagyjából ’ fele-féle arányban oszlott meg. A magyarországi szerbség az első Világháborút követő egyezmények értelmében, kivándorolhatott Jugoszláviába. Medinán a szerbségnek körülbelül 20 százaléka élt ezzel a lehetőséggel, s ekkor kezdett nagyobb ütemben megcsappanni a számunk.

— A nemzetiségünket - ille-.

tőén szerbek vagyunk, az anyanyelvűnk is az. Á szerb mi-Völturjkat azért hangsúlyozom, mert sokan összekeverik a' fogalmakat, és a magyarországi délszlávokat általában rácoknak nevezik. Nos, a rác csúfnév, azokat a szer- beket nevezték el így, akik nem tartották meg az eredeti vallásukat, hanem katolikusokká lettek. A medinai délszlávok megmaradtak

mindvégig a pravoszláv vallás, mellett, tehát szerbek ■ és nem rácok. Egyébként a török tétje-zVedés elől menekülve kéri1 líünk az óhazából erre a vidékre. Azokban az időkben nagyon, spk' dunántúli községben telepedtek ..le délszM-' vök.

A közelben például Kö- lesden, Tolnán^ Bátasaétegfa.

Dunaföldvárön, Szálkán, Fel- sőnánán és, Grábócon, -de ma már qs'ak’ Medinád.' élünk pgy kisebb. . csoportban. Családi körben szerbül beszélünk, régebben szerb iskola is volt a falúban, de mivel elfogytak a gyermekek, megszüntették. Én például nem is jártam magyar iskolába, csak szerbbe. Mostanában már összeháza- sedhak a. szerb és. a magyar fiatalok, a mi rétegünk is kezd kilépni az elzártságából.

— A Medinán élő 27 szerb családban a következő családnevek fordulnak elő: Ra- fajlovics, Rózics, Szokics, Peovics, Mariánovics, Gojko- vics, Asaviny, Szecsujác, Bé- rics, Nyanyaics. Egy családi ág, a Simonies, teljesen kihalt.

— Ä rég! szokásaink közül leginkább a család vedőszent- jének ünnepét tartjuk. A régi időkben minden család választott magának védőszentet, s ennek a tisztelete apáról fiúra szállva megmaradt egészen napjainkig. Ma is bensőséges ünnep keretében adózik mindenki a család védőszentjének, amikor annak elérkezik a napja. Ilyenkor a jő» barátok, szomszédok, ismerősök is megtisztelik az ünneplő házat. A Rafajlovics család védőszentje Szent Nikola. Hagyományaink szerint Nikola néptanító volt: bölcsességre tanította az egyszerű népet képviselte érdekeikét, s így lett belőle végül is védőszent. Minden védőszentnek megvan a maga története. A Szent György legendakörben az igaz és gonosz harca jut kifejezésre, S az igm mmesmásm &

s*vSSÄfc.w *» >

Születési

Oláh Józseíné vb-titkár ugyancsak délszláv származású,-de nem a helyi őslakosság köréből, hanem a Kárpátmedence más tájáról került ide. ■ Megkérdeztük 1őle, hogy milyen a helyi délszlávok természetes népszaporodása. Nagyon, meglepő dolgot mondott:

— Alig születik gyermek a szerb családokban. Az idén egyetlen délszláv gyermek született a mi falunkban, majd hosszú évekre visszamenően egy sem, a hatvanas évek elején született visszafelé számítva a következő. Az utóbbi . időben szinte, kizárólag a falu nem délszláv családjai szaporodnak, de ők is mind gyérebben., A fiatalok közül soRan elmennek a faluból, bevándorlás alig, van, így az'tán "Csökken a falu lakossága. Két évtizeddel ezelőtt még hozzávetőlegesen 1600-an laktak Medinán, 1960-ban már csak 1435-en, a legutóbbi népszámláláskor pedig 1275 személyt találtunk.

A titkárnő rendelkezésünkre bocsátott egy kimutatást a születések alakulásáról. Érdemes végigböngészni.

MEDINA

Szőlőhegy

Csaknem önálló falunyi település a szőlőhegy a maga 93 családi. házával, 340 lakosával. - Az . épületek . részben zárt utcasorban, részben szétszórtan helyezkednek el, mintegy öt kilométer hosszan a szőlőhegy lábánál. E település néprajza egészen más, mint az anyafalué, kialakulásának körülményei is eltérőek. A szőlőhegyen ismeretlen a dél- szláv-magyarság kettősség: itt egyetlen szerb nemzetiségű Sem található, és a magyarok is más társadalmi rétegből verbuválódtak öss2e, mint a falusiak. 4. Medina belterületén élők elődei jobbágyok

statisztika

A . kimutatás meglehetősen nagy ingadozást mutat. A legtöbb gyermek az. első világháború előtt született. Az azt - megelőző csaknem két évtizedben minden évben' meghaladta - a harmincat az újszülöttek Szárha. 'Némelyik évben hatván vagy annál több gyermek született A háború szembetűnő születés- csökkenéssel járt, utána ismét növekedés következett, de az első világháború előtti szintet nem érte el. A második világháborút megelőző években és a háború ideje alatt ismét csökkenés tapasztálható. (évi 16 és 90 között) maid a háború után növekedés. de a két világháború közti szintet csak megközelíti a falu, és későhb ismét csökkenési tendencia következik he a terhesség megszakítását tiltó rendelkezések ellenére is. 1945-től 56-ig évi 15 és 27 között ingadozik a születések száma, 1966-ban 17, 1967, 13, 1968-ban 17,. 1969-ben 18,

1970-ben 12 gyermek született.

voltak, a szőlőhegyieké pedig cselédek.

A szőlőhegyi település létrejöttéről a következőket tudtuk meg az ott lakó, s egyben g falu tanácselnök-helyettesi tisztségét betöltő Tóth Istvántól:

— Mi szőlőhegyiek túlnyomó részt cselédek voltunk, és az önállósulásunk után vertünk gyökeret ezen a falutól kissé távól esői részen. Azért itt,

. mert itt jutottunk egy kis földterülethez, és a szőlőhöz tartozó pince, présházépület jobb híján lakásalkalmatosságot is jelentett. Ezeket az épületeket aztán mindenki toldozta, foltozta tehetsége szerint. Így is csak szegényes lakóépület vált belőlük, de a felszabadulás után jobban tellett mindenkinek lakásra — költségesebb átalakításra, vagy teljesen új lakás építésére —, és megvál- . toztak a lakásviszorvtfaink. Körűibe!,ül hriszonöten-harmincan egészen új, villaszerű lakóépületet emeltettek, de a, többi szőlőhegyi lakóépületet is meg lehet nézni. Mivel itt vertünli gyökeret, ide építkeztünk, nem is kívánkozunk el e szőlőhegyről, annak ellenére sem, hogy egy kicsit távolesik s falutól és nincs köz-, vetlen körtesutunk. A Harc— kölesdi kövesül — szerencsére. — nem messze vezet tőlünk, és végeredményben a falu sem esik nagy távolságra, ígp könnyűszerrel eljuthatunk,'

ahova épven akarunk. Villa- anyunk is van 1963. óta, ami nagyon fontos, így aztán nerm érezzük magunkat az isten háta mögött.

Végigjártuk a szőlőhegyet, és nem volt nehéz megállapítanom, hogy a szőlőhegyi lakóépületek átlagosan szebbek, jobbak, mint amilyen az anya-, t község átlaga.

„...örökösen meg maradandó bizonyságára adjuk...

Szétes Átpúd református pap jó* voltából megismerhettük a falu jobbágyainak és földesurának írásos egyezségét a jobbágyi szolgáltatásokról. íme «£ eredeti szöveg másolatát

„Magyarországban Tolna vármegyében Szegzárd és Kölesd városa között helyeztetett Medina nevű helység falu (mely Kápolna délről Bikád északról Apátinak keletről pusztákkal határos) a Sár víz parton, mikor kezdetett legyen, végére nem mehettem. A ró.tz lakosság benne igen régiek, beszéllet- ték, hogy eleiktől hallották, hogy mikor Fehér várott a Töröktől elvették, már akkor Medinán, sőt azelőtt is solckal laktak Rátzok.

A Magyarok szállottak 1737-dik esztendő táján. Ugyan akkor meg edgyeztek az uraságokkal eszerént.

Mi aláb megírtak Gyndly ignátz és Gyndly Teresia egy részről, más részről ez előtt Medinán lakozó rátzok s most ujjonnan oda mentf s ott lakozó Magyarok, adjuk mátokra mindeneknek, akiket ezen dolog most vagy jövő időben akármi módon illetne, v. illethetne, hogy mi leg elsőben megírt földes urak ás Asszony adtuk fel Medinai egész határunkat, nem különben Bikádi Prediumunknak egy darab részét, mely t. i. Nap nyugat felől, a Sár vízen innen vagyon, minden haszna vételével, Réttyeivel, szántóföldéivel és szőlőt építeni alkalmatos helyeivel, nem különben egy darab halastó vízzel, mely t. i. valóságosan a Medinai határhoz tartozandó, nem különvei, mely mészárszéket, ugyan egészen és continuó bírhatnak, attól semmi cenzust nem adván, de ellenben a kórismétől Szent György naptól fogva Minden Szentek napjáig Uraságé leszen, amelyet mi is Tnagunkat kötelezzük egész falusiul.

Hogy a Nevezett Uralgnak, s Asszonynak esztendőnként (ki is kezdődik Sz. György napján 1738- dik esztendőben, mivel eddig árendásukat megfizetik) 150 — százötven vonás forintokat, melyeknek meg adásoknak napja mindenkor előre leszen Sz. György és Sz. Mihály ünnepe.

Az egész mezőkből a kilentzedei tizedet nem különben a borból és minden más mezei veteményekből (kivéve a káposztát s más legumi- nákat) ki adni tartozunk.

Úgy a méhekből és bárányokból a kilentzedeknek praestációjára magunkat oblikáljuk.

Minden különös gazda esztendőnként 5—5 napot gyalog az uraséig parantsolatja szerént, az egész falu pedig esztendőnként 10—tíz napszámot szekérrel a gazdaság körül szolgálni oblikáltatik.

A Birkák számára esztendőnként 20 húsz jó bag ja v. szekér szénát- kaszálni, aziat öszve rakni és kazalba hordani tartozni fogunk, de nem a magunk rétjén, hanem az uraságén.

A gulya, ménes és birkák heré- lése, bélyegzése és nyírása körül mindannyi segítséggel. amennyi szükséges lesz. elől állítani magunkat kötelezzük.

Esztendőnként két szekérrel Gyomé Uramg tetszése szerént

és a midőn az Uraság Medinára fog jönni, abrakkal, szénával? konyhára való majorsággal úgy- szintén borral gazdálkodni fogunk•

Senki szökve el ne menjen, hanemha az uraságot, s a Falut con- teltálta, szabadon elmehet, és ki ■ közülük házat vészén, vagy fundamentumból épít, azt szabadon mos helyébe szállandó gazdának el adhassa és hogx/ Hozzánk törvénye szerént', minden rossz és gonosz tevőket, az uraság meg büntethesse meg egyesültünk.

Aktedált arra is az uraság, hogy akik közülünk új szőlőt, csinál, vagy is épít, 6 hat esztendeig azz szabadon élhesse, hetedik esztendőben a tizedet Bikádi hegyről, ki- ientzedet pedig Medináiról az vra- ságnak ki adni tartozik.

Azt is meg engedte az urasán, hogy mi Magyarok Prédikátort vehessünk, s tarthassunk, akcedál- ván a Magistráius concenzussa, a Rátzoknak is lévén papjok.

Melyeknek mindkét részről örökösen meg maradandó bizony zugára adjuk és ennek erejével magunkat és SzukccscZorairJca:. in- violábiter kötelezzen, saját közünk, vonásával, petsétünkkel és '+ vonásunkkal megerősített contraktv,- sunkat. mindé, ni k résznél hasonló. . . meg maradván”.

Ez a bizonyos ..örökösen” olyannyira nem tar .ő; ökké. hogy az utódok, a falu lakói ma már legfeljebb a törten elem 1:5 ny z q kből tudnak egyet s mást d jobbágyi időkből.

BODA FERENC

IMI fei n ?