Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-10 / 8. szám

Kísérlet

'Pár hónappal ezé)űu a' hu* azon három éves K. A.-né .ko» zel két deci hypót ívott >, a konyhában. Mire a szobába lépett, erősen fulladt, Kétbe- itt kórházi ápolásra szondát Jelenleg nyelési zavarral küszködik. Akkor csak az járj «a fejében, ^nem akarok él» ni'’. Ma már azt állítja^ peta Jenné meg még egyszeri ■ Nem egyedi eset.

A kísérletekről nines port» íos számadat, hiszen sok esetben nem kerülnek nyilvános» ságrá. Ezért csak az ismertek alapján tudjuk felmérni a rohamos növekedést, ami jellemző Magyarországra és Tok fna megyére is.

A megyében 1965-ben ..csak” 81-en próbálkoztak,

1967-ben pedig már 212-en.

Magyarországon a 10—19 éves férfiak közül 1965-ben 468 próbálkozott, 1967-ben 743. A negyvenesek korosztályában 388-ról 511-re ugrott a szám. A hatvanéves kortól hatvannégyig 45 emberrel több kísérletezett, ,011 nt két évvel korábban.

A nőknél rosszabb a helyzet, a 15—19 év közötti női kísérletezők száma 1967-ben 2348-ra (!) emelkedett 1661- rőL A 35—39 évesek közül 958-an ijesztgették környeze tűket, vagy éppen komolyan akartak megválni mindenkitől a korábbi 659 helyett. Az 55 évesek esetei is elképesztő- ék. Náluk 60 százalékos a növekedés.

Kérdőjelek

Ijesztő számok, döbbenetes drámák és megannyi kérdőjel. Hogy juthattak ilyen elhatározásra az emberek? Mi okozott ilyen fojtó légkört, ami menekülésre inspirálta őket? Mi az oka, hogy any- nyian akarják eldobni életüket? Magyar hagyomány, melyet jól ápolunk? A történetem? Család? Foglalkozás?

Eszköz

A legkülönbözőbb eszközök használatosait. A megye öngyilkosainak több mint fele ma is a hagyományos kötelet választja. Az elmúlt év májusában 15-en „menekültek” az életből öngyilkossággal. Közülük tíz akasztotta fel magát gerendára, fára, vagy éppen a szekrénybe.

Az alkalmazás gyakoriságát tekintve második helyen a mérgezés áll, elsősorban a tömény nikotin ivása, A nőknél „kedvelt” a gyógyszer, a sósav'. A megpróbáltatások fojtó légkörét sokan a vízbe ugrással szüntetik meg. A „lehetőségek” szerint kútba, vagy folyóba Ölik magukat.

Lőfegyverrel olyanok vetnek véget életüknek, akik hozzájuthatnak.

Az önveszejtés közel kél százaléka úgv történt, hogy az illető a csuklójára kötött drótot a magasfeszültségű vezetékre dobta. De a módok között találjuk a szíven szúrást, a különböző vágásokat. Egyesek vonatta! gázoltatják e! masukat.

Búcsúlevél. Viszonylag kevés öngyilkos hagy maga után búcsúlevelet, általában kusza, szinte értelmetlen szöveggel. Kivételek is vannak, akik tettüket egy héttel megelőzve írják le elhatározásukat, A levelekben az életuntak elbúcsúznak környezetüktől, nem adnak választ az üvöltő M I É R T ? -re.

Ivek

Statisztikai adatgyűjtő lapok. Látszólag olyanok, mint a többi felmérést szolgáló ívek. A számadatok mögött azonban egy-egy tragédia. Persze csak jelzésszerűen. így: K. A. házas, született 1922, nyugdíjas agronómus, a szekrényben felakasztotta magái. Ok: betegség miatti elkeseredés.

JGs a többiek, a sorrendiség ugyanaz. E. K. házas, 1941, asztalos. a csuklójára kötött drótoi magasfeszültségű vezetékre dobta, rendezetlen családi élet, rendszeresen és nagymértékben italozott. A, Z. házas« 1915« tsz-növényicrmelő, önakasztás, rendezetle.w: családi élet, rendszeresen és nagymértékben italozott/ S. P. özvegy. 18i58, mezőgazdasági közsegélyezett, Önnkasztás, egyedüllét miatti elkeseredés, Gy, L nős. 391.;. egyéni gazda <5 kit), nikotint ivott, rendezetlen családi élei. rendszeresen és nagymértékben italozott. G. A.-né férjezett, 190«. iitb, önakasztás, betegség miau* elkeseredés, rendszeresen és nagy« mértékben italozott. Z. A. nőtlen, 1908. erdei munkás, Önakasztás, rendezetlen családi élet, rendszeresen és nagymértékben italozott, M. E. hajadon, 1949, elmeosziály ápoltja, vízbefulladás. V. D. nős, 1929, nyugdíjas vájár, sósavat ivott, büntetőeljárás miatti félelmében, rendszeresen és nagymértékben italozott, K. M.-né özvegy, 1897, pénzügyi előadó nyugdíjas Özvegye, önakasztás, egyedüllét miatti elkeseredés. H B.-né özvegy, 188«, eltartott, beteg, öu- akasztás, betegség miatti elkeseredés. K. J. elvált, 1895, nyugdíjas növénytermesztő, önakasztás, egyedüllét miatti elkeseredés.

Ö. I.-né özvegy, 1894. tsz-járadé- kos, önakasztás, betegség miatti elkeseredés. B. F.-né, özvegy. 1883, eltartott növénytermesztő, ön- akasztás, betegség miatti elkeseredés. Sz. A. nős. 1927. főkönyvelő, önakasztás, rendezetlen családi élet, rendszeresen és nagymértékben italozott.

Sorolhatnám tovább.

/tor

Drakon szerint (í. e. 621) halállal kell büntetni a részegséget.

Tolna megyében 1. sz. első évtizedeiben a rómaiak honosították meg a szőlőt. A megye mai napig is híres magas- fokú szőlőkultúrájáról. ' így érthető, itt szeretik és jócskán isstzák is a bort.

Az alkoholizmus és az öngyilkosság között sok rokon vonás van: mindkettő egyfajta magatartás; menekülés a hétköznapok „sivárságából', kitörés a gondok, a bánatok, a megpróbáltatások légköréből. K. A. Menninger feltételezése, hogy az alkoholizmus . .króni kus __ öngyilkosság”. Lassan felörlí, az idegeket, rom- v bolja a szervezetet, és ösztönöz az öngyilkolásra.

Igen sole idült alkoholista lesz öngyilkos. De nem közvetlenül az ftal hatására. Bár előfordul, hogy a fellépő delirium tremens következtében kialakult félelmi állapotban önkezűleg vet, vége»; életének.

Tolna megyében az elmúlt év 79 öngyilkosa közül 32 rendszeresen és mértéktele ti ül ivott. 40,5 százalék.

Ennek ellenére kategorikusan nem lehet, kijelenteni, hogy ez az ok.

Az alkoholizmus erősen összefügg a zilált családi élet.

tel. Jól bizonyítja a következő adat: a 79 önveszejtés- ből 22 — 18 volt alkoholista — feltételezhetően a rendezetlen családi élet miatt lett öngyilkos. Az alkoholizmus lehet a családi élet bajáinak oka és okozata, de fordítva, is érvényes.

Azt' mondják: a megye szőlő-, illetve bortermelése eredményezi az iszákqsságot Ez nem egészén helytálló. Míg a boros Tolna öngyilkossági mutatója — 1967-esadat. frissebb nem lévén — a 31,3. addig a venyige nélküli Szol nők megyéé 34.0 ' Világviszonylatban is hasonló a helyzet. Franciaország szőlőtermelésben a második. Magyarország viszont csak a tizenötödik. Az öngyilkosságot tekintve így módosul a helyezés: hazánk az „aranyérmes”, a franciák a hetedikek Tehát nem szükségszerű, hogy

bortermelő vidékei» eJferiedje» - Ay, iszáteosság,

Ao, /Vó/i

Vizáig a|)** A férfiakat és a Bébe* az öugyüköísoag szempoiH^w hói. A teremtés koronái „éreti ményesebbet”. Döntő többségüknél azonban erősen, vagy ige« erősen közr«játbzik az alkohoiÁz* •nus, olyan lelkiállapotot előidézve, hogy a meaekülési vágy minőének fölé kerekedik. A gyengébb nem gyakrabbaa kísérletezik, «te. kevesebb ,.sikerrei’\ Alt&lá&ati ezek a próbálkozások hisztérikus, látványos ijesztgetések, amelyeke*, nem vesz komolyan senki.

Az alkoholizmus és a Itosz- szú ideig tartó idegi, megterhelés, a felbomló esa- tahi kapcsolatot szinte végérvé nyesen tönkreteszi, amit terme- szeresen » paheriás korban lévő gyerek is megérer. Bizonyítja a kísérletezések száma.

Az 1367. évi statisztika szerin i •-’?#7 férfi és 945 nő „tört ki u szürke hétköznapok egyhangúsága- hóT\ öngyilkos lett. Az előbbi, az elovő évekhez viszonyítva, emelkedő, míg az utóbbi stagnál.

Tolna megyében: 5» férfi, 2» nó.

Lollii fertösé*.

nriihlés

Ko«ioi.v problémát okoznak a búskomorságban szenvedők Náluk előtérbe kerül a depressziós szorongás, a félelemérzet. Hajlamot mutatnak az iszákosságra. Az elmegyógy- intézetben kezelt betegek közül ők a legveszélyesebbek. Állandó figyelmet igényelnek, mert minden alkalmat megragadnak az öngyilkosságra. A lepedőket felszakítjáfc és hurkot csinálnak belőle, sok esetben kanállal reszelik le a vaságy egy darabját, hogv lenyeljék. Azok, akik ninese oek intézetben, hozzátartozó- ik életét keserítik meg. Alapos vizsgálatok igazolják, a gyermekkor, részben a közvetlen környezet hatására fejlődött ki az egzaltság.

A suicidium (öngyilkosság) szenzációt jelent, széles körben megtárgyalják és a fogékonyabbakra mély benyomást tesz. Ezen alapszik a közvetlen fertőző képessége. Megfigyelhető, ha a rokonságból valaki öngyilkos lesz, az elkövetkezendő generációban ez érződik. Érzékenyebbekké válnak, kisebb problémából is a kivezető utat az önpusztításban látják.

T J. huszonkét éves nőtlen földműves nádazó drótot kötött csuklójára, amit a 22 ezer voltos távvezetékre dobott. A fiatalember születésénél és fejlődésénél rendellenesség nem volt kimutatható. Szorgalmas, igen zárkózott, de szerette a bort. Rendszeresen, nagy. mennyiségben fogyasztotta. Ezért édesapja egy alkalommal megdorgálta, másnap öngyilkos lett. Az esetet az tetézte, hogy három ev múlva huszonöt éves, nőt len testvére hasonló módon végzett magával.

A két testvér apjának nagybátyja idősebb korában felakasztotta magát

Család

Kinek könnyebb, a magányosoknak vagy a családosoknak? A nősek, a férjesek azt mondják a magányosok kötetlenek, szabadabbak. A társ- ialánok viszont úgy vélekednek jó. jó. de mégis egyedüt vannak.

Egyedüllét. A magány nem azonos az egyedülléttel ugyanakkor a házasok gyakran társtalanok. És hogy melyik családi állapot az efö nyösebb, nehéz eldönteni. Az öngyilkosok listáján érdekes módon a háza soft a ..vezetők'-.

Ismét felvetődik a kérdés: miért? Kit terhel jobban a házasság intézménye: a Hőt. a férfit? Egyenjogúságról beszélünk, noha a nőnek jut. a több teher, ennek ellenére mégis ők igénylik elsősorban a házasságot. Úgy érzik, ez biztonságot ad.

A férfiak többségükben iiaaa- adják a fizetésüket. Családfenntartók. Vajon a család eltartása milyen terhet jelent a. férjek számára? Mennyire tud. nak azonosulni a nők egy bizonyos értelemben vett függetlenségi vágyával?

Egyáltalán, a családi .élei rendéaett-e? A szülök egymás közti, valamint gyerekeikkel kialakított kapcsolata mennyire őszinte?

A házas férfiak 196í-be« i 475-en lettek öngyilkosok. A legkritikusabb kor harmincöt évtől ötvenkilenc évig. Ugyanabban az évben a nőknél viszonylag kevesen, összegezve pedig 456 pusztítatta ei roagäü

A nőtleneknél és a baiado- noknál ez a mutató lényegesen alacsonyabb, háromszáz- kilencvenhat férfi és száznegyveneiét gyengébb nemű mene-» leült a létből.

A legetviselhetefclenetóbnek tő- nő kor az özvegyeknél hatvanöttől—nypJcvannégyig. Az elváltaknál n egyven-negyvennégy és a hatvanöt-baívan- kiterv év.

Történelem, túj

Magyarországon Í82t- ésa az •»*

gyiliiossági aránysam miauig 2* száze^relék lelett van, 1932-ben a legmagasabb, 35,1 százexr eléli. A második világháború éveiben ál landóan ingadozott, majd csökkent. Egy-líér döccesiő, — tsz- szervezés, elleni orr adalom — után vis^oayUg nyugodfcabb gazdasági óvek következtek, az őngyilkotó- sok száma pedig észrevehetően emelkedett.

Ha egyes megyék gazdaságán, vagy szegénységén kérésziül vizsgát luk a SHidíhunot, nem kapunk elfogadhat*» Tnagyarázatot a gyakoriságra. Hazánk leggazdagabb Győr—Soproni, Vas és viszonylag Tolna. Legszesény ebbéli : iVógrád, Bács-Klskun. Az ongyllkossás,i mutatók viszont így —fc7-ben: (soreen- dl #ér ^aa) 19,9, 18 ß, 31,5,

i‘M. ’•*! n. — TiKzöfrtodl te

Itáí érderotele« kutatni az okot.

Foglalkozás

„Írországban, ahol a paraszt oly nyomorúságos körülmények között él, aránylag kevesen ölik meg magukat” — írta a francia szociológus, Dürkheim.

Egy emberöltővel ezelőtt elsősorban az értelmiségiek adtat az öngyilkosok nagy százalékát. Ma már tel jesen megváltozott a helyzet. Az 1967. évi statisztika szerint a mező- gazdaságban dolgozók (7*6), a nyugdíjasok, a járadékosok (796), a nehéziparban foglal* kqsáatottak (332), az építőiDar- beliek (199) között találjuk a legnagyobb számban azokat, akik nem. óvakodnak a meredélytől.

Kezűnkben ez. annál is érdekesebb, miután az értelmiségiek és a fizikai dolgozók között nincs nagy differencia. Sőt, adott esetben túlzott az egyenlősdi. Talán a kulturáltság hiánya játszik közre az önként szabadülóknál? Hiába magasfokú a kultúrpolitikánk, ha a megrögzött, a múlt fejlettségét. vagy fejtóteoségé

jkS@8*& ~ SadFföteE&F -xKr

o-ero asszimilál ódnak,

ífe iörődik-e valaki ezekké a munkábap elhasználódott emberekkel? Feltételezhető, hogy sem. Pedig sok-sok iá r.adoeásuk nem voii öncélú. lOanefc. «dienere magukra ha. sysetattafe, nem tudnak múl jmátni oMB«tg*)klc3t, az egy©- •Mdlét&sl.

.dfcd'ttötífc) Ssűsztefiék aj -tteíak, A njrwgtííí^ok és já.

THÄfcosak: jköaCl ötszáztizen« Játeoic férfi és hettősaázhetveD* Hét ma .Wee4»e: el .a, végzete* wttefc

Az igaz: senkii sem fenyeget & abszolút létbizonytalanság De ez elég? Nem segíthetnénk, hogy újra felrázódjanak? Net» esábúaná. őket * sötétség.

Stress

"btclct juggát Xferöeztíett, cro <öae az öngyilkosságnak a Áoesdiez. Meglepő, de igen sok

pA stress (angol szó: meg teíbelés) alatt bekövetkező szervi változáeoic hatnak a lel. ki állapotra és viszont. A stress szerepel: játszók az életnek olyan jelenségeiben is. mint az öregedés, vagy a» egyéniség, és az életcél kialakítása' —■ állapította meg a magyar származású montreá1 kutatój Selye János.

Az ..alarm-reakció” (vész. reakció a mellékvese riadó- készültsége a szervezetet éró ingerekkel szemben), kutatásában 1936-ban érdekes felfedezésekre jutott. Majd e kérdési rováíbto kutatva, az eredmények alapján felállította a stress-etméleiet. A világviszonylatban is feltűnést kettő véleményét 1956-ban könyv- aÉatervaa je közzétette. Idézet az „Életünk és a stress'1 című 'marka jattól:

...Mindenki tudjs, milyen sok bajt tud okozni a gond. A pszichoszomatikus (a testi tüneteket lelki tényezők hatásé - ból magyarázó orvosi irány.) orvostudomány tankönyvei tele vannak kórtörténetekkel, amelyek leírják, hogyan okozott a tóki és anyagi gond gyomorfekélyt, magas vérnyomást, izületi gyulladást és egy egész sor más betegséget.

Semmit se használ, ha azt mondjuk az ilyen betegnek, hogy ne törődjék a gondjaival, riem tudja megfogadni a fa» »ácsot.

És itt isméi az átváltás, tamely abból áll, hogy valami»- kitérítünk tevékenysége irányából). vagy az általános stress bizonyul a legjobb meg. oldásnak. Ha az átváltással más problémát helyezünk a fi, gyelem fókuszába, vagy ha az általános stress keretében az egész testet foglalkoztatjuk, az aggodalom máris veszít a súlyából. Az embernek kell valami, amit a terhes gondolatok helyébe illeszt, hogv elűzhesse azokat.

Az idegfeszültség a lelki zavar, a bizonytalanság s a céltalanság érzése a legfontosabb stress-sorok (stresst okozó inger) csoportjába tartoznak. A pszichoszomatikus kutatás arról győz meg hogy ezek számos testi betegség okozói. Különösen fontos felismerés ess napjainkban, amikor a mikrobák, vitaminhiány-betegségek és más specifikus kórokozók kártevésé' már megfékezte a tudomány, s könnyűszerre) tudunk védekezni olyan betegségek ellen is, melyek a század elején még fékezhetetlenül pusztították az emberiségei.

Ki tudja, hány fejfájást, gyomor- és bélfekélyt, szívtrombózist, izületi gyulladást, magas vérnyomást, őrületet, öngyilkosságot, hány boldogtalanságot okoz egyszerűen az. hogy hibás életeivel: 'szeriiw élünk?’.

Selye János elmélete nagy „port kavart” és lendületet adott az orvostudománynak Űjabb és újabb kísérletek bizonyították feltevését.

liehet, hogy a stress ad vá laszt a MIÉRT-re?

HORVÁTH TE-RÉá