Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-07 / 5. szám
„Az egész tudománnyal nem lehet versenyre kelni44 Beszélgetés Erdey-Grus Tiborral Pártunk X. kongresszusán ő is a meghívottak; között ült. Olykor villám-véleménycserére összesúgott szomszédjával: ' „Nagyszerűen beszél dr. Márta Ferenc, a szegedi egyetem rektora”. „Szellemes ember Keres Emil...” Érdekes portréját neves rajzoló a helyszínen megörökítette. Ismerősök: tudósok, pártmunkások, régi barátok és tisztelők vették körül a szünetben. S a fárasztó figyelés, a teljes embert kívánó /hat nap közben szakított néhány percet az újságíró számára is. Erdey-Gruz Tibor fiziko- ‘kémikus, a budapesti tudományegyetemen tanít és az Akadémia elnöke. Kétszer tün_ tették ki Kossuth-díjjal. Tudományos munkái a fizikai kémia, különösen az elektrokémia, az elektroditoldatokban és az elektródok felületén 'végbemenő folyamatok tanulmányozásából születtek. Jelen, leg a vizes oldatokban bekövetkező szállítási folyamatokéról ír könyvet. A belső szállításról, a diffúziós vezetésről. Könyveiről szűkszavúan nyi_ . latkozik, egyéb kutatásairól 'azonban örömmel tájéjsoztat. Évek óta, szünet nélkül kísérletezik: melyek jelenlegi viszonyaink között a legmegfelelőbb módszerek a felsőfokú -oktatásban. Korunk egyik jel- .lemző ellentmondásának megoldásában szeretne segíteni, hiszen gátló kísérője fejlődésünknek az oktatás maP'tnód- szere. Tudomásul kellene venni — mint mondotta —, hogy bármennyire erőltetjük, az emberi agy befogadóképessége nem nő arányosan a technikai, tudományos élet gyorsuló folyamatával. Az egyetemi oktatásban sem lehet versenyezni Az a véleményem — mondotta Erdey-Gruz Tibor —, nem az egész tudománnyal keli birokra kelni, hanem meg kell vizsgálni, mennyi az a tárgyi ismeretmennyiség, amennyivel az ifjú szakembereknek feltétlen rendelkezniük kell. A tudomány alapjait, a tudományos gondolkodásmódot sajátítsák el, legyenek arra képesek, hogy felkutassák, honnan kaphatják a korszerű információt, miképpen teremthetik meg önmaguk továbbképzését. így biztosíthatja az egyetem az alapokat, az igényesség felkeltését, különösen akkor, ha az egyetemi tanároknak sikerült megértetniük diákjaikkal: az egyetemi tudás nem az a fajta tőke, amelynek kamataiból egy életen át gond és tanulás nélkül megélhetnek. Csupán indulási lehetőség, amellyel alkalmazkodni. lehet a választott hivatáshoz szükséges újabb és újabb ismeretanyaggal. Erdey-Gruz Tibor a természettudománnyal foglalkozik. Fontosnak tartja, hogy a természettudomány eredményeit, tanításait felhasználják a modern életben. Különböző körülmények között a törvények különösképpen érvényesülnek. Mindig a konkrét helyzet konkrét elemzése • alapján. lehet csak vizsgálódni. Ami tíz esztendeig talán jónak is bizonyult, ma minden valószínűség szerint nem állja meg a helyét. Másra, újra van szükség. S ebben ’ Storni' kövétke- i zetlenség sincs, csak az állandó változás hű tükröződéséről van szó. Példaként említette Erdey- Gruz Tibor az ismert gravitációs törvényt. A kő, ha elengedjük, lefelé esik. Lehet azonban olyan körülmény, amikor a kő felfelé „esik”, azaz marad, A követ egy fonalra függesztjük, a fonalat csigára fűzzük és másik oldalára nehezebb követ akasztunk. Ilyen esetben az előbb még lefelé eső kő most ellenkező irányban, felfelé fog mozogni. Ebben és a hasonló fizikai példákban semmi különös sincs. Ettől még a gravitáció törvénye változatlanul igaz, érvényes. Ez egyszerű, primitív példa, de ez is hozzásegít csodálatos dolgok megértéséh,ez. Mint ahogy a tudós elmondotta, a kongresszuson is az ragadta meg, hogy a társadalom összetett és ellentmondásos helyzetének részletes, tudományos elemzéséből alakult ki a megítélés és a cselekvés. A kongresszus előkészítésében és a határozatok megfogalmazásában is ugyanaz a gondolkodásmód volt jellemző, mint ami a természettudományok sajátja. S ez is természetes: nem lehet válaszfalat húzni a természet és a társadalom- tudomány közé. Csupán módszereiben. eljárásaiban más, .mint ahogy más az eljárás az új technikai megismerés és a természettudomány-megismerés során is. A fejlődés mindig az objektív törvények alapján megy végbe, és ezt tükrözik a vizsgálódások, amelyeknek rnódszerei sajátosan alkalmazkodnak a vizsgálandó témához — fejezte be nyilatkozatát Erdey-Gruz Tibor. SÁGI ÁGNES Ahol as etalonok késsülnek Az etalonok, a méréstechnika „nélkülözhetetlen közkatonái", Az etalon a nemzetközi megállapodás alapján definiált mérték- egység állandónak tekintett mintamértéke (lehet: méter, kg, ohm. sib.) Az etalonok eredetijét a franciaországi Sévres-ben őrzik. Közvetlen másolatait egyes országok mértékügyi intézményeiben tárolják. Ez a tárolás olyan körülmények között történik, hogy a lehetőségek szerint kiküszöböljék az etalonok állandóságát veszélyeztető' körülményeket és hatásokat, A használati mértékek az etalonok alapján készülnek. De hol készülnek az etalonok? Az etalonlemezkék gyártástechnológiája egy sor igen bonyolult műveletet jelent. Á gyáriás speciális anyagok, acéU és kemény ötvözet alkalmazását igényli. A moszkvai ,,KALTBR” gyár a világ igen kevés etalongyártó üzemeinek egyike. Ebben a gyárban egyúttal az etalonlemezkék tömeggyártásához szükséges műszereket is készítik A ,,KALIBR>> gyár etalontermékeit több mint c*aiunres£«eg meosa in»cncicnoa micoszkop segít- ségével vizsgálja a kemény ötvözetből készült etalon- lemezkék minőségét. AZ INTER K OZMOSZ PROGRAM a tudomány rohamos fejlődésével. Arra kellene koncentrálni, hogy a fiatalság képes legyen önállóan gondolkodni, 'öninagá- ’ tői kiválasztani a lényegest. Az 'egyetemi tanulmányok elvégezése után legyen olyan készség, képesség a fiatalságban, hogy önállóan is megszerezze alaptudásához azt a konkrét tudást, amire társadalmi és (szakmai munkájához feltétlen szüksége van. Az egyetemi tanulmányi idő rövid ahhoz, hogy mindannak az ismeret- anyagnak birtokába jussanak, amellyel egy emberöltőt hasznosan végigmunkálkodhatnak. Sajnos, a felsőfokú oktatásban eddig azon érvek előtt hajoltak meg, amelyek annak hasznossága . mellett szállnak síkra, hogy mindent megismertessenek az egyetemistákkal: a régi és az arra épülő, gyorsan fejlődő mai, holnapi tudományt is. Minden tanár súly- kolja saját tárgya anyagát és nincs tekintettel tanítványai véges erejére. Kevés oktató hajlandó észrevenni, hogy ez a módszer kudarcra ítéltetett. Az egyetemisták pedig éjjel- nappal tanulnak, hogy megfeleljenek a követelményeknek, jól vizsgázzanak, s az állandóan frissülő tudomány teljes megismeréséért kelnek versenyre. Ezt az igyekezetei azonban nem kísérheti siker, legfeljebb idegeskedés, a fiatalok " gyakori „kiborulása”. Ha .mindent” meg akarnak tanítani a tanárok, és feltételezzük, hogy az egyetem! stáb „mindent” megtanultak, akkor 'is a tanulmányi évek befejezése után két-három esztendővel már részben elavult ismeretekkel rendelkeznek, mert a technika, a tudomány a kor követelményeinek megfelelően, fejlődik toyáibbA szocialista államok közötti közös űrkutatási program alapját 1965-ben rakták le. Az Interkozmosz-program nemzetközi . egybehangolása 1987-ben kezdődött, majd a tervek megvalósításába 1968- ban a Magyar Tudományos Akadémia Napfizikai Obszervatóriuma is bekapcsolódott. A program során szovjet hordozórakétákkal olyan szovjet gyártmányú mesterséges holdakat állítanak pályára, amelyek műszerezésének tervezésében és gyártásában más szocialista államok, elsősorban cseh és német szakemberek is részt vállaltak. 1969. október 12-én állították pályára az Interkozmosz—1 mesterséges holdat. Ennek az első közös szocialista mesterséges holdnak a célja a Nap röntgen- és ultraibolya sugárzásának a vizsgálata. 1969. december 25-én már a világűrben keringett az Interkozmosz—2 is, amelynek fő feladatául az ionoszféra tanulmányozását tűzték ki. 1970. augusztus 7-én állították pályára az Interkozmosz jelzésű mesterséges holdat, szintén az ionoszféra kutatására. Végül 1970. novemberében következett az Ipter- kozmosz —4 pályára állítása. A legutóbb fellőtt mesterséges , hold az Interkozmosz—1 tökéletesített műszereit hordozza és szintén napfizikai kutatásokat végez. Mind a négy szputnyikot a Szovjetunió területéről lőtték fel, szovjet rakétákkal. Az Interkozmosz-program- ban bizonyos mértékig minden európai szocialista ország részt vállal. A szovjet és csehszlovák kutatók elsősorban a Nap röntgensugárzását vizsgálják. A program keretén belül jelentős súlyt kaptak a napkitörésekkel kap- -csolatos vizsgálatok is. Az Interkozmosz-programba a debreceni Napfizikai Obszervatórium is bekapcsolódik. A tervek szerint 19/1-ben Debrecenben egy napkorongra figyelő távcsövet állítanak fel. A távcsövet szovjet szakemberek tervezték és a Szovjetunióban építik. Ezzel a berendezéssel más obszervatóriumokkal és a mesterséges holdakkal párhuzamosan végzik majd 1971-től a napfizikai méréseket és megfigyeléseket. Az Interkozmosz-program keretén belül a hetvenes évtizedben további nagyszabású űrkutatási programokat hajtanak végre, egy részüket egyes nyugat-európai országok űrkutatási szerveivel karöltve. Jelentősnek ígérkezik például a hetvenes évtized közepén a magnetoszféra vizsgálatára irányuló kutatási program. E. I Az ondrejovi (Csehszlovákia) szputnyikfigyelő állomás rádióteebaikusa az Interkozmosz—1 bold leiéinek vétele közben illetve ugyanén az állomásnak a holdkövető speciális radarberendezése az antennákkal.
