Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-07 / 5. szám

Chile Konzuli (*gyeziiic*n^ »' az J\I>K-Tal Clodomiro Almeyda chilei külügyminiszter, néhány órá­val a kínai—chilei diplomáciai kapcsolatok felvételének be­jelentése után ismét az újság­írók elé állt és közölte, hogy országa még e hónapban, vagy február elején konzuli egyez­ményt köt a Német Demokra­tikus Köztársasággal és „folya­matban van" a legmagasabb szintű ‘diplomáciai kapcsolatok felvételének előkészítése is. A chilei kormány e célból külön­leges megbízottat küldött az NSZK-ba, hogy tájékoztassa a bonni kormányt szándékáról Ezután részletesen méltatta a- népi Kína elismerésének okait és jelentőségét. Rámuta­tott, hogy a diplomáciai kap­csolatok felvételével az új chi­lei kormány valóra váltotta a népi egység külpolitikai prog­ramjának egyik alapvető elvéi, amely árfa irányul, hogy Chile ideológiájától, vagy politikájá­Köael-Kelet tói függetlenül, minden ország­gal létesítsen diplomáciai kap­csolatokat. ..Olyan kormánnyal létesítet­tünk kapcsolatokat, amely a világ legfontosabb nemzetéi képviseli, amely komoly hala­dást ért el a gazdasági és tár­sadalmi fejlődésben, és' olyan pontra jutott, amikor vitatha­tatlanul fontos eleme lett a nemzetközi kérdéseknek". Clo­domiro Almeyda aláhúzta, hogy Kína nélkül nem képzel­hető el a világméretű béke és biztonság kimunkálása. Chile ezért csatlakozott az országok­nak ahhoz az egyre növekvő csoportjához, amely követeli a népi Kína ENSZ-tagságánax helyreállítását. Chile a maga részéről azon lesz — mondotta —, hogy fel­kutassa a kölcsönösen előnyös kereskedelem lehetőségeit. Kí­nával, garanciáját és ENSZ-csapa- tok jelenlétét is a térségben Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha a Jarring-misz- szió kudarcba fulladna. Fi­ad kijelentette, hogy akkor az ENSZ-nek és a nagyha­talmaknak kill kezdemé- nyezőleg fellépniük. Vietnam \ D!\FF Nixon beszédéről . . A DNFF rádiója Nixon ked­di televíziós nyilatkozatáról hangoztatta: az elnök ismét egyértelműen kifejezésre, jut­tatta, hogy folytatni kívánja agresszív vietnami háborúját. A Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front _ fáimba!: „Akkor, amikor Nixón „viet- namizálási”' programjának si­kereiről dicsekszik, az ameri­kai népet kívánja félrevezetni. Valójában ez a program min­den területen kudarcokat szen­ved és a hazafias erők napról napra súlyosabb csapásokat mérnek rá”. — Ami Nixonnak azokat a fenyegetéseit illeti, hogy fel­újítja a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság ellen irányu­ló támadásokat, Nixon urat fi­gyelmeztetni kell, hogy az Észak ellen irányuló minden egyes csapást a Délen tízsze­resen kap vissza — hangoz­tatja a DNFF. A Jurring-misszió Az Egyesült Államok „se­gélyprogramjáról” nyilatko­zott Katzenbach, a Johnson- kormány volt külügyminisz­ter-helyettese. Ügy véli, a Nixon-doktrína „új Vietna­mot" eredményezett az Egyesült Államok számára, mert a tekintélyes katonai és gazdasági segély ellené­ben Washington elvárja majd, hogy csatlósai aktíván vegyenek részt az amerikai agresszív tervek megimlósí- tásában. Minél többet köl­tünk ezekre az országokra, — mopdta Katzenbach —, annál jobban belekevere­dünk ügyeikbe. « Megkezdődött Angela Davis pere Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke szer­dán a Parlamentben fogadta a Dél-vietnami Nemzeti Fel­szabadítás! Front 10. évfordu­lójának magyarországi ünnep­ségein részt vett küldöttséget, élén Pham Thai Than-nal, a DNFF Kelet-Nam-Bo zónái állandó bizottságának tagjá­val. « | * Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke párt- és kormányküldöttség élén ha­marosan az Egyesült Arab Köztársaságba látogat, — je­lentette szerdán a kairói A1 Ahram. A félhivatalos lap szerint a szovjet küldöttség megbe­széléseket tart az egyiptomi vezetőkkel, s részi, vesz a múlt év júliusában befejezett asszuáni gát ünnepélyes fel­avatásán. Pujit Frigyes, a külügymi­niszter első helyettese veze­tésével elutazott az a jószol­gálati küldöttség, amely' lá­togatást tesz a Líbiai Arab Köztársaságban, az Egyesült Arab Köztársaságban, a Li­banoni Köztársaságban, az Iraki Köztársaságban, a Je­meni Népi Demokratikus Köz­társaságban és a Szíriái Arab Köztársaságban. * A malaysiai államszövetség nyolc államát érintő hatalmas árvizek 29 ember életét köve­telték. Jelentések szerint a Klang-folyó fokozatosan visz- szaiér medrébe, így a további •veszély elhárul. Kuala Lum­purban lassanként visszatér az élet a normális kerékvágásba, hiányzik azonban az ivóvíz és az áramszolgáltatás. * Megkezdte Belgrádban tár­gyalásait a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének kép­viselőivel az Angol Kommu­nista Párt küldöttsége. A tár­gyalások napirendjén egymás kölcsönös tájékoztatása szere­pel a két párt belpolitikai és nemzetközi tevékenységéről. Megvitatják az időszerű nem­zetközi kérdéseket is. Á kaliforniai San Rafaelben lévő megyei bíróságon megkezdődött Angela Davis haladó néger nő pere. Az amerikai négerek egyenjogúságáért folyó harc egyik szószó­lója Angela Davis, aki ellen gyilkosság, emberrablás és fegyveres rabszöktetésre való összeesküvés címén emellek vádat. Képünkön: Angela Davis (a jobb oldalon) amint egyik védőügyvédjével beszél. Gunnar Jarring irányításával New York-ban újra megkezdődtek a közvetett béketárgyalások a Közel-Kelet­ről. Képünkön .Tarring (jobbról) az egyiptomi ENSV5- küldöttel, Mohamed El-Zajjat tál folytat eszmecserét. A \ixon-poIilika elleni harc napja lesz január 20 \ , A Béke-világ tanacs levele a Magyar Országos Béketanácshoz Az fijból kezdődő Jarring- misszió első napját „nyugodt diplomácia” de kevés ered­mény jellemezte Kedden Gunnar Jarringnál elsőként Tekoah, izraeli, majd El-Zajjat egyiptomi, s végül E)-Farra Jordániái ENSZ-fő­delegátus járt. Egészen bizo­nyos, hogy érdemi kérdések­be egyelőre nem bocsátkoz­tak, s. ennek oka abban ke­resendő, hogy Izrael minél tartósaiban szeretne ügyrend: kérdésekről tárgyalni. Forrá­sok szerint TeL Aviv még mindig nem állt - el attól a követelésétől, hogy. a tárgya­lásokat külügyminiszteri szin­ten tartsák. Érvényben lévő­nek tekinti továbbá azt a javaslatát is, hogy Jarring keresse fel, az érintett fővá­rosokat, Kairót, Ammant és Jeruzsálemét, s ón tanács­kozzék a tárgyáló . országok vezetőivel; ,Az ENSZ-;ben ,úgy tudják, hogy. ..kedden Tekoah ezt ’ a két kérdést adta elő Guhriar Jarring-nák. '■ Az arab felek álláspontja ezzel szemben az, hogy az érdemi tárgyalásokat haladék­talanul meg kell kezdeni. El- Zajjat egyiptomi delegátus értésre adta, nem akarja star­ring idejét azzal rabolni, hogy a svéd közvetítő diplomatát Kairó és New York között utaztassa. A közvetett tárgyalások első napja után mérsékelt optimizmus uralkodik, ami­nek az a magyarázata, hogy Izrael nem akarja a közve­tett tárgyalásokat. Eban iz­raeli külügyminiszter a par­lament külügyi bizottsága előtt azt. mondta, hogy a tárgyalások eleve „korláto­zottak”, s ő ’nem optimista távlatait illetően. . Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter londoni tár­gyalásainak befejezése után sajtóértekezletet tartott, me­lyen a közel-keleti helyzet általános vonatkozásairól szólva leszögezte: eljött az idő. hogy Izrael világosan színt valljon, hajlandó-e fenntartások nélkül teljesí­teni a Biztonsági Tanács 1967-es határozatát és , ki­vonni csapatait az összes megszállt arab területekről, vagy sem. Izrael e szándé­kának lülágos jelzése nélkül az EAK nem hajlandó feb­ruár 5-e után meghosszabbí­tani a tűzszünetet. Riad kiemelte, Egyiptom hajlandó elfogadni a közel- keleti határok négyhatalmi Szerdán Budapestre is meg­érkezett az Országos Béketa­nácshoz az a levél, amelyet a Béke-világtanács intézett va­lamennyi nemzeti békemozga­lom vezérkarához. A levél felhívja a figyelmet arra, hogy 1969. január 20-án vette át az Amerikai Egyesült Államok elnöki tisztségét Richard Nixon. Választási kampányá­nak annak idején a jelszava volt: a béke helyreállítása és az amerikai csapatok kivoná­sa Vietnamból. Az elmúlt két esztendőben szögezi le a BVT levele — bebizonyosodott, hogy Nixoni najt a vietnami békére vonat­kozó választási ígéretei üres szólamok voltak. Szavai a va­lóságban csalásnak bizonyul­tak. a világ és az USA közvé­leményének megtévesztésére szolgáltak. Nixon .a békés megoldás helyett kiterjeszti a háborút egész Indokínára. Fo­kozódtak a Laosz felszabadí­tott területei elleni bomba­támadások. A Nixon-tiralnm alatt a CIA államcsínyt szer­vezett Kambodzsában a tör­vényes kormány ellen és ha­talomra juttatta a Lón Nol- Sirik Matak bábklikket. Ezt követte 1970. április 3-án a Kambodzsa elleni USA-ag- resszió. Ezek az események — álla­pítja meg a BVT — kezdeté­vé váltak az erőteljes Nixon- ellenes megmozdulásoknak az egész világon, magában az Egyesült Államokban is. Nixon, hogy elnyomja a há­borúellenes megmozdulásokat, olyan megtorlásokkal élt, amelyek következményekép­pen az amerikai Kent-állam egyetemistái. Jackson állam és több amerikai város diák­jai közül sokakat megöltek, több százat börtönbe vetettek. A világméretű tiltakozás nyomására Nixon megrendez­te az USA-csapatok kivonását Kambodzsából. A valóságban azonban folytatódik az ameri­kai /beavatkozás Kambodzsá­ban; tovább pusztítanak az ÚSA-légierők bombázói. Az 1970-es amerikai kong- . resszusi választások előtt Nixon megint elővette hamis békeesküit és a háború viet- namizálásának teóriáját. Ismét bebizonyosodott álnoksága: a vietnami, laoszi és kam­bodzsai agressziót még tovább erősítik, sőt, tovább élezik a helyzetet a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság elleni fel­újított bombatámadásokkal. A békéhez vezető utat a dél-vi­etnami ideiglenes forradalmi kormány 1970. szeptember 17-i' javaslatai mutatják. A világ közvéleményének elege van az USA Vietnam, Laosz és Kambodzsa népei ellen foly­tatott igazságtalan háborújá­ból és a békeszerető emberi­ség követeli e háború azonna­li befejezését. E cél érdeké­ben a Béke-világtanács 1971. január 20-át, Nixon hatalom- átvételének második évfor­dulóját a Nixon-politika el­leni harc papjaként jelöli meg /

Next

/
Thumbnails
Contents