Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-07 / 5. szám

TOLHA MBÖfÉi VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! * NÉPÚJSÁG t * MAGTAB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fcS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XXI. évfolyam, 5. szám ARA: 90 FILLER Csütörtök, 1971. Január 7. Zavartalan a vasúti és az országúti közlekedés A nagyobb havazás átme­neti szünetelésével lélegzetvé­telnyi időhöz jutott mind a vasúti, mind a közúti szállítás és közlekedés — közölték szerda reggel a MÁV és a KPM forgalomirányító köz­pontjában. Ami a vasutat il­leti, a kedd délután ismét megindult kisebb havazás a MÁV egész hálózatára kiter­jedt, azonban sem . a személy­szállításban, sem a teherfor­galomban különösebb zavart nem okozott. A személyszállí­tó vonatok ugyan több helyütt kisebb-nagyobb késéssel köz­lekednek, a pályatesten azon­ban hóakadály sehol sincs. A hideg visszafogta, talaj­hoz kötötte a téli csapadékot, 6 így nem kapott újabb lé­nyeges vízutánpótlást a Ti­sza és mellékfolyóinak árhul­láma. Ezért meggyorsult a Bodrog apadása. Felsőberecki- rvéi a tetőzés óta szerda délig 27 centiméterrel csökkent a folyó vízszintje. A gátak men­tén azonban változatlanul másodfokú készültség őrzi a folyót. A Tisza árhulláma már Sí folyó alsó szakaszára érke­zett, Szeged térségében öt nap alatt 4 méterrel emelkedett a vízszint, de az áradás ..üres” medret talált, s ezért még a legenyhébb, vagyis az elsőfo­kú árvízvédelmi készültség el­rendelésére sem került sor. Az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság azonban — minden — Szerdára virradóra az ország területén minden köz­lekedési útvonal felszabadult, négy kisebb szakaszon van csupán hóakadály. Pest me­gyében Tápiógyörgye és Tá- piőszele között, Nógrádban a borsodberényi bekötőúton, il­letve Szügy és Nógrádmar- cal között, Borsod megyében pedig Boldegkőváralja és Abaújkér között szünetel még egyelőre a forgalom. A kedd éjszakai kisebb havazástól — tekintettel arra, hogy viszony­lag szélcsend volt — az or­szágutakon hótorlasz sehol sem képződött. eshetőségre számítva — felké­szül az esetleges nagyobb ol­vadással járó magasabb ára­dásra. A hideg hatására általában erősödött a zajlás a folyókon. A Duna egész magyar sza­kaszán már a víztükör 50—60 százalékát takarják az úszó jégtáblák. Kedden két és szer­dán újabb négy jégtörő in­dult el Budapestről a bajai téli támaszpontra. Az előőr­sök szerdán,, délben Paks, a főerők pedig Ercsi közelében jártak, s menet közben „nó­gatták” a zajlást, a helyen­ként parthoz szorult jégtáblá­kat. ismét útnak indították. Fontos cél ugyanis, hogy á je­ges árvíz, megelőzése érdeké­ben még a zailás időszakában minél több jeget leosztássá- nak a folyón. (MTI). nehezebb a helyzet Álsó-Sgi- léziában, ahol kedden mínusz 29 fokot; mértek. Az elektromos művek felhí­vással fordult a lakossághoz, Franciaországban tovább tart a szibériai hideg. Az északi megyék egyes térségeit, kivéve jégpáncél borítja az or­szág valamennyi főútvonalát. Drome megyében a Párizst a Cote d’Azure-ral összekötő főútvonalon, ahol napokon át mintegy ötezer gépkocsi re­kedt a hóban, kedden és szer­dára virradó éjjel, váratlanul súlyosbodott a helyzet. Monte- lirnar és Valence között szer­da reggelig ismét több mint ötven nehéz-teherautó akadt el a hóban. A forgalmi tor­lódás oka a hóakadályon kí­vül az, hogy a mínusz húsz fok körüli hidegben megfa­gyott a gépkocsik fűtőolaja. A külvilágtól a múlt héten hermetikusan elzárt ötven francia falu közül hétfőre már csak ötöt szigetelt el a hó és jégtakaró. Az izolált falvak hogy takarékoskodjon a vil­lanyárammal, mivel a szén­szállítási nehézségek miatt néhány erőmű nem tud teljes kapacitással működni. száma azonban kedden ismét tizenötre emelkedett. A szokatlanul zord hideg különösen keményen sújtja az állattenyésztést, A takarmány­hiány miatt már egész marha­csordák pusztultak el. Franciaország középső vidé­kén is rendkívül kemény tél uralkodik.. Az Airt. megyei Co- lomieu faluban mínusz 31 fo­kot mértek. Váratlan követ­kezmény: a tyúkólakban meg­fagyták a tojások. Az egyik földműves farmján több mint 17 000 tojás pusztult el a fagy­tól. Az Egyesült Államok nyu­gati vidékén a napokig tartó heves hóviharok után most csikorgó hideg uralkodik. Az Arizona állambeli Flagstaff- ban és a coloradói Almosában kedden mínusz 35. fokot mér-, tele. 75 éves az Ikarus gyár Az Ikarus'gyár dolgozói szer-, da délután ünnepséget tartot-i tak, vállalatuk alapításának 75. évfordulója alkalmából. As Ikarus művelődési házban ren­dezett jubileumi megemléke­zésen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, dr. Csanádi György, közlekedés- és posta­ügyi miniszter, dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari mi­niszter, Szépvölgyi Zoltán, a Budapesti Pártbizottság titká­ra. Ott voltak a vállalat ex­portbuszait legnagyobb meny- nyifiégben vásárló Szovjetunió és NDK budapesti kereskedel­mi képviselői, részt vett az ün­nepségen a gyár töxzsgárdájá­nak sok tagja. Toldi József vezérigazgató ünnepi beszédében áttekintette az elmúlt háromnegyed század eseményeit, utalva a vállalat nagyszabású terveire. A gyár őse az a kis műhely volt, amelyet 75 évvel ezelőtt Uhry Imre kovácsmester lovas kocsik javítására alapított. Né­hány év múlva nagyobb mű­hely váltotta fel a régit, rátér­tek teherautó-karosszériák ja­vítására is, de még 1920-ban is mindössze 40 munkással dol­gozott az üzem. A felszabadulás után, 1948. január 30-án adták át az első öt buszt a fővárosnak. A gyár termelése azóta ugrásszerűen megnőtt: 1.949-ben 175, 1968- ban 3800, 1970-ben 6000 busz készült az Ikarusban. Az igény .olyan nagy, hogy a negyedik ötéves tervidőszakban több mint 40 000 buszt gyártanak, az előző öt évben kibocsátott mennyiség kétszeresét. A vezérigazgató beszéde után Nyers Rezső, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága nevében kö­szöntötte a vállalat dolgozóit. — Központi Bizottságunk — mondotta — nagyra értékeli a vállalat munkáját, s nagyon fontosnak tartja azt az ügyet, amiért dolgozik. A járműfej­lesztés programja a vállalat­nak is, s méginkább a nem­zetnek egyik nagy ügye. Budapestre érkezett az NDK külgazdasági delegációja Levonulóban a Bodrog árhulláma A Dunán erősödött a zajlás Hideghullám Franciaországban, az Egyesült Államokban Válságos helyzet Jugoszlávia több részében Jugoszlávia sok részében mind válságosabb a helyzet a kemény tél miatt, Szarajevó­ban a kedden hivatalosan meg­hirdetett rendkívüli állapot ér­telmében megtiltották a sze­mélygépkocsik forgalmát, s kö­telezték Bosznia-Hercegovina fővárosának munkaképes la­kóit, *hogy vegyenek részt a hó eltakarításában. Igen nagy nehézségeket okozott a tél Zágrábban is, ahol a lakosság háromnegyed részének ellátása kérdésessé vált és sokan nem tudnak eljutni a munkahelyük­re. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének zágrábi bizott­sága a vontatottan folyó hó­eltakarítás miatt megbírálta a horvát főváros kommunális szolgálatát, A dalmát tengerparton egyes körzetekben fogytán van az élelmiszer. Drnisben a helyze­tet még tovább súlyosbították az ismételt földrengések, ame­lyek ugyan személyi sérülése­ket nem okoztak, de a lakos­ság a behavazott utak miatt még nem jutott semmiféle kül­ső segítséghez. Sibenik és Drnis körzetében csak a mező- gazdaság 5 millió dolláros kari szenvedett az edmúlt napok­ban. A vasúti, közúti és légi köz­lekedés egész Jugoszláviában mind nehezebb, a szünet nél­küli havazás mind nehezebbé teszi a folyamatos áramellá­tást is. A Duna jugoszláviai részén egyre gyorsabb a jégképződés és zajlik a Dráva és a Tisza adsó szakasza is. A Duna jugo­szláviai szakaszán már készen­létben állnak a magyar és ju­goszláv jégtörő hajók. Nehézségek a lengyei közlekedésben Az utóbbi napok havazásai és a kemény fagyek Lengyel- országban nagy nehézségeket okoznak a vasúti és a közúti közlekedés fenntartásában, s a termelőüzemek anyagellátásá­ban. Az ország legtöbb vidé­kén kedden és szerdán is mí­nusz 25 fok alá süllyedt a hő­mérséklet. A vasúti szállítá- soicban néhány nap alatt 770 ezer tonna a.lemaradás. A leg­Horst. Söllé-nek, az NDK külgazdasági miniszterének vezetésével szerdán küldött­ség érkezett Budapestre. A delegáció tagja lerhard Nitzschke miniszterhelyettes és a külgazdasági miniszté­rium több vezető beosztású munkatársa. A látogatás célja, hogy alá­írják az 1971—75, évekre szóló új hosszú lejáratú áru­csere-forgalmi egyezményt, és a két ország 1971. évi forgal­mát szabályozó, a múlt év decemberében már parafáit jegyzőkönyvet. A delegációt, a Ferihegyi repülőtéren dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes fogadta. Ott volt dr. Herbert Plaschke, a Német Demokratikus Köztár­saság budapesti nagykövete. A magyar és az NDK de­legáció tárgyalásai szerdán délután megkezdődtek a Kül­kereskedelmi Minisztériumban. Az MTI hírmagyarázója ír­ja: Az NDK külgazdasági mi­nisztere magyar partnerével, dr. Bíró Józseffel ezúttal már a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság harmadik hosszú le­járatú — ötéves — kereske­delmi egyezményét írja ató. Az új szerződés előkészítése­kor áttekintették, hogyan te’- jesült a most zárult ötéves tervidőszakra vonatkozó meg­állapodás, hogyan fejlődtek a két ország gazdasági kapcso­latai. Megállapították, hogy a két ország második hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodása, mind Magyar- országon, mind az NDK-ban hozzájárult a népgazdasági tervek megvalósításához. Az elmúlt években a magyar— NDK kereskedelem évente átlagosan 13 százalékkal emel­kedett, s ez biztosította nem­csak a hosszú léjáratú meg­állapodásban foglalt célok re­alizálását, hanem azok szá­mottevő túlteljesítését is. Az éves jegyzőkönyvek rendszeresen, lényegesen na­gyobb forgalmat jelöltek meg. mint a hosszú lejáratú szer­ződés előirányzatai, s így az előzetes adatok szerint a for­galom csaknem 40 százalék­kal haladta meg a tervezet­tet. Az áruszerkezet is némi­képp módosult; az időközben felmerült igényeknek meg­felelően növekedett a kor­szerűbb, jobb minőségű ter­mékek aránya. A kedvezőbb áruszerkezet kialakítását, a forgalom növekedését jól szol­gálták az utóbbi években ér­vénybe lépett gazdasági sza­bályozók. A két ország áruforgalmá­ban nagy jelentősége van a gépek, berendezések kölcsö­nös szállításának. A magyar kivitel felét a gépipari ter­mékek adják, nyolc százalé­kát képezik az anyagok, 15 százalékát a fogyasztási cik­kek és mintegy 25 százalékát a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek. Impor­tunk 17 százalékát az anya­gok, 55 százalékát a gépek és 24 százalékát a fogyasztási cikkek jelentik. Az 1965 óta eltelt időszakban a leggyor­sabban a gépek és berende­zések forgalma növekedett. Az erőteljes fejlődésre ked­vezően hatott a gazdasági- műszaki-tudománvos együtt­működés. Az előző hosszú lejáratú kereskedelmi megál­lapodás megkötésekor hosszú lejáratú szakosítási szerződé­seket kötettek az érdekeltek az elektronikai, a műszeripa­ri, a vegyipar egy-egy rész­területén, a közúti járműgyár­tásban, a mezőgazdasági gé­pek és a szerszámgépek gyár­tásában. Már 1963-ben az NDK-ba irányuló magyar ex­port 12 százalékát és az on­nan származó import 17 szá­zalékát képezték a kooperá­cióval, gyártássza kosi tó ssal előállított termékek.

Next

/
Thumbnails
Contents