Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-31 / 26. szám
Életfolyamat mesterséges napfényben A tudósok évtizedek óta foglalkoznak a fotoszintézis „rejtélyének" felderítésével. A fotoszintézis a zöld növények alapvető, „kísértetiesen" érdekes élet- folyamata; a napfény energiájának felhasználásával szervetlen anyagból (széndioxid, víz) szerves anyagot (cukor) hoznak létre. Az átalakulás során a növény zöld anyaga, a klorofil játssza a legfontosabb szerepet. Közreműködésével történik a fényenergia felhasználása, az úgynevezet színtestecskékben. A KŐBE FAGYOTT NAPSUGÁR A növény a ráeső fény energiájának 3,5 százalékát használja fel, a többi visszaverődik, vagy hőenergiává alakul át. Ennek következménye, hogy a sugárzás hatására energiában szegény anyagból energiában gazdag keletkezik. Ez magyarázza a napenergia felhalmozódását az élőlényekben, a földtörténeti őskorban élt szervezetekben — így jött létre a kőszén, az olaj. Ennek az energiafelhalmozódásnak egyik legérdekesebb példája a Szovjetunióban, a Jakut Autonóm Köztársaság szénmezőin található. Két méter vastag tétegben itt tárták fel a rendkívül ritka szapropelitet, a „kőbe fagyott napsugarat”. Bitumenes szén ez, amely 90 százalék üllő anyagot tartalmaz és égésekor 9000 kalória hőt ad le. Az egyetlen szénfajta, amely az olajhoz hasonló alapanyagot Szolgáltat a vegyiparnak, VÖRÖS, IBOLYA, KÉK Az energiafelhalmozódás és a fotoszintézis vizsgálata közben Tyímirjazev mutatta ki, hogy a növények a vörös, az ibolya és a kék színű fényt hasznosítják; a fényelnyelés lezajlásánál rövid megvilágítás is elindítja a titokzatos fotoszintézist, s az ezt követő folyamatban a szervetlen- szerves átalakulás már a sötétben is végbemegy. Ezt a felismerést használták fel a szovjet kutatók a fotoszintézis problémájának megoldásánál. A legutóbbi időkig nagy nehézséget jelentett, hogy nem volt megfelelő erősségű fényforrás. A kísérleteket magas hegytetőkön kellett végezni, nem egyszer napokig kellett várni az erős, éles napfényre. A napfény egyenlőtlen áramlása azonban megnehezítette a tudományos kísérleteket, állandóan működő mesterséges fényforrásról kellett tehát gondoskodni, A NAP-LÄMPA Az Országos Fénytechnikai Tudományos Kutató Intézet tudósai most „mesterséges Napot" hoztak létre. Az üvegedényben elhelyezett higanylámpa — a látható és láthatatlan fény határán — az ibolyántúli tartományba tartozó, meghatározott hullámhosszúságú fényt sugároz. A gyógyszerészetben felhasználható fontos anyagoknak előállításához a higanylámpa sugarait vízben oldott különleges savra irányítják. A fénykvantumok hatására végbemegy a molekulák egyesülésének vegyi folyamata, létrejön a fotoszintézis, a szervetlen-szerves átalakulás. A berendezés lényege a lámpa, amelynek hatásfoka ezerszer nagyobb a szokásos fényforrásokénál. A fotoszintézis új módszerét rpa már széles körben alkalmazzák, nemcsak a gyógyszeriparban, hanem a vegyészeiben is. Jelenleg a szovjet tudósok a fotoszintézishez kapronból és nylonból készítenek új lámpákat. Ezeknek a fényforrásoknak a kapacitása eléri a 20 000 wattot. Mindent papírból A Szovjetunióban is egyre inkább bővül a papír felhasználásának köre. Ruhát, fehérneműt, ágyneműt és takarót készítenek belőle. Ez a papír azonban különbözik a megszokottól. Tapintásra lágy és pamutszövetre emlékeztet, de van selyem- és gyapjúutánzat is. Bármilyen színűre festhető, hő- és vízállóra impregnálható. A papírruha és fehérnemű higiénikus, gyártása egyszerűbb és a textilneműknél sokkal olcsóbb. Varrás helyett vízálló ragasztóval is összeállítható. A közelmúltban megjelent a mosható, kifőzhető, vasalható papír. Harminc alkalommal tisztítható. Készíthető belőle ejtőernyő és bőrönd, valamint hőszigetelő a kazánoknál és csővezetékeknél. Ismeretes, hogy a papír nem vezeti az áramot, száraz állapotban nagy . az ellenállása. Ugyanakkor ha vezetőképes fémmel (alumíniummal, ólommal) keverik, vezetőképessé válik. Telefonmembrán, kábel- ólompáncél készíthető belőle. A papír tartóssága az elemi szálak hosszától és helyzetétől függ. Ä szovjet kutatók olyan szigetelőpapírt, állítottak elő, amelyben a szálak hosszában és keresztben egyenletesen helyezkednek el; ezzel jelentősen növekszik a szigetelőpapír tartóssága. Európa egyetlen kalapmúzeuma A morvaországi Novy Jicin-i kastélyban van egy intézmény, amely páratlan a maga nemében Európában: kalapmúzeum. Gyűjteményében nemcsak a világ mindenféle kalapja, a történelmi korok divatjának megfelelő „fejfeje” található meg, hanem a kalapgyártás történetének dokumentumai, valamint az iparágban használt, legváltozatosabb eszközök is. Vitrinben őrzik a híres kalapos céh érdekes alapítólevelét, valamint Kolowrat gróf rendeletét, amely megparancsolta, hogy a kalapgyártás céljára gyűjteni kell a hulladékbőröket. Amerikai hirdetők aranyaion dósai 1902-ben Jobb nem is hirdetni, mint egy hirdetést teletömni semmitmondó jelzőkkel. A kínai azt tartja: inkább nem lenni, mint semmi se. lenni! hk-él e Aki hirdetéssel fekszik le, vagyonnal kél föl, • ■■■*' ■* « Röviden tartott hirdetést értelmes ember megért, a tömeg olvasni akar. Aki egyszer hirdet, úgy jár, mint. az egyszeri ember, aki egy ajtón kopogott, de nem várta meg, amíg bebpesátják, A haszon, melyét hirdetések által érünk el, arányban van azzal az összeggel, mélyet, hirdetésekre költünk. Logikával sokat, lehet bizonyítani, de hirdetéssel többet lehet elérni. MADE IN T O L N A Távoli földrészeken is találkozhatunk Tolna megyéből származott árukkal. Az árut kíséri a védjegy, a gyár emblémája, címkéje. \ korábbi években a vállalatok nem sok gondot fordítottak rá, hogy termékeiket lytegismerjék, előfordult — s ma is néha még tapasztalható — hogy az anyagyár névjegy-évei kerül az áru forgalomba. Ez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy' a megyéből elkerülő áruk jó minőségűek, öregbítik az ipar munkásainak, műszaki dolgozóinak hírét. Made irt Tolna írhatnánk tulajdonképpen a Tolna megyei árukra, de e helyütt — a teljesség igénye nélkül — bemutatunk néhány Tolna megyei emblémát, védjegyet, címkét. Ötvenkilenc cégtől Kértünk segítséget az anyag összeállít:: - sához, huszonnégy küldte el „névjegyet” — a többinek nincs, volt olyan vállalat is, amely még válaszra sem méltatta kérésünket. Sajnos azonban nagy múltú, jó hírű cégek még nem rendelkeznek emblémával, jelvénnyel, névjeggyel, mint az alant felsoroltak: Bonyhád- körzeti Sütőipari Vállalat. Tolna megyei Építőanyag-ipari Vállalat, Dombóvári Univer- zál Szövetkezet, Tolna megyei Háziipari és Kisipari Termelő- szövetkezet, Simontornyai Bőrés Szőrmefeldolgozó Vállalat. Bonyhádi Ruházati Ktsz. Tamási-körzeti. Sütőipari Vállalat. Természetes, hogy az itt látható „névjegynél” többet ismer a tisztelt fogyasztó, csupán ízelítőül szedtünk néhányat csokorba. Ezúttal nincs szándékunkban a „névjegyek" sajátos értékelése, ezt majd egy másik alkalommal tesz- .szűk meg. (—Pj—)
