Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-31 / 26. szám
a Milliós nyereségek vietnami feketepiacon 14 írj«: Dél-Vietnamban azt mesélik, egy -légikisasszony külföl- *#trepülőút járói. olyan sok 'tSérRpépzárut vitt haza, hogy rogy íd,© után annyi pénzt gyűjtött' össze, hogy nemcsak égy i gyógyszertárat, hapem Mindjárt egy gyógyszerészt is ■vehetett magának. '". Még ha a történet túlságosan . „szép” is ahhoz, hogy tgoz legyen — megmutatja, ■ milyen óriási (legális és nem lg&äiis) nyereséggel jártak az uíobbi években Dél-Vietnamban az-' importüzletek. Amikor áz amerikai gazdasági • tanácsadók évekkel ezelőtt nagyarányú importpolitikát tanácsoltak Dél-Vietnamnak, hogy sakkban tarthassa a háborús inflációt, aligha látták előre egyesek, mekkora vagyonokat 'S^.er^znek ezzel. Abban áz országban, ahol — mint azt egy nyugati üzletember kifejezte — „a kereskedelem mindig áruhalmozásból és spekulációból állt”, — az évi többszáz milliós dollár éttékű' importnak fantasztikus nyereségeket kellett hoznia. Például az első naptól kezdve gyakorlatilag lehetetlen volt a legkeresettebb importcikket — egy 50 köbcentiméteres japán motorkerékpárt a hivatalos áron megkapni. Ma a motorkerékpárért 60—70 százalékkal magasabb árat fizetnek. A legjobb útja annak, hogy valaki Saigonban pénzhez jusson, ha napilapot alapít. Furcsának tűnik, de a dél-vietnami fővárosban csaknem 40 napilap jelenik'meg, mindegyik kis példányszámban — a 40 000-es példányszám már kivétel — és csaknem hirdetés nélkül. A titok nyitja: az újságpapír szubvencionálása, amelyet még Diem volt elnök kezdett el;, ezt a kormány barát újságoknak szánták. Diem bukása után a kiváltságot valamennyi újságra kiterjesztették. Egy lapkiadó tehát 60 000 pél- dányszimhoz elegendő papírt rendel meg, noha csak néhány ezer példányt nyomtat ki. A megmaradt papírt jelentős nyereséggel eladja kiadóknak és más személyeknek, akiknek papírra van szükségük, de nem jogosultak a szubvencióra. Amikor Ngoc gazdaságügyi miniszter egy évvel ezelőtt, röviddel kinevezése után megkísérelte, hogy az újságpapír árát felemelje, valameny- nyi saigoni újság sztrájkba lépett. A rendkívül széthúzó vietnamiak részéről ez a szolidaritás meglepő megnyilvánulása volt, amely előtt Ngocnak meg kellett hajolnia. Felesleges mondani, hogy az újságkiadási engedélyt kérőknek a tájékoztatásügyi miniszter íróasztalán fekvő listája igen hosszú. A vietnamiak azt állítják, hogy azok, akik a kereskedelemből meggazdagodnak, egyáltalában nem vietnamiak, hanem kínaiak. A kormány ugyan tizenhat évvel ezelőtt arra kényszerítette. a Vietnamban élő kínaiakat, hogy felvegyék a vietnami állam- polgárságot, ennek ellenére kínaiak maradtak és maradnak továbbra is. Saigon Cholon nevű kínai városrészének neve „nagy piacot” jelent. Az országban megkötött csaknem valamennyi üzlet előbb vagy utóbb Cholonon megy keresztül. A nagybani importőrök kínaiak, bár némelyeknek közülük vietnami strómanja van. Az erősen fejlődő textilipar nagyrészt kínai; tőkéjének jórésze Tajvanból ered. A rizskereskedelem öt vagy hat kínai cég kezében van. A vietnamiaknak azok a kísérletei, hogy kínai üzletágakban tért hódítsanak, rendszerint sikertelenül végződnek. Néhány vietnami nagybirtokos nemrég megpróbálta megszerezni a rizspiacot. A kínaiak a parasztoknál addig verték fel az árakat, amíg ellenfeleiknek elfogyott a pénze; árajánlataikat azután ismét a korábbi színvonalra csökkentették. A kínaiakat csak akkor lehetne kiszorítani a rizspiacról, ha a rizskereskedelmet államosítanák. A vietnamiak nem szeretik a kínaiakat, és a szemükre vetik, hogy nem becsületes úton keresik a pénzt. Egy gazdag kínai a következőkkel magyarázta a maga és honfitársai sikerét: „A kínaiak saját fajtájuk és a külföldiek bizalmát egyaránt élvezik. A vietnamiak ezzel szemben még saját honfitársaikban sem bíznak.” Sok külföldi is ezen a véleményen van. Mibe fektetik a megtakarított pénzt Dél-Vietnamban, hogy az ne értéktelenedjék el? Az utóbbi években évente 30 százalékos volt az infláció. A fogyasztói áraknak az amerikaiak által vezetett indexe az 1985 januári árakat száznak véve 1970. november elején 704 volt. Kézenfekvő, hogy senki sem tartja vagyonát — ha egy kicsit is tájékozott pénz dolgában — vietnami piaszterben, sem a bankban, sem a matrac alatt. A kormány az infláció megállítására tett gazdasági intézkedések során emelte a takarékbetétek kamatlábát. Elméletben azért, hogy ellensúlyozza .az -infláció hatását. De a vietnamiak többnyire még mindig bizalmatlanul tekintenek a bankokra. Az ismerőseink körébe tartozó egyik művelt fiatalember például nem akart bankszámlát nyitni, azzal az indoklással, hogy: „Miért adják ők ki az én pénzemet?” A vietnami szakemberek szerint csak a szegényebb emberek és parasztok fektetik pénzüket aranyékszerekbe. Amint áremelkedés tapasztalható, a leértékeléstől vagy egy újabb gazdasági válságtól való páni félelmükben aranyékszert vásárolnak. A gazdagabbak és a gazdagok ugyancsak aranyat vásárolnak, de kis csokoládétábla nagyságú aranylemezek formájában és spekulációs céllal. A legkedveltebb beruházás azonban a gyémánt: könnyű elrejteni, könnyű szállítani, könnyű továbbadni. Gyémántot kizárólag nők adnak és vesznek, többnyire a feketepiacon. A drágakövek nagy részét Hong Kongból és Sin« gaporeból csempészik be az országba. A legjobb "vevők a katonai és polgári tisztviselők feleségei, akik férjük beosztása jóvoltából pénzhez jutottak. Maguk az eladók is gazdag nők és közülük legalábbis az egyiknek — egy talizmán következtében — mágikus erőt tulajdonítanak: azt suttogják^ ha ez az asszony egy bizonyos rúzst tesz az ajkára, mindenkit rá tud beszélni a vásárlás-: ra. A bankigazgatóknak úgy látszik, nincs meg ez a varázserejük. i Halhatatlan költőnk irta e gyönyörű sorokat a hideg évszakról: ..Hova lett a tarka szivárvány az égről? Hova lett a tarka virág a mezőkről? Hol van a patakzaj, hol van a madárdal,- S minden éke, kincse a tavasznak s nyárnr Oda van mind!-Csak az emlékezet által j Idéztetnek föl, mint halvány síri árnyak,1’ Az idézet folytatását lásd a keresztrejtvény vízszintes 2.. és függőleges 22. szám alatt. A vers címét a függőleges 19. számú sor rejti. Vízszintes: 2. Az idézet első sora. lií Svájci üdülőhely. 18. Ritka női név. 20. Lepottyan. 21. Mássalhangzó kiejtve. 22. Háztáji. 23. A dzvít egyik hagyományos elnevezése. 25. Tárgyas vonatkozó névül ás. 26. Kevert sár! 27. Átnyújt. 29. Istennő, latinul. 30. Majdnem méla: 32. Fél elem! 33. Skandináv férfinév.' 34. Tüzel. 35. Apróra zúz. 37. Minden részletre kiterjedő 39. Osztrák költő. 41. Jugoszláv város. 42. Rostál. 43. A mentaolaj legfőbb alkotórésze. 44. Konyhakerti növény. 47. Idő után érkezett. '48. Lakhely megjelölés. 49. Mezőgazdasági eszköz. 50. Orosz becenév névelővel. 51. Újra. 53. Engem, latinul. 54. Fiú — zsargon kifejezéssel.. 55. VS. 56. Amerigo . . . (Olaszországban élő. magyar származású szobrászművész). 57. Fordított. időmérő. 58. "Nehezen lélegzik. 60. Nád betűi.- 61. Hozzáfog- 63: Nemes orém. 65. Német író .-családneve. 06. Háziállat. 67. Mai ..keresztelő”. 69. Raktári dolgozóé 70. Félbe. Függőleges: I. Feltételes kötőszó. 2. Vektorok összege. 3 Fruska ... — hegység Jugoszláviában. 4. Svéd város. 5. ö, latinul. 6. Értékesítés. 7. Csordát hajt. 8. Dal. 9. Zenit közepe. 10. Hamis. 11. Gyógyital. 12. A maga nemében kiváló. 13. Becézett férfinév fordítva. 14. Meggyőződés. 15. OOO. 16. Ilyen állomás Záhony. 19. A vers címe. 22. A vízsz. 2. folytatása. 24. Heiyhatározó. 26. Tűrte. 28. Híres nótaszerető prímás volt. 31. Papi rang. 33. Oxigén és irídium. 36. Női becenév. 37. Értékkülönbözetek, értéknövekedések. (—r1 > 38. Al- latlakás. 39. Bízik valamiben. 40. Mohamedán szent könyv. 42. Bánt. 43. 1999, római számmal. 45. B. B. családi neve. 46. RLC. 47. Súlymérték egység (röv.). 48. Szájával érint. 50. Gyümölcsöt szárit. 51. Készülő (regény), 52. Jókai-nő- alak. 53. Magyaros ruhadarab (—'). 55. Vásárló. 57. .A-" fogoly. 59. TTTTTT. 61. Jármű megállító- :ia (ford.). 62. Azonos mássalhangzók. 64 ...........Tisza vizét isázáj 67 . Nátrium. 68. Okozat szüleje. 70. Kicsinyítő képző. Megfejtésül beküldendők a vízsz. 2., függ. 22. és függ. 19. számú sorok. 1971. február C-án déli 12 óráig a megyei művelődési központ, Szekszárd címre. A levelezőlapra kérjük ráírni: REJTVÉNY. A helyes meglejtök között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1971. január 17-1 számban megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése. „Üdvözöld nevemben a pártot, és mondd meg. hűséges voltam és az maradok halálomig. Alpári Gyula.” Könyvjutalmat nyertek: Csapó Károlyné Szekszárd. Ságvári utca 3., Kovács János Győré, Kossuth utca 44.. Papp János Szekszárd, Pf. 103'M., Pesti Anna Zomba, Alkotmány utca 21., Ujj Éva Dombóvár, Rét utca 12. A könyveket postán küldjük el. Máj om-sztárok Egyesek, bizony áru tiszteletlennek tekinthetik az összehasonlít tást, de a DAKTARI-ban szereplő csimpánz-zseni, az okos kis Judy közkedveltsége hovatovább megközelítheti majd a tv-nézők táborában a Simon Templar iránti rajongást is, s nem lennénfc meglepve, ha az 1971-es SZUR-on vele végeztetnék a kezdörúgást. .. A kiváló „színészi" teljesítményt nyújtó majomlányka produkciója országszerte beszédtéma és majd minden beszélgetésnél felmerül az összehasonlítás a hasonlót, vagy megközelítőt nyújtani képes hazai idomítású majmokkal. Beszélgetnek. vitáznak erről a szakemberek is. Fültanuként leszámolhatunk egy ilyen szakszerű majomértékelő párbeszédről; a részvevők: «Fischer Antal mezőgazdász mérnök, az állatkeri emlösosztá- lyának vezetője és Huszár bácsi, az állatkert vezető jóápolója. Schmidt Antal a filmből eddig látottak alapján a legmeglepőbb teljesítménynek a struccon való lovaglást tekint', mert itt az állatok betanításán kívül a Két all at ősz- szeszoktatásának rendkívül nehéz feladatát is megoldotiákl A beszélgetésből kiderül, nem véletlen, hogy a csimpánzok közül kerülnek ki a híres majom-sztárok szinte sorozatban. A másik két emberszabású majomfaj, az orangután és a gorilla megközelítőleg sem olyan barátságos természetű, mint a csimpánz, utánzóképessége is elmarad a Judyk, Böbék, Csimpik, vagy éppen a bécsi jégrevű nemrég megcsodált korcsolyázó, jéghokizó majmai mögött. Ehhez járul fclelmetes testi erejűk, ami komoly balesetek forrása lehet. Persze a csimpánz sem gyenge legény. Huszár Sándor elmondja, hogy egy negyven kiló körüli csimpánz kibillentő játék közben bizony simán elrántja kétszer akkora testsúly ú idomítóját is, ha az időben el nem engedi a „kezet”. Az egy évesnél korábban idomító sra fogott csimpánz, ha egyébként utánzási készsége elég fejlett, a legtöbbre viheti az összes állatfajta közül, a delfint kivéve. Az állatkertekben a nevelés, az emberhez és a mis állatfajhoz szoktatás az általános feladat, de bizonyos tudományos stúdiumok céljából idomító munkái is végeznek időnként. A nemrég elpusztult Böbe képességei, amelyek egészen az ,,absztrakt" festészetig terjedtek, eléggé emlékezetesek a nagyközönség előtt, de érdekes felidézni, hogy mit tudott Csimpi, „aki" ma már nyugdíjas sztárnak számít, mert morcosság vált tóttá fel ifjúkori játékos kedélyét, meg aztán a szereteti Pimpi elvesztése felett érzett megrendülését sem tudták feloldani újabb „házasságai", Csimpi és Pimpi Afrikából kerültek Budapestre, Gyáros László ajándékaként, aki akkor Guineában teljesített diplomáciai szolgálatot. Knoll István Titkok a rács mögött című kisfilmjéből ismeretes, hogy mi mindent tudott ez a csodálatos pár. Emberi módon étkeztek, edényből kanállal; otthonukat fölmosták, vederrel, ronggyal, amelyet ügyesen kicsavartak, a szerszámok közül jól használta Pimpi a spak- nit és be tudta dugni c kulcsot a zárba. Közszerejrfés előtt gondosan, sajátlábúlag fésűlködtek Képriportokból emlékezetesek a teng er észöltözékben tett látogatásaik a Tokaj Duna-tengerjárón is Csimpiről van egy portrésorozat, amelyben ugyanolyan színészi kifejezőkészségről tesz tanúságot, amilyet a Daktari nézői Juőytól is megcsodálhatnak. A negyvenes években is volt egy hasonlóan nagytudású csimpánzpárja az állatkertnek, ezek bicikliztek, rollereztek a gyerekek nem kis gyönyörűségére, s csodás vonalú krix-krax-szal szignálták; az eléjük tartott levelezőlapukal. Felléptek az Arizona mulatóban is, ahol klákkban, frakkban, estélyiben ittak, cigarettáztak és titkos értelmű vakkantásokkal bírálták egy páholyból a világvárosi műsert. . . Népújság 12 1971 január 31.
