Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-31 / 26. szám
\ Hogyan bírálják a trófeákat? A választ Kottái András, a ■Budapesten idén megnyíló vadászati világkiállítás trófea- bírálatainak szakmai rendezője adta meg, némi történelmi visszapillantással. Száz éve annak, hogy a világon első ízben, és ' mindjárt Magyarországon rendezték agancskiállítást, trófeabemutatót. Ettől az időponttól kezdve értékelik világszerte a trófeákat. Nem kis büszkeséggel mondhatjuk, hogy a 30-as években a magyar Nadler Herbert volt az, aki kidolgozta a bírálatok nemzetközileg is elfogadott alapjait. A közelmúlt években Gamáson elejtett szarvasagancs pontszáma 251,16 volt, Gyulajon ejtették el azt a dámbikát, amelyik lapátjának, agancsának a pontszáma egy század híján 215 lett, a Martonvásáron terítékre került őzagancs 228,68 pontot ért el — ez a három jelenlegi világrekord. Már mindegyiket hitelesítették, s ugyanakkor hazánkban nemrégiben újabb, még nagyobb világrekordvárományos szarvas- és dám- trófea került terítékre. Ezeket a vadászati világkiállítás idején fogják értékelni. . Egy tévhitet kell eloszlatni az agancsértékeléssel kapcsolatban. nevezetesen azt, hogy a bírálatnál a trófeák ágainak a számát veszik figyelembe. Korántsem. Az ágak száma ugyanis nem határozza meg egyértelműen az agancs ..minősegét'', a vad életkorát. Lehet például már egy hét-nyolc eves bikának is 12-es, 14-es agancsa, de ugyanakkor egy tízéves bika is lehet csak 3-as. A pontozás, értékelés lényege, hogy a szubjektív megítéléssel szemben a valóságos, azaz a mérhető adatokat ne- lyezik előtérbe: Az agancs mércéi, a szárak hossza, az ágak száma, az agancstőnél elhelyezkedő rózsák, koszorúk, illetőleg a szárak körméretei, a szémágak hossza, a középágak nagysága, az agancs súlya és egyéb méretek jönnek számításba elsődlegesen. Kevesen tudják, hogy egy szarvas- agancs értékelésénél tíz kilogramm súly 20 . pontot kap. Csak másodlagos szerepük van a szubjektív elbírálás alapján adható, úgynevezett szépségpontoknak, s ezek megadását is szigorú nemzetközi, előírások szabályozzák. Meghatározott pontszám ítélhető például az ágvégnek, a szín és a gyön- gyözés látványáért. A mérhető és az egyéni elbírálással adható pontokat összegezik, s ez a pontszám jelzi a trófeák erősségét, eszmei értékét. A pontszámok alapján, az elfogadott nemzetközi szabályok szerint és értékhatárokon belül kap azután a trófea arany-, ezüst-, illetve bronzérmet. Aranyéremmel 210-nél több pontot elért szarvasagancsot tüntetnek ki. A Kábíts Mihály művelődési ház esti fényben, Szekszárdon Foto: Gottvald A barcelonai Picasso-mvze- um megnyitását -sok hercehurca előzte meg. A többnyibe egymásnak ellentmondó hírügynökségi jelentések . után régül is az előre' meghatározott időpontban tartották a ■megnyitót, minden hivatalos gesztus,-ünnepi beszéd, sajtö- kotíferencia nélkül, művészei - kritikusok családi körében. Katalógust sem adtak ki, és a kereken ezer beérkezett mii mellé láfüggesztendö tájékoztató szövegről is megfeledkeztek az általános izgalomban. Csúcsidény" köszöntött a leningrádi Ermitázsra: a Rastrelli Galériában nyílt kiállítás a távoli Ciprus művészetének legszebb darabjaival ismerteti meg a látogatókat. A Petrovszkaja Galériában a budapesti Szépművészeti Múzeum remekmívű rajzai sorakoznak a nézők szeme elé. Az Előcsarnokban és- a Nagy Teremben pedig a irányi a. múzeumok impresszionista képeit bemutató kiállítás várja a nézőket. *. Mos« téil vissza Japánba az a régészeti kutatócsopoít, amely a múlt; év ősze óta folytatott ásatásokat Okinawa szigetén. A számos japán egyetem és a tokiói nemzeti múzeum kutatóiból álló «•söpöri december 26. és január f>. Között fontos leletekre bukkant^ Okinawa lő szigetinek déli partvidékén, Gusigaminál, a Juhi folyó torkolatához közel mészkőüledékbe ágyazva hat felnőtt ember csontjait találták meg. A lelet korát rádioizotóp-vizsgálattal állapítják majd meg egészen pon- losan, annyi azonban máris bízó-- nyos, hogy kb. 18 évezred óta fekszenek a földben. Valószínű, hogy az okinavvai lelettel a japán régészek és antropológusok a japán területen mind éz. ideig talált ’ legrégebbi .emberi- csontokat fedezték fel. Ezt ' rite^kozelítő korú leletek eddig csak a japán anyar , országból, Sizuoka és Aicsi tartóin ánvok területéről származtak. A hat maidnem teljes emberi csontváz mellett vadkan- és őzesontok is ’ feküdtek. . f A ;■ A 35 és 65 év közöl ti férfiak . egyharroada.. akik. Ans-, tiátsan idő előtt hálnák "me“,; a cigarettafogyasztás áldozat tai. 'A- visszaélés;' aőniko.fiiiwalf’ — ahogy ezL egy anggl .jíjasj-: Hálóbizottság á tanylpianyá- - ban . újra' megáüa’pítp.lta 'J—, súlyosan károsítja ‘a tűdét és ; a szivet.-A nikotin Angliában',' évenként 30 000 férfi és nő ' halálának az oka. Indiában minden évben mintegy 10 ezer halálos áldozata van a kígyómarásoknak. ,. A szakértők úgy vélik, hogy ennek a számnak nagy része más kígyók rovására írandó és indokolatlanul varrják a vádat az egyébként legismertebb kígyó, a kobra nyakába. Más kígyófajtáktól eltérően ugyanis a kobra rögtön, visz- szahúzódik, ha — akár sötétben — véletlenül közelednek hozzá, mérge pedig nem; mindig halálos. * . Az olasz' parlament ugyan megszávazta végre azt a régóta . várt törvényt, amely Olaszországban is lehetővé teszi , a válást, de ugyanakkor igen kellemetlen helyzetbe került. Jelentkezett egy idősebb olasz újságíró, bizonyos signor Sabato és beperelte a parlamentet — plágiumért. Signor Sabato azt állítja, hogy a római parlament „ellopta' azt a válási törvényjavaslatot, amelyet ő több mint húsz évvel ezelőtt közölt az azóta már megszűnt ABC című. lapban. Signor Sabato rendkívül felbőszült az ólasz parlament eljárása miatt és hatmillió líra összegű kártérítést követel magának. Tulajotok, fuvarosok és a lobbi kihaló mesterség Furcsa arra gondolni, hogy a Dunán, ahol rriost luxushajók és a víz tükrén szédületes sebességgel suhanó szárnyas hajók közlekednek, valamikor a tutaj volt a leggyakoribb vízi jármű. Még századunk első tizedeiben is gyakori , volt a hatalmas száifenyőkből összeállított tutaj a Dunán, de különösen a Tiszán és a Maroson. Igv szállították az Alföld nagy fűrésztelepeire a Felvidékről, Kárpátaljáról és Erdély havasairól a fát, óriási tételekben. A kárpáti fenyő nemcsak hazánkban hasznosult. Keresett cikk volt egész Európában, mint építő-, bútor- és hangszerfa. A szakemberek szerint mindhárom célra alkalmasabb minden másfajta fenyőnél. A minőség javításában magának a szállításmódnak, ez esetben a tutajozásnak is nagy szerepe volt. A folyami úsztatás és az ezzel járó hosszas áztatás, a kártékony baktériumok nagyrészét kiöli. Ezért az úsztatott fa feldolgozott állapotban sokkal tartósabb, ellenállóbb, mint a vasúton, vagy hajón szállított fűrészáru. Tutajozott fenyőkből készült a legtöbb fővárosi és vidéki ház tetőszerkezete. Ezekre a szállítmányokra épült a legtöbb hazai bútorgyár és ez alapozta meg a magyar bútoripar egykori világhírét. Érdekes színfoltja volit a századeleji magyar életnek a Végről a Dunára tutajozó, nagykalapos felvidéki tutajos és a Székelyföldről leereszkedő székely atyafi, aki a Gyergyótól Szegedig läpätolgarta tutaját. Gyakran családostor tették'meg a hetekig tarló utat- és célhoz érve. vágj’ az ottani fűrésztelepen vállaltak munkát, vagy hazautaztak vonattal és újra. tutajra szálltak az Alföld felé. A, mesterség apáról fiúra szállt, egész tutajosdinasztiák alakultak ki. Sokan közülük letelepedtek a kora tavasztól, jobban mondva a tavaszi áradások elmúltától hóhullásig látogatott városokban. De ott is megmaradtak a szívükhöz nőtt fenyők társaságában és, vagy a fűrésztelepeken, vagy a bútorgyárakban kerestek munkát. A tutajozással együtt sok más mesterség is elsorvadt, vagy teljesen kihalt a civilizáció fejlődésével, a gépesítéssel, a modem életformák terjedésével. A fuvarosok valamikor népes testületé ma már szinté egészen eltűnt a mindennapi életből. Valamikor a fiakkeres és a konfliskocsi annyira hozzátartozott a városképhez, de ma már Bajára kell utaznunk, ha élő fiakkerest akarunk látni. Ott is inkább csak színpadi kelléknek hat. Milyen fúr. csa lenne, ha újra megjelenne Pest utcáin a dunavizet árusító lajtos szekér, vagy reggelenként a .millimári” kínálná a friss tejet, mint ötven évvel ezelőtt. Persze, még nagyobb meglepetést okozott volna, ha valaki a múlt században jelentkezett volna tv-szerelőnek, vagy atomfizikusnak. 300 ezer forintos „kaland“ Évek óta tártó, ...intim” kapcsolat alakult ki a szerencse istenasszonya s egy dorogi kőművesmester között. A Komárom megyéi' bányászközség lakója immár hét esztendeje a lottó kódszámaival levelezget Fortunával, s a rendszeresen érkező válasz arról tanúskodik, hogy az istennő viszonozza hódolója érzelmeit. A kitartó lovag alig hogy elkezdte a lottózást, két négyes, négy l)ár$ias,' és. tizénhat kettes találat, erejéig'részegült. a bőség szarujából. 'É '156 000 ‘ forintos nászajándék után a- tárj*yn,yere- mények sorozata következett. El sóként egy négyezer forintot érő magnetofonnal, majd tízezer forintos vásárlási utalványnyal kedveskedett Fortuna huszadik századbeli kegyeltjének, tavaly egy lukulluszi éléskamrautalvány, a jubileumi sorsoláskor pedig újabb vásárlási jegy bizonyította . e gyengéd szálak ejtéphetetlenségét. E sírig tartó szerelem apotheozisaként legutóbb egy márkás kocsi ára. százezer forint erejéig nyilvánult meg az istennői figyelem. Ahogy hírlik, e diszkrét ,,családi háromszög” ellen a földi halandó élete párjának sincs semmi kifogása.. Miután kiszámította, hogy . férje hét esztendeje tartó "..kalandjának” egyenlege eddig csaknem háromszáz- ezer forint. - ’ A tatár és & Duna—Tisza közti nép hasonlóságáról Dr. Henkey Gyula kecskeméti. .muzeológus, alti tavaly két hetet töltött Bulgáriában, előadást tartott1 úti élményeiről és kutatásairól, a megyeszékhely művelődési központjában. Részletesen' szólt az ottani tatárok gazdasági-társadalmi helyzetéről, szokásairól, hagyományairól, embertani sajátosságairól. Elmondta,' hogy a tatárok általában közepes ter- metűek: a férfiak 168,3, a nők pedig 156,3 centiméter magasak. A Duna—Tisza -közén általa eddig, vizsgált 10 000 felnőtt emberhez képest a tatár férfiak átlagosan mintegy fél centiméterrel magasabbak, a nők termete viszont teljesen megegyezik a hazaiakéval. Minden tatár nő barna és fekete hajú,.-s ugyanilyen, a férfiak 99 százaléka - is. Érdekes eredményeket mutatnak a szemszínvizsgáLatok. is. Megállapította: leggyakoribb tatár embertípus az úgynevezett tu- ranid, pamírj és a mongoloid. Figyelemre méltó, hogy az első kettő a Duna—Tisza közén is jelentős számarányban fordul elő, s hogy a honfoglaló magyarokat is elsősorban e két típus jellemezte. Az összehasonlítások szerint a vizsgált tatárok lényegesen közelebb állnak például a zömmel kun eredetű szabadszállási lakossághoz, mint a közép-ázsiai kazahokhoz, A kutató .50 szí- nes diával illusztrálta témáját, s .a résztvevőkre „meglepetésként hatott a tatár és a Duna— Tisza közi nép hasonlósága. Rendkívül érdekes, hogy az előző-lég Kalocsán tartott előadás alkalmával ugyanígy nyilatkoztak a jelenlévők. A tatár és magyar embertani adatok további összehasonlítása még újabb érdekes eredményeket hozhat. Népújság 10 1971. január 31.
