Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-31 / 26. szám

B armäs z a t

a magyar állateígészségügy múltjából —

1800,fprint 1200 forint 1000‘fobint 350 ‘forint -300 forint

300. fonni 30D forint 70 forint

Tolnay Sándor elévülhetetlen, érdeme azonban, hogy már első tantervében mindent elkövetett;. hogy tudománya minél/-.szélesebb körben terjedjen el. Négyhónapos elméleti' és gyakorlati tanfolyamot szervezett huszonegy írástudó pestmegyei gazdának, kovácsnak és istállómesternek.” Egy évvel az alapítás után pedig sikerült kiharcolnia, hogy

QottuHüé Károly

HOTEL DÁM

Közvetlenül a műszaki átadás előtt jártam végig a tamási Hotel Dám termeit. Mondhatom, nagyon kellemes benyomást tett rám éz az új létesítmény, pedig még be sem Yolt rendezve. Azt azonban könnyen hozzá lehetett, képzelni, mert hiszen' az indítékot megadta az épület a maga im- pozánsságával, ötletes célszerű elrendezésével, tetszetős külsejével.

Erős a gyanúm, hogy a tamásiak úgy lesznek majd ezzel a szállodával, mint mi szekszárdiak a Babits művelődési házzal: messze földről jövő emberek is megcsodálják, és nem felejtik el megjegyezni: „Kár, hogy nem a mi helységünket díszíti.’ & a díszítésen természetesen nem csupán esztétikai élményt értenek, hanem a hozzá kapcsolódó igények kielégítését is. A tamási szállodát nemcsak a hasonló nagyságú községek látnák szívesen központjukban, hanem a többnyire régi építésű szállodákkal., rendel • kező városok is.

A földszmten presszó, 'tágas étterem, gépesített konyha, söntés, hűtőraktárak, ételelőkészítő helyiségek, mosogató, külön előcsarnok a szállodai, külön az éttermi és presz- szó részleghez. És mindent a korszerűség, ötletesség jellemezt Az étteremben, presszóban, sok az üvegfal, mindkettőhöz külön 'kerthelyiséget is terveztek. A szállodai szobák az emeleti részen helyezkednek el. Valamennyi műanyág- pádlótatú," kellemes,’ 'hangulatos. Az egész épületet az alagsorban elhelyezett • és aútorhá- tikusan működő ola.ikazán fűti.

Nem kétséges, hogy a szálloda nemcsak a pillanatnyi és helyi igényeket képes kielégíteni, hanem a perspektivikusakat is, beleértve természetesen a balatoni átmenő forgalmat, és a melegvizes fürdő megépítésével Várható igény- növekedést is. Persze mindehhez azt is gyorsan hezzá kell tenni, hogy Tamási energikusan fejlődő község, járási székhely, és a perspektivikus igények csak nagy vonalakban körvonalazhatók: könnyen lehet, hogy a szállodai igény rövid időn belül minden elkép- zeltet felülmúl, és kinövi e szállodát a falu.

Lássuk a számokat: 36 főnek tudnak éjszakai szállást biztosítani, az étterem 300 személy egy időben való befogadására alkalmas, a különterem 30 személyes, a presszóban 100 vendégnek tudnak helyet biztosítani, az étteremhez tartozó teraszon pedig 150- nek.

E szállodai összkomforttal számottevő üzemélelmezési feladatokat is el tudnak látni, biztosítani tudják, hogy ételhordóban bárki hazavihet ételt anélkül, hogy az étterembe be kellene lépnie, vállalni tudják a különböző műsoros estek, társadalmi ünnepségek, gyűlések éttermi, szállodai szolgáltatását, és még hideg- konyhai ételek forgalmazását is rendszeresítik. Természetesen fogadhatják az utazási irodák turistacsoportjait, vendégeit is.

Még áll és üzemben van az egyébként szanálásra ítélt régi étterem. A két vendéglátó- hely közt körülbelül 100 méternyi a földrajzi, távolság, tehát egészen jelentéktelen, A

szintbeli különbség viszont —i szerény saccom szerint —legalább egy évszázados. Az ódon, elavult, túlzsúfolt régi éttérem miatt épp eleget pironkodott már a tamási áfész vezetősége, mert az egyáltalában nem volt méltó az egyébként megannyi országos elismerést Kivívó szövetkezethez. A Hotel Dám méltó lesz.

Az új szálloda történetéhez, létéhez hozzátartozik néhány, sokak által vitatott vonás is. Nem akarok ünneprontó lenni, dé az igazság kedvéért ezekről is beszélni kell. A szálloda mintegy 10 millióba került és a mostani — tehát a megnyitás előtti — kalkulációk szerint belátható időn belül nem sokat hoz majd a konyhára. Pontosabban: az áfész nyeresége szempontjából inkább hátrányos mint előnyös intézkedés volt a szálloda létesítése Ilyen szempontból nem voltak előrelátók az áfész vezetői ? Erről szó sincs. Nincs igazuk azoknak, akik ilyen megjegyzésekkel illetik őket. Az történt, hogy a szövetkezet tagsága már 1958. óta kéri állandóan egy megfelelő vendéglátó hely létesítését — teljes joggal. E beruházással tehát tulajdonképpen több mint egy évtizede kezdtek foglalkozni. Az akkori centralisztikus szövetkezeti fel- •építettségnek megfelelően a MÉSZÖV és a SZÖVOSZ engedélyezte a megfelelő terv elkészítését. . Az építkezés azonban — főként arra alkalmas terület hiánya miatt — r,$m_; kezdődhetett meg. Az építkezés' szükségessége az évek múltával mind sürgetőbben vetődött fel, árinál is inkább, mert közben kisajátí- ' tótták a vasúti kisvendéglőt, az épület bérlésére s a kisvendéglő fenntartására határidős haladékot jelöltek meg.

Á tagság' és a lakosság ér - terem-.szállodai igényét semmiképpen sem lehet vitatni. Az.áfész vezetőségét pedig nem . elmarasztalás, hanem elismerés illeti azért, hogy végül is ezernyi nehézség ellenére is megteremtette az építkezés feltételeit. Ami miatt e létesítmény jövedelmezőségi kilátásai ma nem a legjobbak, az nem rajtuk míiik. Egyszerűen az történt, hogy e beruházási határozat megszületése — sőt, az építkezés megkezdése óta is — többször változtak népgazdasági szinten' a vendéglátásra vonatkozó gazdasági szabályozók.

Most, a megnyitás előtt tehát ellentmondásos a helyzet. Az egyik oldalon gyarapodott Tamási egy közérdekű létesítménnyel, a másik oldalon pedig az áfész vezetői kénytelenek á nem éppen kedvező gazdaságossági kilátásokkal számolni.

A névválasztás — Hotel Dám — a lehető legjobb, mert hiszen pár kilométerre innen kezdődik a dámvadak világhírű rezervátuma. A megnyitást április 4-re tervezik.

BOB A

Népújság 6

1971. január 31c

i

• •: . •... • • , '$• A fenti címért, remélhetőleg az állategészségügy egyetlen diplomás szolgája sem né- , heztel majd.. Az állatorvoslás tudományának, egy 1861-ben megjelent — és a maga idején jogos tekintélyt'kivívott — tankönyyé viselte- ugyanezt borítólapján. Szerzőjét, dr. Zlamál -. Vilmost, a M,. KI Egyetem' Állat-járvány tan/. , s a M. K. -Allatgyógyintézet Kór- s (Jyógy-' tani rendes és > nyilvános ' tanárát, a. l’est-. Egyetemi Orvosi Kárnak, a Magy. Gazdasági Egyesületnek-s a Magy. Természettudományi Társulatnak rendes tagját már pem nevez-, ték „baromorvosnak”, mint elődeit nagyon hosszú időn át. De amikor a processzor, tankönyvét kiadta, a tudományos alapokra he* ; lyezett állategészségügynek, állátorvosképzés- nek még százéves mű-ltja,-sem yqjt Magyar- ' országon. ...... ,

A ténylegest viszont^, a. .történelem bal^t-r hatatlan messzeségébe vtész. A bicskával kifogástalan agyműtéteket végző juhászok valahol tán a népvándorlás korában szerzett tapasztalatokat alkalmaztak, és hasonló, valóban „rtépi" gyógymódok, a • mindennapok részét képezték . a nomád pásztornépeknél, így a magyaroknál is. Az első -tudományos igé-j. nyű állatorvosképző' tanintézetet azonban a*; franciák'alapították, 1762-ben, Lyonban. ^Ia- gvarország nem sokkal maradt el. Egy" Óbu- , dán létesítendő állatgyógyászati 'iskola térve már 1776-ban . megszületett, valósággá azon- ■ ban csak II. József —- talán az egyetlen valóban tehetséges Habsburg-uralkodó — rendeletére vált./ 1787. február 6-án, mint a pesti egyetem, mellett működő- állatgyógyászati tan-.’, szék. Első professzora, Tolnay Sándor, azon-* ban már három évvel korábban kiadott egy •: szakkönyye't,.':'mely ugyan fordítás volt, de, mint iaz-felső ányahyelvünkön megjelent ilyen munka.- 'megérdemli azt á pár Sbrt, mely ; pontos' címének idézéséhez szükséges:’ „A' marha-dögről való jégyzések. Az az oktatás, miképpen kéllessék a’ Dög-nyavalyákat meg-a ismerni, 's el-táúóztatni, a' meg-siökött\Mar-... hákat orvosolni; s . minémű ítélettel. leHeinnk ; o‘ Barom-állatok .megölet,tetésérül. cj.’:Dög- letességnek idein. Mellyel,typlstéin'fymtideiiÁ ' János az Orzosi^J'sjpeb-gyómítp.^^om^i^'d-; ngk Dactora,. -Felséges ■Császári,” s Királyi-- Barom-Ispitálybanc ctl ^Baiom-állatok orvoslásának mostani Tanítója, 's Úirectora Német '■nyelven írt, most pedig Nemzetének, ’s a Köz-Jónak- hasznáért Magyarnyelvre iordított, és az Elől-járók engedelmével kibot'sá- tott Tolnay Sándor. Egy az Embereket, és Barmokat orvosló Tudománynak Tudósai közül. Becsben, Nemes Kur.tabek József bötűr-' ■ vei, 1784.” . . ;

Az■ *,Utolsó mondatra ! érdepies felfigyelni. őz első állatorvos professzorok, elsősorban • ’rtiber Orvosok voltak, akik állatgyógyászatót s ■ tanítottak. Ez kicsit a szákma (ekkor még zakmarőség-..-lett? volnáí ’„hiVátás.nak” nevezni) ikkori „mellékességére" 'is' utal.' Azt terméy ■zetesen-. minden valámiréValó' gazda tudta,- í- nogy nem’ a csöves kukoricát érdemes el--. - * *dni, hanem azt -a disznót,' amelyik részben i kukoricából is vastagabbra'nevelte a szalonnáját. A „Felséges Tsászári1 Ház” — jel- egzetes Habsburg tulajdonság,,— nem volt f rossz gazda, ítlagyarországot pedig elsősorban íz örökös tpftomápyok éléskamrájának tekintette, ilyenként,, hasziypáította és tartotta félgyarmati sorbán,-. A-.•-„báI'9mör.vos”-kép- ósben mégsem az, óriási IhaSZonállat-állo- nány egészségi állapota volt az • elsődleges, lanem a lovaké. Á ló a hadsereg’ütőképességét,, mozgékonyságát biztosi tóttá,',. Az oktatás ránya kezdetben tulajdonképpen a gyógy- továcsképzés volt, és .a, ;lá.bvég-betegségek gyógyítása. Ez nagyon : sokáig Imeglátszott az ínyági,, megbecsülés .fokozatain is. Tolnay 3án.d.qr eg'y -’rendes -.egyetemi ••tanár Sele illet- ■nényével* évi, hatszáz forint .dátáei&Val, fog-, . alta el tanszékét, és -csak ' huszonnyolc évi . szolgájáét után, három évvel halála előtt, juV rótt el a professzoroknál szabályos évi ezer- kétszáz forinthoz. Zlamál doktor könyve megjelenése idején a vármegy er illetmények.

alispán { -főszolgabíró " főorvos • írnok • », barom orvos szegődményes pusztázó (pandű hajdú, börtönőr epreskerti csősz

minden* megyéből két hatósági sebész fel• ?; váltva' lgtogassa ' előadásait, hogy az állat• gyógyászatból is szerezzenek némi alapisme* regékét. Az első állatgyógyászati tanszék majorokban kapott helyet. Előbb a Skopek- májorban-.volt, a. mai Majakovszkij utcában, -. ami .ákkbr. városon kívüli területet jelentett; JV majd a Hülf-majort bérelték részére, a mai

• - v- ’Conti, József és Fecske utcák helyén. A jelen- . regi , Botténbiller_ utcai nagy telek elfoglalá.sáfáVé's^a^'itterit'épüJe'tek létesítésének porára Csak 1879-ben szüléiéit meg a- XLII. te. A pavilon rendszerű épüiétkömpléxus tervezpje ugyanaz volt, aki az Örszágházat alkotta, Steindl Imre egyetemi tanár.

Addig azonban még sok víz folyt le a Dunán. Zlamál Vilmos Idején, 1851-ben lett á tanszékből Pesti Állatgyógyintézet. Ilyen « héven működött 1875-ig. Az oktatási idő két esztendő volt, a professzorok száma hat, a •tantervben pedig már górcsövezés (mikrosz- ó-kójii-a), szövettan és magasabb élettan is *';V szerepelt. 1875-ben az oktatási időt három ‘/évre ‘emelték, az intézet pedig Magyar Királyi Állatorvosi Tanintézet nevet kapott. A különböző, rangot is jelentő, címek sorát tovább követve: 1890—1899. akadémia, 1899—

, '41933. főiskola. 1934-től a felszabadulásig "egyetemi állatorvosi osztály, majd ismét főiskola, később a Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvostudományi Kara, utóbb míg végül ma Állatorvostudo- mányi Egyetem néven folytatja működését a nagymúltú intézmény.

A; már, említetteken kívül Hutyra Ferenc, 7,imm(i;i;malnn Ágoston, Gróh Gyula, .Mannin- gg%%\ Ráeső; Konkoly-Thege Sándor, Kotlán Sándor, Marek -József, Entz Béla, Szabó Zoltán neve is ott sorakozik abban a nagyon hosszúra nyúló sorban, melyben a magyar állatorvosképzés professzorait jegyzik. A Nt...;'áíiáfey#h” állategészségügy. történetében valóban forradalmi változást természetesen a felszabadulás hozta meg. Az állategészségügyi hálózat az egész országra kiterjed és a felbecsülhetetlen gazdasági fontosságú mesterséges termékenyítést szintén állatorvosok irányítják- Korszerű, vagy egyelőre még ke- ,- vésbé korszerű, állatkórházakban (megyénk- í: ben Szekszárdon és Bonyhádon is) éppúgy folyik a betegek’ ambuláns és gyógyintézeti ápolása, kezelése, akár a humán orvostudomány-• vonalán. A nagyüzemi gazdálkodás - - fejlődésével, erre éppen tavaly mutatott rá . egy’ miniszterhelyettesi nyilatkozat, egyre ■ inicább szükségessé válik üzemi állatorvosok alkalmazása. Abból a szakemberek szerény, kis,': lelkes csoportosulásából, mely Tolnay Sándor „baromorvosaibór nem is egészen két évszázaddal ezelőtt Magyarországon létrejött,' az egyetemi végzettségű állatorvosok népes tábora lett, akiknek szakmai munkássága már messze az ország határain túlterjedő hírű, amiként hogy az Állatorvcs- tudományi Egyetemé is az.