Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-29 / 24. szám

tttt***-»%»#*f*vvYfwvvY*'WVtfirf*wiv*'twv¥V¥VVVVV¥¥TT ffffTffvvffvrr?1vvffvffffryyffftyvrvfvv>wvfffvwfTffffffffff ► 2 E Varkonvi Nándor * verték. Ha Costa nem koholmány alapján irt, ar­' * na keU következtetnünk, hogy Ptolemaioszékat ► : *­► ► ► ► ► ► : Várkonyi Nándor: rr Ősrégi kultúrák nyomábau ► ► ► ► * ► ► ► » * í ► ► * ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► £ ► ► ► * ► ► ► *• ► ► ► ► ► *■ ► » ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► a* A ♦ Európai emlékek Ó-Amerikában L A Ivét világrész régi műveltségének sokszoros egyezései nem vitathatók, s az egykorú doku­mentumok kétségtelenné teszik azt is, hogy az egyiptomiak, phoinikok, görögök, rómaiak, írek, stb. tudomással bírtak az AntLanti-ienger szige­teiről és a túlnan fékvő szárazföldről. Kérdés még az, vajon az érintkezésnek maradtak-e kéz­zel fogható nyomai? PTOLEMAIOSZ HAJÓSÁNAK SÍRJA Nos, vannak nyomai. Az Atlanti-óceán szige­tein és az Amerikában talált, európai eredetű, ókori leletek száma igen nagy, ám a róluk szóló jelentések gyakorta laikusaktól származnak, s így szakszerűségük, pontosságuk ingatag; viszont ami közülük hitelesnek bizonyul, konkrét tárgyi értékű. A legfontosabbak a phoinikokkal, latin nevükön föníciaiakkal vannak kapcsolatban. Mint már elmondtam, erre. a hatalmas és gazdag ke­reskedő népre a hellén törzsek mérték az első csapást, elfoglalva Tróját és az ión partokat; Nagy Sándor fővárosukat, Tyrust (eredeti névé: Toör, vagy Tzor, erős helyet, fővárost jelent) rombolta le, a rómaiak pedig Karthágót semmi­sítették meg. De a föníciaiak ereje gyarmat- városaikban rejlett, a „világ” minden táján ala­pított fiók-kikötőikben. Nagy Sándor ezért. Dio- dórosz szerint, parancsot adott egyiptomi szatra- pájának, Ptolemaiosznak, hogy foglalja el a Gib­raltáron túl lévő fináléikat. A flotta átkelt a szo­roson, de, hogy azután mi történt vele, arról hallgatnak az ókori történetírók. Viszont egy brazil történettudós, CandAdo Costa azt írja, hogy 1833-ban egy farmer Montevideo mellett a föld­jén régi. kőlappal fedett sírboltot talált, amelyen elmosódott felirat volt látható. A kő alatt bolt­íves kamra rejlett, benne kardok, sisak, s egy amfora, hamumaradványokkal. Egy uruguayi pap, Martin atya megállapította, hogy az írás görög, s egy részét ki tudta betűzni: „Alexand- rosz, Philipposz fia, Makedonia királya volt a 113. ólümp'iád idején. Itt Ptolemaiosz...” A többi eltörlődött. Az egyik kardra emberarc volt vésve, melyben Martin Nagy Sándor arcélét ismerte fel, a sisakra pedig az a jelenet, amint Achillész Hek_ tor tetemét vonszolja Trója körül. A történetet. soltan csalásnak minősítették; ez esetben föl­vetődik a kérdés, ki és miért vállalta a dologgal járó tetemes fáradságot, hogy 1833-ban becsapja Montevideo gyanútlan népét? A szereplők jó­hiszeműsége mellett szól, hogy a leletek eltűntek, nem próbálták értékesíteni őket, s hírüket sem odáig verte a vihar, vagy pedig Montevideoban keresték a föníciaiak egyik fiók-kikötőjét. Rio de Janeirótól nem messze fekszik a Ha- vea, vagy Gavea nevű nyaralóhely, hegyei közt egy igen meredek sziklacsúcs áll. s 1836-ban ék­írás formájú feliratot fedeztek föl rajta. A fel­irat 840 méter magasságban van a sziklalapra vésve, pedig oly meredek, hogy lehetetlen fel­kapaszkodni rá, de minthogy az írás betűd kb. három méter nagyságúak, messziről Is kivehetők. Több munka foglalkozik evvel a felirattal, leg­részletesebben B. da Silva Ramos Brazília tör­ténetelőtti kőfeliratairól (petrogllfáiról) irt mo­nográfiájában (1932), Arra az eredményre jut, hogy föníciai ékírá&sal van dolgunk, s a szöveg ezt jelenti: „Badeszir, a föníciai Tiruszból, Jeth- baal fiainak elseje”. Badeszir ie. 855—850 közt volt Fönícia királya, atyja 887—856-ban ural­kodott.1 Ez volna a felirat kora. KÖVESD A FOLYÓT! Dél-Amerika kőfeliratainak száma igen nagy, s ehhez képest terjedelmes irodalom foglalkozik velük. De minthogy az anyag áttekinthetetlen, feldolgozatlan és elbírálatlan, a jelentéseiket fenn­tartással kell fogadnunk. Az indián jéíek meg­fejtése a tapogatózás szakaszában van. de talál­tak állítólagos föníciai, egyiptomi és babiloni fel­iratokat, melyek megfejtése több reménnyel ke­csegtet. s vannak ismeretlen eredetűek is. A. Frot, francia mérnök a brazíliai őserdőkből több száz felirat-fényképpel tért vissza, melyek nagy része szerinte föníciai eredetű. Ezek a féliratok útmutatóul szolgáltak a kikötőktől az arany- lelőhelyekig, takarékos, egyszerű szövegezésűéit, például: „Innen kezdve kövesd a folyót négy na­pig; ha eljutsz egy dombig, melyen hat pálma­fa áll, további útmutatást találsz”. Frot azt állít­ja, hogy megtalálta több ilyen út kiinduló­pontját, a kikötőhelyet, s egyen végigment, a szinte hozzáférhetetlen helyen lévő bányáig. El­mondja azt is, hogy a föníciaiak dél-amerikai fel­irataik vésésénél ugyanazokat a módszereket al­kalmazták, mint az egyiptomiak a hieroglifeknél. Ezeket a módszereket megtaláljuk az aztékoknál és azoknál az ismeretlen népeknél is, melyektől az Amazonasz-medence petroglifái származnak. Molnár Gábor, a kitűnő vadász, zoológus és író szintén látott és lerajzolt néhányat a két háború között; ezek, úgy tetetszik, indiánok művei. Az Ori­noco, a Cassiquiare és a Rio Bamba indián sziklaképeit Humboldt fedezte fel, s bőven szól róluk útleírásában. L. Schwennhagen nem ellen­őrizhető megállapítása szerint (1928) a véseteket valami vörös, igen tartós anyaggal kenték be; a vegyi vizsgálat vasoxidot és gyantás anyagot mu­tatott ki. Szerinte a feliratok javarészt föníciaiak és egyiptomiak, s emezek az ún. démotikus je­lekkel vannak írva. A föníciaiak művének tulajdonítják azt a hat nagy kőoszlopot, amely Las Palmas kikötőjének bejáratát jelzi, továbbá a Parnahyba folyó men­tén sziklákra rakott kőgolyókat, az Amazonas?, torkolatában. Marayo szigetén álló ciklopi romo­kat, amelyek alatt nagy földalatti termeket talál­tak, s végül a Parahyba (nem Parnahyba) állam­hoz tartozó parti sziget-erődítmény romjait. Ezek a romok, bár nagy területet födnék, egyetlen épü­let, maradványainak látszanak. NAGYlRORSZÁG Ezeken kívül kétségtelenül négereket ábrá­zoló szobrokat találtak Teotiuhacában és Palen- qaében; a mexikói Taxila vulkán oldalában ko­losszális négerfej áll a hegy gránitjából kifaragva. Több utazó régi. már beolvadt néger törzsök je- lenvoltát bizonyítja Amerikában. Francia-Guya- nában az Oyapoc folyó partján ma is él a sza- ramaka négerek törzse, nyelve hasonlít az ugyan­azon a szélesség alatt élő aranyparti (afrikai) né­gerekéhez. Minthogy a rabszolgaszállítmányok kevertek voltak, s a négerek Amerikában szabad törzsi életet nem élhettek, a szaramakák eredete magyarázhatatlan közbeeső földségek nélkül. Fe­hérbőrű bennszülött törzsekről is vannak egyre szaporodó adatok Amerikában. Csak példaképp említem, hogy az Orinoco és az Apures folyó közt Atian (!) nevű faluban él a kihalóban lévő fe­hérbőrű paria-indiánok törzsének maradéka; eredetmondájuk megegyezik a quiché-mayákéval, a keleti boldog őshazáról és a menekülésrőil a vízözön elől. Észak-A/merika norvég fölfedeződ. Vörös Ei- rikr és társai (X—XI. sz.) az indiánusoktól, mint ők hívták: skraelingektől, egy országról hallottak, ahol fehér embere^ laknak. Elnevezték Hvitna- irtannaland-nak, vagyis Fehér emberek földjének; ez az írek gyarmata volt („Nagyirország”), jóval délebbre. Floridában feküdt, de csak hagyomány­szerű emléke maradt fenn, mert az írek sem foglalták írásba utazásaikat. Gyanús azonban, hogy ez a gyarmat It Mictla néven is szerepel, ami a íoltékok boldog őshazájának. Paradicsomá­nak: Mioktlánnak nevével úgyszólván azonos. Mictlán Tialoc tengeristen országa volt, ott, Kelet- Amenikáhan lokalizálták, s onnan várták az is­ten, vagy küldöttje visszatérését, szakállas fehér ember alakjában. Másfelől az o-ftt lakó benszülöt- tek vabanikinek vagy abenikinek nevezik magu­kat; ezek a szavak a vabeja-ból származnak, ami fehéret jelent. — Különös módon kapcsolódik az ír gyarmat enfilékeihez az a tény is, hogy Floridá­ban a spanyol hittérítők a keresztény kultusz számos mozzanatára találtak. Ezt a híradást ki­egészíti egy olasz feljegyzés a velencei Zeno test­vérekről, akik fríz halászokkal egy tengerentúli, nyugati földre utaztak, a XV. század elején. Ugyanis egy fríz halásszal találkoztak, aki el­mondta, hogy 26 évig élt odaát a bennszülöttek közt, latinul beszélő emberre akadt és latin köny­veket is látott, végül arra járó normanok (norvé­gek) hozták haza. A Zeno testvérek e híradás nyomán keltei útra az írek egykori gyarmata félé. Végül befejezi mindezt a szevenne indiánok mai elbeszélése arról, hogy Floridában valaha fehér bőrű emberek laktak, akik vaseszközökef használtak. (A vasat Amerika őslakói nem ismer­ték). (Folytatjuk) 4 4 3 3 4 4 4 •4 4 « 4 4 4 4 4­■4 ■4 3 4 4 4 •4-4-4 * «-4 •4 4 4-4­-4 4 4 4 4 3 < AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA maaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa Döntött a Legfelsőbb Bíróság Mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek, illetve tagok pe­res ügyében több irányelvül Egy tsz az egyik fővárosi értékesítési vállalattal szerző­dést kötött, amelyben a yál­szolgáló állásfoglalás hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon, lalat részére igen nagy menv- nyiségű zöldség- és főzelékfé­lék téli tárolására és tavaszi átadására kötelezte magát. A vállalat 1 200 000 forintot ki­fizetett, a tsz azonban 500 ezer forint értékűvel kevesebb árut szállított Ezért ennek az ösz- szegnek visszafizetéséért per indult ellene. A tsz azzal vé­dekezett hogy a vállalat nem tett eleget együttműködési kö­telességének: nem látta el ta­nácsokkal és ennek következ­ménye volt, hogy a téli táro­lás alatt nagymennyiségű áru megromlott Végső fokon most döntött az ügyben a Legfel­sőbb Bíróság, amely a véde­kezést nem fogadta el és a szövetkezetét a peresített ösz- szeg megfizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint a terményértékesítési szerző­dés értelmében a tárolási veszteség a tsz-t terheli. A szövetkezet nem hivatkozhat az együttműködési kötelezett­ség elmulasztására, mert a felperes vállalat kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik és ter­mények tárolásával kapcso­latos szaktanácsadás nem tar­tozik hatáskörébe. Nem fo­m gadható «el a tsz-nek az az ér­velése sem, hogy a vállalat­nak, mint tulajdonosnak kell viselnie a bekövetkezett kárt, mert a vállalat a termények átadása előtt azokra nem sze­rezhet tulajdonjogot Ugyan­is a szerződés alapján csupán meghitelezte a termények vé­telárát, azaz előre fizetett. Eb­ből következik, hogy a szö­tott támoszlopokra vastag, ke­mény drótot feszítettek ki. Munka közben az egyik tsz- tag kezében a drót megperdiilt és a szerencsétlen ember sze­mébe vágódott. Oly súlyos sé­rüléseket szenvedett, hogy az egyik szemét el kellett távo­lítani, sőt másik szeme is erő­sen meggyöngült, a baleset óta ismételten kórházi kezelésre szorul. A balesetet szenvedett ember a tsz ellen kártérítés fizetéséért pert indított. A já­rásbíróság az igazságügyi szak­értő véleménye alapján — megállapította, hogy a szövet­kezet a munkavédelmi előírá­sokat nem tartotta be. A munkában részvevő tagok bal­esetvédelmi oktatásban nem részesültek. Mindezt fokozta, hogy a munkát senki sem irá­nyította. Mulasztás terheli a szövetkezetét abban is, hogy a dolgozókat védőszemüveg­gel nem látta éli A Munkaké­pességcsökkenést Véleménye­ző Elsőfokú Orvosi Bizottság a tsz-tag munkaképességcsök­kenését 55 százalékban állapí­totta meg. Mindezek alapján a bíróság a szövetkezetét kárté­rítésre és — a sérült megma­radt munkaképessége figye­lembe vételével — havi jára­dék fizetésre kötelezte. Ezt az ítéletet a megyei bíróság is helyben hagyta. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság a tsz-t kárté­rítésre kötelező ítéleti döntést összegének megállapítására vonatkozóan azonban a me­gyei bíróságot új eljárásra és új határozathozatalra utasí­totta. — Ebben áz esetben — mondta ki a Legfelsőbb Bíró­ság — nem lett volna szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a károsult 61 éves, tanyán la­kó termelőszövetkezeti tag, aki a földművelésen kívül máshoz nem ért. Munkaképes­ség csökkenése alig tíz száza­lékkal marad alatta annak a foknak, ami már teljes rok­kantságot jelent. Ezért orvos­szakértők bevonásával elen­gedhetetlenül szükséges annak tisztázása, hogy a sérült élet­korára, iskolázottságára, szak- képzettsége hiányára és nagy­fokú látásromlására tekintet­tel jelenleg milyen munkakö­rök betöltésére alkalmas. Azt. is vizsgálni kell, hogy lakó­helyén, vagy annak közvetlen környékén van-e olyan mun­kaalkalom, ahol az orvosszak­értő által véleményezett mun­kakörben foglalkoztatható, s végül e munkakörben mennyi lenne az elérhető havi kere­sete. Csak ezeknek a körül­ményeknek alapos felderítése után lehet a munkaképesség csökkenésének mértékét teljes pontossággal megállapítani, s a sérültet megillető havi jára­dék összege felől dönteni. HAJDÚ ENDRE Gyermekgondozási segély — a második gyermek után Egy perben az a probléma nerült fel: ha a tsz nőtagjá- íak az első gyermeke' után áró gyermekgondozási segély olyósítása ideje alatt újabb íyermeke- születik, jár-e neki zülési segély? A kérdést a árásbíróság, majd fellebbe- ;ésre a megyei bíróság nem- egesen döntötte el, mégpedig izzal az indokolással, hogy az isszony a születést megelőző ■gyéves időszakban mindössze íetven 10 órás munkanapot iolgozott, holott legalább száz 0 órás munkanapot kellett mlna teljesítenie. A legfőbb igyész óvására a Legfelsőbb Bí- óság törvényességi határoza- ában ellentétes álláspontra helyezkedett és a tsz-t a szü- ési segély fizetésére kötelez- ;e. — Az alkotmány a szülő nő •rdekeinek fokozott védelmét rja elő — hangzik a határo­sat indokolása. A SZOT sza­bályzata értelmében a terme- .őszöva'f'C’öti tag részére járó myaságl segí'vre való jogo- iultság megállapításánál azo­kat a napokat, amelyekre gyermekgondozási segélyt fo­lyósítottak, közös munkában eltöltött napoknak kell tekin­teni. Ugyanilyen a miniszteri rendelkezés is, kormányren­delet pedig kimondja: nem köteles közös munkában részt venni a tsz-tag, ha gyermek- gondozási segélyben részesiiL Mindezekből következik: a tsz-tagot megillető különféle szolgáltatásokra való jogo­sultság elbírálásánál a gyer­mekgondozási segélyben való részesülés idejét közös mun­kában eltöltött időként kell fi­gyelembe venni. Helytelen az olyan értelmezés, amely sze­rint az ismételten szülő nő nem részesülhet szülési se­gélyben, mert a korábban szü. letett gyermeke után gondo­zási segélyt folyósítanak ré­szére. Ilyen értelmezés a tsz nőtagját hátrányos helyzet­be hozná a szövetkezeti mun­kaviszonyban. Ezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapí­totta, hogy az illető tsz-tag jogosult a szülési segélyre. Kit terhel a tárolási reszteség? Baleset — kártérítés vetkezet azoknak a term< nyéknek a vételárát, amelyc két nem szállított le, nem tarthatja vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents