Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-28 / 23. szám

Vádlók ..... ..... •* • — <*S V-. és vádlottak ..Olvastunk a kajdacsi termelőszö- vetkezet esetéről és nem akarjuk, hogy. ami ott történt, ,az a mi köz­ségünkben is megismétlődjön. Nem olyan mértékben, mint . ott, de sok­kal súlyosabban. A mostani helyzet' a következő: mi nem a termelőszö­vetkezet elnökét akarjuk elzavarni, hanem egy olyan embert akarunk védeni, akit igazságtalanul, becste­lenül a tsz igazgatósága akar elza várni. Felmondott neki > összeférhe­tetlenség .címén," i . ; i • ■ E .néhány mondatot egy hozzám címzett levélből < idéztem. Nemrég, jó. héttél ezelőtt kaptam. írója igaz­ságkereső szándékkal védőket i keres a közös gazdaság egyik vezetője mellé, az , mellé, akit feltételezése szerint az igazgatóság összeíérhetet- lehséggel vádol. Amint látjuk, levél­írónk sem maradt’ adós, minthogy ő meg becstelenséggel Vádolja az igazgatóságot. Ezek után szinte nyil­vánvaló; hogy itt mindkét részről hiányzik a dolgok, az események higgadt megítélése, mérlegelése. Jó­zanság helyett á vak indulatok dik­tálják az ítélkezéseket. .Tó ez? Nem. Az ilyen magatartás mindenképpen elítélendő, mert az indulatok diktálta ítélkezésekkel embereket tehetünk tönkre, egzisz­tenciák törhetnek kettőbe, igazság­talanságok halmozódhatnak fel, és súlyosan megromolhat egy-egy kö­zös gazdaságban az üzemi légkör. A higgadtság, a józanság jogán a kérdést így kell feltenni: lehet-e, szabad-e bármelyik mezőgazdasági üzemben a vezető munkáját, veze­tésre való alkalmasságát kizárólag a tavalyi év.alapján megítélni, mi­nősíteni. Éppenséggel lehet, csak­hogy ez a végzetes tévedések ere­dője volna. Nyilvánvaló tehát, hogy a tavalyi kritikus ■ esztendő alkal­matlan arra, hogy bárkit szőröstől­bőröstől elítéljenek, tehetetlenség­gel, hozzá nem értéssel vádoljanak. Tolna megye néhány közös gaz­daságában most mégis kölcsönös vá­daskodás és bűnbakkeresés tapasz­talható.- Hol az történik, hogy össze­fog a főkönyvelő a főagronóműssal és.minden kudarcért az elnököt hi­báztatják, hol. meg az megy, hogy mindent a főagronómusra, vagy a főkönyvelőre próbálnak kenni. Több közös gazdaságban a tagok reáli­sabban nézik -a kialakult helyzetet, mint az egymással civakodó, egy­mást fúró vezetők. ■ Meddig mehet ez így? Az össze­roppanásig, a teljes kiborulásig? A mezőgazdasági üzemekben minden­ki számára óriási szellemi vagy fi­zikai igénybevételt jelentett a ta­valyi esztendő. Kár lenne és feles­leges lenne mindezt még alaptalan vádaskodásokkal növelni. Ahol az egyik vezető azon fáradozik, hogy hangulatot keltsen az üzem másik vezetője ellen, ott élhetünk a gya­núperrel, miszerint az ilyen játék tisztességtelen játék. A vádlók saját felelősségüket szeretnék elkenni, sőt nem ritkán még az is feltételezhető, hogy mások lejáratása árán szeret­nének az. elnöki székbe beleülni. Igaz, a mezőgazdasági üzemek­ben a tavalyi év- a szakvezetők mindegyikét levizsgáztatta a veze­tés, a politikai, a szakmai hozzáér­tés tudományából. Vannak, akik je­lesre, mások jóra, közepesre, megint mások — kisszámban — elégtelenre Vizsgáztak. Csakhogy ez mégsem ilyen egyszerű, mert a termelőszö­vetkezetekben az egyéni felkészült­ség még nem minden. Az elnök egyéni felelőssége a szakvezetők ágazatonkénti felelőssége most sem vitatható, de van a választott veze­tőségnek, az igazgatóságnak is fele­lőssége a közös gazdasággal szem­ben, méghozzá nem is kevés. S er­ről nem lehet, nem szabad megfe­ledkezni. Ahol most a tsz elnöke azt mond­ja „a főkönyvelő a hibás, mert nem jelezte idejében a kieséseket” ahol áz elnök így beszél, ott a főköny­velő nyugodtan kijelentheti: „a kie­sések á rossz irányító munka kö­vetkeztében jelentkeztek”. S ilyen­kor több mint bizonyos, hogy rész­igazságot mondott egyik is, a másik is. Gondoljunk csak a tavalyi késői kitavaszodásra, a gabonabetakarítás elhúzódására, az esőtlen őszre. A vádlók kijelentései még azért is csak részigazságok lehetnek, mert a felelősség megoszlik és a ta­valyi év az egyéni felkészültség mellett vizsgáztatta a kollektív fel- készültséget is, méghozzá nagyon, méghozzá alaposan.' Hát egyedül csak a főagronómüs a hibás, hogy némelyik közös gazdaságban á leg­többet adó gabonatáblákban kezd­ték legkésőbb az aratást, s ennek, következtében nagyon - megnőtt a szem veszteség? Elvben az esetben és még sok más hasonló esetben a vá­daskodás a helyénvaló? Úgy gon« dőljük, nem. — — Ahol hangerővel, különböző prak-» tikával egy, vagy két embert kikiál­tanak bűnbaknak, qtt ezzel a hibá- .' kát, a mulasztásokat újabb hibává! és mulasztással tetézik. A „min­denért ő a felelős” szemlélet ugyan­is feleslegessé teszi a szigorú ön­vizsgálatot. Igazából pedig erre van szükség, önvizsgálatra, a tavalyi tapasztalatok és tanulságok megfe-» lelő értékelésére. Annak megállapí­tására, hogy a vezetés hol hibázott, s a melléfogást a jövőben miként kerülheti el, a tavalyihoz hasonló rendkívülinek nevezhető időjárási viszonyok között. Szó nélkül hagy­ni azt sem lehet, ami az egyes em» berek, egyes vezetők számlájára írandó. Előfordulhat, hogy valakiről, vagy valakikről csakugyan meg kell állapítani, hogy mostani beosztása maradéktalan betöltésére alkalmat­lan, de e megállapítás kimondását hoz nem lehet mérce csak az 197(1, esztendő. Elvégre önkritika is van a vilá­gon, s éppen a tavalyi év ébresztet­te rá némelyik tsz-vezetőt, hogy jelenlegi felkészültsége birtokában mire, meddig alkalmas. Van arra példa, hogy a közelmúltban az egyik közös gazdaság elnökhelyettese azzal utasította vissza az elnöki jelölését: nincs elegendő tudásom és ráter­mettségem az elnöki fnunka ellá­tásához összességében: kívánatos, hogy a vezetés mindenütt „tegye bonckés alá” tavalyi munkáját, de ne most, hanem az indulatok „kihűlése” után, nyugodt, higgadt légkörben. SZEKUUTY PÉTER Megyénkben is megalakul a Közgazdasági Társaság Előkészítő tanácskozás Szekszárdon Tegnap délelőtt hatvan Tol­na megyei közgazdász részvé­telével megbeszélést tartottak Szekszárdon, a Magyar Köz­gazdasági Társaság Tolna me­gyei szervezetének megalakí­tása céljából. A megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osz­tálya kezdeményezte a szerve­zet létrehozását, mint Bucsi Elek osztályvezető elmondta, abból a célból, hogy a megye közgazdászai a társaság kere­tei közt képezzék magukat to­vább, segítsék a párt- és álla­mi vezetést az egyre sokasodó közgazdasági feladatok meg­oldásában. A jelenlévők egyhangúan el­fogadták a Közgazdasági Tár­saság Tolna megyei szervezeté­nek megalakítására tett javas­latot és valamennyien részt kívánnak venni munkájában. Megválasztották a 11 tagú elő­készítő bizottságot és az öt­tagú jelölő bizottságot. Az elő­készítő bizottság elnöke Máté János, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságá­nak vezetője lett, a jelölő bi­zottságé dr. Szendéi Imre, a HVDSZ megyei titkára. Máté János, az előkészítő bizottság elnöke elmondta többek közt, hogy 1959-ben alakult újjá a Magyar Köz- gazdasági Társaság, azóta kí­séri figyelemmel — és tevő­legesen segíti — a marxista közgazdaság-tudomány fejlő­dését, az elmélet kapcsolatát a gyakorlattal és munkálkodik a gyakorlat által felvetett prob­lémák megoldásán. A közgaz­daságtudomány fejlesztését nem lehet csak az illetékes ál­lami szervekre bízni, az csak úgy fejlődhet, ha széles tár­sadalmi bázisra támaszkodik ez a tevékenység. A közgazdá­szokra különösen a gazdasági reform előkészítésében és be­vezetése óta hárul egyre több feladat. A társaság megyei szervezetei már csaknem min­denütt megalakultak és a Tolna megyei közgazdászok közül is egyre többen sürget­ték a megyei szervezet létre­hozását. Csak így lehet szer­vezett kereteket biztosítani a megyében folyó közgazdasági munkának. A közgazdasági társaság az információ, a tapasztalatcsere változatos formáit szervezi meg — vándorgyűlések, a „Gazdaság” című folyóirat, amit a tagok megkapnak, kü­lön előfizetés nélkül, (az évi 60 forintos tagdíj ellenében), különféle klubrendezvények, stb. Biztosítja tagjainak rend­szeres szakmai és politikai to­vábbképzését, például havon­ta .egv-egy közgazdasági kér­dés szakértőjét hívja meg elő­adásra. vagy vitavezetésre. Ál­lást foglal a közgazdászokat érintő kérdésekben, bizonyos érdekvédelmi funkciót is be­tölt. Szoros kapcsolatot épít ki a külföldi országok hasonló szervezeteivel, természetesen elsősorban a szocialista orszá­gokéval. A megyei szervezet­nek komoly szerepe lesz a me. Fehér Gyula, a MÉM tájé­koztatási főosztályának veze­tője szerdán a minisztérium művelődési termében megnyi­totta az idei országos mező- gazdasági, élelmiszeripari és erdészeti filmszemlét. A filmszemlén 42 szakfilmet és 13 reklámpropaganda fil­met mutatnak be. A szakfilm­bemutatón először szerepel­nek olyan ama törf limesek, akik többnyire tudományos kutató intézetekben és válta­toknál dolgoznak, és így meg­van a lehetőségük arra, hogy a helyszínen forgassák az új eljárásokat népszerűsítő szak- filmeket. gye gazdasági fejlesztésének elősegítésében, az időszerű köz­gazdasági problémák megoldá­sának elősegítésében, kezde­ményezi különféle pályázatok indítását. A jelenlévők közül néhányat» már eddig is tagjai voltak a Közgazdasági Társaságnak, biz­tosra vehető, hogy az érdek­lődés számottevő lesz, hiszen többen érdeklődték már ed­dig is a megalakulás iránt, ki­ket — éppen azért, mert az előkészítő tanácskozásra ki­jelölt helyiség (az Állami Biz­tosító megyei igazgatóságának kultúrterme) szűk volta miatt nem lehetett most meghívni. A társaság számít pártoló tagokra is. a megye vállalatai, intézményei közt. A tegnapi előkészítő tanácskozással meg­indult a szervezés, felkeresik a más megyékben már régebb óta működő szervezeteket, ta­pasztalatszerzés céljából. Az alakuló közgyűlést március vé­géig megtartják, ekkorra már kialakul az elképzelés, hogy milyen szakosztályok működ­jenek majd, milyen programot állítsanak össze és kiket ja­vasoljanak a különböző veze­tői tisztségekre. Ezeket a megyei filmtárak forgalmazzák, amelyek ma már 120—150 mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti is­meretterjesztő filmmel rendel­keznek. A 2500 kópiából évén- te 6—7 ezer alkalommal ren­deznek vetítéseket — mező- gazdasági üzemekben, tsz-ek- ben, gyárakban —, egyszerre általában 3—4 filmet mutat­nak be. A főosztályvezető bejelen­tette: a vadászati világkiállí­tás idején szeptember 5—13 filmfesztiválra kerül sor. Megkezdték Szekszárdon a Mészáros lázár utcában ülő nyolcvanlakásos lakóház próba cölöpözését. Az Outi- rl-cljárással épülő házat a Tolna megyei Állami Epito- iri Vállalat fogja kivitelezni.. TTa+a ■ nnttcnlH í\epújsá<2 3 1971. Január 28. Országos mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti filmszemle

Next

/
Thumbnails
Contents