Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-28 / 23. szám

TVTTTVTVTTTTTTVTTrrTrrmrTVVTTVTTyTTTVTTVTTVTTTrrrTTVtrrTrry» Várkonyi Nándor: Ősrégi kultúrák nyomában A kereszt jele A kereszt minden bizonnyal igen régi és el­terjedt kultuszok hagyatéka. (Természetesen nem a rómaiak bitófájára gondolok.) ŐSRÉGI JELKÉP Amerikával kezdem: itt említendő a teoti- huacáni kereset, a Mexikó városának főterén ki­ásott, hatalmas fekete porfírkereszt, melyet ha­lálfejek díszítenek, a palenquéi kozmikus kereszt, pueblai, tonalai, oaxacai fa- és kőkeresztek, a kígyóval díszített bazaltkereszt, a mexikói nem­zeti múzeumban. A tlascala indiánok (Mexikó) Tlaloc ünnepén állítólag egy embert keresztre feszítettek és nyíllövésekkel lassan megölték, vagy lebunkózták; ezt a keresztet az „Élet fájá”- nak nevezték. Cortés, Mexikó meghódítója, Con- sumel szigetén egy templom udvarában kőke­resztet talált, a bennszülöttek esőért imádkoz­tak hozzá; a keresztény hittérítők elkobozták és ma Mexikó város egyik templomában látható Krisztus-alakkal kiegészítve. „Pedro Matiz, Chiapas püspöke és mások bizonnyal állítják, hogy a yucatáni szigetek indiánjai a kereszt je­lét, mint istenüket imádják,” — írja Garcilaso de la Vega, a félvér inka herceg. Venezuelában az újszülöttekre tett kis kereszt talizmánul szol­gált a gonosz szellemek ellen; a perui cserépedé­nyeken gyakori dísz. A nomád indiánok közt, a dakotáknál, zuniknál és delavároknál fordul elő, az utóbbiaknál napszimbólum, körbe rajzolt ke­reszt formájában. Ugyanezt sziklára vésve meg­találták a Missouri vidékén, cserépedényekre, kagylókra róva moundokból ásták ki a Mississip­pi mentén. A kagylórajzok gyakran pókot ábrá­zolnak, lábai négy irányba ágaznak, a testét jel­ző körbe pedig ismét kereszt van karcolva. De a köröskereszt eredetileg nem Napjelkép, hanem a Világmindenséget jelenti, s ősi népközi szim­bólum. Néhol azonban gyakorlati szerepe van, az esőthozó, életadó főszelek irányát, kéDét ábrá­zolja azért a szélistenek jelképe. A szél- és eső­istenek száma, a négy világtáj révén, négy mint a görögöknél Boreasz, Szephürosz, Notos és Eurosz Brasseur de Bourbourg, a kiváló francia amerikanista, Yucatánban egy imádságot jegy­zett fel, mely a Napot négy égi állásban szólítja, mint a négy világtáj urát. Az amerikai írásjelek (ideogrammák) közt gyakori a kereszt hieroglifája, négy szára a négy világtáj színére festve; máskor ágaskereszt, azaz négy vége ismét keresztben végződik. Leggyako­ribb alakja az egyenlő szárú görögkereszt, de az X-alakú andráskereszt és a hosszú függélyes szárú latinkereszt sem ritka. Desiré de Charnay Yucatánban domborművet talált, királyt, vagy papot ábrázol, mindkét kezében lábas latinke­reszttel, alul kiszélesedő alakban, minő a kato­likus szertartásoknál használatos. Mindközött legjelentősebb a palenquéi nagy kereszt-dom­bormű. EREDETE HOMÁLYBA VÉSZ A kereszt, mint mondtam, ősrégi vallási jel­kép. A pleisztocén rétegeiből (a harmad- és ne­gyedkor átmeneti idejéből) női koponyák kerül­tek elő T (Tau) formájú beégetett sebhelyekkel. Az egyiptomiak szintén a Tau formájában isme­rik; mint füleskereszt vagyis níluskereszt szám- lálhatatlan mennyiségben tűnik fel az egyipto­mi és kopt emlékeken: ez nyitja meg a Nílus zsilipjeit az életadó árvíz előtt; az isteni erő szimbólumává, majd pedig minden titkos (ezo- térikus) tudomány jelképévé válik. Evans, a kré­tai csodavilág feltárója elmondja, hogy Knossos romjai közül egy szürkésfehér, erezett márvány­ból készült kereszt került elő, oly hasonló a ke­resztényhez, hogy az ásatásnál jelenvolt görög pap keresztet vetett magára, „és megcsókolta, nem kisebb áhítattal, mint aminőt a régiek ta­núsíthattak iránta”. A beavatottság jele Egyip­tomban, Káldea és Fönícia földjén a magasabb- rendűségé Mexikóban és Peruban. A kultikus kereszt lelőhelyei Amerika, Cegyiptom, Babilon, Etruria, Görögország, Róma, India (kivált Dek- kán), Kína, Kamcsatka, Ausztrália, Óceánia. Ke­resztet talált Schliemann a műkénai terrakottá­kon, mások mexikói templomok díszei közt, ni- caraguai ezüst- és r~~nytárgyakon. Mint ferde kereszt az indusok zászlain, mint egyenes ke­reszt az asszírok hadi jelvényein szerepel. Min­denképp oly réginek látszik, hogy eredete ho­mályba vész; emiatt tartalma igen sokszor vál­tozik. Jelentése alapján legősibbnek mondható a köröskereszt, azaz körbe rajzolt kereszt, a Min- denség, a Kozmosz ábrája, ám ezt az értelmét csak a beavatottak ismerték. Exotérikus, „avatatlan”, azaz mindenki által ismert jelentése szerint az Égen kerengő, futásával a négy világtáiat kisza­bó. és a Földet éltető Napisten jele. Másik, ezo- térikus jelentése, amit csak a beavatottak ismer­tek, sokkal több és többféle, minden alkatrész­nek külön értelme van, s a részek kapcsolatai­nak szintén. Az első a kör. Ez a világegyetem, a Kozmosz „isteni gondolata”, a természet ideája. A második a kör s közepén egy pont: a tértelen, örök létezés első differenciálódása, megnyilat­kozása, mintegy a lehetséges, potenciális tér a gondolt téren belül. A harmadik a korong, víz­szintes átmérővé szélesült ponttal: az anyag és a szellem elkülönülésének kezdete; a vonal az Anyatermészetet szimbolizálja, az isteni szűz­nemzést, amely a világot létrehozta. A negye­dikben a vízszintest függőleges keresztezi: ez a Világkereszt, egyúttal az emberfaj eredete, és a hím-elv megszületése. Az ötödik alak, midőn a kör lehull, s marad a kereszt: jelenti az ember­faj belehullását az anyagba, a „bűnbeesést”, a nemek szétválását, a nemzést, egyúttal a pante- izmust is, a természet, az anyag istenítését Ha a kereszt baloldali szára elmarad: a jelkép phallikus értelmet kap; ha felső szára piarad el: a hím- és nőelv egyesülését jelenti. Amint látjuk, ebbe az egyszerű ábrába a régi ember világ- és életszemlélete szerint, beleszorítható a világ és az élet minden lényeges, primordiális mozzanata, legfeljebb az a kérdés, melyik volt az elsődleges: az exotérikus (napkorong), vagy az ezotérikus (Kozmosz)? ' BEAVATÓ SZERTARTÁSOK Az utolsó forma a T, igen sokféle s fontos jelentéssel bír. Ez a hírneves egyiptomi Tau, s e réven hatásaival behálózza az egész mediter­rán kultúrkört. Mint/ Thotnak, a tudományokat feltaláló egyiptomi istennek jele közismert. De minthogy Thot volt az első beavatott, érthető ezotérikus jelentése is: szimbóluma annak a Tau-alakú, földre fektetett keresztnek, amelyre a beavató szertartások során az avatandót rá­kötözték. Három napot és éjszakát kellett így töltenie, a testi halál állapotában, míg lelke be­járta a másvilágot. Az iniciáció végső rítusa volt, a legmagasabb rendű próbatétel. Indiában a Tau, helyett a négyszárú dzsaina-kereszt szere­pelt; a háromnapos elrejtőzést Assúrban és Kis- ázsiában „Siloam alvásának” nevezték; a babi­loni Tammuz-Bel Marduk misztériumban a megölt Bel a „hegybe” szállt le, eltűnt az életből, majd ismét kijött a „hegyből”. Az egyiptomi avató szabályzat egyik passzusa így hangzott: „Feszítsd meg őt a Nap (az isten) előtt.” S úgy látszik hiába zárták le „hét pecséttel” (szintén ezotérikus formula) ezeket a rítusokat, mint minden titokból, belőlük is kiszivárgott egy s más, mert a Bibliában különös lecsapódásaira bukkanunk. 4. könyvéljen olvassuk; És mondá (az Ur) Mózesnek: Fogasd meg a nép­nek minden fejedelmit és feszítsd fel őket a Nap ellenében.” Jehósue könyvében: „Háinak kirá­lyát pedig felfeszíté a fára és ott vala estvélig; midőn pedig lenyugvók a Nap, megparancsolá hogy vennék le a halott testet a fáról.” Tehát csak addig hagyta a kereszten míg a „Nap előtt” függött, míg a Nap az égen járt. A kivégzésnek ez a módja nem volt szokásos a keleti óbirodal­makban, a jelek szerint a Napistennek bemuta­tott emberáldozatot, illetve eltorzulását láthat­juk benne. Emellett, ahogy láttuk, az egyiptomi beavató szertartások egyik jelképes rítusa volt (Folytatjuk) iAAAAAAAAAAAAAÁÁAAÁAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAa, Szálloda a Nagykörúton... A Royal, Budapest egyik legrégebbi szállodája. 1896 májusában alig­hogy megnyitották, világszen­zációnak tárta ki kapuit — itt mutattak be először moz­gófilmet Magyarországon a Lumiere-fivérek. A jó forgal­mú szálloda a művészvilág és az üzletemberek kedvelt ta­lálkozóhelye lett. Lakott itt Bródy Sándor és Krúdy Gyu­la, Nagy Lajos és Harmath Imre, Szőke Szakáll és Joe Pasternak filmproducer, Sal- japin és Reinhardt, Keleti Ar­tur és Hunyady Sándor. Pedig a Royal építését nem kis ellenállás, vita előzte meg. Tábori Kornél hírlapíró ha- gyátékából most előkerült fel­jegyzés érdekes adatokat őr­zött meg: „A Nagykörút, amelynek eleinte külső körút volt a neve, — még az 1890-es évek elején is roppant foghí­jas volt. Amikor a nagyörúti adómentességgel kapcsolatos törvényjavaslatot tárgyalták, az egyik képviselő kijelentet­te, a Körút nem országos ér­dekű. .. Szánalmas képet nyújtott még a Nagykörút dereka, piszkos palánkok ta­karták el a hepe-hupás mély szemetestelkeket, amikor a Royal-Szálló épülni kezdett. Nagy elhatározás kellett hoz­zá: szakítani a jól bevált ré­gi módszerrel, amely szerint nívós hotel csak a Duna par­ton, vagy közelében, s a pá­lyaudvarok mellett boldogul­hat”. Amikor elkészült a Royal, csodájára jártak a szakembe­rek, a világ minden tájáról. „A szálló a világ legújabb ta­lálmányainak berendező mes­terségének és művészetének bőkezű alkalmazását tárta a vendégek elé. Márk Lajos mo­dern falfestményei, tágas, ét­termek, és kávéház mellett a meglepetés erejével hatott a remekdíszű emeleti hangver­seny- és bálterem” — írták a hotelről. A Royal-Szálló építői tuda­tosan alakították ki a pesti élet új centrumát. A század végéig 221 ház épült fel a Nagykörúton, legsűrűbben a Royal körül építkeztek. A szálló mellett egyre-másra nyíltak meg a Royal nevet viselő üzletek, a Royal cipő­bolt, drogéria, cukrászda, orfeum, színház, fűzőbolt, csemege- és virágüzlet, stb. A szálló koncert-termében a század első legnagyobb és legszebb hangversenyeit, bál­jait tartották. Világhírű mű­vészek koncerteztek, akiknek fellépése idevonzotta a Vígadó közönségét is. Az első világ­háború után a hangverseny- teremből mozi lett: a Royal Apollo, a mostani Vörös Csil­lag mozi. A régi és új vendégekről számos történet él. Harmath Imre, aki a világ egyik leg- bohémebb embere /olt, ál­landó pénzzavarral küzdött, mesélik, egyik színdarabja jogdíját eladta a Royal orfe­um portásának 200 pengő gyorssegélyért”. A portás majd 1 millió pengőt kapott Hunyady Sándor, aki délben kelt, délután írt, este-éjjel kártyázott, s rendszeresen hajnalban tért haza, nagyon gondosan ügyelt arra, hogy minden alkalommal pontosan, szerdán kifizesse számláját. Amikor már haldoklóit, a sza­natóriumban meglátogatta őt a szálló egyik alkalmazottja. Hunyady felháborodva, mér­gesen fogadta. Micsoda dolog, hogy még nem küldték a számlát, hiszen már péntek van! — Egyik tárcájában az író maga is megírta Royal- beli szállását. Hogy amikor barátai hosszas unszolására vásárolt egy öröklakást, ott nem tudott a nagy csendben elaludni, hiányzott a Lőwin- ger-féle vastelep zaja, amit Hársfa-utcai ablakából hajna­lonként hallhatott. A második világháború megrongálta az épületet, s egy ideig hivatalok vették birtokukba a Royalt, csak 1953-ban adták vissza erede­ti rendeltetésének Az ellen- forradalom idején tűz pusztí­totta a szállót, újabb re­konstrukció kezdődött, s 1961. augusztus 21-én nyílt meg is­mét, mint az ország egyik legnagyobb szállodája a Ro­yal Nagyszálló. 367 szobája, hét étterme, nyári pálmakert­je, cukrászdája, sörözője, han­gulatos bárja áll a vendégek szolgálatára. Elektromos ve­zetékei egyvonalba kihúzva Bécsig elérnének. Pincéjének csőhálózata Budapest—Eszter­gom távolságnyi. Ha a szálló szőnyegeit a vár alatti alagút- ban egymás mellé terítenék, az egész úttestet beborítanák. 600 mellékállomásos telefon- központja egy kisebb város forgalmát elláthatná. ötvenezer a vendég évente. Két éve fogadták az 1961-es megnyitás óta az egymilliomo- dik vendégnapra érkező szál­lóvendéget. Újabban is egy csomó híresség lakott a Ro­vatban — Tyereskovától egé­szen Amerigo Tot-ig. Sok ha­zalátogató magyar. Mint az a két fivér, aki 1915 óta nem látta egymást — az egyikük Szibériából, a másik Kanadá­ból — s a Royalban találko­zott újra — majd ötven év után. Elismerő levelek, egész kö- teggel. Az egyik New York­ból, a másik Debrecenből. A legutóbbiban éppen a szálló karácsonyi ajándékát köszönik meg — a minden vendég szo­bájában felállított, feldíszített kis karácsonyfát, a bejglit, a pezsgőt. KÁDÁR MÁRTA Az észak—déli metró Megkezdődtek Budapest második, észak—déli metró­vonalának előkészítő munkái — mélyítik a légaknákat a Kun Béla téren, az Üllői úton, a Károlyi kertben és a Deák­téren, a vonal első szakaszá­nak majdani nyomvonalán. A nagyszabású program alapjait az idén vetik meg: enhez mért az 1971-es kiadások között e címen szereplő jelentős összeg, 200 millió forint is. Az észak—déli metró-pálya teljes hossza 15 kilométer lesz: a Nagyvárad térről az Üllői út vonalán halad a Cal­vin térig, onnan a Felszaba­dulás tér és a Deák tér felé fordulva vezet a Marx térig, majd — a Váci út irányát követve — tart Újpestre, az István téri végállomásra, Épí­tését négy ütemre bontották? elsőként a Nagyvárad tér és a Deák tér közötti 3,7 kilomé­ter hosszú szakasszal készül­nek el. Az előzetes forgalom­számlálási adatok szerint az észak—déli metrót naponta — mindkét irányban — több mint egymillió utas veszi majd igénybe. Az állomások közötti átlagos távolság nem éri el a 800 métert, a vonal középső részét körülbelül 25 méter mélyen fúrják, a Nagy­várad tértől délre, illetve a Marx tértől északra eső szaka­szokat pedig burkolat alatt ve­zetik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents