Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-27 / 22. szám
II szanálásról, az óvadékról és a kezességről Emlékeztető Huszonhat éve, hogy a Szovjet Hadsereg I. Ukrán Frontjának csapatai felszabadították a leghírhcdtebb- náci -haláltábort és azt az ezerkétszáz halálraítéltet akiket életben találtak Auschwitzban A gazdasági reform életbelépése után számos új foga - lommal kell megismerkednünk. Többek között ilyen új fogalom, új tartalommal megtöltött fogalom a szanálás. (Latin eredetű szó, magyarra > fordítva gyógyítást és egyben orvoslást is jelent.) A közhit szerint ha valamit szanálnak, azt felszámolják, megszüntetik. Ezzel szemben a szaná- ■ lás nem a teljes felszámolást, . hanem a pénzügyi zavarok megszüntetését jelenti. Tavaly , került sor első ízben az ország néhány termelőszövetke- . zetének szanálására. Egyrészt a kedvezőtlen idő- , járás - miatt, másrészt egyéb okok következtében néhány 'termelőszövetkezet mérleg- ’ hiánnyal zárja az 1970-es esztendőt is. Mindez pénzügyi be- ' avatkozást tesz szükségessé. Tolna megyében öt termelő- szövetkezetben folytatnak szanálási eljárást. A szanálási bizottságban a tanács, az állami gazdaságok, az adóhatóság, a tsz-szövetségek és más ter- •melőszövetkezetek szakemberei vesznek részt. / Mit is jelent a szanálás? Először is tisztázni kell. hogy a szanálás nem a termelőszövetkezet, hanem a mérleghiány felszámolását jelenti. Elsősorban tehát a mérleghiány felszámolását, de adott helyzetben, mikor már ügyi vélik, hogy a termelőszövetkezet további működtetésének nincsenek meg az alapvető anyagi és személyi feltételei, a szanálási eljárás lefolytatása után javasolhatják a tsz más termelőszövetkezettel való egyesülését, vagy megvonhatják a működési engedélyt. Ez nem azt jelenti, hogy a tagok, a Isz-dolgozók kenyér nélkül maradnak. Elhelyezkedhetnek a „befogadó” tsz-ben, vagy állami gazdaságban. A hitelképtelenné vált termelőszövetkezeteket állami támogatással hitelképessé teszik A tsz-ek pénzügyi segítséget kapnak, hogy a termelés további folyamatához rendelkezzenek a szükséges alapokkal. Erről is érdemes kissé bővebben beszélni. Minthogy a mérleghiány azt jelenti, hogy nincsenek meg a kezdéshez szükséges feltételek, a vetőmag, a takarmány, az anyagi és egyéb eszközök, az állam megelőlegezi a forintot. A gazdálkodás további folyamatába esetenként, a vezetőség összetételébe — a szövetkezeti demokrácia megsértése nélkül — beleszól. Régebben is voltak mérleghiányos szövetkezetek, de akkor az állam valamilyen formában kiegyenlítette a veszteségeket, rendezte a tsz-ek gazdasági helyzetét. Ennek az adott időben meg volt a maga politikai háttere U: a tsz- mozgalom erősödésé, .szélesedése, népszerűsödése idején gyakrabban nyúlt az állam a zsebébe. Az újabb gyakorlat szerint, mielőtt a mérleghiányos tsz- ek anyagi támogatást kapnának, a szanálási bizottság naposán felülvizsgálja, elemzi a veszteség okait, vizsgálja a zárszámadási mérleget. Ezzel egyidőben a szövetkezet vezetőségét is meghallgatják, figyelembe veszik azt, hogv mit tettek a veszteségek csökkentéséért, megállapítják felelősségük mértékét. A tsz-ek önállósága korántsem jelenti azt, hogy a vezetőség mindenféle következmények nélkül végezheti rosszul a dolgát. Nyilvánvaló, hogy rosszul, mert jó vezetés mellett, még viszonylag kedvezőtlen körülmények között lévő tsz-ekben is ritkán kerül sor szanálásra Ismeretes a gyorsított szanálási eljárás is. Erre akkor kerül sor, ha a szövetkezet veszteségeinek az oka valamilyen elemi csapás. Ilyenkor nincs szükség a termelőszövetkezet gazdasági helyzetének alapos vizsgálatára, hiszen a veszteség okai ismertek a mérleg és a kárbecslés alapján. A kinevezett szanálási bizottságnak egy hónapon belül kell javaslatot tenni a pénzügyi 'helyzet rendezésének módjára. Feltételezhetjük, hogy a mostani szanálási eljárások során egy-egy tsz-ben ilyen elemi csapások sorozatáról van szó. A szanálás gyakorlati végrehajtása úgy történik, hogy a bizottságok szakemberei átvizsgálják a mérleget, amiből következtethetnek a gazdaság veszteségének nagyságára. Elsődlegesen azt tisztázzák, hogy a tsz anyagi alapjainak felhasználásával hogyan lehetne mérsékelni. a veszteséget. Ezután tesz javaslatot a szanálási bizottság a szanálási hitel felvételére. A szanálási hitelen kívül vissza nem térítendő állami támogatást is kaphatnak a kedvezőtlen adottságú tsz-ek. A rendkívüli hitel háromöt évre szól, fedezeteként a megyei tanács pénzügyi osztálya óvadékot helyez el a Nemzeti Banknál. A hiteleket a gazdálkodás bevételeiből kell visszafizetni. A visszafizetéssel egvidőben szabadulnak fel a kölcsön óvadékai. A szanálási bizottság jelentését közgyűlésen ismertetik a. tagokkal. ’ A kapott állami támogatást és a hitel felhasználását figyelemmel kísérik. Bizonyos gazdálkodási és pénzügyi követelményeket írnak elő. megszabják a jövedelem- szint alakulását és azt, hogy a szövetkezet mire használhatja fel a pénzét. Miután megvizsgálták a termelőszövetkezet gazdasági tevékenységével párhuzamosan a vezetőség működését is, javaslatot tehetnek a vezetőség felmentésére. Az állam tehát kezességet vállal a tsz-ekkel szemben, bízik abban, hogy az új vagy régi vezetőség a kapott szellemi és anyagi segítséggel jól tud gazdálkodni. Amennyiben a kialakult veszteséghez a vezetőség a jo- vedelemszint túllépésével is hozzájárult, az elnök a fő- agronómus, a főkönyvelő és a szakvezetők nem kaphatják meg a kiegészítő részesedést, illetve a prémiumot. Ez nyilvánvaló, hisz az eredménytelen munka után senkit sem illet meg a plusz jövedelem. A szanálási eljárás tehát nem a termelőszövetkezetek ellenére, hanem érdekükben történik. D. VARGA MÄRTA Minden emberi képzeletet felülmúlnak azok a szörnyűségek amelyeket a fasizmus elkövetett szerte Európában. Először Németországban majd a világháború kitörése után a meghódítóit országokban létesítettek Hadifogoly- és munkatelepeknek álcázott haláltáborokat. E vesztőhelyek legnagyobbikát Oswiecimet, a Visztula menti festői kisvároskát Auschwitz néven ismerte meg a világ. Az emberségből kivetkőzött hitleri fasizmus hóhérai a náci ideológiától vezérelve a koncentrációs táborokban halomra gyilkolták az emberek millióit: lengyeleket, oroszokat, zsidókat, magyarokat, cigányokat, férfiakat, nőket, öregeket és csecsemőket. A koncentrációs táborokban állati bánásmódban sem részesítve dolgoztatták a foglyok egy részét, vagy egyszerűen legyilkolták őket. Másokon élve végeztek orvosi kísérleteket, így az embertelen bánásmód után a halál megváltásnak számított. De a meghaltaknak a halál sem nyújthatott nyugalmat a náci háborús gépezet a koncentrációs táborok lakóit haláluk után is hasznosította — ipari nyersanyagként. E táborok látásakor a torok összeszorul, a szemekből könny fakad. Az ember keresi a feleletet, miképpen kerülhetett sor a huszadik század és az egész emberiség legsötétebb korszakára, a népirtásra? Miképpen történhetett, hogy egy embertelen eszme gyakorlati megvalósítása során egész nemzeteket akarjanak elpusztítani az örök emberi jogok erkölcsi és etikai normák semmibevételével ? A múlt eseményeinek felidézése emlékezésre készteti a józan gondolkodású embereket az egész világon. A jelenkor parancsa — megakadályozni mindent ami hasonlít a fasizmusra, a fajüldözésre, az imperialista népirtás minden megnyilvánulási formáját, és megvédeni a humanizmust az emberiség legdrágább kincsét; a békét. Az egykori koncentrációs táborok, Auschwitz, Majdanek, Treblinka véráztatta földjén ma fű zöldell. Csak az emlékművek és az emlékmúzeumban őrzött dokumentumok utalnak a múltra. A sebek behegedtek — s mindez azoknak az erőknek köszönhető akik megállították és felszámolták a fasizmust. Huszonhat év nem nagy idő az ember életében, de ez idő alatt világszerte megerősödött az igen különböző múltú és politikai érzelmében eltérő emberek sokasága, akik egyben hasonlítanak egymáshoz — s ez a ma számára levonható legfontosabb tanulság: soha többé! A fasizmus évtizedeiben átélt szörnyűség és elkövetett gaztett nem ismétlődhet meg soha többé! LAGZI ISTVÁN Amiről majd nektár terem... Figyelő Paks újból ad lemből, és ha utánaszámolunk, ez nem kevés. Főleg akkor jelent sokat, ha arra gondolunk, sok családnál elpusztult a bútor, a ruhanemű is. A tragédia közelről még nyomasztóbb, még fájdalmasabb. Ezért nem elég az eddigi összefogás és segítség. A paksi Duna menti termelőszövetkezet elnöke is részt vett a zárszámadáson és a vezetőségnek harmadnap beszámolt a látottakról, a tapasztalatokról. Ekkor adta valaki az ötletet, s azonnal határozatot is hoztak. A paksi szövetkezet vállalta, hogy kifizeti három idős géberjéni tag egész évi OTP-törlesztését. Tulajdonképpen egy csepp a tengerben, mégis óriási. Sok-sok keserves napot, éjszakát tesznek széppé a paksiak. Mit írhatnék? A cselekedet mindennél többet mond. Szeretném kerülni a nagy szavakat, de azt hiszem, ez a fajta segítség ékes bizonyítéka az emberek szocialista gondolkodásának, az összefogásban rejlő erő nagyságának. HORVATH TERÉZ Szabolcs-Szatmár megyében elsőként a Tolna megyeiek patronálta géberjéni termelő- szövetkezet tartotta meg zárszámadó közgyűlését. Ä szövetkezetnek 5,1 milliós kárt okozott a víz, melyből az Állami Biztosító megtérített 2,1 millió forintot. A hiányzó különbözei ellenére az elmúlt évre átlagban 14 G30 forintot fizettek ki a tagoknak, az 1969. évi 14 611 forinttal szemben. Hihetetlenül hangzik, de így van, s hogy ez így van, az részben a Szekszárd és Vidéke Tsz-szövetséghez tartozó szövetkezetek önzetlenségének köszönhető. A múlt év utolsó napjáig szállítási költségek nélkül kétmillió-háromszázezer forint értékben küldött a szövetség, a szövetkezetek felajánlása alapján, élelmet és terményt Céber- j énbe. A közvetlen nehézség megoldódott, de az elkövetkező evek gondterhelt napokat ígérnek. Hiszen a házépítésre, amely nem teljesen befejezett, az OTP által kölcsönzött pénzt visszafizetik a tagok. Márciustól minden hónapban mintegy 709 forintos részletet kell elvonni a havi jövedeA Szekszárdi Állami Gazdaságban január eleje óta folyik az alany- és európai szőlővesszők előkészítése oltásra. Ebben az idényben mintegy másfél millió berlanderi Rip. T. K. 5. BB. alanyvesszőt, továbbá egymvlliónyi európai, közte hambrugi és ottonel muskotály, cabernet franc, szilván!, bánáti és olaszrizling és leányka fajtájú szőlő vesszőt készítenek elő. Jelenleg ötven asszony és lány naponta nyolcvanezer alanyvesszőt készít elő. Februárban megkezdik az oltványok készítéséi :s. A szekszárdi gazdaság a társg.izdaságokat és a tsz-eket látja el, saját használatán kívül, oltvánnyal. Tavaly 300 000 oltványt exportált a Szovjetunióba, s hasonló kivitelre számít az idén is. (-só) Foto: Gottvald Károly
