Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-24 / 20. szám

Mayer úr a Bélyegmúzeumban *— Dass ist ja unwarschein- Sich schön! Warum verstecken Sie Ihre Schätze vor dis Fremden? Mindezt egy őszülő hajú nyugatnémet úr, Karl-Alfonz Mayer kölni nagykereskedő mondotta a közelmúltban a posta Bélyegmúzeumában. Magyarul: — Hijzen ez valószerűtlenül szép! Miért rejtik el kincsei­ket áz idegenek élői? Természetesen nem rejtjük el. Van azonban jó néhány, melyre a kelleténél kevésbé hívjuk fel a figyelmet és a Bélyegmúzeum is ezek közé tartozik. Édeskevesén tudják, hogy hazánk a világ egyik legrégibb, kiállítási módsze­reiben pedig elismerten a leg­tökéletesebb bélyegmúzeumá­val rendelkezik. Itt őrzik az 1858-as kiadású moldvai ökör- fejes sorozat legszebb példá­nyait, melyért már háromszáz- nyólcvanezer aranyfrankot is kínáltak. Van 1859-beli Mau­ritius és egy 1851-ből szár­mazó 13 centes Hawaii-i, melyből az egész világon ösz- szesen csak három darabot is­mernek. Értéke hatvanezer dollár. Nagy értéket jelente­nek az első — 1871-es, tehát éppen százéves — kő- és réz- nyomatos magyar bélyegek is. Ezenkívül az 1870-beli párizsi ballonposta-bélyeg és a prze- mysli ostrom repülőbélyege. A múzeum gyűjteménye olyan tökéletes, hogy belőle már 1925-ben csak alig ezerhat- száz hiányzott a, világ addig kiadott hetvenezer bélyegé­ből. Jelenleg a gyűjtemény a kétszázezer darab körül jár. Karl-Alfonz Mayernek iga­za volt. Egy ilyen méretű és értékű gyűjtemény, annak el­lenére, hogy ötpercnyire sincs egyik legmodernebb szállo­dánktól, a Royaltól, jobban eldugva se lehetne. Nem mintha a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium Dob utcai épületének félemeleti helyisé­ge hozzáférhetetlen lenne, ha­nem mert jóformán Semmilyen plakát, röplap nem hívja fel rá a figyelmet. A Bélyegmú­zeum talán az egyetlen a ma­gyar közgyűjtemények közül, mely' bombabiztos pincében, érintetlenül vészelte át a má­sodik világháborút. Egy ilyes­fajta plakát, hogy: „Tekintse nieg a világ legnagyobb bé­lyegmúzeumát itt és itt, nyit­va tartás ekkor és ekkor” a nagy idegenforgalmi pontokon és a szállodák halijában bizo­nyára nem lenne felesleges, megérné a költséget.-s. -v. Kevés a halunk Olvastam egy újságcikkben, hogy a legtöbb halfajta az Amazonasban él, szám szerint héts^áz, ez egyben rekordnak is számít. A mi Dunánk ettől messze elmaradt a ínaga 68 halfajtájával. A cikkben fel­tették" ‘"a kérdést vajon az Amazonas halászai képesek-e minden, a hálójukba került halat megnevezni ? Fogas .kérdés. Mert előfor­dulhat, hogy a hétszáz közül jó néhány hal, halacska szür­kén, névtelenül úszkál a ha­talmas folyamban. És mi van akkor, ha a hétszáz fajta hal­nak egyenként is számos, „né­pi” elnevezése van? Elképzel­hető, milyen tanácstalanság uralkodna egy olyasféle vetél­kedőn, mint amilyen nálunk. Magyarországon volt a me­gyék között? Egy évvel éz- előtt, az emlékezetes Somogy —Tolna megyék közötti vetél­kedőn egyetlen halnak — ha jól emlékszem, a keszegnek — annyi népi elnevezését so­rolták fel a dombóváriak, hogy a zsűri is tanácstalan volt; melyik nevet fogadják el hi­telesnek? Azonfelül jó lenne tudni, az Amazonas-beli hétszázból mennyi a kishal és mennyi a nagynál? Feltételezhető, hogy a nagyhal a kevesebb, hisz a közmondás szerint „A nagy- hsií felfalja a kishalat” — mert ha a nagyhal lenne a több. akkor sem lsnne hét­száz fajta, hanem csak 68, mint a Dunában. Azt sem tudni, jó lenne-e az nekünk, ha az a hétszáz fajta a Dunában lenne? Le­het, hogy abból is csak any- nyi jutna a szatyorba, mint a mostani hatvannyolcból. Mert hogyan is állunk hal-ügyben? • A statisztikák szerint mi, ma­gyarok keveset fogyasztunk ebből a rendkívül egészséges húsféléből. Fogyasztanánk töb­bet is, csak lenne. Mi az oka, a magyarázata annak, hogy legtöbbnyire csak a pontyot fogyasztjuk? Itt-ott hozzá­jutunk még a csukához, a szürkeharcsához (kilónként 40 forintért), a törpeharcsához, a süllőhöz, újabban az angolná­hoz, azonkívül a keszeghez. Ez, ha jól számoltam, hét. Hol van a többi hatvanegy, ha másként nem, csak muta­tóba is, hogy legalább meg­ismerjük, egváltalán, milyen halak úszkálnak a Dunán? A halászok szerint vegyes halból lehet igazán jó halász­lét főzni. Ám, a vásárló, a fogyasztó gyakorlatilag csak egyfajtát kap, és tán annyit kapna akkor is, ha nem hét­száz, hanem csak 170 lenne, mint a Gangeszban. BI. Csigahajtások ' /'Nem úgy kell a csigát hajtani, hogy „csiga-biga, gyere ki' ég a házad ideki.”. Nem. A Csigahajtások című műszaki könyv elsősorban olyan embereket kíván bevezetni még jobban a szakma rejtelmeibe, akik eddig is tudták mi a csigahajtás. És arra is jó ez a könyv, hogy akik most akar na.k ismerkedni a mechanikai erőátvitel e sajátos módszeré­vel, tankönyvül helyezzék íróasztalukra. A csigahajtás igen bonyolult számítások, különféle me. rések után válik csak mindennapi használati eszközül. Amíg valaki ezt alkalmazni tudja, legalább a Műszálé Könyvkiadó e kitűnő könyvét kell, hogy elolvassa. A csigák hajtásával kapcsolatban legalább félezer kévéden kell el­igazodni, Ügy mint az egyszeregyben. Aki az archimedesi csigákra vonatkozó számítás egyik képletéi, például: , 1t p — ph p - p„ }\ = J»' ?, + y P ,, ' — Q tg 7, Z. P — Ph P TPh (11.19) ismeri, annak nem úgy kell a csigát hajtan b'<gy „ég a házad ideki’’. I Hagy emberek sírfeliratai (részletek) Kik életemben elkerültek, — sírom fölött egymásra lelnek. * Akik eddig csendben haraptak, — most majd hangosan megugatnak. * Én halok meg. Mily áldozat! S mások írják a nekrológokat! * Itt nyugszik békében — pedig semmit se tett. * Meghalt — hogy végre leírják nevét. Ve Meghalt. — Életéről később történik intézkedés. * Meghalt. — Senki se tekinti saját halottjának. * V f Meghaltál. — Jobb neked, ha nem emlékszünk. Váci Mihály: A sokaság' fia című posthumus kötetéből. Megyénk legelső lapjai a XIX. században 1. Tolnamegyei Közlöny; 1873, március 5. 2. Szék szár cl Vidéke, 1880. 3. Paksi Közlöny, 1882. 4. Tolnamegyei Földműves, 1883. 5. Paks és Vidéke, 1888. áp­rilis 15. 6. A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület Értesítője, 1890. 7. Tolnamegyei Hölgyek Lap­ja, 1890. 8. Tolnavármegye, 1891. 9. Dombóvár és Vidéke, 1895. FINN KÖZTÁRSASÁG Fock Jenő finnországi látoga­tása kapcsán közöljük a Finn Köztársaság néhány fontosabb adatát. Területe: 337 000 négyzetkilo­méter, lakossága: 4,7 millió (1969), fővárosa: Helsinki, elő­városokkal együtt 652 000 lakos (1968), államforma: köztársaság, az ENSZ, a Gazdasági Együtt­működési és Fejlesztési Szerve­zet. az Északi Tanács é's az Északi Gazdasági Unió tagja. Hivatalos pénznem: markka (finnmark) = 1000 penniö (100 finnmark = 364,06 forint). Hiva­talos nyelv: finn és svéd. Leg­magasabb pontja: Haltia (1324 méter), leghosszabb folyója: Kemi-joki 552. Az országban 12 tartomány van. OLASZORSZÁG: Rómában Giuliano katona­tiszt 12 évi pereskedés után Síelő vakok Norvégiában az egyik |éli üdülőhelyen több év óta ren­deznek sítanfolyamokat. vakok és csökkentlátásúak részére. Az idén is többen vettek részt a tanfolyamon, nemcsak Nor­végiából, hanem más európai országokból. Hasonló síokta­tási rendszer csak a Német Szövetségi Köztársaságban van még. Magyarországon is folyik sportélet a vakok kö­rében. A Vakok és Csökkent- látók Wesselényi Miklós Sportköre atlétikai és sakk- szakosztállyal működik. Mind­két szakosztály tagjai évek óta eredményesen vesznek részt különböző sport.találkn-' zókon. „Lézer-vájár“ Minden eddiginél korsze­rűbb, nagyobb teljesítményű körszelvényű vágathajtó gép érkezett az NSZK-ból a ta­tabányai szénbányákhoz. , A 9 millió forintos, értékű beren­dezés segítségével rendkívüli mértékbén meggyorsul a' szén- telepek feltárása. A gépet gyártó cég ugyanis garantálja, hogy a konstrukció egy hét alatt — háröm' műszakra szá­mítva — 100 méter Hosszú, csáknem 4 méter átmérőjű bányafolyosót, képes kialakíta­ni. Ezt a munkát egy •• ki­tűnő teljesítménnyel . dolgozó rigád a hagyományos, fúrá­sos, robbantásos módszerrel egy hónap alatt végzi el. Az új gépet több ötletes Se­gédberendezéssel látták elí így például előrehaladás köz­ben hidraulikus karokkal mű­ködő pajzsok védik a gépet és a munkahelyet. Egy má­sik tartozék a súlyos TH-gyű- rűk felemelésétől mentesíti á bányászokat. Újszerű megol­dás az is, hogy lézersugár­ral. működő berendezés mu­tatja a gép kezelőjének, hogy milyen irányba kell haladni. A nagy teljesítményű gép nemcsak egyetlen bányaüzem feltáró munkáit látja el, ha­nem a szénmedence vala­mennyi. bányájában dolgozik majd. . Az essem Folkwang alkotási iskola, .efyik volt növendéké, nek rajztábláján született meg ez a kis'gépkocsi. A fiatal német konstruktőr mini-autóját az amszterdami kiállításom mutatták Ke első alkalommal. Az 50 ífiSSfeentiméteres Sachs« motorral felszerelt autó 4,5 lóerős teljesítményével, óránként 50 kilométeres sebességgel is képes haladni. Mozgékony és ölesé .) kiharcolta/ hogy ;a jövőben nő­neműnek’ismerjék él (I?) Most már új hévvel -és nemmel Giuliana nyugodtabb állást vállalt. Katonaság helyett kü­lönórákat acT gyerekeknek. Tulajdon édes " gyerekeit is fogja oktatni? MAGYARORSZÁG: Egyik húsipari vállalatunk áru­elosztójához a következő szöve­gű távirat érkezett: „Anna né­ni, maga helyett! küldtem nyolc1 marhát.” Nocsak! FRANCIAORSZÁG: Európa legdrágább szállodá­ja a franciaországi Gránd Ho­tel du Cop ..d’Antibes. Egy- egy szoba áfa 250—800 frank egy napra. Ennek ellenére az 1870-ben épült hotel igen lá­togatott. Vendegei voltak már híres Írók. .császárok, sztárok, királyok . . . és- „válogatóit: ci- gánylegcryé!;." . ­MAGYARORSZÁG A velencei-tavi angolna, a kezdeti. idegenkedés után füs­tölt és nyers állapotban egy­aránt népszerűvé vált. a házai és külföldi .piacokon. A ve-" lencei Törekvés Halászati 'Termelőszövetkezet tagjai ta­valy-91 mázsát fogtak ebből a kitűnő húsú halból. Ebből a mennyiségből i 34 mázsát a nyugati • országok vásároltak, fel, 45 mázsát, , a termelőszö­vetkezet füstölőjében történt „konzerválás” után hoztak forgalomba, a többit pedig a fővárosi csarnokokban értékei sítették, ’ i USA Jelentős -mennyiségű B—13 vitamint— melyet a légkör­ben található bizonyos mikro­organizmusok, termelnek — ,tartalmaz a tiszta esővíz — állapították megfáz amerikai tudósok, NSZK Egy , harmincnégy éves frank, furti autós a gyorsabb jármű­veknek fenntartott belső sávon lassan ' hajtott. Ezzel megakddá- lyozott egy harmincéves úrveze- * tőt az előzésben. Amikor az utóbbinak sikerült mégis az elő­zés, akkor ,ő akadályozta meg ,t\ másikat, aki dühében revol­vert rántott és az ablakon ót hdtbálőtte akadályozóját. Az ói- doíbtot kórházba ‘ szállították, a lövöldöző ámokfutót pedig letar­tóztatták. SVÉDORSZÁG Dr. Révész László, a stock­holmi Karolinska Instituet neves magyar professzora a Magyar Radiológusok Társa­ságának meghívására, hétfőn, január 18-án este 6 órakor az I. számú sebészeti klinika tan­termében előadást tartott ár­iról: miképpen héveri ki a sejt a sugárkárosítást, és mi ennek k jelentősége a sugaras gyó­gyításban ?

Next

/
Thumbnails
Contents