Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-24 / 20. szám
FARSANG A farsang szóval párhuzamosan óhatatlanul eszünkbe jut a karnevál, és természetesen a vidámság is. Az ember, hosszú történelme során, éppen elég keserűséget akozott önmagának ahhoz, hogy olykor mesterségesen is alkalmat teremtsen a vidámságra. A farsang er. nek az időszaka. Maga a szó nem magyar eredetű, hanem ba.iorföldről származott. hozzánk. Leírva először egy 1363-beli oklevélben fordul elő. De mikor van tulajdonképpen farsang? Kiszámítása az egyik legbonyolultabban megállapítható időpontú keresztény ünnephez, a húsvétihoz igazodik. Húsvét ünnepe, a niceai zsinat 325-ben kelt rendelése szerint, a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni holdtöltére következő első vasárnapon van. A húsvét előtti - negyvenedik napon ér véget a farsang. mely jaguár ö-'án, vízkeresztkor kezdődik. így hát jócskán benne vagyunk és maradunk is egészen március 2-ig. A farsangi ráncos, álarcos, régente nem is mindig a legiapintatosabb mókákkal fűszerezett vigasságok gyűjtőneve: „karnevál”. A szó egyesek szerint a húsvé- tot megelőző böjt küszöbén, a húsnak búcsút mondó latin kifejezésből (Carne vale! Hús,'ég veled!) származik. Mások szerint az ugyancsak latin hajóorrból (Camus navalis), utalva arra, hogy karneváli felvonulásokkor szokásban volt, hajó formájú kocsikat is vontatni a tömegben. Mint oly gyakran azonban, a farsang és a karnevál esetében sem kell mindent száz százalékig elhinnünk a kereszténységnek, mely briliáns politikai érzékkel illesztette be — más néven és más jelleggel — a megelőző Korok népszerű ünnepeit a maga ünnepeinek rendjébe. Szatumáli-a néven, egy hónappal korábban, a farsangot már a rómaiak is megülték. Az „Io, Saturnalia!” kiáltás elhangzásakor szabad volt minden bolondság, még az is, hogy a, rabszolgákat ültették asztalhoz és uraik szolgáltak nekik. A keresztény farsangot a húsvét előtti böjt követte. Kevesen tudják, hogy az ünnep elmúltával az áhiíatos hívők olyannyira igyekezték, behozni táplálkozásbéli „lemaradásukat”, hogy húsvét után egy álló hétig tartott az ünnep. Mária Terézia császár--királynő országaiban úgy lehet különös alapossággal, mert elsősorban ezek lakóira Vonatkozott XIV. Kelemen pápa 1771-es rendeiete, amély az egy-' hetes ünneplést megszüntette. A GAZDA KOTLIK Egv derék nürnbergi §L5 cipészmester, az 1494. és 1376. közt élt Hans Sachs egész életében lábbeliket csinált és verseket írt.. A korra jellemző hosszabb-rövidebb versei huszonhárom vastag kötetre rúgnak, köztük a legmaradandóbbak farsangi komédiái. Készlet „A gazda kotlik” címűből, melyben az ügyefogyott- gazda a kútba veszett borjú helyett sajtból akar kikölteni, újat: Korabeli rajz Hans Sachs egyik Á farsangi komédiájából ..Másik borjút most hol vegyek? Hahó! Gondoltam már egyet! Ügy, ahogy a tyúk meg a lúd Kis csibét kikölteni tud Tojásból, ha. rajt ül pár nap, Borjút tán épp így csinálna!:. Költik, sajtból, tiszta dolog! Melyikbe már kukac mozog. Mert az félig él is már, lám. Ej, hogy vön, ha megpróbálnám? Itt egy kosár, bent néhány sajt, Nagy titokban megülök rajt. Jaj, csak senki meg ne lásson. Ne zavarja a kotlásom, S ha borjúvá lesz a féreg, Becsben leszek, amíg élek! (a gazda beül a kosárba)” (Fordította: Angyal Géza Fánk és tollas pogácsa Az országszerte legelterjedtebb farsangi ételről, a fánkról a következőket tartja em- Aítésre érdemesnek a mindentudó nagy Révai Lexikon: ..Bünk: bő zsírban sült tészták. Van farsangi fánk: fánk- szóróval kiszaggatott, kelt résEta. melyet meg szoktak tölteni és forró zsírban kisütni;. fahéjas fánk: vaj, tojás és lisztből, gyúrt tészta, melyet fttnkfonnán csőalakúra sütnek és fahéjas cukorral meghintenek; csőröge fánk: bor, tojás, liszt, és cukor keverékéből gyúrt, tészta, mélyet ciíravágóval elmetélve és ösz- szebogozva zsírban kisütnek; kitoló fánk: tejbe habart lisztből, vajból és cukorból készült tészta, melyet formán keresztül forró zsírba nyomnak.” Valóságos „jóstehetséggel” megáldott étel a megyénkben is sok helyen divatban volt (vagy lévő?) tollas pogácsa. Ennek elkészítésekor annyi tollat szúrtak egy-egy pogácsába, ahány tagja volt a családnak. Akinek a tolla legelőször megégett a sütőben, annak a halála volt legelőször esedékes. 3 JELMEZEK Másnak, tűnni, mint amilyenek vagyunk. Régi, és sok esetben talán nem is indokolatlan, vágya ez az embernek. Farsang az álarcos bálok ideje, az ál-arcot nemcsak egy szemeket eltakaró kis fekete ellenzőre, hanem álöltözetekre is vonatloDztatva. A divat történészei komoly kortörténeti dokumentumokat tudnak ösz- szeállítani a .jelmezek változ- tából. Mária Antoinette francia királyné előszeretettel bújt idilli pásztorruhácskákba. A n»űlt században, a romantika virágzásának idején, garabonciás felleghajtók jöttek divatba. A krími háborúkor turbánok és cserkesz- illetve kozákruhák. Puccini Pillangó- kisasszonyának világsikerekor egyetlen valamirevaló bálból sem hiányozhatott az „á la Cso-Cso-szán” öltözött hölgy. Nádor Vera, az ismert divat- tervező, múlt heti jelmezaján- Jatában. a Magyar Hírlap hasábjain pedig előkelő helyet foglalt el a Vénusz- és az űrhajós-kosztüm. Sióagárdi tyúkszedés — A farsangot záró utolsó három nap volt minálunk a legmozgalmasabb. — emlékezik a sióagárdi népszokásokra Szabadi Mihály a művelődési központ igazgatóhelyettese és neves népi tánc-koreográfus. — Kezdődött a, tyúkszedéssel A tyúkszedés színié hűbér- úri joga volt a legényeknek, akik nagyjából életkor szerint vgr'ouválódott csoportokban „bandákban” járták gyalog, vagy lovas kocsin a falut és a lányos házaknál beszedték az évi táncoltatás „adóját". A .lányos házaknál ! persze már számolták, a látogatással és sok kínálgatás- sal, a kínálgatások szaporod- tával pedig borvirágos kedvű nótaszóval járt d tyúkszedés. Ennek során a legnagyobb rangot nem e kapott tvúk, hanem egy szép kakas jelentette. — Ez eltartott általában vasárnap délig. A/, volt, a szokás, hogy a farsang uiolso három napján minden nap más és más helyen szórakoztak a bandák. A körberi, valamelyik háznál, végül. pedig kinn a szőlőben, pinceszeren. A kosztot a begyűjtőt’, tyúkokból bőségesen fedezni 1 adtuk. A farsangot háznál tartott, bál fejezte be, ilyenkor hangos volt a nótaszőtói. égés?. Sióagárd, hiszen egy-egy bandába csak jó tucatnyi fiatal tartozott, ennek megfelelően szépszámú banda szórakozott faluszerte. — Az idősebbek, sőt maga a pap is, jó szemmel nézték, vagy tudomásul vették á mulatozást. Csak arra kellett ügyelni, méghozzá nagyórj, hogy pontban éjfélkor véget érjen, mert nagy szégyennek számított ha a farrangzérái mulatozás akár egy perccel' is belenyúlt a böjti’ időszakba.' Báli idény 1971 A Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalatnál részben még „cseppfolyós" állapotban vannak az idei farsang tervei — Nincs túlságosan sok olyan üzemegységünk, — sajnálkozott az áruforgalmi osztály vezetője —, melyek nagyobb rendezvények céljára számításba jöhetnének. Szek- szárdon a Garay és a Kispipa ilyen, ezenkívül a bonyhádi és dunaföldvári szállodák éttermei. A farsangi mulatságok sora ma a Kispapában sorra kerülő fodrászbállal kezdődik. A szekszárdi Garay és Béri Balogh Ádám Termelőszövetkezetek együttesen rendeznek téesz-bált február 20-án a Garay-étteremben, majd hét nappal később ugyanitt ropják valamennyi helyiségben, az immár hagyományossá.vált gazdászbál táncait, amihez á megye minden pontjáról várnak vendégeket. Közben, valószínűleg február 23-án, álarcos bál is lesz a Garayban. — Tárgyalásokat folytatunk a Népbolt Vállalattal, megfelelő jelmezkölcsönzés érdekében. A Kispipa tervei közt egy magyarnóta-e&t is szerepel, fővárosi vendégművészek felléptével, akiket vagy az ŐRI, vagy az OSZK biztosít majd. Dunaföldváron és Bonyhádon ugyancsak több vállalati rendezvényre számítanak, ezeken kívül azonban a Vendéglátóipari Vállalat is hirdet tánc- mulatságokat. i — Az a törekvésünk, — mondotta az áruforgalmi osztály vezetője —, hogy a farsangi jelleg étlapjainkon is tükröződjön. Hagyományos ételekkel és italokkal várjuk vendégeinket. Akik — ilyen „merész” jóslást meg merünk kockáztatni — sejthetőleg se az ételeket, se az italokat nem vetik majd meg. Az oldalt összeállította: ORDAS IVÁN Farsang a Duna-tájon Brahma, Jézus, Allah, Mózes S az egész szentséges holmi Lepotyogtak a Siónról És eljöttek Hunniába farsangolni. A Tátra is csörgő sapkát Csapott, íme, vén fejére, S a külön magyar Teremtő Pojácának kiöltözve áll az élre. Minden móka. S egye fene, Kit búsitanak csalfa gondok, így van ez jól. Hunniában Farsangolnak az istenek s o bolondok. Hunniának fáj a tréfa? Kedves ország, sohse fájjon, Éljen, éljen a boldogság. Farsang van most, nagy farsang a Dunatajon. ADY
