Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-24 / 20. szám

FARSANG A farsang szóval párhuzamosan óha­tatlanul eszünkbe jut a karnevál, és természetesen a vidámság is. Az ember, hosszú történelme során, éppen elég ke­serűséget akozott önmagának ahhoz, hogy olykor mesterségesen is alkalmat teremtsen a vidámságra. A farsang er. nek az időszaka. Maga a szó nem ma­gyar eredetű, hanem ba.iorföldről szár­mazott. hozzánk. Leírva először egy 1363-beli oklevélben fordul elő. De mi­kor van tulajdonképpen farsang? Ki­számítása az egyik legbonyolultabban megállapítható időpontú keresztény ün­nephez, a húsvétihoz igazodik. Húsvét ünnepe, a niceai zsinat 325-ben kelt rendelése szerint, a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni holdtöltére következő első vasárnapon van. A húsvét előtti - negyvenedik napon ér véget a farsang. mely jaguár ö-'án, vízkeresztkor kezdő­dik. így hát jócskán benne vagyunk és maradunk is egészen március 2-ig. A farsangi ráncos, álarcos, régente nem is mindig a legiapintatosabb mókákkal fűszerezett vigasságok gyűjtőneve: „kar­nevál”. A szó egyesek szerint a húsvé- tot megelőző böjt küszöbén, a húsnak búcsút mondó latin kifejezésből (Carne vale! Hús,'ég veled!) származik. Mások szerint az ugyancsak latin hajóorrból (Camus navalis), utalva arra, hogy karneváli felvonulásokkor szokásban volt, hajó formájú kocsikat is vontatni a tömegben. Mint oly gyakran azonban, a farsang és a karnevál esetében sem kell mindent száz százalékig elhinnünk a kereszténységnek, mely briliáns po­litikai érzékkel illesztette be — más né­ven és más jelleggel — a megelőző Ko­rok népszerű ünnepeit a maga ünne­peinek rendjébe. Szatumáli-a néven, egy hónappal korábban, a farsangot már a rómaiak is megülték. Az „Io, Saturna­lia!” kiáltás elhangzásakor szabad volt minden bolondság, még az is, hogy a, rabszolgákat ültették asztalhoz és uraik szolgáltak nekik. A keresztény farsan­got a húsvét előtti böjt követte. Keve­sen tudják, hogy az ünnep elmúltával az áhiíatos hívők olyannyira igyekezték, behozni táplálkozásbéli „lemaradásu­kat”, hogy húsvét után egy álló hétig tartott az ünnep. Mária Terézia csá­szár--királynő országaiban úgy lehet kü­lönös alapossággal, mert elsősorban ezek lakóira Vonatkozott XIV. Kelemen pápa 1771-es rendeiete, amély az egy-' hetes ünneplést megszüntette. A GAZDA KOTLIK Egv derék nürnbergi §L5 cipészmester, az 1494. és 1376. közt élt Hans Sachs egész életében lábbeliket csinált és ver­seket írt.. A korra jel­lemző hosszabb-rövidebb versei huszonhárom vastag kötetre rúgnak, köztük a legmaradan­dóbbak farsangi komé­diái. Készlet „A gazda kotlik” címűből, mely­ben az ügyefogyott- gaz­da a kútba veszett bor­jú helyett sajtból akar kikölteni, újat: Korabeli rajz Hans Sachs egyik Á farsangi komédiájából ..Másik borjút most hol vegyek? Hahó! Gondoltam már egyet! Ügy, ahogy a tyúk meg a lúd Kis csibét kikölteni tud Tojásból, ha. rajt ül pár nap, Borjút tán épp így csinálna!:. Költik, sajtból, tiszta dolog! Melyikbe már kukac mozog. Mert az félig él is már, lám. Ej, hogy vön, ha megpróbálnám? Itt egy kosár, bent néhány sajt, Nagy titokban megülök rajt. Jaj, csak senki meg ne lásson. Ne zavarja a kotlásom, S ha borjúvá lesz a féreg, Becsben leszek, amíg élek! (a gazda beül a kosárba)” (Fordította: Angyal Géza Fánk és tollas pogácsa Az országszerte legelterjed­tebb farsangi ételről, a fánk­ról a következőket tartja em- Aítésre érdemesnek a minden­tudó nagy Révai Lexikon: ..Bünk: bő zsírban sült tész­ták. Van farsangi fánk: fánk- szóróval kiszaggatott, kelt résEta. melyet meg szoktak tölteni és forró zsírban kisüt­ni;. fahéjas fánk: vaj, tojás és lisztből, gyúrt tészta, melyet fttnkfonnán csőalakúra süt­nek és fahéjas cukorral meg­hintenek; csőröge fánk: bor, tojás, liszt, és cukor keveré­kéből gyúrt, tészta, mélyet ciíravágóval elmetélve és ösz- szebogozva zsírban kisütnek; kitoló fánk: tejbe habart liszt­ből, vajból és cukorból készült tészta, melyet formán keresz­tül forró zsírba nyomnak.” Valóságos „jóstehetséggel” megáldott étel a megyénkben is sok helyen divatban volt (vagy lévő?) tollas pogácsa. Ennek elkészítésekor annyi tollat szúrtak egy-egy pogá­csába, ahány tagja volt a családnak. Akinek a tolla leg­először megégett a sütőben, annak a halála volt legelő­ször esedékes. 3 JELMEZEK Másnak, tűnni, mint amilye­nek vagyunk. Régi, és sok esetben talán nem is indoko­latlan, vágya ez az embernek. Farsang az álarcos bálok ide­je, az ál-arcot nemcsak egy szemeket eltakaró kis fekete ellenzőre, hanem álöltözetekre is vonatloDztatva. A divat tör­ténészei komoly kortörténeti dokumentumokat tudnak ösz- szeállítani a .jelmezek változ- tából. Mária Antoinette fran­cia királyné előszeretettel bújt idilli pásztorruhácskákba. A n»űlt században, a roman­tika virágzásának idején, ga­rabonciás felleghajtók jöttek divatba. A krími háborúkor turbánok és cserkesz- illetve kozákruhák. Puccini Pillangó- kisasszonyának világsikerekor egyetlen valamirevaló bálból sem hiányozhatott az „á la Cso-Cso-szán” öltözött hölgy. Nádor Vera, az ismert divat- tervező, múlt heti jelmezaján- Jatában. a Magyar Hírlap ha­sábjain pedig előkelő helyet foglalt el a Vénusz- és az űr­hajós-kosztüm. Sióagárdi tyúkszedés — A farsangot záró utolsó három nap volt minálunk a legmozgalmasabb. — emlékezik a sióagárdi népszokásokra Szabadi Mihály a művelődé­si központ igazgatóhelyettese és neves népi tánc-koreográfus. — Kezdődött a, tyúkszedéssel A tyúkszedés színié hűbér- úri joga volt a legényeknek, akik nagyjából életkor sze­rint vgr'ouválódott csoportok­ban „bandákban” járták gya­log, vagy lovas kocsin a falut és a lányos házaknál beszedték az évi táncoltatás „adóját". A .lányos házaknál ! persze már számolták, a lá­togatással és sok kínálgatás- sal, a kínálgatások szaporod- tával pedig borvirágos ked­vű nótaszóval járt d tyúk­szedés. Ennek során a leg­nagyobb rangot nem e kapott tvúk, hanem egy szép kakas jelentette. — Ez eltartott általában vasárnap délig. A/, volt, a szokás, hogy a farsang uiolso három napján minden nap más és más helyen szórakoz­tak a bandák. A körberi, valamelyik háznál, végül. pe­dig kinn a szőlőben, pince­szeren. A kosztot a begyűjtőt’, tyúkokból bőségesen fedezni 1 adtuk. A farsangot háznál tartott, bál fejezte be, ilyenkor han­gos volt a nótaszőtói. égés?. Sióagárd, hiszen egy-egy ban­dába csak jó tucatnyi fiatal tartozott, ennek megfelelően szépszámú banda szórakozott faluszerte. — Az idősebbek, sőt maga a pap is, jó szemmel nézték, vagy tudomásul vették á mu­latozást. Csak arra kellett ügyelni, méghozzá nagyórj, hogy pontban éjfélkor véget érjen, mert nagy szégyennek számított ha a farrangzérái mulatozás akár egy perccel' is belenyúlt a böjti’ időszakba.' Báli idény 1971 A Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalatnál részben még „cseppfolyós" állapotban vannak az idei farsang tervei — Nincs túlságosan sok olyan üzemegységünk, — saj­nálkozott az áruforgalmi osztály vezetője —, melyek na­gyobb rendezvények céljára számításba jöhetnének. Szek- szárdon a Garay és a Kispipa ilyen, ezenkívül a bonyhádi és dunaföldvári szállodák éttermei. A farsangi mulatságok sora ma a Kispapában sorra ke­rülő fodrászbállal kezdődik. A szekszárdi Garay és Béri Balogh Ádám Termelőszövetkezetek együttesen rendeznek téesz-bált február 20-án a Garay-étteremben, majd hét nap­pal később ugyanitt ropják valamennyi helyiségben, az immár hagyományossá.vált gazdászbál táncait, amihez á megye minden pontjáról várnak vendégeket. Közben, va­lószínűleg február 23-án, álarcos bál is lesz a Garayban. — Tárgyalásokat folytatunk a Népbolt Vállalattal, meg­felelő jelmezkölcsönzés érdekében. A Kispipa tervei közt egy magyarnóta-e&t is szerepel, fővárosi vendégművészek felléptével, akiket vagy az ŐRI, vagy az OSZK biztosít majd. Dunaföldváron és Bonyhádon ugyancsak több vállalati rendezvényre számítanak, ezeken kívül azonban a Vendéglátóipari Vállalat is hirdet tánc- mulatságokat. i — Az a törekvésünk, — mondotta az áruforgalmi osz­tály vezetője —, hogy a farsangi jelleg étlapjainkon is tükröződjön. Hagyományos ételekkel és italokkal várjuk vendégeinket. Akik — ilyen „merész” jóslást meg merünk kockáz­tatni — sejthetőleg se az ételeket, se az italokat nem vetik majd meg. Az oldalt összeállította: ORDAS IVÁN Farsang a Duna-tájon Brahma, Jézus, Allah, Mózes S az egész szentséges holmi Lepotyogtak a Siónról És eljöttek Hunniába farsangolni. A Tátra is csörgő sapkát Csapott, íme, vén fejére, S a külön magyar Teremtő Pojácának kiöltözve áll az élre. Minden móka. S egye fene, Kit búsitanak csalfa gondok, így van ez jól. Hunniában Farsangolnak az istenek s o bolondok. Hunniának fáj a tréfa? Kedves ország, sohse fájjon, Éljen, éljen a boldogság. Farsang van most, nagy farsang a Dunatajon. ADY

Next

/
Thumbnails
Contents