Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-24 / 20. szám
SZAKADAT Egyesülés Gyünkkel Valamikor rangos hely lehetett A fennmaradt írott források szerint a XVI. század utolsó harmadában- mintegy 150 volt Szakadát lakosainak száma. Ebben az időben kizárólag magyarok lakták e falut. A defterekben szereplő- névsor is erre utal. 1571-ben például a következő személyek adóztak Szakadáton: Csonka György, Erdős János,' Tóth Péter, Vörös Benedek; Kocsis András. Borbás Péter, BqsszúS Péter, Polgár Márton, Körte Mihály, Boros János, Bíró Balázs. Fejes Mihály, Cseh Péter, Bolcsa Borbás, Maros Péter. "ípyes kutatók szerint a régmúlt évszázadokban rácok is laktak Szakadáton. A németség ‘ 1723-ban települt ide, a f t -—R.íiina-vidékről. íme az első Családnevek: Staut. Krémet. Schlitt, Schmidt Kan der. Uäux, -tláztl, Veilant. Miller, Ernst.. Schiszier, Veiler. Ek-- hard, Kaszel. A németek be-, települése után gyorsan szaporodott a lakosság: a lélek- szám 1785-ben már elérte a hntszázat. E faluban sosem volt számottevő ipar, nem számított. Szakadát sem kereskedelmi, sem közlekedési gócpontnak, ennek ellenére hosz- szú időn keresztül erőteliesen nőtt a lélekszáma. A XIX. század . közepe táján már ; küencszázat is meghaladta falu lakosainak száma. 1880- ban 896-an, 1890-ben 1050-en 1900-ban 1129-en laktak Szakadáton. Utána négy évtizeden keresztül ekörül ingadozott. a falu lakosainak száma, majd fokozatosan csökkenni kezdett. Amint Schultz Adám iskola- igazgató — egyben a falu párttitkára — feljegyzéseiből megtudtuk, Szakadát már a római korban is lakott hely volt, és később a honfoglaló őseink is megtelepedték e vir •déken. Az Árpád-kori oklevelek először SzacH' néven említik, majd Zakadath változatban fordul elő.' Néveredetének többféle magyarázatával lehet találkozni. Az egyik feltevés szerint a Szák nemzetséghez tartozó Szakadati családnév kissé módosult változata; más forrás ..szerint a Mondavölgy német fordításából származik, de' á rejtett sarok kifejezés lengyel megfelelőjét is számításba veszik mint névszármazási eshetőséget. Annyi bizonyos, hogy a XIII. században temploma volt, s ez arra utal. hogy rangosabb hely lehetett, mert hiszen templomot nem építettek minden településre. A falut övező legmagasabb — 200 méter körüli — dombok neve: Szakaitóhegy. Malomhegy, Juhászhegy es Vörösbegy.-; A' köznyelvben, a következő dűlőnevek- rögződtek meg: Újosztás. Mocsárrét, Nagy varsád, Tehén völgy, Rét- föld, Erdőföld, Bodzás, Disz- nóvölgy, Zeivölgy, Kisközös, Nagyközös, Vöröshegy, Nagybozót, Nagybozót mögötti dűlő, Urasági dűlő. Több dűlőnév határozottan utal a jobbágy-világra. A falu lakosságának fő megélhetési forrása mindig a mezőgazdaság volt, de a múlt században nagyon elszaporodtak a kőművesek, és számuk a többi iparoséhoz Képest még a két világháború között is feltűnően nagy volt. Ezek azonban elsősorban nem helyben dolgoztak: a falun egyáltalán nem látszik meg. hogy itt valamikor sok kőműves élt, az építészeti összkép nagviából itt is olyan, mint a többi, hasonló viszonyok között levő faluban. A kőművesek vándoroltak majd az egész országban, aszerint, ahogyan munkát találtak. Sőt, nagyon sok külföldön próbálkozott a szerencsével. Szakadát mindössze pár kilométerre esik Gyönktől. A két községet egy hegyvonulat választja el, ezért a közelség ellenére sem lehet látni az egyik faluból a másik tornyát. A két község közt mindig szoros kapcsolat volt, attól függetlenül is, hogy Gyönk hosszú időn kérésziül járási székhely funkciót töltött be. A szakadátiak úgy jártak át mindig Gyönkre, - mint a szomszédos utcába: időtlen időit óta ezernyi szállal kapcsolódtak ehhez a mindig nagyobb településhez. Gazdaságilag is, társadalmilag is. És még buszközlekedés sem kellett e kapcsolathoz, mert hiszen gyalog is könnyen megfordultak onnan két-három óra alatt, úgy hogy közben a dolgukat is elintézték. Az egyik fogat húzatni. a másik a piacra, a harmadik két kiló cukorért, a negyedik a patikába. az ötödik a hentesüzletbe gyalogolt át, sokan pedig iskolába jártak Szakadásról Gyönkre — mindennap gyaTog. A kapcsolatok a közlekedés javulásával magától érthetően nem gyengültek, hanem mind szorosabbra fűződtek. Szakadát mindennapi élete annyira hozzánőtt Gyönkéhez, hogy nélküle szinte már lélegezni sem tudna, ér nagyon is időszerű volt a közigazgatási egyesítés. Szakadat közigazgatásilag megszűnt önálló község lenni, és Gvönkhöz tartozik. Az egyesítés a már adott baevomá- nyos kapcsolatok ellenére is kicsit fájó pont volt némelyik szakadátinak. Mint minden egyesítésnél, itt is kicsit nehéz volt tudomásul venni a tradicionális önállóság megszűnését, de aztán csakhamar belátták, hogy a falu sorvadása megállíthatatlan és Szakadát eljutott arra a pontra, amikor már nincs semmi lét- jogosultsága a hivatali önállóságának. — Nincs is semmi problémánk ezzel a faluval az egyesítésből kifolyólag —, mondja a gyönki tanács elnöke, Hóf Ádám. — Egyetlen nehézség merült fel; volt olyan elképzelés, hogy esetleg közős ügyintézőt kap Szakadát egy másik egyesített községgel. A szakadátiak azt kérték, hogy ha nem is mindennapra, de feltétlenül helyben tevékenykedő ügyintéző legyen, mert ez számukra könnyebbséget jelentene. Ezt megkapták, é3 az egyesítés ezzel le is került a napirendről. Viszont Szakadát sorvadása megállíthatatlan: állandóan csökken aa ottani lakosság. Az előző népszámláláskor még 788-2.0 lakták a falut, most legutóbb már csak 656-an. / : ' — Az egyesítésekkel kapcsolatban többen azt a nézetet vallják, hogy csak gyorsítja az egyesített települések további sorvadását, ugyanakkor azok rovására gyarapszik a körzeti központ... — A mi esetünkre azt Hiszem, ez nem áll. Igazolásként hadd mondjam el, hogy Gyönk lakossága is csökken. Gyönkön 12RC-ban még 2884 lakos volt, most pedig csak 2488. Igaz, ez idő alatt szűrj?, meg a járási székhely jellege, de azt sem szabad elfelejteni, hogy annak ellen-r súlyozására bizonyos ^„injekciókat” is kapott a közséü, amelyek hatására bővült, munkalehetőség. Némiképp iparosodott a falu, ám . enfíek ellenére sem alakult kedvezően a lakosság száma. Á mi vidékünk jellegénél fogva elég hátrányos helyzetben van: rosszak a domborzati viszonyok, emiatt a gazdálkodást lehetőség, iparunk alig van, így aztán az egész környékről elszállíngózik a lakosság. A gyönki tanácsi körzet hét faluból áll, de mindenütt gyérül a lakosság' a két nép- számlálás közt több mint ezer fővel apadtunk. Ha figyelembe vesszük, hogy az apadás nagyobb része mindén faluban még az egyesítés előtti évekre esik, nem kétséges, hogy a sorvadás okait sem lebét az egyesítésben keresni. Szakadáton sem. másutt sem. ü j • .* <T Jellegzetes lakóház Egységesülés a jólétben A németség mai nyelve Balaskó Károly: — Én nem Szakadáton születtem, hanem nősülés útján kerültem ide Regölvből. Már több mint két évtizede élek ebben a kis falucskában. Sokáig a megyeszékhelyre, Szek- szárdra jártam be mindennap, mert ott volt a munkahelyem. Sajnos, végül egészségügyi nyugdíjba kerültem, és most itthon vagyok állandóan. — Szereti e falut? — Hozzánőttem, az ember itt érzi magát otthon. Érdekes volt végigszemlélni azt a sok változást, amin e falu lakói is végigmentek. Valamikor a civakodás civakodást követett, most pedig a jólétben egységesül a falu. Kérem, Szakadát eldugott kis falu, de aki dolgozik, az éppúgy elérhet maid minden anyagit, mint a városi. Az emberek most abban kezdenek egységesülni, hogy a legtöbb család fokozatosan el jut az új bútorig, a háztartási gépekig, televízióig, és a városiak sem divatoznak jobban, mint az itteniek. Az emberek valósággal versengenek azon, hogy ha valaki mondjuk vesz egy új bútort, akkor a másik is feltétlenül akar venni legalább olyan értékűt. Különösen egyes rokoni körökön belül figyelhető meg nagyon ez á törekvés: ha valami értékesebbet vesz valamelyik család, akkor azt követi a többi rokon; mert semmiképpen sem akar lemaradni egyik a másiktól. — Mivel telnek a napjai? — Van egy kis társadalmi elfoglaltságom: a Honvédelmi Szövetség keretében a fiatalok honvédelmi képzésével foglalkozom. így tehát nem unatkozom, megvan a magam kellemes elfoglaltsága s ez megfelel az egészségi állapotomnak is Fritz Mónika a gyönki gimná- ziutn tanára, sde Szakadáton lakik, onnan jár ál naponta Gyönkre. — Szakadáton születtem, itt élnek a hozzátartozóim, és természetes, hogy a debreceni diákévek után visszakívánkoztam erre a vidékre. Sikerült is, Gyönkön tanítok, ami azt jelenti, hogy hazakerültem családi körömbe: mindennap hazajárhatok. Ez a néhány kilométer busszal igazán kibírható. — ZJgy értesültünk, hogy az államvizsga szakdolgozatát saját falujáról, Szakadátról készítette... — Igen. Német szakon végeztem, és a szakdolgozatomban Szakadát német nyelvjárási sajátosságait dolgoztam jel. — Beszéljünk egy kicsit részletesebben erről. Annál is inkább, mert Tolna megyében sok németajkú élt, illetve él, de e népréteg nyelvezetét eddig szépkevés szakember elemezte. — Részletesebben? Egy ilyen téma részletes kifejtését nem hiszem, hogy elbírná az újságterjedelem. ezért inkább csak néhány dolgot említenék meg a falumban szerzett nyelvi meg- 1 igy eléseimből, tapasztalataimból. Azzal kezdeném, hogy a szaka- dáti svábság jelenlegi nyelvezetét hasonlítottam össze az irodaivá* német nyelvvel- Mintegy SM szót elemeztem... Az egyik ilyen megfigyelésem, hogy a szomszédos diósberényi és gyönki németség nyelvezete jobban hasonlít az irodalmi némethez, mint a szakadáti. Az sok tekintetben — hangzók kiejtése stb. — eltér a környező német nyelvi szokásoktól, vagyis Szakadát ilyen tekintetben nyelvjárási szigetet jelent. — Az irodalmi és a Szakadáton használatos nyelvezet közt igen jelentős az eltérés a szókincsei illetően. Itt nem ismeretes minden olyan szó, ami az irodalmiban fellelhető, a szakadáti szókincs tehát jóval szegényesebb, mint az irodalmi. Ennek megvannak a maga természetes okai, mindenekelőtt az, nogy a szakadáti németség területileg elég messze elszakadt attól a helytől, ahol kialakult és él az irodalmi nyelv, így az itt nemigen éreztetheti hatását. A mi falunkban egy-egy fogalomra csak egy, esetleg két szó használatos, az olyanokra is, amelyekre az irodalmi nyelv több szót ismer. Ebből aztán az is következik, hogy a különböző árnyalatokat a szakadátiak kevésbé tudják érzékeltetni. — Nagyon érdekes a helyzet az újkeletű szavak esetében. A társadalmi, technikai változások nyomán megannyi új szóval gyarapszik minden nyelv. A magyar nyelvben ie szinte vég nélkül lehetne sorolni az ilyen új szavakat. Csak példaként néhány a párttitkár, munkaverseny, televízió, termelőszövetkezet, munkaegység. Nos, ha ezeknek a szavaknak a megfelelője úz irodalmi német nyelvben meg is van, a szakadátiak nyelvezetébe az többnyire nem jut el, hanem helyette egyszerűen a magyar szót használjuk minden változtatás nélkül. Ezért aztán gyakran tapasztalható. hogy az itteniek németül beszélnek, de c német szövegben minduntalan magyar sza- vak fordulnak elő. Egyébként ez is elsősorban a német irodalmi nyelvterülettől való földrajzi távolsággal kapcsolatos. — Német irodalmi termékeit olvasására van-e lehetőség? — Van, és még több lehetne, de nagyon gyér az ilyen igény. Az itteni német családok legfeljebb a német nyelvű kalendáriumot forgatják, de például szépirodalmi művet vagy újságot már alig. Noha meglenne rá a lehetőség. Az idősebbek ma i« német nyelven társalognak egymás közt, meg is tudják értetni magukat, de a fiatalabbak már mind kevésbé. Az írás, olvasás is fokozatosan feledésbe merül. Olyan jelersén ez. ami ellen nem lehet tenni semmit: az irodalmi nyelvterülettől távolabb élő csoportok nyelvezetével hasonló a helyzet mindenütt.
