Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-24 / 20. szám

SZAKADAT Egyesülés Gyünkkel Valamikor rangos hely lehetett A fennmaradt írott források szerint a XVI. század utolsó harmadában- mintegy 150 volt Szakadát lakosainak száma. Ebben az időben kizárólag magyarok lakták e falut. A defterekben szereplő- névsor is erre utal. 1571-ben például a következő személyek adóz­tak Szakadáton: Csonka György, Erdős János,' Tóth Péter, Vörös Benedek; Kocsis András. Borbás Péter, BqsszúS Péter, Polgár Márton, Körte Mihály, Boros János, Bíró Ba­lázs. Fejes Mihály, Cseh Pé­ter, Bolcsa Borbás, Maros Pé­ter. "ípyes kutatók szerint a rég­múlt évszázadokban rácok is laktak Szakadáton. A német­ség ‘ 1723-ban települt ide, a f t -—R.íiina-vidékről. íme az első Családnevek: Staut. Kré­met. Schlitt, Schmidt Kan der. Uäux, -tláztl, Veilant. Miller, Ernst.. Schiszier, Veiler. Ek-- hard, Kaszel. A németek be-, települése után gyorsan sza­porodott a lakosság: a lélek- szám 1785-ben már elérte a hntszázat. E faluban sosem volt számottevő ipar, nem szá­mított. Szakadát sem kereske­delmi, sem közlekedési góc­pontnak, ennek ellenére hosz- szú időn keresztül erőteliesen nőtt a lélekszáma. A XIX. század . közepe táján már ; küencszázat is meghaladta falu lakosainak száma. 1880- ban 896-an, 1890-ben 1050-en 1900-ban 1129-en laktak Sza­kadáton. Utána négy évtize­den keresztül ekörül ingado­zott. a falu lakosainak száma, majd fokozatosan csökkenni kezdett. Amint Schultz Adám iskola- igazgató — egyben a falu párttitkára — feljegyzéseiből megtudtuk, Szakadát már a római korban is lakott hely volt, és később a honfoglaló őseink is megtelepedték e vir •déken. Az Árpád-kori okleve­lek először SzacH' néven em­lítik, majd Zakadath válto­zatban fordul elő.' Néverede­tének többféle magyarázatá­val lehet találkozni. Az egyik feltevés szerint a Szák nem­zetséghez tartozó Szakadati családnév kissé módosult vál­tozata; más forrás ..szerint a Mondavölgy német fordításá­ból származik, de' á rejtett sa­rok kifejezés lengyel megfele­lőjét is számításba veszik mint névszármazási eshetőséget. Annyi bizonyos, hogy a XIII. században temploma volt, s ez arra utal. hogy rangosabb hely lehetett, mert hiszen templomot nem építettek minden településre. A falut övező legmagasabb — 200 méter körüli — dom­bok neve: Szakaitóhegy. Ma­lomhegy, Juhászhegy es Vö­rösbegy.-; A' köznyelvben, a kö­vetkező dűlőnevek- rögződtek meg: Újosztás. Mocsárrét, Nagy varsád, Tehén völgy, Rét- föld, Erdőföld, Bodzás, Disz- nóvölgy, Zeivölgy, Kisközös, Nagyközös, Vöröshegy, Nagy­bozót, Nagybozót mögötti dű­lő, Urasági dűlő. Több dűlő­név határozottan utal a job­bágy-világra. A falu lakosságának fő megélhetési forrása mindig a mezőgazdaság volt, de a múlt században nagyon elszaporod­tak a kőművesek, és számuk a többi iparoséhoz Képest még a két világháború között is feltűnően nagy volt. Ezek azonban elsősorban nem hely­ben dolgoztak: a falun egyál­talán nem látszik meg. hogy itt valamikor sok kőműves élt, az építészeti összkép nagviából itt is olyan, mint a többi, hasonló viszonyok között levő faluban. A kő­művesek vándoroltak majd az egész országban, aszerint, aho­gyan munkát találtak. Sőt, na­gyon sok külföldön próbálko­zott a szerencsével. Szakadát mindössze pár kilométerre esik Gyönktől. A két községet egy hegyvonulat választja el, ezért a közelség ellenére sem lehet látni az egyik faluból a másik tor­nyát. A két község közt min­dig szoros kapcsolat volt, at­tól függetlenül is, hogy Gyönk hosszú időn kérésziül járási székhely funkciót töltött be. A szakadátiak úgy jártak át mindig Gyönkre, - mint a szomszédos utcába: időtlen időit óta ezernyi szállal kap­csolódtak ehhez a mindig na­gyobb településhez. Gazdasá­gilag is, társadalmilag is. És még buszközlekedés sem kel­lett e kapcsolathoz, mert hi­szen gyalog is könnyen meg­fordultak onnan két-három óra alatt, úgy hogy közben a dolgukat is elintézték. Az egyik fogat húzatni. a másik a piacra, a harmadik két kiló cukorért, a negyedik a pati­kába. az ötödik a hentes­üzletbe gyalogolt át, sokan pedig iskolába jártak Szaka­dásról Gyönkre — mindennap gyaTog. A kapcsolatok a köz­lekedés javulásával magától érthetően nem gyengültek, hanem mind szorosabbra fű­ződtek. Szakadát mindennapi élete annyira hozzánőtt Gyönkéhez, hogy nélküle szinte már lélegezni sem tud­na, ér nagyon is időszerű volt a közigazgatási egyesítés. Sza­kadat közigazgatásilag meg­szűnt önálló község lenni, és Gvönkhöz tartozik. Az egye­sítés a már adott baevomá- nyos kapcsolatok ellenére is kicsit fájó pont volt némelyik szakadátinak. Mint minden egyesítésnél, itt is kicsit ne­héz volt tudomásul venni a tradicionális önállóság meg­szűnését, de aztán csakhamar belátták, hogy a falu sorva­dása megállíthatatlan és Sza­kadát eljutott arra a pontra, amikor már nincs semmi lét- jogosultsága a hivatali önálló­ságának. — Nincs is semmi problé­mánk ezzel a faluval az egye­sítésből kifolyólag —, mondja a gyönki tanács elnöke, Hóf Ádám. — Egyetlen nehézség merült fel; volt olyan el­képzelés, hogy esetleg közős ügyintézőt kap Szakadát egy másik egyesített községgel. A szakadátiak azt kérték, hogy ha nem is mindennapra, de feltétlenül helyben tevékeny­kedő ügyintéző legyen, mert ez számukra könnyebbséget jelentene. Ezt megkapták, é3 az egyesítés ezzel le is került a napirendről. Viszont Sza­kadát sorvadása megállítha­tatlan: állandóan csökken aa ottani lakosság. Az előző népszámláláskor még 788-2.0 lakták a falut, most legutóbb már csak 656-an. / : ' — Az egyesítésekkel kap­csolatban többen azt a néze­tet vallják, hogy csak gyor­sítja az egyesített települések további sorvadását, ugyan­akkor azok rovására gyarap­szik a körzeti központ... — A mi esetünkre azt Hi­szem, ez nem áll. Igazolás­ként hadd mondjam el, hogy Gyönk lakossága is csökken. Gyönkön 12RC-ban még 2884 lakos volt, most pedig csak 2488. Igaz, ez idő alatt szűrj?, meg a járási székhely jelle­ge, de azt sem szabad el­felejteni, hogy annak ellen-r súlyozására bizonyos ^„injek­ciókat” is kapott a közséü, amelyek hatására bővült, munkalehetőség. Némiképp iparosodott a falu, ám . enfíek ellenére sem alakult kedve­zően a lakosság száma. Á mi vidékünk jellegénél fogva elég hátrányos helyzetben van: rosszak a domborzati viszo­nyok, emiatt a gazdálkodást lehetőség, iparunk alig van, így aztán az egész környék­ről elszállíngózik a lakosság. A gyönki tanácsi körzet hét faluból áll, de mindenütt gyérül a lakosság' a két nép- számlálás közt több mint ezer fővel apadtunk. Ha figyelem­be vesszük, hogy az apadás nagyobb része mindén faluban még az egyesítés előtti évek­re esik, nem kétséges, hogy a sorvadás okait sem lebét az egyesítésben keresni. Sza­kadáton sem. másutt sem. ü j • .* <T Jellegzetes lakóház Egységesülés a jólétben A németség mai nyelve Balaskó Károly: — Én nem Szakadáton szü­lettem, hanem nősülés útján kerültem ide Regölvből. Már több mint két évtizede élek ebben a kis falucskában. So­káig a megyeszékhelyre, Szek- szárdra jártam be minden­nap, mert ott volt a munka­helyem. Sajnos, végül egész­ségügyi nyugdíjba kerültem, és most itthon vagyok állan­dóan. — Szereti e falut? — Hozzánőttem, az ember itt érzi magát otthon. Érde­kes volt végigszemlélni azt a sok változást, amin e falu la­kói is végigmentek. Valami­kor a civakodás civakodást követett, most pedig a jólét­ben egységesül a falu. Kérem, Szakadát eldugott kis falu, de aki dolgozik, az éppúgy elér­het maid minden anyagit, mint a városi. Az emberek most abban kezdenek egysé­gesülni, hogy a legtöbb csa­lád fokozatosan el jut az új bútorig, a háztartási gépekig, televízióig, és a városiak sem divatoznak jobban, mint az itteniek. Az emberek valóság­gal versengenek azon, hogy ha valaki mondjuk vesz egy új bútort, akkor a másik is feltétlenül akar venni leg­alább olyan értékűt. Különö­sen egyes rokoni körökön be­lül figyelhető meg nagyon ez á törekvés: ha valami értéke­sebbet vesz valamelyik csa­lád, akkor azt követi a többi rokon; mert semmiképpen sem akar lemaradni egyik a másiktól. — Mivel telnek a napjai? — Van egy kis társadalmi elfoglaltságom: a Honvédel­mi Szövetség keretében a fia­talok honvédelmi képzésével foglalkozom. így tehát nem unatkozom, megvan a magam kellemes elfoglaltsága s ez megfelel az egészségi állapo­tomnak is Fritz Mónika a gyönki gimná- ziutn tanára, sde Szakadáton la­kik, onnan jár ál naponta Gyönkre. — Szakadáton születtem, itt élnek a hozzátartozóim, és ter­mészetes, hogy a debreceni diák­évek után visszakívánkoztam er­re a vidékre. Sikerült is, Gyön­kön tanítok, ami azt jelenti, hogy hazakerültem családi kö­römbe: mindennap hazajárhatok. Ez a néhány kilométer busszal igazán kibírható. — ZJgy értesültünk, hogy az államvizsga szakdolgozatát saját falujáról, Szakadátról készítette... — Igen. Német szakon végez­tem, és a szakdolgozatomban Szakadát német nyelvjárási sajá­tosságait dolgoztam jel. — Beszéljünk egy kicsit rész­letesebben erről. Annál is inkább, mert Tolna megyében sok német­ajkú élt, illetve él, de e nép­réteg nyelvezetét eddig szépkevés szakember elemezte. — Részletesebben? Egy ilyen téma részletes kifejtését nem hi­szem, hogy elbírná az újság­terjedelem. ezért inkább csak néhány dolgot említenék meg a falumban szerzett nyelvi meg- 1 igy eléseimből, tapasztalataimból. Azzal kezdeném, hogy a szaka- dáti svábság jelenlegi nyelveze­tét hasonlítottam össze az irodai­vá* német nyelvvel- Mintegy SM szót elemeztem... Az egyik ilyen megfigyelésem, hogy a szomszé­dos diósberényi és gyönki né­metség nyelvezete jobban hason­lít az irodalmi némethez, mint a szakadáti. Az sok tekintetben — hangzók kiejtése stb. — eltér a környező német nyelvi szokások­tól, vagyis Szakadát ilyen tekin­tetben nyelvjárási szigetet jelent. — Az irodalmi és a Szakadáton használatos nyelvezet közt igen jelentős az eltérés a szókincsei illetően. Itt nem ismeretes min­den olyan szó, ami az irodalmi­ban fellelhető, a szakadáti szó­kincs tehát jóval szegényesebb, mint az irodalmi. Ennek meg­vannak a maga természetes okai, mindenekelőtt az, nogy a szaka­dáti németség területileg elég messze elszakadt attól a helytől, ahol kialakult és él az irodalmi nyelv, így az itt nemigen érez­tetheti hatását. A mi falunkban egy-egy fogalomra csak egy, esetleg két szó használatos, az olyanokra is, amelyekre az iro­dalmi nyelv több szót ismer. Eb­ből aztán az is következik, hogy a különböző árnyalatokat a sza­kadátiak kevésbé tudják érzékel­tetni. — Nagyon érdekes a helyzet az újkeletű szavak esetében. A tár­sadalmi, technikai változások nyomán megannyi új szóval gya­rapszik minden nyelv. A magyar nyelvben ie szinte vég nélkül le­hetne sorolni az ilyen új szava­kat. Csak példaként néhány a párttitkár, munkaverseny, televí­zió, termelőszövetkezet, munka­egység. Nos, ha ezeknek a sza­vaknak a megfelelője úz irodal­mi német nyelvben meg is van, a szakadátiak nyelvezetébe az többnyire nem jut el, hanem helyette egyszerűen a magyar szót használjuk minden változtatás nélkül. Ezért aztán gyakran ta­pasztalható. hogy az itteniek né­metül beszélnek, de c német szö­vegben minduntalan magyar sza- vak fordulnak elő. Egyébként ez is elsősorban a német irodalmi nyelvterülettől való földrajzi tá­volsággal kapcsolatos. — Német irodalmi termékeit olvasására van-e lehetőség? — Van, és még több lehetne, de nagyon gyér az ilyen igény. Az itteni német családok legfel­jebb a német nyelvű kalendá­riumot forgatják, de például szépirodalmi művet vagy újsá­got már alig. Noha meglenne rá a lehetőség. Az idősebbek ma i« német nyelven társalognak egy­más közt, meg is tudják értetni magukat, de a fiatalabbak már mind kevésbé. Az írás, olvasás is fokozatosan feledésbe merül. Olyan jelersén ez. ami ellen nem lehet tenni semmit: az irodalmi nyelvterülettől távolabb élő cso­portok nyelvezetével hasonló a helyzet mindenütt.

Next

/
Thumbnails
Contents