Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-23 / 19. szám
Jégtörés a VÍZ IV-gyel 100 ezer metszetei, rézkarcot, 11 ezer festményt és grafikát Egy hajó, nem hajó... össze alattunk. Rádión kértünk segítséget, míg. végül, huszonnégy órai izgalom, után kitört bennünket a másik jégtörő — meséli Béla Miklós rádiós. A régi hajósok úgy mondják, hogy egy hajó, nem hajó. Különösen télen nem, amikor a hóval, jéggel küzdenek. Űtünkön is jól látható közelségben kísért bennünket a II, így sikerült a bajai szakaszon a víz természetes útját. Herczeg István másodkapitány derűs, noha a munka nem veszélytelen — Halló, halló! A VÍZ IV. hívja az ügyeletét. Vétel! ■— Halló, ügyelet! Kujuncsics Béla beszél. Hajnali hatkor „telt ház” fogad bennünket az Állami Vízügyi Hivatal bajai kirendeltségén.‘A tíz hajó, amely egész éjjel törte a jeget a Duna veszélyeztetett szakaszán, most is — mint már egy hete — szüntelenül, tartja a rádiókapcsolatot a budapesti, bajai és a zombori ügyelettel. A „közös érdekű szakasz” magyarul- azt u 227 kjlorpéteres részt jelenti ’ a Dunán, ah©r kétéhárom’méterésf jéghegyek torlódtak össze, s amelynek megtörése Baja alatt, most a Jégtörő IV. feladata. Kujuncsics Bélával — a Duna jugoszláv Szakaszának jó. ismerőjével — és Kránicz Istvánnal, a bajai vízügyi hivatal osztályvezető mérnökével szállunk vízre. Negyed nyolc. A 600 lóerős Jégtörő IV. a kikötőben áll. Az első jégtorlaszt nem kis íz-, galommai vártuk, hisz — mint a jugoszláv' vízügyi hivatal képviselője mondjá — nehéz lesz a mai munka. — A Duna ezen a szakaszon rendkívül veszélyes ilyenkor. A jégtáblák ide torlódnak, s ha olvadás következik, a jugoszláv szakaszon biztos az árvízveszély. A jégtörés tulajdonképpen megelőzés, amiben a hajónak, a rádiónak és a rádiósnak jut a fő szerep. Állandó kapcsolatunk van az ügyeié-* tekkel, s hogy etre mekkora szükség van, ezt a .közelmúltban történt esettel illusztrálnám. .Tégtörés közben az egyik gátra szaladtunk és heszorult a hajó. Egy egész napon át járattuk a motort, mégsem tudtunk utat törrii'magunknak, olyan magas ' „j'éghullámok” torlódtak A rádiós, akinek szerepe igen jelentős , a munkában A Folyjam, és Kavicskotró 'jégtörői 300— ' 1 "2ÓOO lóerősek, orrukat dupla bordázató, két centiméter vastag acéllemez borítja. Ezzel és a hajótengely jobbra-balra döntésével törik meg a jégtábla, amit azután a hajó által keltett hullámok szétforgácsolnak. A Jégtörő .IV. kapitánya Leveszy Ottó. Huszonhét éve Hajózik a Dunán. Nyáron kavicsot szállít, télen jeget tör. — Elfáradtam,- belebetegedtem a hajóséletbe, mégsem találom a helyem a parton. Itt — láthatják — nagyon nagy a fegyelém, összetartás. Egyetlen szemrezzenésből értjük egymást, ez fetétlenül kell a hajósmunkához. Matrózokkal, és navigátorral együtt tizenkettőn dolgozunk ezen a hajón. Havonta egyszer kerülünk haza. Váltott műszakban dolgozunk, nincs más szórakozásunk, mint a tv, rádió, kártya, sakk. A rádió szakítja félbe estébe nyúló beszélgetésünket: : Halló központ! A VÍZ IV. jelenti, hogy a hajó kikötésre készül. — rá — vásároltunk tavaly Újabb képcsarnokok nyílnak a fővárosban és vidéken A Képcsarnok Vállalat ösz- szegezte az elmúlt év eredményeit A mérlegből kitűnik, hogy mind’ többen vásárolnak eredeti képzőművészeti alkotásokat. 1970-ben festményekből, egyedi grafikai alkotásokból 11 ezer talált gazdára, sokszorosított grafikai műveket — rézkarcokat, linó- és fametszeteket — pedig csaknem 100 ezren vásároltak. Érdekes eltérések tapasztalhatók az ország különböző részei között az igényeket illetően. Dunántúlon az elvon- tabb, abszíraháltabb művek is keresettek, míg az alföldi emberek életében, úgy tűnik, ma is jelentős a színélmény, s így a naturálisabb, konkrétabb jellegű alkotásokat kedvelik. A Dunántúlon inkább a fekete-fehér rézkarcokat keresik, az alföldi részeken pedig a színes linómetszetek iránt nagy az érdeklődés. A közízlés fejlesztése érdekében az ország 14 vidéki, illetve hat budapesti bemutató- termében rendszeres kiállításokat rendeznek. Az elmúlt esztendő folyamán 79 ilyen tárlatot, együttvéve mintegy félmillióan tekintettek meg. Úgy tervezik, hogy még az idén újabb képcsarnokot, bemutatótermet nyitnak Nyíregyházán és Szekszárdon. Budapesten pedig a Vörösmarty téren az új kulturális központ épületében működik majd hamarosan a központi bemutatóterem. A negyedik ötéves terv folyamán további képcsarnokok létesítésére kerül sor Kecskeméten, Székesfehérvárott, Sopronban és Siófokon is. Kulturáltabb kiszolgálásra, jobb ellátásra ösztönöz a kereskedelem módosított szabályozórendszere Keserű Jánosné miniszterhelyettes nyilatkozata A január 1-én életbelépett továbbfejlesztett közgazdasági szabályozórendszer vonatkozik a kereskedelmi vállalatokra is, ott abban az általánostól eltérő elemek is érvényesülnek. Ezekről nyilatkozott Keserű Jánosné belkereskedelmi miniszterhelyettes Kovács Ferencnek, az MTI munkatársának. A belkereskedelemben a szabályozórendszer tovább fejlesztésének az a célja, hogy egyrészt közvetlenül ösztönözzön; a lakosság igényeinek mind jobb kielégítésére, másrészt a tervben megszabott mértékben csökkenjenek a forgalom lebonyolításának költségei. A számítások szerint a IV. ötéves tervben legalább 35 százalékkal növekszik a kiskereskedelmi forgalom, ehhez a megfelelő kínálat biztosításához arányosan növelni kell a készleteket. Ahhoz, hogy a következő években az eddiginél kulturáltabb körülmények között vásárolhasson a lakosság. 17 milliárd forintot kell fordítani a hálózat fejlesztésére, s az összeg egy részét a forgalom növekedéséből származó nyereségből maguknak a vállalatoknak kell előteremteniök. Mindehhez hatékonyabb kereskedelmi munkára van szükség. Ezt segítik az új szabályozók. A kereskedelemben január 1- től érvényes szabályozórendszerben egyrészt erősödtek a A Városgazdálkodási Vállalat GYORSAS GÉPÍRÓT KERES FEúVETELRE. Jelentkezés: Szekszárd, Hunyadi u. 4. ___________________(251) n épgazdaság valamennyi ágazatára érvényes elemek, másrészt jellemzőbbek a kereskedelem sajátosságaiból származó, azt figyelembe vevő eltérések. Az egységesítés irányába mutat, hogy a kereskedelemben is vállalatfejlesztési alapból fedezik a készletek tartós növekedését és a korábbi 70 százalék helyett — az ipari vállalatokéval azonos — 60 százalékos fejlesztési adó érvényesül. A szabályozórendszer új vonása, hogy az állami kiskereskedelmi vállalatok mellett; ezentúl valamennyi — más ágazathoz tartozó kereskedelmi tevékenységet folytató egységet: a termelőeszköz- és a fogyasztásicikk-nagykereske- delmet, s a szövetkezeti kereskedelmet is kötelezik kereskedelmi adó fizetésére. Az adót differenciáltan állapítják meg, így nem fizetnek adót a vállalatok az* automata kereskedelem, a zöldség- gyümölcsértékesítés, az élelmiszer-házhozszállítás, az idényüzletek, s a 3000 lakosúnál kisebb községek kedvezőtlen gazdasági feltételekkel dolgozó boltjai után. Ezzel a vállalatok megtakarításhoz juthatnak, s érdemes lesz fejleszteniük ezeket a tevékenységeket. A kereskedelemben is bevezetik bizonyos fejlesztési célok költségvetési támogatását. A kijelölt 1000 négyzet- méteren felüli ABC-áruházak. a legalább 2000 négyzetméteres iparcikk-áruházak, a kereskedelmi, valamint a zöld- ség-gyümölcsraktárak. a csarnokok és a piacok, az ellátatlan területek üzleteinek építéséhez az állam pályázati rendszer útján anyagi segítséget nyújt. A kiskereskedelemben 1971-től, a vendéglátásban 1972-től az eddigi 60 százalék helyett az értékcsökkenési leírás teljes összegét megtarthatják a vállalatok, s ezt a pénzt gépesítésre, korszerűsítésre fordítják. (MTI) Jéghullámok hátán a Jégtörő II
