Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-20 / 16. szám
í Együttműködés a nagy piacon Zárszámadás a naki Dózsa Tsz-ben jVIanapság annyira divato- sak a csoportos játékok, — a rádió, a tv unosuntalan ilyesmire szólít fel bennünket —, hogy megkockáztatom a javaslatot: mielőtt ezt az írást végigolvasná Kedves Olvasónk, tartson kis szünetet és nézzen körül a lakásban, mi mindenféle külföldi holmi jutott a birtokába az utóbbi egykét esztendőben... így. Nos, ha a lengyel vodkáról, német villanyborotvájáról, szovjet zsebrádiójáról és felesége külföldi kötött szettjéről sem feledkezett meg, akkor beláthatja, hogy bizonyos értelemben komoly importőrré vált az utóbbi esztendőkben. Tehette, mert ugyanakkor — szerencsére — exportőrként is a 60-as évek elejéhez képest, sokkal jobb eredményt ért el. Nézhetjük így is külgazdaságunk fejlődését napjainkig, és terveit a negyedik ötéves terv időszakára, így, hogy az egyes ember mindennapi bevásárlásait és munkáját hozzuk kapcsolatba a külkereskedelmi mérleggel és külgazdaság; törekvéseinkkel, hiszen ez csak látszólag egy csoport — a külkereskedelem dolga. A külkereskedelmi áruforgalom; a külkereskedelmi fizetési mérleg alakulása a harmadik ötéves tervben arra utal, hogy a korábbi időszakoknál lényegesen jobb eredménnyel dolgoztunk. A rubelelszámolású exportforgalom 50 százalék- kel, a dollárelszámolású több mint 60 százalékkal, (a tervezett 35—40 százalék volt), növekedett a harmadik ötéves terv esztendeiben, míg az importforgalom rubelben 45, dollárelszámolásban 60 százalékkal emelkedett. Ezen belül a fogyasztási cikkek importja egyetlen esztendő alatt, 1970- ben 40 százalékkal nőtt, s elérte értékben a 20 milliárd forintot, A külkereskedelmi fizetési mérleg egyenlege pedig, a legutóbbi öt essztendőre számítva, lényegesen jobb, mint eddig bármikor is volt. A külkereskedelmi forgal- ^ mat a negyedik Ötéves tervben is a dinamikus növekedés kell, hogy jelemezze. A terv az export növekedését rubelelszámolásban 50, dollár- elszámolásban 38, míg az import emelését 55, illetve 32 százalékban írja elő. A fo- gyasztásiciklk-import a szükségleteknek megfelelően alakul majd, kivéve csupán a személygépkocsi-behozatalt. Az Import további dinamikus növekedésének elengedhetetlen előfeltétele az export dinamikus fejlesztése. S itt már korántsem csak külföldi fogyasztási cikkek ellenértékéről van szó, hiszen pl. energiahordozó- és nyeranyagszüksé glelünk döntő részét is behozatalból kell fedeznünk. Ezért rendkívül fontos száiruinkra, hogy külkereskedelmi áruforgalmunk döntő része Változatlanul a szocialista országokkal bonyolódjék le —, biztosítva .a KGST keretében létrejött tervegyeztetésekkel és hosszú lejáratú szerződésekkel és megállapodásokkal. E megállapodások — főképp legnagyobb kereskedelmi partnerünkkel, a Szovjetunióval —, biztosítják a gazdaság további töretlen fejlődéséhez szükséges, alapvető nyersanyagokat és energiát. Ám nem ingyen, tehát az export növelése itt is alapfeltétel, ehhez pedig az ipar exportképességét, a gyártmányok versenyképességét fokozni kell, s jó színvonalát általánossá tenni. A külgazdaság számára azonban az eddiginél határozottabban, lényegesen hangsúlyosabban fogalmaz meg egy feladatot a negyedik ötéves terv: a tudományos és technikai haladás, a tudományos és gazdasági együttműködés dinamikus bővítését a szocialista országokkal, s a világ más államaival. A párt X. kongresszusának álláspontja szerint: „A szocializmus teljes félépítésének célja magával hozza, sőt megköveteli. hogy gazdaságpolitikánk a nemzetközi gazdasági együttműködés dinamikusabb fejlesztésére irányuljon. Ha lépést akarunk tartani a világgal, közelíteni akarjuk a világ legjobb teljesítményeit, akkor mind többet kell igénybe vennünk más nemzetek tudományát, technikai vívmányait és szervezési módszereit”. Mi ebben a hétköznapi feladat? Csupán távirati stílusban néhány példát. Versenyképes. korszerű gyártmányok tervezésé. A versenyképesség megköveteli, hogy a tudományos kutatás eredménye gyo'rsan váljék késztermékké, az új technikához rövid úton jusson az ipar és nem annak erkölcsi kopása után. A beruházások kivitelezési ideje le_ gyen rövid, s világosan el kell dönteni azt is, hogy mit oldunk meg hazai erőből, mit nemzetközi együttműködéssel. Gyorsítani kell a licencek és technológiai eljárások átvételét. hatékonyabbá tenni a piaci együttműködést. Aztán: úgy kell szervezni a munkát, hogy egyetlen perc se menjen kárba. Vagy: a nemzetközi szállítási szerződéseket pontosan s az előírt minőségben teljesítsük, s így tovább. • • {összességében tehát olyan általános gazdasági környezetet kell szervezni, amelybe a korszerű tudomány, technika könnyen beépülhet, s ezt véghezvinni társadalmi feladat. A. negyedik ötéves tervben a feladat teljesítéséhez a legteljesebb összhangnak, kopperá- ciónak kell megvalósulnia, a politikusoktól egy-egy vállalat vezetőjéig és a szerelőszalagig. A tudósok, az elméleti közgazdászok vitái sok mindent elrendezhetnek a szocialista országok gazdasági integrációjáért, s a nemzetközi együttműködés izmosodásáért általában is. de végül is mindez a gyárakban ' formálódhat csak Olyanná, amilyenné lesz. A hétköznapokban az egyes ember személyes munkájának láncolatában. GERENCSÉR FERENC Megtartotta zárszámadó közgyűlését a naki Dózsa Tsz. Gellén József elnök beszámolójában elmondotta: az 1970- es év nem a legkedvezőbben indult, hiszen tavasszal kellett betakarítani a kukoricát 300 holdról. Kedvezőtlen volt a tavaszi időjárás is, ugyanúgy, mint másutt. Gabonából több mint egymillió forint kiesése volt a szövetkezetnek, ennek ellenére is, az év közben tett intézkedések hatására a szövetkezet eredményesen zárta az évet, az. jobbnak bizonyult az előző esztendőknél. A jobb eredményekhez hozzájárult a kisállattenyésztés és a hibrid- vetőmag-termelés. így a zárszámadás adatai szerint a Schilling József szekszárdi technikus olyan ágymelegítőt szerkesztett, amely bemelegíti és 29—30 Celsius fokon tartja a fekhelyet. , Az egy évig tartó kísérleteket a Népbolt Vállalat finanszírozta. Majd nagyüzemi termelőként betársult a szekszárdi Textil- tisztító és Ruházati Vállalat is. Az ötvendarabos próba- gyártás során a technológiát valamelyest megváltoztatták, szövetkezetben az egy szántóegységre jutó bruttó jövedelem 3072 forint, az egy szántóegységre jutó halmozott jövedelem 8068 forint. A szövetkezet az 1970-es évben 35 707 000 forint értéket termelt. A tagoknak és alkalmazottaknak összesen 8 03S 000 forint munkabért fizetett ki a szövetkezet, amelynek alapján az egy, tízórás munkanapra jutó kereset 96 forint, az előző évi 87 forinttal szem-; ben. A jövő évi termeléshez is jobb feltételeket teremtettek; az összes betakarítási munkát időben elvégezték, így az őszi mélyszántást, még a háztáji területeken js. Döme László Nak hogy a későbbi termelést megkönnyítsék. A 70x140 cm területű textil és műszőrme huzatú ágymelegítőről a KERMI jó véleményt adott. Jelenleg az Árhivatalban van árjóváhagyáson. Előreláthatólag 450— 500 forintért kerül forgalomba. A Népbolt Vállalat ötvenezer ágymelegítőre jelentette be igényét a Textiltisztító és Ruházati Vállalatnak. Elkészült a szekszárdi ágymelegítő nullszériája ■—««iw»««gas— TERVLEXIKON 8. Progressxir ágazatok Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának beszámolójában elmondotta a X. pártkongresszuson: „A IV. ötéves tervben figyelmünket és erőinket néhány fő feladatra összpontosítjuk: a népgazdaság energiaszerkezetének korszerűsítésére; az alumínium- és a vegyipar fejlesztésére; a kémia széles körű felhasználására; a közúti jármüvek, és a szállítóeszközök gyártására; a modern építési módok és épületszerkezetek elterjesztésére; a ruházati ipar rekonstrukciójára; az állattenyésztés és a hústermelés fellendítésére; az egész népgazdaságban a szállítás korszerűsítésére, a számítástechnika alkalmazására és a számítógépek gyártására”. A felsorolt témák egyben a IV. Ötéves terv kiemelt programjai, végrehajtásukra központilag összpontosítjuk a szellemi erők és az anyagi eszközök jelentős részét. E kiemelt fejlesztések járulhatnak hozzá leginkább a népgazdaság szerkezetének korszerűsítéséhez. Olyan jól megválasztott kulcs- feladatokról van szó, amelynek megvalósulásával nem csupán a termelés összetételét alakítják át, hanenp elősegítik a belső fogyasztás és az export szerkezetének korszerűsítését, az élenjáró technika széles körű térhódítását, a termelékenység a hatékonyság emelését is az egész népgazdaságban. Joggal nevezhetjük tehát a kiemelt programokat a műszakigazdasági haladás úttörőinek, a 'technikai fejlődés holnapjával, az ország adottságaival és a piaci lehetőségekkel számoló progresszív ágazatoknak. összesen 47 milliárd fórintot költenek öt év alatt a kőolaj és földgáz termelésének, felhasználásának bővítésére. Megépül például a Barátság II. kőolajvezeték, s 1975-ben már 5.5 millió tonna kőolajat és cgymilliárd köbméter földgázt Importálunk a Szovjetunióból. így az ország, energiafogy asz* fásában a szénhidrogének aránya az 1965. évi 27-ről 55—60 százalékra nő 1975-ben. A háztartások 65 százalékában lesz majd gáz a IV. Ötéves terv utolsó esztendejében. Tovább fejlődik a műanyagipar, a mütrágyátermelés S0 százalékkal növekszik. Az olefin-egyezmény keretében magyar—szovjet kooperáció valósul meg a korszerű műszál- és műanyag-alapanyagok gazdaságos nagyüzemi gyártásában. Az alumíniumipari félgyártmányok termelése 70 százalékkal bővül, kedvező feltételeket teremtve hazai bauxitvagyonunk hasznosításához. Nem lesz olyan üzem és háztartás az országban, amelyre ne gyakorolna lényeges hatást e korszerű anyagok és energiahordozók térhódítása. A feldolgozóipar fejlesztése — a ruházati ipar rekonstrukciója és a hústermelés fellendítése — a hazai ellátáson túl jelentős exportérdekeket is szolgál. Az autóbuszok és a szá- • mítástechnikai gépek, gyártásának fejlesztése nagyarányú hazai és nemzetközi kooperációval valósul meg, a hazai iparágak egész sorát új, magas követelmények elé állítva. Miközben nagyarányú gazdaságos exportra nyílik lehetőség a hazai szükségletek is magas színvonalon KerüUim vek kielégítésre. A közúti járművek és szállítóeszközök, valamint a számítógépek ellátásának fejlesztése hozzájárul a, -cr*gazdaság és a vállalatok szállítási, anyagmozgatási ainak hatékony megoldásához, az irányítás, a veze»é* az információfeldolgozás. és továbbítás, az elemzés. n kutatás, a fejlesztés manuális és rutinmunkájának elektronizásálához. K. J. Kutatóterem a levéltárban Hírt adtunk már lapunkban arról, hogy az ország egyik leggazdagabb közgyűjteménye, a Tolna megyei Levéltár az elmúlt év végén nagyarányú belső fejlesztésben részesült. A régi megyeháza emeletén több új szobát adtak át a levéltárnak, melyek megfelelő berendezéséről a megyei tanács jelentős költségek árán gondoskodott. A bővítés lehetővé tette a levéltár gazdag könyvtárának rendezését, előnyös változást hozott a zsúfolt tárolótérben, ugyanakkor végre valóban európai szintű feltételeket teremtett az elmélyült kutatóinunkához. A kutatótermet, melyben az értékesebb, ritkább anyagok tanulmányozásához mikrofilmleolvasó berendezés is rendelkezésre áll, délelőtt fél kilenctől délután fél ötig látogathatják a legkülönbözőbb problémák iránt érdeklődők. A korábbi időben, még a mostoha elhelyezési viszonyok közt is, országosan kiemelkedő látogatottságot ért el a levéltár. Most remény van arra, hogy ez az intézmény — mely főleg a helytörténeti munkákkal foglalkozóknak kínál gazdag kutatási lehetőséget — még több kutatót vonz majd. Az új kutatótermet már idáig is mintegy százötven alkalommal vették igénybe az érdeklődők.
