Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-20 / 16. szám

tOLMA «eöY£I világ proletárjai egyesTTlíeteei ' IVEPUJSAG # A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS fl MEGYEI TflwACS LAPJA~| XXI. évfolyam. 18. szám ÄRA: 89 FILLÉR Szerda, 1971. január 29. Hfelkezdődtek Helsinkiben a magyar—finn tárgyalások Helsinki, Halász István, az MTI kiküldött tudósítója je­lenti : » A finn fővárosban baráti látogatáson tartózkodó Fock Jenő magyar miniszterelnök és Péter János külügyminiszter keddi programjának közép­pontjában a finn állami veze­tőkkel folytatott hivatalos tár­gyalások álltak. Délelőtt mintegy kétórás megbeszélésre került sor a finn kormány dísztermében, majd 12.00 órakor Kekkonen államelnök fogadta miniszter- elnökünket és Péter János kül­ügyminisztert. A mintegy fél­órás találkozó után Kekkonen elnök ebédet adott vendégei tiszteletére, az elnöki palotá­ban. Défután folytatódtak a finn és a magyar tárgyaló feleit megbeszélései. A keddi prog­ram befejezéseiként Fock Jenő részt vett és előadást tartott a Finn—Magyar Kereskedelmi Fejlesztés: Társaság ünnepi ülésén. Fock Jenő előadása Fock Jenő miniszterelnök a Finn—Magyar Kereskedelmi Fejlesztési Társaság ünnepi ülésén, kedden délután be­szédet mondott. — Finnországi látogatásunk eredményességének . mérlegét korai lenne még megvonni. Annyit azonban máris el­mondhatok, hogy megbeszé­léseink a finn vezetőkkel igen barátiak és hasznosak voltak, — mondotta bevezetőben, majd így folytatta: • Magyarország azok közé az országok közé tartozik, ame­lyeknél döntő szerepe van a külkereskedelemnek. Mutatja ezt önmagában az a tény is, hogy nemzeti jövedelmünk közel 40 százaléka realizáló­dik a külkereskedelmi forga­lomban. Országunk nyers­anyagokban meglehetősen sze­gény, szükségleteink jelentős részét importból fedezzük, s ezekért késztermékekkel kell fizetnünk. Ezért egyre na­gyobb mértékben részt kívá­nunk venni a nemzetközi munkamegosztásban. t — A szocialista országok mellett a tőkés országokkal széles körű és sokoldalú ipari­gazdasági együttműködésre törekszünk. Az ilyen együttműködés minden érdekelt fél számára komoly előnyökkel jár, hasz­nos mind a benne részt vevő vállalatok, mind pedig az ál­lamközi kapcsolatok szem­pontjából, — mondotta Fock Jenő. A kooperációnak sok meg­jelenési formája ismeretes. Van azonban egv lényeges is­mérve, éspedig az, hogy bár­milyen formáról is legyen szó, ezek mindegyike túlmegy a szokásos kereskedelmi áru­cserén és modernebb, fejlet­tebb formája a gazdasági kapcsolatoknak. Beszélt a mér megkötött kooperációs megállapodások­ról, majd hangsúlyozta: A kooperációs lehetőségek köre egyre bővül. Mind töb­ben kezdik felismerni, hogy a fejlődés elsősorban csak a kapcsolatok szélesítése útján lehetséges. Mi ezt felismertük és al­kalmazzuk is. Jelenleg 34 kö­zös vállalkozásban veszünk részt, gyógyszergyártás, gép­gyártás, könnyűipar, stb. te­rületen, Úgy vélem, hogy a magyar— finn relációban a kooperáció területén még nem tártuk fel a kínálkozó lehetőségeket, —folytatta Fock Jenő. Eddigi tapasztalataink pe­dig nagyon jók. Itt csak utalni szeretnék arra, hogy Magyarország egyik jelentős papíripari beruházása Lábatlanon .kooperáció kere­tében történik. * Szeretném határozottat: ki­jelenteni: a megvár kormány támogatja és segíti a két or­szág vállalatai között létesí­tendő termelési, kutatási és kereskedelmi .együttműködése­ket, amelyek mindkét fél ér­dekeit szolgálják és tartós kapcsolatokat biztosítanak. őszinte óhajunk, hogy mi­előbb kedvező fejlődést ta­pasztaljunk és mindkét fél éljen azokkal a lehetőségek­kel, amelyeket a már ki­munkált egyezmények bizto­sítanak. Fock Jenő ezután így foly­tatta : Fejlődésünk eddigi ered­ményeire támaszkodva, most magasabb szinten folytatjuk a szocializmus építését Magyar- országon. Feladataink terv­szerű megvalósításának felté­telei adottak. Eddigi eredmé­nyeinkre és vívmányainkra, nemkülönben a testvéri szo­cialista országokkal kiépített és szüntelenül fejlődő együtt­működésünkre támaszkodva meg tudjuk oldani feladatain­kat. (Folytatás a 2. oldalon.) Sikeresen rajtolt a kilencedik népgazdasági terv Hável József, az MTI tudó­sítója jelenti: Az idei esztendő első he­teinek eredményei alapján megállapítható, hogy a Szov­jetunióban sikeresen rajtolt a kilencedik népgazdasági terv. A „lenini jubileumi év rit­musát” átvéve az ipar az idén 6,9 százalékkal fog többet termelni mint tavaly. Fontos szempont, hogy e termék­többlet 87 százalékát a munka­termelékenység növelésével érjék él. Az új ötéves terv első esztendejében a beruházások értéke eléri a 86,2 milliárd rubelt, ez 7.2 százalékkal több mint az 1970-es összeg. A moszkvai lapok az első oldalon közük a gigászi épít­kezések térképét. Külön jel­zést kapnak a kiemelt be­ruházások. Közéjük tartozik Krasznojarszk, ahol az idén állítják üzembe a vízierőmű 12, egyenként félmillió kilo­watt teljesítőképességű tur­binájának utolsó két egysé­gét. Ez azt jelenti, hogy még az idén teljes kapacitással (6 millió kilowatt) fog mű­ködni a világ legnagyobb vízi- erőműve. 1971-ben a Szovjet­unióban 790 milliárd kilowatt­óra villamos energiát fognak termelni. Togliattiban az idén befeje­zik a személyautógyár összes építési munkálatait. A futó­szalagról idén 130 ezer Zsi­guli gépkocsi gördül le. Az idén tovább módosul az ország fütőanyagmérlege az olaj és a gáz javára. Az évi népgazdasági terv 371 millió tonna olaj és 211 milliárd köbméter földgáz kitermelését irányozza elő. Ennek meg­felelően növelik a „fekete arany” és a „kék fűtőanyag'- szállítására szolgáló csövese­ték-hálózatot. A nyugat- szibériai olajterüleíen 1900 kilométer hosszú, K raszno- jarszk és Irkutszk között pe­dig 1100 kilométer hosszú olajvezeték építését kezdték meg az idén. A népjólét növelésének ke­retében külön hangsúlyt kap a könnyűipar és az élelmiszer- ipar fejlesztése. Munkácstól Habarovszkig sok városban kezdték meg textilkombiná­tok építését. A gabona-, gyapot- és rizs­hozam növelését szolgálják az új műtrágyagyárak, az uk­rajnai, volgavidéki, kazahsz­táni és üzbegisztáni öntöző- rendszerek, amelyeknek épí­tési költségeire az idén három és fél milliárd rubelt fordíta- ^ nak. A mezőgazdasági beru­házások teljes összege 1971- ben: 88,6 milliárd rubel. Ez 5,5 százalékos növekedést je­lent a tavalyihoz képest. Az idén is tovább növek­szik a lakásépítés világ­viszonylatban páratlan üteme. Az idén több mint 3 millió lakás készül el a Szovjet­unióban és körülbelül 12 mil­lióan költöznek új, vagy jobb lakásba. Sok grandiózus építkezés nem egyetlen esztendő fel­adata, hanem kitölti az új ötéves tervidőszak jelentős ré­szét. , A kilencedik ötéves terv irányelveit a közeljövőben fogják nyilvánosságra hozni és azokat az SZKP március 30-án kezdődő 24. kongresz- Szusán vitatják meg és hagy­ják majd jóvá. A Lunohod-1 földi irányító központja A Ltinoliod—1 holdautó távirányítását 'ellátó szovjet szakemberek egy csoportja az űrkutatási távvezérlési köz­pontban, (Foto; TASZSZ—MTI—KSJ Különös esemény nem történt Most, ezekben a napokban; hetekben országszerte foly­nak a párt fegyveres testü­leté, a munkásőrség, egység­gyűlései. Ezeken adnak szá­mot az elmúlt év kiképzési eredményeiről, arról, hogyan forgatták a fegyvert, hogyan feleltek meg a kiképzés kö­vetelményeinek, arról, hogy a munkásőrök hogyan álltak helyt a termelés frontján, traktoron, vág:-- a munkapad mellett. Az eredményeket ösz- szefoglaló jelentésekben sok­szor ismétlődik egy kifejezést „Különös esemény nem tör­tént1’. A különös esemény, a rendkívüli esemény a munkás­őrségben ugyanúgy, mint a társ fegyveres testületekben olyan cselekményt, mulasz­tást jelöl, amely ellentétes a szabályzatokkal, károsan be­folyásolja az egység harc- készültségét, erkölcsi fel- készültségét. Az elmúlt évben különös esemény nem történt... Csak újabb munkasikerek születtek az ország három nagy eseménye 1 — a fel- szabadulás 25. évfordulója, a Lenin-centenárium, a X. párt- kongresszus — tiszteletére in­dított munkaversenyben. Az eredményt kifejezik a kor­mánykitüntetések, a kiváló dolgozó jelvények, a jutal­mak, a szocialista brigád címek, amelyekben az elmúlt * évben munkásőrök százai, ez­rei részesültek. Különös esemény nem tör­tént... Csak olyan természeti csa­pás zúdult az országra, amely­re emberemlékezet óta alig volt példa, amely harcba szó­lította a munkásőröket is. Otthonuktól, családjuktól tá­vol, heteken át küzdöttek az ellenséggel, a fenyegető árvíz­zel, esetleg éppen az ő házu­kat döntötte romba az ár, miközben mások életét, va­gyonát mentették. Mégis, a csapást elviselve, helyt kellette állniok, eleget téve a pártnak tett eskünek. Különös esemény nem tör­tént... Csak amikor végül legyőz­ték a természet fenyegető erőit, közös erőfeszítéssel lát­tak hozzá a romok eltakarí­tásához, az elpusztult családi otthonok felépítéséhez. A munkásőrök is részesei vol­tak annak a nagy társadalmi összefogásnak, amely rövid idő alatt felépítette az elpusztult falvakat. Különös esemény nem tör­tént... Csak idősebbek lettünk egy évvel, és ez az év azt jelen­tette, hogy sok idős munkás- őr, a testületben eltöltött hosszú évek után letette a szolgálatot, átadta. helyét, fegyverét a fiatalabb gene­rációnak. De csak a szolgála­tot adták át, a lövészetet, a harcgyakorlatot fejezték be — a nép, a párt szolgálatát nem. Továbbra is szolgálják a szo­cializmus ügyét, őrködnek azon, hogy senki ne károsít­sa meg a közös tulajdont, hogy ne legyenek harácsolok, garázdálkodók, hogy senki ne bonthassa meg a szocialista haza rendjét. Különös esemény nem tör­tént... Csak annyi, hogy a munkás­őrök a kommunista erkölcs sokszor megindítóan szép pél­dáját szolgáltatva, társadalmi munkában, szabad idejüket, pihenőnapjaikat, sok-sok éj­szakájukat feláldozva, becsü­lettel teljesítették pártmeg- bízatásukat, a pártnak, a nép­nek tett esküjükhöz híven.

Next

/
Thumbnails
Contents