Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-19 / 15. szám

í

Egy lépéssel közelebb

Qtvenketten már kimondták as igent

A terv és a reform — vállalati teendőként

A népgazdasági terv és a reform szoros kapcsolatban áll égymással. A terv a gazdaságfejlesztés céljait, arányait, irányait jelöli meg. A reform e feladatok hatékony végrehajtásához szolgáltat eszközöket, módszereket. Tehát a tervcélok a meghatározóak, az elsődlegesek, az eszközök, a módszerek másodlagos szerepet játszanak, jóllehet visz- szahatnak magára a tervezésre.

A harmadik ötéves terv harmadik esztendejétől változott meg a gazdaságirányítás rendszere. Nem kétséges, hogy a változás hozzájárult a nemrégen zárult tervidőszak célkitűzéseinek színvonalas teljesítéséhez. A negyedik ötéves terv cél- és eszköz- rendszere először került komplex módon, egyidejűleg, a kölcsönhatások figyelembevételével kidolgozásra. így a terv céljai és a közvetett gazdasági szabályozás szerves egységet alkotnak. Ezt formailag is jól tükrözi az a körülmény, hogy a negyedik ötéves tervről szóló törvény első része tartalmazza a fő elvi és ágazati célkitűzéseket, második része pedig a gazdasági szabályozás rendszerét.

Ez a formai kapcsolat tartalmi egységet is jelez. A negyedik ötéves terv középtávú célkitűzéseinek meghatározásánál a központi irányítás először vehette számításba az egész tervidőszakra a reform . által kínált lehetőségeket. Ezért a terv viszonylag kevés részadatot tartalmaz és az eddigieknél jobban összpontosít a fejlesztés fő irányaira, arányaira, a szerkezeti változásokra. A konkrét számszerű összefüggések, célkitűzések sem kategorikusak, hanem bizonyos értékhatárokat jeleznek, tól-ig-okra utalnak. S ez érthető, hiszen az előirányzott feladatok megvalósításának fő eszköze nem közvetlen utasítás, hanem a közvetett gazdasági szabályozás. Ezért hangsúlyozza a tervtörvény második része: ,,A kormány alakítsa úgy a gazdasági szabályozókat, hogy azok elősegítsék a tervben előirányzott fő arányok, az előirányzott növekedés és a fő tervcélok megvalósulását”.

A negyedik ötéves terv vezérgondolatához, a hatékonyság emeléséhez ailmlmazkod- nak a közgazdasági szabályozás formái, módszerei is. A módosított vállalati bér- és jövedelemszabályozás az észszerű eszközgazdálkodáson túl megfelelően ösztönöz a létszám-, az élőmunka takarékosságra. Érdekeltté teszi a vállalatokat abban, hogy hasznosítsák belső létszám- tartalékaikat s a népgazdasági tervek megfelelően emeljék a munka termelékenységét, mivel alapvetően az élőmunka hatékonyságától függ a dolgozók bérének, egyéb személyi jövedelmének növekedése. A gazdasági szabályozás másik lényeges változása, hogy az export állami támogatása az iparág átlagos devizakitermelési költségeihez igazodik. Ezzel — az ötéves

tervvel összhangban — a gazdaságos kivitel fokozására ösztönzik a vállalatokat.

Hasonlóképpen sorba vehetnénk a gazdasági szabályozás valamennyi elemét, amely együttes hatásában eredményezi a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek végrehajtását A vállalatok kénytelenek saját terveik összeállításánál mind a gazdasági szabályozás sokoldalú hatását, követelményeit, mind a munkájukat, a kapcsolódó ágazatokat érintő népgazdasági célkitűzéseket figyelembe venni. Saját érdekeik ellen vétenek, ha ezt elmulasztják. Az irányító hatóságok viszont szüntelenül elemzik, hogy a gazdasági szabályozás és az egyéb körülmények hatására a vállalati magatartás, a döntés mennyiben felel meg a népgazdaság érdekeinek, a központi terv célkitűzéseinek. Kirívó ellentmondások láttán __

h

a azok elszigeteltek — utasíthatják a vállalatot, közvetlenül beavatkozhatnak a gazdasági munkába. Ha a vállalati és a népgazdasági érdek szélesebb körben kerül szembe egymással, azért mert a szabályozás hibás, vagy elavult, akkor a közvetett irányítás közgazdasági eszközeit módosítják.

A gazdasági szabályozásnak vannak viszonylag állandó és változó elemei. A változások lehetősége persze korlátozott, ha a gazdálkodás stabilitására, a hosszabb távú vállalati érdekeltség kialakítására, a középtávú néD- gazdasági tervek hatékony teljesítésére törekszünk. Bizonyos változtatásokat a terv célkitűzései, a népgazdaság érdekei feltétlenül megkövetelnek. Azért a központi tervcélokat és a népgazdasági érdeket sem szabad olyan abszolút fix viszonyítási pontoknak tekinteni, amelyekhez akár közvetlen beavatkozással, akár közvetett szabályozással a vállalati tevékenység minden részletét. igazitar.’' kell.

A vállalati önállóság és a gazdasági szabályozás közvetett, keret jellege bizonyos fokú mozgási lehetőséget feltételez a helyi tevékenységben. Vagyis számolni kell azzal, hogy a vállalati magatartás visszahat a népgazdasági célok megvalósítására. Ez a visszahatás nem nagyobb, hanem kisebb eltérést eredményez azonban, mint amit a reform előtt a termelési egységekre felbontott tervek különböző mértékű vállalati túlteljesítése, illetve az elmaradások okoztak. Az önálló vállalati tevékenység — főként a piaci hatásokra —, azokban az apró részletekben finomítja, precizirozza a nép- gazdasági tervet, amelyeket a központi célkitűzések, az átfogó társadalmi szükségletek meghatározásánál eredetileg nem vehettek figyelembe.

KOVÁCS JÓZSEF

A minap ismét tanácskozásra ültek össze Horváth József megyei tanácselnök-hlyettesnél a tsz-szövetségek, a MÉSZÖV és más érdekeit szervek képviselői, hogy megvitassák a MÉK új szervezetével, a Tóira megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Vállalat létrehozásával kapcsolatos előkészületi tapasztalatokat.

Az új koncepciókról eddig külön-külön folytatták a tárgyalásokat a szövetkezeti vezetőkkel. A termelőszövetkezetek és fogyasztási szövetkezetek most döntenek a belépésről, Amint az értekezleten bejelentették, a Székssárdon székelő tez-szöveteághez tartozó tsz-ak közűd 18 már bejelentette, hogy be láván lépni tagként ebbe a szövetkezeti vállalatba, 8 helyen még gondolkodnak. 15 nemet mondott, 10 pedig még nem nyilatkozott. A tamási tsz-saövetség területén 16 termelőszövetkezet igent mondott, 8 nem kíván belépni, 14 pedig még gondolkodik. A fogyasztási szövetkezetek valamennyien bejelentették, hogy részt kívánnak venni e vállalat tevékenységében, mint tagok. E bejelentések közgyűlési jóváhagyása azonban még visszavan.

Az eddigi beszélgetések, tárgyalásait feltártak számos problémát, egyebek közt azt is, hogy nem mindenki gondolkodik közösségi, össztársadalmi méretéltben is, hanem csupán a saját szövetkezetének közvetlen érdeketsógi szintjén, és megfeledicezHc arról, hogy

s. közösségi szemlélet mellőzése végezetül keresztezheti éppen a saját érdekeket J&

Egyes tsz-vezetők fennakadnak; azon, hogy az áfész-ek miért lehetnek tagjai ennek a szövetkezeti vállalatnak, hiszen nem termelők, a piacon pedig konkurrens viszony van a tsz-ek és fogyasztási szövetkezetek közte Nos, éppen ebben a felvetésben rejlik a szűklátókörűség. Bárhogyan is csűrjük-csavarjuüc a dolgot, rossz úton jár, aki akár egy pillanatra is mellőzni kívánja a közellátási szempontokat. Nem szabad elfelejteni, hogy az e szakmával kapcsolatos ellátási, gondok egész Tolna megyét, a megye minden félreeső jöis helységét érintik, nemcsak a nagyobb helyeket. Olyan ellátási szervezete azonban csak a fogyasztási szövetkezeteknek van., amely kiterjed minden településre, és

e*1 a szervezetet nem hasznosítani, egyenlő lenne a. megye egyébként is gyakran döcögő ellátásának erőteljes visszaesésévei,

N yöván valóan hivatalból is meg kellene gátolni minden olyan törekvést, ami ellentétes a közérdekekkel. A fogyasztási szövetkezeteknek ez a szerepe önmagában is elégséges lenne ahhoz, hogy részesei legyenek ennek a szövetkezeti vállalatnak. függetlenül attól, hogy a tsz-ek, áiész-ek közt valóban gyaüaran bontakozik Isi piaci

ÉPÍTŐIPARI KÖLTSÉGVETÉS- ÉS SZAMLAKÉSZlTÉSBEX JÁRTÁS MUNKAERŐT FELVESZÜNK

JeJenfSoezés:

T. m. Építőanyag-ipari Vállalat, Szekszárdi,

Marx K. u. 11.

(211)

konkurrencáa. Persze az igaz-. Sághoz az is hozzátartozik, hogy e két szövetkezeti szerv a zödség- és gyümölcsforgalma- zásban össze is tudja hangolni a munkáját. Ezt a gyakorlati, példák tömegével lehetne igazolni.

Éppen »árért a néhány szélsőséges nézettől eltekintve a tsz-vezeiők többsége ezúttal is a hasznos együttműködés lehetőségeit kutatja.

De azt som szabad elfelejteni, hogy a fogyasztási szövetkezeteiknek igen jelentős szerepük van a háztáji termelésben, a háztáji termékek egy részének fölvásárlásában, és itt ismét olyan ténykedésről van szó, amivel mások nemigen próbálkoztok meg, vagy ha igen, annak gazdaságtaian- sága miatt abbahagyták. .És végezetül még egy fontos tény, amit ugyancsak nem szabad, figyelmen kívül hagyni;

a MÉK több tízmilliós vagyona, ami most majd a jogutód szövetkezeti vállalaté lesz, földművesszövetkezeti keretek közt jött létre, tehát végeredményben a földmű vessző vetkezeti mozgalom vagyonának a része,

nem pedig más szövetkezeteké. Nagyon furcsa, hogy egyes tsz- vezetők az önös szemléletükben odáig mennek -el, hogy ezt; nem veszik figyelembe.

A szóban forgó szövetkezeti vállalat tervezett működésével tetszésszerűleg fennmarad a zöldség- és gyümölcsforgal- roszásánák sokoldalúsága, a többcsatornás rendszer. Senki ..sam aftarja szűkíteni, a .forgalmazási csatornák számát, éppen az. ellátási... igényekre való tekintettel.' A szövetkezeti vállalatba való belépés nem zárja ki, hogy a tagszövetke- zet ’bármelyüké bárki mással is folytathat ilyen jellegű üzleti kapcsolataikat. Sőt, feltételezi azt, így tág lehetőség marad az egyes szövetkezetek vezetői részére: külön is bármit kezdeményezhetnek, megvalósíthatnak, ahogyan az jobban megfelel a saját szövetkezetük érdekeinek. Nagyon is eleven konlkurrenoia várható ettől a kettősségtől. Az viszont nem kétséges, hogy a tömörülésben is minden tagszövetkezet megtalálja majd a számítását.

BODA FERENC

Raktár- Műhely

Köziiíetek, vállalatok részére,

raktározás, vagy kevésbe zajos műhelyek berendezésére 6 különálló helyiség, 358 m ússz.- alap területtel, megegyezés szerint bérbe vehető.

Cím:

Dunaújváros, Zója u. 1., fszt. 1.

Ságvári Endre Lakásszövetkezet. ______________________(205)

V

illanyszerelőipari Vállalat Beremend munkahelyre azonnal felvesz

villanyszerelőket,

segédmunkásokat.

Jelentkezés: Beremend

Cementmű VIV-kiren- deltség Knapp Lajos vezető szerelőnél. Villany- szerelőipari Vállalat 2. sz. szerelőipari üzem Bp. VII. Síp utca 23. Vassnénál. (34)

TERVLEXIKON

7. Nemsetköxi versenyképesség

A7 ipari fejlesztés fő irányainak, a termelés belső arányainak megtervezésénél nem indulhatunk ki másból, minthogy hazánk kis ország, belső felvevő piaca, szűkös, nyersanyagforrásai korlátozottak. Egyetlen kis ország sem képes világcsúcsokat ostromolni milliónyi termékfélével. (Pedig csupán a magyar gépipar 500 ezer féle gyártmányt és cikket készít.) Vagyis néhány, országunk adottságainak és az előre mutató piaci lehetőségeknek leginkább megfelelő termék- csoport gyártására és fejlesztésére kell az anyagi és a szellemi erőket összpontosítani. Kiemelkedő eredményekre még így is csak akkor számíthatunk, ha élünk a nemzetközi «nun kamegosztás lehetőségeivel.

A nemzetközi munkamegosztás és a nemzetközi verseny- képesség szorosan összetartozó fogalmak. A kiemelt fejlesztési programok termékei is például csak akkor lesznek versenyképesek, ha hasznosítjuk azoknál a nemzetközi műszaki- tudományos együttműködés, a kooperáció és a azakosítás lehetőségeit, főként a szocialista országokkal. Az előnyös, a versenyképes exportcikkekért cserében viszont egyre több olyan terméket importálhatunk, amelyet ugyan Itthon ss gyártanak, de nem elég olcsón és korszerű kivitelben. S az importverseny hatására pedig kénytelenek a vállalatok felzárkózni a magas világpiaci követelményekhez, va.gy más korszerűbb, gazdaságosabb termék gyártására átállni. A nemzetközi munkamegosztás sokoldalú fejlesztése tehát hozzájárul a hazai adottságoknak leginkább megfelelő temetési szerkezet kialakításához, a gyors műszaki, gazdasági haladáshoz, a szükségletek magas színvonalú kielégítéséhez, áruink versenyképességének növekedéséhez.

A szocialista üzemek között kibontakozó S^asági seny szintén a jobb, korszerűbb, olcsóbb termékek előállítására serkent. A gazdasági verseny hozzájárul * a szövetkezetek differenciálásához, a nagyobb forgalmú és nvereség eléréséhez attól függően hogy mely* gazdaság, szervezet képes magasabb színvonalon, a fogyasztók, a fel használók számára is kedvezőbb módon kielégíteni az adott szükségleteket. A gazdasági verseny lehetőségei azonban, az iparban korlátozottak, mivel a párhuzamos gyáriig, az az°"

TermékekTöbb üzemben való egyidejű előállítása bizonyos határon túl aránytalanul nagy társadalmi cl

járna, ami szocialista viszonyaink között megengedhetetlen.

Termékeink jelentős része jelenleg még nem verseny- képes. Mégis vevőre találnak, főként — jobb híján — idehaza!, s részben állami támogatással — külföldön. A gyártó cégek ismerik, vagy piackutatásaik révén megismerhetik áruik piaci helyzetét, műszaki, gazdasági rangsorolását. S ha előre tekintenek, jól tudják, hogy a vevőnek kedvező piaci feltételek kialakulásával, az. állami visszatérítések csökkentésével a versenyképtelen termékeknek nincs jövője. Reálisan, a növekvő követelményekhez kell tehát igazítani a gyártmány- és g.vártásfejlesz'.ési terveket, a vállalat, a szövetkezet, termelési profilját.

**»L .január ÍR