Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-19 / 15. szám
BC öí kérdés Mi a véleménye? Ez év április 4-én ünnepli egyéves születésnapját a Babits Mihály megyei művelődési központ. Az egy év elegendő ahhoz, hogy a megye és Szekszárd lakossága elbírálja: beváltotta-e az 50 milliós beruházással épült kultúr- központ a hozzáfűzött reményeket? Különböző foglalkozású. korú, nemű embereket kértünk válaszadásra: Mi a véleményük a Babits Mihály megyei művelődési központról ? A megkérdezettek megdöbbentően magas százaléka mondta, hogy nem látogatja rendszeresen a művelődési központot. Az okok különbözőek. A Szekszárdon dolgozók jelentős része a környező községekből jár be munkahelyére, így este siet a vonathoz, buszhoz. Meghatározó az is, hogy Szekszárd csak a 60-as évek elején kezdett iparosodni. Azt az utat, amit más városok 3 5—20 év alatt járnak be, Szekszárd évek alatt tette meg. Ez érthető átrétegező- dést eredményezett a város társadalmi összetételében. A falvakból bekerült, ipari munkásokká lett parasztság kul- turigényét ,a szűk családi, baráti kör, a rádió, tv, újságok és a könyv csaknem teljesén kitölti. ök nem járnak színházba, klubokba, szakkörökbe. Mások szerint a ,.program- kínálat” nem egyezik a „kereslettel’'. Az asszonyokat érdekelné a sütés, főzés, szabás-varrás tanfolyam. Ez most nincs. Más okként a nők az elfoglaltságot jelölték meg: —- nincs kire hagyni a gyereket, — a férjem otthonülő, egyedül nem szívesen megyek, — gyászoltam, — kicsi a gyerek. Szekszárd fiatal város, sok az ifjú házaspár, kicsi gyerekkel. Őket egy-két évre a gyerek korlátozza abban, hogy kimozduljanak otthoni ól. Amikor a gyermekmegőrző létesítése szóba kerül, a város lakosságának 22,16 százaléka emellett, szavazott. A fiatalok: — beat-koncertekre járok legszívesebben, — a hobbi-szakkört- szeretem," — a klubélet vonz, jó véleményem van, — önképzési lehetőségek is vannak. A színházbérietek utolsó szálig elkeltek. A hangversenyeknek, művészfilmsorozatoknak, folyóirat-olvasóknak leghűségesebb látogatói tanárok, orvosok, műszakiak és tisztviselők, nyugdíjasok. Csodálattal figyelem, hogy ez a hagyományokkal nem rendelkező létesítmény mekkora közönséget vonz, hogy Jól funkcionál. Színház- és művészfilmsorozat bérletem van. Amit kifogásolnék, hogy külföldi lapokat — a Krokodilon kívül — nem találok a folyóiratok között. (Dr, Lengyel Aladár orvos.) A múlt Az UNESCO 1968-as budapesti konferenciáján fogalmazták meg először azt a jogos és általános igényt, hogy a megyei művelődési központok fejlesztésével tudományos alapossággal kell foglalkozni. 1969-ben, mielőtt a Babits Mihály megyei művelődési központ elkészült, a megyei tanács és a művelődési ház vezetői a népművelési intézet két munkatársát kérték fel Tolna megye kulturális „igénytérképének” elkészítésére, abból a meggondolásból, hogy ennek segítségével hosz- szú távra kijelöljék a művelődési központ tennivalóit. Az új művelődési központtal kapcsolatban egy aktuális — és még ma sem feltétlenül bezárt — kérdés. volt,, hogy kik állítsák össze a programot. Az első héten 25 féle rendezvénnyel, klubbal, szakkörrel indult a művelődési ház. Csiráiban, kevésbé szervezetten, persze korábban is megvoltak ezek a klubok, szakkörök. Az országosán is elismert, élénk zenei élet például éppen a voit megyeháza nagytermében talált otthonra. Volt a városban hét klub, az értelmiséget pedig — ha csak nagyon lazán is — a TIT fogta össze. — 1970 áprilisában 40 075 ember vett részt a művelődési központ különféle szakköreinek, klubjainak foglalkozásain. Ez az eltelt hét hónap során 186 707 főre növekedett — mondja dr. Vadas Ferenc igazgató. December 1-ig 1077 rendezvényünk volt, 11 klub, 12 szakkör és 21 művészeti kör működik ma. A vélemények, javaslatok, számok átütő erővel igazolják, hogy Szekszárd lakosságának szórakozási igényét nem elégítik ki csak a tömegkommunikációs eszközök. Jók a kapcsolatok az üzemekkel, intézményekkel is. Dr. Mészáros Gyula múzeumigazgató: — Elégedett vagyok a művelődési központtal. A rendezvényekről értesítenek bennünket. egymás kiadványait, ismeretterjesztő füzeteit például kölcsönösen árusítjuk. Van lehetőség olyan reprezentatív kiállítások megrendezésére is, amelyeknek korábban a múzeum már nem tudott helyt adni. Egy megjegyzés: a hőszabályozás nem mindig megfelelő. Apróságnak tűnik ez, de véleményem szerint fontos. Megyei irányító központ? Művelődési központnak, — mint megyei kultúreentrum- nak — természetesen az eddig elmondottakon kívül fontos feladata az egész megye kulturális, népművelési munkájának irányítása. Országos hírű a fiatal képzőművészek dunaföldvári alkotóhelye, a Liszt Fet enc da- Ibktalálkózó, a Tolna megyei kórusok minősítő hangversenye, a népművészeti találkozók stb. Újabb lehetőség a filmek, ismeretterjesztő anyagok „kivitelére” a művelődési autó. Említésre méltó kezdeményezés az iskolán kívüli felnőtt- oktatás, amit tavaly kísérletképpen Faddon, Tolnán és Sióagárdon, az idén Eölcskén, Szakoson, Kurdon, Pincehe- lyen és Iregszemcsén is beindítottak. Mi a véleménye a felüqyeleti szervnek ? Másodpercenként ötvenezer művelet A Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola Kecskeméten új számítógépet kapott. A magyar gyártmányú berendezésből eddig mindössze egy működött az orsz>w;í>an. A gép teljesítménye ötvenezer művelet másodpercenként. Képünkön: programozási művelet az új számítógépen. (MTI foto: Karáth Imre felvétele — KS). Dr. Gyugyi János, a megyei tanács vb-elnökhelyettese foglalta össze az eddigi tapasztalatokat és a jövő teendőit. Elmondta, hogy a művelődési központ eddigi munkájával elégedettek. Várakozáson felüli érdeklődés mutatkozott az egves klubok, szakkörök munkáia iránt. Mivel a színházi előadások között a komoly és a könnyű műfaj mérlege inkább az előbbi felé billen, helyesnek tartják a művelődési központ kultúrpolitikáját. — A körzeti munkát — folytatta a vb-elnők he1 tettes — a szakreferensek segítségével oldják meg. A közeljövő terveiben, szerepel egy autóbusz vásárlása, ami a községek lakosságát hivatott behozni egyes előadásokra. A jövő tennivalóit a város várható további növekedése, újabb üzemek elsősorban Szekszárdra és Dombóvárra telepítése határozza meg. Ennek megfelelőén a további feladatokat az újabban felmerülő igények alapján dolgozzák ki. Ne haragudj, kérlek, ha ismét vétót emelek és megkísérlem ezúttal is a lehetetlennek látszót, nevezetesen megmagyarázni azt, hogy a női egyenjogúságot alapvetően rosszul értelmezed. Mentségedre szolgáljon, nem egészen saját kútfőből merített az okoskodásod, érezni rajta a hazai, ha így jobban érted, a családi ízeket, amelyek nem nélkülözik — sajnos — a maradi gondolkodás ismérveit sem. Na lám, hiszen magad mondod, hogy te rá sem rántasz arra, ha valaki szoknyát visel, álljon nyugodtan a zsúfolt autóbuszban, vonaton, bárhol, nyissa ki magának az ajtót, ha ki akar menni, vegye föl egyedül a kabátját és kaphat éppen sérvet is, ha annyi cuccal igyekszik haza a boltból, piacról, mert te bizony, tartod magadat ahnoz, hogy a nők kiharcolták maguknak az egyenjogúságot, nincs hát pardon, előzékenység és udvariasság. Egyék, amit főztek, mert nézeteid szerint, ha a nők megmaradtak volna a fakanálnál (következésképpen annál, hogy pl. egy hozzád hasonlóan „széleslátókörű” férfiú szerelmetes szolgálólányai óhajtsanak csak lenni), akkor nem lenne semmi probléma. Akkor. köszönnél előre, udvarias lennél minden helyzetben, föltétlenül átvennéd a tömött szatyrokat és méltányolnád a — szerinted — „ásatag lova- giassági szabályokat”, mi több, gyakorolnád is a gyöngébb nemmel szemben, de így, hogy a nők mindenhova „odadug ják" magukat, ami férfi dolog és soha nem polt női, vessenek magukra a nők, téged nem érdekel semmiféle egyenjogúság! Nem, és nem a jóistenért sem állsz föl a buszban, és ha még egyszer úgy rád találnának „mászni”, mint most is, amikor nem adtad át a helyedet annak a nőnek, akkor majd megmutatod te, hogy... Várj csak... mit akarsz tulajdonképpen? Mit gondolsz, ki kíváncsi arra, hogy szókészség dolgában milyen legény vagy te, hogy hányák ellenében tudod megvédeni a csörte- téssel megszerzett ülőhelyet, nem kockáztatva ifjú lábadat, mert ugyebár. kímélni kell azt, lévén, hogy a tanítási idő alatt sem tettél mást, csak kímélted. Ne haragudj, Barátom, de éppen azért, mert barátom vagy, ki kell mondanom, hogy aki manapság olyan nézeteket hangoztat a női nem és az egyenjogúság megítélésében, mint te, amögött összenéznek a józanul gondolkodó emberek és maximum derűs fejcsóválgatás közepette jegyzik meg, igen diszkréten, hogy; — „Na, ennek se osztottak valami sok észt, de legalább ne ütné dobra!” Már megbocsáss, amikor azt hallod, hogy egyenjogúság, nem ártana hegyezned észt és fület — vagy fordítva, — ahogy neked könnyebb —, mert igen sok tévedésre ad lehetőséget, ha az egyenjogúságot összecseréled az egyenrangúsággal. Az egyenrangúsággal élő nők — társadalmunkban egyre növekszik e joggal valóban élők száma! — világért sem óhajtanak a férfiakkal egyeiirangúakká is válni, egy jogait gyakorló nő sem óhajt férfimódra ember lenni, szóval, a gyöngébb nem tehát (amit édesanyádban, nőtestvéreidben is tisztelhetnél) változatlanul számot tart mindazokra az „előnyökre”, amire számot tarthattak csak -a tűzhely mellett álló, csak fakanalat forgató elődei. Hogy könnyebben megérts: a mai nő Embermódra akar nő és asszony lenni és ha ebben a törvények biztosította jogában a fiatal nemzedékhez tartozók nem tisztelik, mit várjanak az idősebbektől, például nagyapáinktól? Száz szónak is egy a vége, azt hiszem Barátom, ismét igaz, hogy „Ha nem szóltál volna, bölcs maradtál volna”, nem árt az, ha mondandóját meggondolja az ember, mielőtt szól és olyan igénnyel, hogy arra oda is figyeljenek. — li — Az új esztendő hangversenyprogramja Gazdag program várja az új esztendő első felében a szekszárdi és Szekszárd környéki hangversenylátogatókat. Januárban a Budapesti Fúvósötös hangversenyével folytatódik az 1070-—71. évi hangversenyévad, Februárban Ungár Imre, a vak zongoraművész szerepel immár harmadízben Szekszárdon. A március lesz a leggazdagabb zenei eseményekben. Március 1-én kamaraestre kerül sor, amelynek keretében Hambalkó Edit (zongora), Kóté László (hegedű), Mező László (gordonka) és Prőhle Henrik (fuvola) szerepel. Március 22-én a Magyar Állami Hangverseny- zenekar Beethoven hangversenyt ad Ferencsik János, háromszoros Kossuth-díias karmesterünk közreműködésével a szerző Születésének 200. évfordulóin alkalmából. Ez lesz a hangversenysorozat legrangosabb eseménye. Még ugyanebben a hónapban, 26-án ismét ..nagy” hangversenyre kerül sor. Jeanne Marie Darré, francia zongoraművésznő látogat el Szekszárdra. A zongora világviszonylatban is elsővonalbeli mesterének hangversenyét nagy várakozás előzi meg annál is inkább, mivel Jeanne Marie Darré a háború után közvetlenül már egy ízben járt Szekszárdon. Még nagyon so« kan vannak, akik annakidején tanúi lehettek sikeres hangversenyének a volt megyeháza nagytermében. A zeneiskola is Beethoven születése 200. évfordulójának megünneplésére készül. A tervezet szerint 4 zongoraest keretében emlékeznének a nagy géniuszra és ezeken a hangversenyeken Bánki József és Bánrévi Antal (Pécs), valamint Husek Rezső, Thész László, Kovács József (Szekszárd) és Lányi Péter (Dombóvár) működnek közre. ÜVEGEZÉST, K ÉPKERETEZ ÉST VÁLLALUNK. HÍVÁSRA HÁZHOZ IS MEGYÜNK. Tm. Építőanyag-ipari Vállalat üvegező részlege Szekszárd, Marx K. u. 11. (190)
